Építési igazgatás PDF

Preview

Summary

Jegyzet...

Description

Építésügyi igazgatás Építésügy és a közigazgatás kapcsolata: Építésügy fogalma: Egy szerteágazó, összetett terület – számos jogág tartalmaz építési jellegű előírásokat. A kapcsolódási pont az épített környezet kialakításával és az épített környezet védelmével áll kapcsolatban. Azokat a jogszabályokat tekintjük az építési jog anyagának, amelyek vagy az épített környezet kialakításával kapcsolatosak, továbbá amelyek az épített környezet védelmét próbálja megvalósítani. Építési igazgatás: Azoknak a szervezeteknek és azoknak a tevékenységeknek az összessége, amelyek közhatalom gyakorlásával biztosítják az építésügyi jogszabályok érvényesülését. Vonatkozó szabályok: 

Pj



Környezetvédelmi jog



Szabálysértési illetve büntetőjogi vonatkozás



Közigazgatási jog

Az építési jog kiszélesedett. A kezdeti korszakban az építésrendészet fedte le az állami tevékenységet. Ekkor még azonosnak vélték az építési jogot az építésrendészettel. Tipikusan tilalmakon, korlátozásokon és szankciókon keresztül közelített az építkezéshez (hol nem szabad/mit nem szabad/hogyan büntetjük). Ez ma is része, szűken értelmezve. Az építési jog kiszélesedése napjainkra: Két alrendszer 

Építésrendészet



Település rendezési jog: ő mondja meg a pozitív szabályokat (milyen feltételek mellett lehet építkezni). Ez azt jelenti, hogy lényegesen szélesebb az építési igazgatás lefedettsége.

Az építésügy funkciói: 

Veszélymegelőző funkció



Közbiztonság megóvása



Folyamatos kontroll gyakorlása 

Előzetes (építési engedély)



Folyamatos (építéshatósági ellenőrzés)



Utólagos (pl. építésfelügyeleti tevékenység)

Építésügyi igazgatás kialakulása: Szokásjog: amióta van építkezés Írott jog: városállamok időszaka – elszórt építési előírások! Ez tipikusan rendészeti típus volt (közhatalmi jelleg). Emellett sok jogintézmény jelent meg e normákban, amelyek a mai építésjogi jogszabályok előképei (igazgatási tevékenység előképei). Ekkor kizárólag központi szabályok voltak. Lokális, helyi jellegű szabályozás megjelenése: központi jogszabályok és helyi építésjogi előírások. Állami (uralkodói) szerepvállalás: 

Építési igazgatás kiépítése



Finanszírozás

Az építési igazgatás létrehozása, a szervezet kiépítése, valamint a finanszírozás rendszerének kiépítése (mert ehhez pénz kell).

XIX. század: nagyvárosok, ipari negyedek, városiasodás – dinamikus fejlődés, a jogszabályok megtöbbszöröződése.

A hazai fejlődés vázlata: Államalapítás korától a középkor időszakáig: rendészeti eszközök (tilalmak, előírások, szankciók) Mária Terézia: 

Engedélyezési tevékenység megkezdése

1808 – Szépítő Bizottság XIX. század: szabályrendeletek (ma: önkormányzati rendeletek) – az egyetlen kivétel a dunahidak. 1937. évi VI. törvény: nem ment át a gyakorlatba. 1964. évi III. törvény: az építésrendészeti tevékenységet foglalta magába, vagyis a települési építési jogot nem ismerte. Értelem szerűen nem voltak önkormányzati szervek ekkor még, csak államigazgatás.

1997. évi LXXVIII. Törvény – építési törvény Az építésügyi közigazgatás felépítése: Duális rendszerű közigazgatás. Van állami szektor és vannak az önkormányzatoknak is építésüggyel kapcsolatos feladatai. Kormány feladata 

A kormány működteti és tartja fenn az állami főépítészi rendszert.



Hatósági feladatokat ellátó szervezetrendszer működtetése és fenntartása.

Miniszteri szint: 2014-től a miniszterelnökséget vezető miniszter hatáskörébe tartozik.

Önkormányzati építésügy: helyi önkormányzati valamint a szakmai önkormányzatok (kamarák) tevékenysége, viszont utóbbiak hatósági tevékenységet nem gyakorolnak, ezért hatósági jogköre csak a települési önkormányzatoknak van. Településrendezési kötelezések: 

Beépítési kötelezettség Tervszerű telekgazdálkodás biztosítása érdekében kell igénybe venni. Egy sorrendet határoznak meg, ütemezést valósít meg – a be nem épített területekkel kapcsolatban. A beépítetlen területekkel kapcsolatban értelmezhetők. Ez mindig határidőhöz kötött – egy legvégső határidőt határoz meg. Szankció: ha letelik ez a meghatározott határidő beépítés nélkül, akkor kisajátítás történik az önkormányzat részére.



Helyrehozatali kötelezettség Veszélyes, rossz állapotban lévő, omladozó épületekre előírhat az önkormányzat helyrehozatali kötelezettséget. Ezeknek a helyrehozatala azért marad el, mert nincs pénz. Ehhez adhat az önkormányzat fedezetet, de cserébe határidőre ezt helyre kell hozni (közigazgatási szerződés keretében történik ez).



Beültetési kötelezettség Növényzettel be nem ültetett területnek a beültetését jelenti. A finanszírozás úgy néz ki, hogy a ráfordítást, amire a kötelezett a beültetésre költ, az önkormányzat köteles megtéríteni.

Településképi kötelezések: Csak olyan tevékenységeknél alkalmazható, amelyek nem engedélyhez kötöttek. A polgármester hatáskörébe tartozik. De ez nem kötelező hatáskör: az önkormányzat ezt megadhatja, de nem muszáj. 

Reklámok, cégérek megszüntetése



Rendeltetés-módosítás megszüntetése



Kötelezettség teljesítésének elrendelése Társul közigazgatási bírságolási jog (felső határa 50.000)

Településképi véleményezési eljárás és a településképi bejelentési eljárás: Véleményezési eljárás: PM véleményt adhat a településképet érintő engedélyhez kötött építési tevékenységről, amely a településképet érinti. 

PM vélemény bizonyítási eszköz, amelyet figyelembe vesz az építési hatóság az engedély kibocsátásánál (quasi szakhatósági vélemény – és elutasító határozattal is zárulhat, vagyis a hatóság köti magát a véleményhez).



PM hallgatása (engedélyezési eljárás megindulásától 15 napja van a PM-nek, hogy nyilatkozzon).

Bejelentési eljárás: olyan építési tevékenységeknél, ahol nincs előzetes engedélyhez kötve a tevékenység 

Csak bejelenteni kell – a jegyző irányában van bejelentési kötelezettség



8 napon belül a pm megtilthatja



Jogorvoslat a Képviselő-testületnél

Állami építésügy: 

Építésügyi hatóság



Örökségvédelmi hatóság



Építésfelügyeleti hatóság



Tervtanácsok

Általános építési hatóság: elsőfokon. 

Járásszékhely települések jegyzői



Fővárosi kerületi önkormányzatok jegyzői

Elsőfokú kiemelt építési hatóságok: 

Járási hivatalok (38-at jelölt ki a jogszabály).



Minden megyében ill 2 a fővárosban ezen belül is kiemelt feladatokkal bízott meg.

Másodfokú építési hatóságok: 

Megyei/fővárosi kormányhivatalok (pl. jogorvoslati eljárásokban)

Sajátos építményfajták esete: jogszabály mondja ki és hogy ki vagy mi engedélyezi

Építésügyi engedélyezési eljárások: funkciója, hogy legyen valamilyen fajta előzetes kontroll az építési tevékenységek vonatkozásában: szakszerűségi és jogszerűségi kontroll. 

Építési engedélyezési eljárás



Összevont engedélyezési eljárás



Összevont telepítési eljárás



Fennmaradási engedélyezési eljárás



Bontási engedélyezési eljárás.

Építési engedélyezési eljárás: határozott hatályú, vagyis a kibocsátástól kezdve 3 évig érvényes. Egyszer meg lehet hosszabbítani, de ehhez 3 év letelte előtt meg kell kezdeni az építkezést. A végső határidő 5 év. 

Tervező működik közre az építési tervek meghatározásánál



Ha az építtető és a tervező betartja a vonatkozó helyi és országos építési előírásokat



Ha megfelel az általános építési jogi követelményeknek



Megfelel a telekalakítás szabályainak...