ÉFM - Grade: A+ PDF

Title ÉFM - Grade: A+
Author Istvan Bakura
Course Értékteremtő folyamatok menedzsmentje
Institution Debreceni Egyetem
Pages 11
File Size 208.6 KB
File Type PDF
Total Downloads 536
Total Views 971

Summary

Értékteremtő folyamatok menedzsmentje Ismertesse az értékteremtő folyamatot, amiben a termelés és szolgáltatás megvalósul! Rendszer, amelyben az inputok nagyobb értékű outputtá alakulnak át. Ismertesse az operatív menedzsment történetének főbb állomásait! 1. Kézműves termelés 2. Munkamegosztás 3. Tu...


Description

Értékteremtő folyamatok menedzsmentje 1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

Ismertesse az értékteremtő folyamatot, amiben a termelés és szolgáltatás megvalósul! Rendszer, amelyben az inputok nagyobb értékű outputtá alakulnak át. Input: anyag, gép, munka, menedzsment, tőke

Átalakulási folyamat

Output: termékek, szolgáltatások

Ismertesse az operatív menedzsment történetének főbb állomásait! 1. Kézműves termelés 2. Munkamegosztás 3. Tudományos menedzsment 4. Tömegtermelés 5. Taylor bírálói 6. A minőség forradalma 7. Lean termelés 8. Ellátási lánc menedzsment 9. Zöld forradalom Miért válik egyre több vállalat globálissá (a globalizáció okai)?  Előnyös költségek  Nemzetközi piacok elérése  Az igények kielégítése  Megbízható ellátási források  Lépéstartás a technológiával Mi a versenyképesség, milyen mutatószámait ismeri? A nemzetek versenyképessége abban nyilvánul meg, ahogy azok árutermelése vagy szolgáltatása szerepel a nemzetközi piacon. Mutatószámai:  Egy tényezőre számított termelékenység  Többtényezős termelékenység = Output/Termelési tényezők  Minden tényezőre számított termelékenység = Előállított termékek és szolgáltatások/Az összes input ami az előállításukhoz felhasználnak Miért nehéz belépni az új vállalkozóknak a piacra?  Vállalati méret  Tőkeerő nagysága  Ellátási és elosztási rendszerek elérhetősége  Tanulási folyamat Sorolja fel a stratégia kialakításának a lépéseit! 1. Az elsődleges feladat meghatározása: 2. Fő kompetencia megállapítása: 3. Meghatározni, hogy mi befolyásolja a fogyasztót a vállalat termékei és szolgáltatásai iránt. 4. Pozicionálás 5. Stratégia lebontás Hogyan pozícionálják a vállalatot a stratégia készítésekor? Egy-két dolog kiválasztása, amit a vállalat kiválóan tud csinálni. Az effektív stratégiai pozicionálás a következőket veszi figyelembe: a szervezet erősségei, gyengeségei, a piac igénye, a vetélytársak helyzete.  SWOT analízis Ismertesse a stratégia lebontás módjait! A stratégia lebontás a vállalati stratégiát speciális teljesítmény követelményekre alakítja át.  Hoshin (iránytű) tervezés vagy Politika lebontás: mindenkit a közös célra irányít.  Kiegyensúlyozott eredménytábla: a vállalat teljesítményét négy kritikus területre bontva vizsgálja: pénzügy, fogyasztó, termelési/szolgáltatási folyamatok, tanulás és növekedés. Ismertesse röviden a következő döntéstámogató technikákat: maximax, maximin, Hurwicz, azonos valószínűség! Maximax : a maximális érték az eredmények közül. Maximin: maximuma a minimum eredményeknek. Hurwicz Critérium: a döntések optimizmus koefficienssel súlyozottak: α, ahol 0 természetes variabilitás  a folyamat mindig képes teljesíteni a specifikációnak megfelelően. Milyen jelentősége van az átvételi mintavételnek a minőségellenőrzésben? Átvételi mintavétel: egy termelési tétel elfogadása, vagy elutasítása a belőle vett minták alapján. A minta véletlenszerűen van véve a populációból, minden elemnek egyenlő esélye van a kiválasztásra. A termelő és a vásárló megegyeznek az elfogadható számú selejtben. Ha a minta elfogadható számú vagy százalékú selejtet tartalmaz a tétel el van fogadva. Az átvételi mintavétel az elkészült terméket vizsgálja, ez a módszer nem előzi meg a rossz minőség jövőbeli előállítását. Hogyan növeli a jó termékterv a vállalat versenyképességét?  Új ötletek gyors piacra vitele.  Jobb munkával elégíteni ki a fogyasztók igényeit.  Egyszerűbb gyártási módszer bevezetése.  Könnyebben használható termékek előállítása.  Egyszerűbben javítható termékek gyártása. Miért kritikus tevékenysége a vállalatnak a terméktervezés?  Meghatározza a vállalat fogyasztói körét.  Meghatározza a vállalat versenytársait.  A vállalat fő erősségén alapszik.  Kijelöli milyen új kompetenciákat kell fejleszteni.  A vállalkozások irányítója: új termékek, új szolgáltatások miatt új piacok és eljárások bevezetése. Melyek a hatékony terméktervezési folyamat jellemzői?  A termék vagy szolgáltatás jellemzőit összehangolja a fogyasztói igényekkel.  Biztosítja, hogy a fogyasztói igények a legegyszerűbb és legkevésbé költséges módon legyenek kielégítve.  Csökkenti az új termék vagy szolgáltatás létrehozására szükséges időt.  Minimalizálja a szükséges módosításokat, ami szükséges egy működő terv megvalósításához. 

23.

24.

25.

26.

27.

28. Sorolja fel a terméktervezési folyamat fő lépéseit!

29. 30.

31.

32.

33.

34.

1. Ötlet létrehozása: megérteni és aktívan meghatározni a fogyasztók szükségleteit. Az ötletek forrásai: vállalati K+F osztály, fogyasztók panaszai, ötletei, piackutatás, versenytársak. 2. Megvalósíthatósági tanulmány: Marketing analízis: van-e fogyasztói szükséglet a tervezett termék iránt, érdemes-e pénzt befektetni a termék fejlesztésére. Gazdasági analízis: Ha van a termék vagy szolgáltatás iránt igény, gazdasági elemzést kell végezni a költségek és az árbevétel összehasonlítása céljából. Technikai és stratégiai analízis:  Igényel-e az új termék új technológiát?  Előnyhöz juttatja-e az új termék a vállalatot? 3. Előzetes tervezés: a prototípus teszteléséig és ellenőrzéséig jutnak el ebben a folyamatban.  Formatervezés: Hogyan fog a termék kinézni: alak, szín, méret és stílus  A funkcionális tervezés a terméket jól kinézőnek és jó érzést keltőnek kívánja láttatni. 4. Végső terv és gyártási folyamat-tervezés 5. Új termék, szolgáltatás piacra vitele Milyen célt szolgál az érzékelési térkép (Perceptual Map)? A fogyasztók érzékelésének összehasonlítása különböző termékek és szolgáltatások összehasonlítására. Mit tartalmaz a terméktervezésnél a mevalósíthatósági tanulmány? Marketing analízis: annak megállapítására szolgál, hogy van-e fogyasztói szükséglet a tervezett termék iránt, érdemes-e pénzt invesztálni a termék fejlesztésére. Gazdasági analízis: Ha van a termék vagy szolgáltatás iránt igény, gazdasági elemzést kell végezni a költségek és az árbevétel összehasonlítása céljából. Technikai és stratégiai analízis:  Igényel-e az új termék új technológiát?  Előnyhöz juttatja-e az új termék a vállalatot? Határozza meg a következő, terméktervezésnél használatos fogalmakat: formatervezés, funkció tervezés.  Formatervezés: Hogyan fog a termék kinézni: alak, szín, méret és stílus.  A funkcionális tervezés a terméket jól kinézőnek és jó érzést keltőnek kívánja láttatni. Hogyan számolható ki egy rendszer megbízhatósága? Megbízhatóság: annak a valószínűsége, hogy a termék hogyan fog működni egy bizonyos idő alatt normális használat mellett. Egy rendszer megbízhatósága az alkotórészek megbízhatóságán alapszik: RS = (R1)(R2)…(Rn) A megbízhatóság kifejezhető a meghibásodások közti átlagos idővel is, pl.: ha egy laptop akkumulátor 4 alkalommal okoz hibát 20 órás használat alatt, akkor a meghibásodások közti átlagos idő: MÁI = 20 óra : 4 = 5 óra Ismertesse a termék tervezési folyamat fejlesztésének a technikáit! 1. Sokfunkciós tervezői csoportok kialakítása 2. Tervezési folyamatok egyidejű végzése, az időrendi sorrend helyett 3. A gyártást és összeszerelést figyelembe vevő tervezés 4. A terv felülvizsgálata a sikertelenség elkerülése és a szükségtelen tulajdonságok kiküszöbölése céljából 5. A környezetvédelem figyelembevétele a tervezésben 6. A terv minőségének megállapítása, mérése 7. A fogyasztói igények és a terv és a termelési folyamat összehangolása 8. Robusztus termékek tervezése Hogyan használható a hiba-fa analízis a termékterv javítására? A módszer a hibák közti összefüggéseket hangsúlyozza.

35. Ismertesse a General Electric által kifejlesztett érték analízis módszert! Segít megszüntetni a szükségtelen sajátosságokat, tulajdonságokat a terméktervekben.

36.

37.

38.

39.

40.

41.

42.

A tervezőcsoport egy igével és egy főnévvel jellemez minden funkciót. Pl.: egy tartály esetén: tartsa a nedvességet. Ezután értéket és költséget rendelnek a funkcióhoz. Minden anyag, alkatrész és folyamat esetén a következő kérdéseket kell megválaszolni: 1. Előállítható-e nélküle? 2. Többre képes-e, mint ami elvárt? 3. Több-e az előállítási költség, mint a létrehozott érték? 4. Valami más jobban működne-e? 5. Elő lehet-e állítani kisebb költségű módszerrel? 6. Elkészíthető-e más által olcsóbban, jobban, vagy gyorsabban? Határozza meg a szolgáltatás fogalmát! A szolgáltatás megfoghatatlan, romlékony, egyszerre nyújtják és fogyasztják. A szolgáltatások tevékenységek, teljesítmények, vagy kapcsolatok, amelyek időt, helyet, formát vagy pszichológiai előnyöket adnak a fogyasztóknak. Pl: a. A takarító szolgálat időt takarít meg a fogyasztónak. b. A boltok sok terméket árusítanak egy helyen. c. Az online bróker az információkat olyan formába rendezi, ami sokkal használhatóbb a befektetők számára. d. A mozi pszichológiai felüdülést nyújt. Milyen jellemzők különböztetik meg a szolgáltatásokat a termeléstől? 1. A szolgáltatások megfoghatatlanok. 2. A szolgáltatás outputja változó. 3. A szolgáltatások szorosabb kapcsolatban vannak a fogyasztókkal. 4. A szolgáltatások nem állnak el. 5. A szolgáltatás elválaszthatatlan a szolgáltatás nyújtástól. 6. A szolgáltatások általában decentralizáltak és földrajzilag szétszórtak. 7. A szolgáltatásokat gyakrabban fogyasztják, mint a termékeket. 8. A szolgáltatások könnyen másolhatók. Mit hívunk front office és back office tevékenységeknek, milyen célokat kell elérni ezek tervezésekor? A front office interakciók befolyásolják a fogyasztót ezért kritikus tényzők a szolgáltatás tervezésben. A tipikus front office célok: kedvesség, átláthatóság, válaszadóképesség, használhatóság, és vidámság. A back office interakciók közvetlenül nem befolyásolják a fogyasztót. Támogató funkció. Tipikus back office célok: hatékonyság, termelékenység, mérhetőség. Mi a célja a sorban állás elemzésnek a szolgáltatások esetén? A sorbanállás elemzés egy szokásos és hatékony eszköze a szolgáltatások javításának. A gyors szolgáltatás fontos a jó minőségű szolgáltatás szempontjából. A vállalatok gyorsabb szolgáltatást tudnak nyújtani a kapacitásuk növelésével, több kiszolgáló biztosításával. Ismertesse a sorban állási rendszer elemeit!  forrás a sorban állási rendszerhez (végtelen vagy véges),  érkezési arány,  kiszolgálási idő,  a sor. Mit határoz meg a vállalat folyamatstratégiája?  Tőke intenzitás: a tőke és munkaerőforrások kombinációja a termelési folyamatban  Folyamat-flexibilitás: alkalmazkodás a változásokhoz.  Vertikális integráció: milyen mértékben vesz részt a vállalat a termékek előállításában a nyersanyagtól a fogyasztóig.  Fogyasztók szerepe a termelési folyamatban Ismertesse a projektet, mint folyamattípust! Projektek: egyéni fogyasztói igény kielégítése, amely sok pénzbe kerül és a megvalósítása hosszú ideig tart. A fogyasztók közelről vesznek részt a termék-tervezésben. Másik fontos feladat a tevékenységek irányítása és annak biztosítása, hogy azok helyesen és időben vannak elvégezve és nem késleltetnek más tevékenységeket. Példák a projektekre: építkezés, repülőgépgyártás.

43. Ismertesse a csoportokban termelést, mint folyamattípust!

44.

45.

46.

47.

48.

49.

A csoportokban termelés jellemzői a változó szükséglet, a termékek széles körének kisebb tételekben való előállítása. Példák a csoportokban termelésre: pékségek, oktatás. A rendszer előnyei: flexibilitás, a fogyasztók igényeinek megfelelő termékek, jó minőség. A rendszer hátrányai: magas egységár, gyakori változás a termékszerkezetben, bonyolult időgazdálkodás, változatos kapacitás-igény, hosszú előkészülési idő. Ismertesse a tömegtermelést, mint folyamattípust! Azok a gyártók alkalmazzák, akik azonos termékeket nagy mennyiségben gyártanak. A termékek raktárra készülnek tömegpiacra, a szükséglet stabil, a mennyiség magas. A termelési rendszerben minden termék gyártására külön felszerelés van. Jellemzői: tőkeintenzív, folyamatosan ismétlődő gyártás, kis igény a munkások szakképzettségére. Gyakran futószalagon gyártanak. Példák: autók, televízió, számítógép. Előnyei: hatékonyság, alacsony egységre jutó költség, könnyű gyártás és ellenőrzés, gyorsaság Hátrányai: magas berendezési költség, az emberi erőforrás nem kellő kihasználása, a változó igényekhez, technológiákhoz, terméktervekhez való alkalmazkodás nehézsége, az egyéni fogyasztói igényekre nem tud válaszolni. Ismertesse a folyamatos termelést, mint folyamattípust! Folyamatos termeléssel olyan nagy mennyiségben igényelt termékeket állítanak elő, amelyek nagymértékben szabványosítottak. A rendszer magasan automatizált. Az output folyamatos. Példák: acél, papír, festék. Előnyök: hatékonyság, könnyű ellenőrizhetőség, nagy kapacitás. Hátrányok: nagy beruházási költség, kis változatosság a termékeknek, képtelen a mennyiségi változásokhoz alkalmazkodni, a hibák kijavításának költsége magas, nehéz lépéstartás az új technológiával. Hogyan használható a fedezeti pont elemzés a termelési folyamat kiválasztására? A fedezeti pont elemzés komponensei: mennyiség, költség, árbevétel és profit. A mennyiség a termelés szintje, amit a gyártott és eladott termékek számával fejeznek ki. A költséget két részre lehet osztani: állandó és változó költségekre. Árbevétel: az egységár és a mennyiség szorzata. Profit az árbevétel és a teljes költség különbsége. Teljes költség = állandó költség + változó költség Árbevétel = mennyiség * ár Profit = teljes jövedelem – teljes költség Milyen tényezőket érdemes figyelembe venni a „gyártsd, vagy vásárold” típusú döntések esetén? 1. Költség: Olcsóbb-e gyártani, vagy vásárolni? Magunk végezzük el a feladatot, vagy vásároljuk meg a szolgáltatást? 2. Kapacitás: Azok a cégek, amelyek a teljes kapacitás alatt működnek, rendszerint maguk gyártják az alkatrészeket és nem vásárolják. Általában jobb vállalaton belül gyártani azokat az alkatrészeket, amelyek iránt folyamatos a kereslet. 3. Minőség: Általában egyszerűbb a minőség ellenőrzése akkor, ha saját gyárban előállított a termék. 4. Gyorsaság: Néha a beszállító gyorsabban képes előállítani az alkatrészt, mint a gyártó. 5. Megbízhatóság: A beszállítók felelősek a minőségért és az időbeni szállításért. Külföldi vállalatok, amelyek nem teljesítik a követelményeit, nem kereskedhetnek az Európai Unióban. 6. Szakértelem: Azok a vállalatok, amelyek különösen jók bizonyos termékek gyártásában és tervezésében, inkább saját ellenőrzésük alatt akarják tartani a termelést. Mit tartalmaz a folyamatterv?  A termék részletes tervét.  Összeszerelési diagram: hogyan kell összeállítani alkatrészekből a terméket.  Operatív folyamatok diagramja: a gyártási folyamat teendői.  A gyártási út: sorrendbe állított munkaállomások vagy gépek. Mi a célja a folyamatanalízisnek, milyen módjait ismeri? A folyamatelemzés egy szisztematikus vizsgálata a termelési folyamatnak abból a célból, hogy azok gyorsabbak, hatékonyabbak, kevésbé költségesek és a fogyasztók igényeinek jobban megfelelőek legyenek. Eszközei: folyamatábrák, folyamatdiagramok és folyamattérképek.

50. Milyen jellemzői vannak a hatékony létesítmény berendezésnek?

  







 Minimalizálja az anyagkezelési költségeket.  A helyet gazdaságosan használja ki.  A munkaerőt gazdaságosan használja ki.  Eltünteti az akadályokat.  Elősegíti a kommunikációt.  Csökkenti a termelési ciklusidőt és a fogyasztók kiszolgálásának az idejét.  Megszünteti a felesleges mozgásokat.  Elősegíti az anyagok, termékek és emberek bejutását, kijutását és elhelyezését.  Magába foglalja a biztonsági előírásokat.  Növeli a termék és a szolgáltatás minőségét.  Helyes karbantartási tevékenységre késztet.  Lehetővé teszi a folyamatok, cselekedetek vizuális ellenőrzését.  Flexibilitást biztosít, hogy alkalmazkodni lehessen a változó körülményekhez.  Növeli a kapacitást. 51. Ismertesse a folyamatelrendezés (műhelyszerű) lényegét! A folyamatelrendezés esetén a gépek nem speciálisak és a munkások arra vannak kiképezve, hogy a műhelyükben vagy az osztályukon képesek legyenek kezelni a gépeket. A raktározásra szolgáló hely nagy, hogy lehetővé tegye a még nagy mennyiségű készleteket. Az anyagok csoportokban mozognak és várnak arra, hogy az adott munkaközpontban feldolgozásra kerüljenek. Másrészről a késztermékeknek a készlete alacsony, mivel a termékek egy bizonyos fogyasztó számára vannak gyártva és ennek a fogyasztónak rögtön leszállítják a terméket a gyártás után. A gyártó vállalatok flexibilis anyagkezelő berendezést igényelnek, ami több úton képes az anyagot szállítani. 52. Ismertesse a termékelrendezés (futószalagos elrendezés) lényegét! A tevékenységeket egy vonal mentén helyezi el a tevékenységek végrehajtásának sorrendjében, amelyek ahhoz szükségesek, hogy egy bizonyos terméket összeszereljenek. Minden terméknek van saját vonala, amely a termék követelményét figyelembe veszi. A munkafolyamat sorrendben van és hatékony, a folyamat halad egyik munkaállomástól a másik munkaállomásig. A termékelrendezés alkalmas tömegtermelésre vagy ismétlődő tevékenységek végzésére, ha a kereslet stabil és a gyártott mennyiség magas. 53. Mi jellemzi a fix pozíciójú elrendezést? A fix pozíciójú elrendezés tipikus olyan projektek esetén, amikor az előállítandó termék túl törékeny, nagy vagy nehéz mozgatni (hajó, ház, repülőgép). Ebben az elrendezésben a termék mozdulatlanul marad az egész gyártási ciklus folyamán. A gépek, berendezések, munkások, anyagok és más erőforrásoknak a termelés helyszínére mozgatásával történik a munkavégzés. Gyakran előfordul, hogy a gépeket, berendezéseket bérlik, mivel azokat csak egy rövid ideig használják. A munkások, akik a munkaterületen dolgoznak magasan képzettek és speciális feladatokat látnak el. A munkabérük ezen munkásoknak sokkal magasabb szinten van, mint a minimálbér. 54. Ismertesse a blokkdiagram módszert! Folyamat elrendezés tervezése: Csökkenteni akarjuk a mozgás vagy anyagkezelés költségét, ami attól függ, hogy milyen mennyiségű anyagot szállítunk, illetve milyen távolságra van az szállítva. A tervezést a régi adatokra alapozva vagy pedig a feltételezett anyagmozgatási adatokra alapozzuk. Az információkat itt célszerű tól-ig diagramon ábrázolni. A diagramon fel vannak tüntetve az egységrakományok átlagos száma, amelyek két osztály közt vannak szállítva egy megadott időszakon belül. Ezután ki kell számítani az oda-vissza mozgásokat az osztályok között és rangsorolni kell azokat a legtöbb mozgástól a legkevesebb mozgás felé. Az oda-vissza mozgásokat egy kéthegyű nyíl jelzi, ami a kétirányú mozgásra utal minden egyes részlegpár között. Végül a próbaelrendezések egy rácson vannak elhelyezve, amely grafikusan mutatja a viszonylagos távolságot az osztályok közt. Az ábrán az osztályok egyformák. A feladat az, hogy minden részleget úgy helyezzük el, hogy közöttük a kerülő úton való szállítások számát minimalizáljuk. Optimális esetben az elrendezésben nincsen egyetlen egy kerülő úton való szállítás sem (a gyakorlatban ez ritkán lehetséges). Az egyes munkahelyekhez vagy gépek számára szükséges területet meghatározhatjuk, megtervezhetjük a biztonsági előírások alapján vagy a kezelési útmutató alapján. Ezután blokk diagramot kell készíteni, amelyben a munkaterületeket blokkokban helyezzük el, azok helyigényének megfelelő blokk méretekkel. A végső blokk diagramban a blokk diagramokat a leendő képlet alakjához igazítják, standard épületformák a következők: téglalap, L alak, T alak, vagy U alak. 55. Ismertesse a Muther módszert!

Bemutatja a menedzserek referenciáit a különböző részlegek elhelyezésével kapcsolatban. A Muther’s rácsból szerzett információ használható arra, hogy egy kapcsolat diagramot szerkesszünk belőle, amivel értékelhető a jelenlegi elrendezés vagy a tervezett elrendezés. A legvastagabb vonalak magasabb rendű, szorosabb kapcsolatot jeleznek. 56. Ismertesse a futószalag tervezés lépéseit! 1. Rajzolj egy előzménydiagramot 2. Számold ki a kívánatos ciklusidőt 3. Számold ki a munkaállomások számának elméleti minimumát 4. Csoportosítsd a munkaelemeket munkaállomásokba, figyelembe véve a ciklusidőt és az előzmény követelményeket 5. Számold ki a vonal hatékonyságát 6. Állapítsd meg, hogy a munkaállomások...


Similar Free PDFs