Title | Dadogás - hadarás - vizsgára felkészüléshez |
---|---|
Author | Kurucz Emese |
Course | A beszédfolyamatosság zavarai |
Institution | Eötvös Loránd Tudományegyetem |
Pages | 28 |
File Size | 496.4 KB |
File Type | |
Total Downloads | 36 |
Total Views | 115 |
vizsgára felkészüléshez...
Dadogás Hétköznapi értelemben: - vizsgahelyzet - valaki megijeszti - oka: INTERperszonális, kontextuális Logopédiai értelemben: - minden élethelyzetben jelentkezhetnek tünetek - oka: INTRAperszonális (biogén, pszichogén)
Primér beszédtünetek - görcsös szaggatottság - görcs ‘akaratlan izomkontrakció’ - keletkezésének helye: • légzőizmokban • hangszalagokat mozgató gégeizmokban • száj izmaiban - görcs típusai: • klónusos • tónusos • tonoklónusos - légzés - rendellenes légzéstechnika - a dadogás ideje alatt jelentkezik - reziduális levegő használata fonációkor - nem megfelelően koordinált, abdominális légzés - a kilégzés félbeszakítása belégzéssel - hangképzés - fokozottabb izomműködés a gégeizmokban - artikuláció - nincs jellemző eltérés Neuberger (2014) explozívák időtartamának összehas. - az artikulációs hibák nem “klasszikus értelemben” jelennek meg, hanem a hangok összekapcsolásánál jelentkeznek - megfigyelés: összeolvadások, hasonulások kezelése - „Ment-ment-ment-ment-ment-ségemre legyen, hogy...”
1
Szekunder tünetek - együttmozgások - a dadogó személyek beszédét kísérő NEM TUDATOS mozgások • szem becsukása • arcizmok kontrakciója • ajakmozgások • kéz-, kar-, lábmozgások (ökölbe szorított kéz, térdre csapás, dobbantás) - együttcselekvések - a dadogó személyek beszédét kísérő TUDATOS mozgások • testmozgások • töltelékszavak • nehéz hangok • „ugrás” • radarozás - logofóbia - beszédfélelem alakulhat ki a dadogóban (a véletlenszerű, megjósolhatatlanul megjelenő görcs, a kommunikációs partnerektől kapott negatív feedback eredményeként) - a beszédfélelem társa lehet a nehéz hangok, nehéz szavak radarozása (szinonimákat keresnek, körülírják az adott tárgyat) - a félelem tehát jelen lehet, ám az nem oka, hanem okozata a dadogásnak
Bizonyos helyzetekben a dadogás tünetei megszűnnek - versmondás - kötött szöveg - erősebb ritmika - a beszédaktus nem kommunikációs célú - az „én” nincs, vagy módosítva van jelen - éneklés - kötött szöveg - kötött ritmika - a beszédhez képest lényegesen különböző dallamív - nem kommuikációs célú - az „én” nincs, vagy módosítva van jelen - színészkedés - az „én” nincs, vagy módosítva van jelen - bábozás - az egyén szerepet játszik a báb segítségével - az „én” nincs, vagy módosítva van jelen - indulati beszéd, káromkodás - módosított beszédtechnika - más szándék 2
- talán más mentális lexikon tár? - az „én” nincs, vagy módosítva van jelen - idegen nyelv - bizonyos elmélet szerint a dadogás egyik pillére az anya-gyermek kapcsolat megbomlásában rejlik (Klaniczay), az anyanyelvről való áttérés másik nyelvre egyfajta szimbolikus kikerülése ennek - az idegen nyelv mentális aktiválódása más kognitív folyamat eredménye, mint az anyanyelvé - az „én” nincs, vagy módosítva van jelen - közösen mondott szöveg - előre megírt/megtanult szöveg - ritmikai kötöttség (a kollektív performáció végett) - az „én” nincs, vagy módosítva van jelen (a szöveget nem az egyén, hanem egy kollektív individuum mondja) - módosított beszédtechnika - légzés - hangajakhasználat • suttogás ▫ a hangajkak suttogóállásban vannak ▫ nincs zönge ▫ nincs dallama a beszédnek (mivel a zönge által születik meg a dallam) ▫ módosított kommunikáció ▫ az „én” nincs, vagy módosítva van jelen • fejhang ▫ felcsúszik a gége a nyelvcsont irányába ▫ a hangszalagok nem teljes terjedelmükben rezegnek ▫ nem rezonál a mellkas, csak a fej üregei • préselt hang ▫ préselt levegő ▫ a gége felcsúszik a nyelvcsont irányába ▫ rekedtes hangzás, fojtott hangkarakter, „sötétebb” hangszín ▫ módosított kommunikáció ▫ az „én” nincs, vagy módosítva van jelen - túlzott artikuláció - egyéb esetek - amikor csökken a beszédfigyelem (valami másra koncentrál) - Flow állapotban - diktálás közben - sportoláskor (pl. úszás, vízilabda, kosarazás) - magányos beszédkor - hangos zeneszó alatt (pl. koncerten)
3
A tünetek rosszabbodhatnak - autoriter személy (főnök, tanár, autoriter szülő) - fáradt állapotban - alkohol hatására (ennek az ellenkezőjéről is számolnak be) - izgalmi szituációban - néha... (vannak „rossz napok”) - amikor „jól akarják” mondani - beszédfigyelem ront a produkción - EZ PONT FORDÍTOTT A HADARÁSNÁL - egyúttal: ez remek átjáró a hadaró dadogás felé
?? - autoriter partner esetén a tünetek rosszabbodnak - ezzel szemben a tünetek kevésbé jelentkeznek az elfogadó légkörben - bizonyos dadogók családi/baráti környezetben SOKKAL TÖBBSZÖR AKADNAK MEG, mint idegenekkel való kommunikáció során, amikor teljesen/szinte teljesen tünetmentesek
Életkor - 0-4 éves kor között: a beszédfluencia eltérései az életkornak megfelelő (nem igényel diagnosztikus kategorizációt, ellátást) - 4-7 éves kor között: - Beszédzavar: Beszédfolyamatossági zavarok (dadogás, hadarás) - 7-18 éves kor között: szintén
Óvodáskor: - a gyerekek nagyjából 80%-ánál figyelhető meg beszédfolyamatossági zavar, ezek 5%-ában alakul ki valódi dadogás - valódi dadogáshoz legalább 1 kell az alábbiak közül: - a beszédfolyamatosság zavara legalább 6 hónapja fennáll - GÖRCSÖS megakadások jellemzik (ezek tovább terjedhetnek arcizmokra, végtagokra) - hangzók, szótagok megnyújtása is jellemző - a gyermek reagál beszédfolyamatosságának zavarára (elhagy/elkerül hangzókat, szavakat)
4
ÁTMENETI BESZÉDFOLYAMATOSSÁGI ZAVAR
DADOGÁS
Ismétlés mérete: - mondatrészeket ismétel „Én tudom… én tudom… Én tudom… én tudom, hogy nem tudom.”
- szótagokat, hangokat ismétel „É-é-é-é-én tudom, hogy nem tudom.” „Na-na-na-na-nagyon szeretném…”
Ismétlés tempója: - NEM növekszik a beszédtempó
- növekszik a beszédtempó
Ismétlések típusa: - ismétlések
- klónusos, tónusos
Ismétlés jellege: - nem görcsös
- GÖRCSÖS - az erőlködés megfigyelhető az arcizmokon, nyakizmon, rosszabb esetben karon/kézen
Hangerő, hangmagasság: - nem növekszik
- növekedhet
Légzés: - ismétlésekkor nem megszakított
- a görcs megjelenésekor megszakad
Hang nélküli szünet: - nyelvi tervezéskor jelentkezik
- beszéd közben
mondatrészeket, szavakat ismétel
ÁTMENETI BESZ.FOLY. ZAV.
DADOGÁS
+
5
szótagokat, hangzókat ismétel ismétléskor növekszik a beszédtempó ismétlések típusa görcsösség, préselés, feszülés az arcon, nyakon hangerőnövekedés, hangmagasságemelkedés a légzés hangzónyújtáskor megszakított hang nélküli szünet nyelvi tervezéskor hang nélküli szünetek szavakon belül
-
+ +
ismétlés
klónusos és/vagy tónusos
-
+
-
+
+ -
+ +
Hadarás/dadogás - a legtöbb hadaró beszédében - megakad - indokolatlan szüneteket tart - ismétel - a tünet hasonlít a dadogásra
Hadarás - gyakorta fals kép él az emberek fejében a hadarásról (ahogy a dadogásról is) - legfontosabb jellemzők: - gyors beszédrobbanás - indokolatlan szünetek - ismételgetések - szótorzulatok (Csepeli=cspli) - szóösszevonások (nem is tudom= mistom) - KUSZA GONDOLATMENET!!! - kusza mondatok
HADARÁS Ismétlés jellege: - NEM görcsös
DADOGÁS - görcsös
Szünetek: 6
- indokolatlan beszédhelyzetekben
- a görcs megjelenésekor
Beszédzavartudat: - nincs vagy gyenge
- van
Beszédre irányított figyelem: - jobb beszédprodukció - a beszéd tudatvezéreltebbé válik
Idegen/autoriter személlyel: - jobb beszédprodukció - a beszéd tudatvezéreltebbé válik
Tudatos beszédismétléskor: - jobb beszédprodukció - a beszéd tudatvezéreltebbé válik
Saját beszédhez való hozzáálás: - érdektelen - nem törődöm - bagatellizáló Mondat és gondolatmenet: - kusza - logikai bukfencek - kaotikus tér-idő szerkezetek - revideálások: - Mégsem úgy volt… - kimaradt a történet kulcsmomentuma
- rosszabb beszédprodukció - a beszéd tudatosabb megformáltságot kap, ezáltal gyakrabban fordulnak elő a görcsök
- rosszabb beszédprodukció - a beszéd tudatosabb megformáltságot kap, ezáltal gyakrabban fordulnak elő a görcsök
- rosszabb beszédprodukció - a beszéd tudatosabb megformáltságot kap, ezáltal gyakrabban fordulnak elő a görcsök
- gyakorta félelemmel teli (logofóbia) - ritkán nemtörődöm
- logikus, világos, érthető - a tipikushoz hasonló
Nyelvi fejlődés: - gyakorta késik - időben fejlődik - diszlexia - tipikus - diszgráfia (az írás a beszélt nyelv „tükörképe”)
Luchsingeri veleszületett beszédgyengeség - a beszéd- és a nyelvi érés veleszületett gyengeségét figyelte meg, melynek lefolyása sok esetben megegyező - megkésett beszédfejlődés - diffúz pöszeség - diszlexia - hadarás - továbbá összefüggést mutat a diszpraxiával, a hallási diszkrimináció nehézségével, a gyenge lateralitással, illetve az amuzikalitás jellemzőivel 7
ismétlések jellege szünetek beszédzavartudat beszédre irányított figyelem idegen/autoriter személy előtt ismételtetéskor saját beszédéhez való hozzáállás mondat- és gondolatmenet beszéd-, nyelvi fejlődés néma olvasás írás íráskép
HADARÁS
DADOGÁS
görcsmentes indokolatlan beszédhelyzetekben nincs vagy gyenge javítja a beszédet jobb jobb érdektelen kusza, kaotikus gyakorta késik gyakori diszlexia gyakori diszgráfia gyakran a beszéd vizuális leképezése
görcsös görcs megjelenésekor van ront a produkción rosszabb rosszabb figyelemmel telt logikus, tipikus időben tipikus tipikus tipikus
Hadarásos dadogás - amikor nem jelentkezik görcs beszéd közben - rendkívül gyors artikuláció jellemzi - elkent (hadarásszerű) artikuláció jellemzi a beszédet - amikor görcs jelentkezik - bizonytalansági „túl gyorsan kavarognak a gondolatok a fejemben” látszatot kelt, - amit könnyűszerrel megtehet a konstans elkent hadaráshoz hasonló artikuláció miatt - az ilyen személyek: - társasági emberek - extroverzió jellemzi őket - élvezetet lelnek a kapcsolatokban, a verbális érintkezésben - sűrű társas-baráti kapcsolati hálózatában élnek - gyakran választanak kommunikációval kapcsolatos munkát/hivatást - NEM alakul ki náluk logofóbia - NEM alakul ki náluk szociális izoláció
Mi áll a háttérben? - minden élethelyzetben jelentkezhetnek tünetek. - nem szituációfüggő - oka: INTRAperszonális (biogén, pszichogén)
Multikauzalitás 1. öröklődés, familiaritás 2. más idegrendszeri struktúra és funkció 3. környezeti hatások
organicitás
8
Öröklődés - azok a gyerekek, akiknek elsőfokú hozzátartozói dadognak, 3-szor olyan valószínűséggel lesznek maguk is dadogók - az állítás fordítottja is igaz: azok a gyerekek, akik dadognak, nagyobb valószínűséggel rendelkeznek familiáris terheltséggel, mint azok, akik nem - noha vannak olyan dadogók, akiknek a családjában nem mutatható ki dadogás
Ikerkutatások Egypetéjű ikrek (mindkét iker megegyező genetikai állománnyal rendelkezik) Megegyező (Mindketten dadognak)
Nem megegyező (csak egyikük dadog)
Kétpetéjű ikrek (az ikrek genetikai állománya 50%- ban egyezik meg, mint minden más testvér esetében) Megegyező Nem megegyező (csak (Mindketten dadognak) egyikük dadog)
72 %
28 %
9%
91 %
Ha a dadogás teljes mértékben öröklött lenne: Egypetéjű ikrek Megegyező (Mindketten dadognak) 100 %
Nem megegyező (csak egyikük dadog) 0%
Kétpetéjű Megegyező (Mindketten dadognak) lényegesen kevesebb, mint 100 %
Nem megegyező (csak egyikük dadog)
Ha a dadogás teljes mértékben környezeti okokból fakadna Egypetéjű ikrek (mindkét iker megegyező genetikai állománnyal rendelkezik) Megegyező (Mindketten dadognak)
lényegesen kevesebb, mint 100 %
Nem megegyező (csak egyikük dadog)
Kétpetéjű ikrek (az ikrek genetikai állománya 50%- ban egyezik meg, mint minden más testvér esetében) Megegyező Nem megegyező (csak (Mindketten dadognak) egyikük dadog)
lényegesen kevesebb, mint 100 %
A konklúzió 1. az öröklődés jelentős szerepet játszik a dadogás kialakulásában (prediszpozíció öröklődik, a hajlam) 2. nem csak a genetika felel a dadogás kialakulásáért, hanem környezeti hatások is közrejátszanak
Organikus háttér - általánosságban: - az agy dadogók esetében dadogás közben más aktivitást mutat, mint - nem dadogók esetében beszéd közben - dadogók esetében, de folyékony beszéd közben 9
-
bizonyos területek más struktúrát mutatnak az agy egymással kommunikáló sejtek kapcsolatrendszere - szinaptikus, endokrin úton tartanak kapcsolatot - eltérő aktivitás - egyes területek más aktivitást mutatnak beszéd közben, mint nem dadogók esetében, pl: - hipoaktivitás a nyelvi produkciós központban (pl. Broca terület) - hiperaktivitás a motoros funkciók kérgi reprezentációiban - inszufficiencia a VPC alatti fehérállományban - fehérállomány (mielinhüvely)
- vékonyabb fehérállomány a ventrális premotoros kortex alatt a nem dadogókhoz képest
- VPC szerepet játszik a tervezett beszéd kivitelezésében - a mielinizáció hiánya nem segíti (hanem hátráltatja) az ingerületátvitelt, így a beszédmotoros kivitelezés akadályozottá válhat - Cerebellum: eltérő struktúra és funkció - kisagy: - ősi agyi terület - szerepe van az izommunka koordinációjában térben és időben - csökkentett fehérállomány jellemzi a kisagyat (pedunculus) - dadogóknál beszéd közben a kisagy más aktivitást mutat - feltételezhetjük, hogy ez is közrejátszik a pontatlan-ügyetlen beszédprodukcióhoz - NOTE: időlegesen bénítja a cerebellumot az alkohol, ami szintén pontatlan és rosszul koordinált beszédproduckióhoz vezet - tipikustól eltérő dopamin működés - dopamin: neurotranszmitter - PET vizsgálatok alapján dadogók esetében dopamin túlműködés tapasztalható a beszéd kérgi központjaiban - a dopamin túlműködés érzékenyíti a neuronok kisülését - ez hiperszenzitivitáshoz vezethet, ami esetlegesen okozhatja a beszédprodukció stabilitásának felbomlását
A dopamin aktivitást növelő/csökkentő szerek hatása - Parkinson-kór: Dopamin alulműködés (substantia nigra, basal ganglia) - L-Dopa – növeli a dopamin szintet - esetismertetés - gyermekkori dadogó - később elmúlnak a tünetei - évtizedekkel később Parkinson-kóros lesz - minden L-Dopa dózis után visszajönnek a dadogó tünetek, melyek néhány órával később elmúltak
- antipszichotikumok (pszichózis): - csökkentik a dopamin hatását (a dopamin receptorok működését csökkentik) - 90%-ban csökkentik dadogóknál a dadogást - mellékhatások jellemzik
10
Komorbiditás - a dadogók 6%-ánál jelentkezik epilepszia - az átlagnépességben ennek az epilepszia gyakorisága 0,29% – 1% körül van - epilepszia: - neorológiai betegség - a rohamok során az agy bizonyos területein FOKOZOTT aktivitás jelentkezik - tünetek variábilisak lehetnek - rövid, szinte észrevehetetlen, hatásszünetszerű görcsöktől - az egész testet érintő, súlyos görcsökig - oka: ismeretlen - genetikai öröklődés - perinatális ártalom (oxigénhiány) - trauma - agydaganat - alkohol / kábítószerhasználat
Környezeti hatások - sok esetben számolnak be dadogók / hozzátartozók a dadogás kiváltó okaként a következőkről - trauma (kutyaugatás, elesés) - valamilyen betegség (epilepszia, vírusos fertőzés) - családi tragédia (veszekedés, elköltözés, válás) - családi öröm (kistestvér születése)
Az idegrendszer érésének következtében - az idegrendszer mielinizációja változhat - a dopamin túlműködés csökkenhet, normalizálódhat - a dadogást kiváltó biogén faktorok tehát “spontán” módon rendeződHETNEK (ez nem törvényszerű)
Gyakoriság - nagyjából 1% - a Föld teljes lakossága: 7,6 milliárd fő, tehát nagyjából 76 millió ember érintett - Magyarország lakossága: 9,6 millió, tehát nagyjából 96.000 ember érintett
A dadogás nemek közti eloszlása 3:1 (férfiak javára) - ismeretlen ok - alkatilag fogékonyabbak - hormonális hatások: magasabb a tesztoszteron szint, ami csökkenti a bal agyfélteke aktivitását (ahol a beszéd- és nyelvi központ helyezkedik el)
11
- pszichológiai megközelítés: később érnek a fiúk, de mégis magasabb elvárásokat támaszt velük szemben a környezetük
Megjelenése az egyén életében - a nagy bumm: a dadogás tünetei robbanásszerűek a 2-3-4 éves korosztálynál - ennek jelentős része élettani, kisebb százalékban alakul ki valódi dadogás (5%) - 80-90%-ban 7-8 éves kor előtt jelennek meg a tünetek - tehát az iskolás években már kevésbé jellemző a dadogás megjelenése - ellentétben a hadarással, ami főleg az iskolás évek során jelentkezik
Spontán javulás - az élettani nem folyamatos beszéd jelentős része elmúlik 4 éves korra - a fennmaradó dadogás tünetei is eltűnhetnek az óvodai-iskolai évek során - csökkentve ezzel a dadogás prevalenciáját VALÓBAN MEGSZŰNIK A DADOGÁS - az idegrendszer mielinizációja változhat - a dopamin túlműködés csökkenhet, normalizálódhat - a dadogást kiváltó biogén faktorok tehát “spontán” módon rendeződHETNEK. (ez nem törvényszerű)
TÜNETMENTESSÉ VÁLIK - a dadogó megtanul együttélni a dadogásával (alkalmazza a technikák valamelyikét pl. túlzott artikuláció) - a dadogás nem okoz problémát, együtt tud vele élni
Természeti népek / modern ember - Luchsinger: minél nagyobb a város, arányaiban annál nagyobb az ott élő dadogók aránya (Bécs 0,67% , London 1,1% , New York 1,52% ) - oka - társadalmat jellemző stressz mértéke - tekintélyelvű nevelési attitűd - ha ebben van ráció, akkor a természeti népeknél nem létező fogalom a dadogás…
Természeti népek? - Guinea - Fortune: Új-Guinea (mundugumor, mrapesh, tchambuli, manus, dobuan, new hanover, tabor, kamamentira, 6OOO emberrel találkozott) nincs dadogás - Margaret Mead: egy eset az arapeshek között (Új-Guinea) - Johnson: a bannock és a shoshone (rezervátumokban élnek) indiánoknak nincs szavuk a dadogásra - Sindecor (Johnson tanítványa) felkereste ezeket az indiánok, szavak híján bemutatta a dadogást - 800 fővel beszélt, 1000 főről gyűjtött adatokat → nem talált dadogót
12
Természeti népek / modern ember - Mi lehet a kulturális különbség? - a szülők és a társadalom kevésbé támaszt magas elvárásokat - nem erőltetik a szobatisztaság kialakulását - gyakrabban kerülnek a szülők-gyerekek testi kontaktusba (Harlow kötődéselmélete, Klaniczay megkapaszkodás elmélete) - kevésbé túlféltők a szülők, nem siettetik gyermekük fejlődését - a beszéd kevésbé játszik fontos szerepet a kultúrájukban
Civilizációs ártalom? - már nincs olyan emberi csoportosulás, amelyik ne tartozna a modern társadalomhoz - a diagnosztika hiánya / rossz minősége csökkenti a kategóriában levők számát Pl. Ért. Ak. Ped. Afrikában
Természeti népek… - Clifford et al.: - dél-dakotai indián iskolában vizsgáltak meg 1799 fiatalt - 32 dadogót találtak, a vizsgált populáció 1,77%-a - az eredmény értelmezhető a civilizáció káros hatásaként - Edwin M. Lemert: kanadai indiánok (kwakiutl, nootka, salish) - találkozott dadogókkal - van szavuk a dadogásra - van szertartásuk a gyógyításához - az idősebb indiánok véleménye szerint a “fehérember” megjelenése előtt is voltak dadogók közöttük
TERÁPIA Dadogás terápiás rendszerek - Balás Eszter: Komplex művészeti terápia - Klaniczay Sára-féle pszichoterápia - RIT Terápia - Vékássy László, komplex kezelés - Schwartz módszer (behaviorista, viselkedésmodifikáció) - Paul Brocklehurst SSEP a sor végeláthatatlan
13
Felnőtt / gyermek - a módszeralkotók szinte minden esetben kikötik, hogy milyen korosztályra van optimalizálva a rendszer
Direkt / indirekt - direkt - a primér beszédtüneteket célozza meg - indirekt - a szekundér tünetekre fókuszál - esetleg közvetve szeretne a beszédre hatni
Verbális / nonverbális - egyes terápiák nonverbálisak - értelemszerűen ezek az indirekt terápiák táborát fogják népesíteni
Komplex művészeti terápia - Schmidtné Balás Eszter - kikötések: - nem a dadogást, hanem a d...