Európai közjog és politika vizsgakérdések / European public law and politics exams PDF

Preview

Summary

EKP 1 típuskérdések, válaszokkal, az előző évek vizsgái alapján

European public law and politics past exams with answers...

Description

Történet Melyek az európai integráció létrehozásának főbb okai? Az egységes Európa elképzelés évezredes gondolat volt, de soha nem békésen akarták megoldani (Nagy Károly, Hitler, Napóleon). A II. világháború után Európát külső hatalmak szállják meg, így a korábbi ellenségekből szövetségesek lesznek. A következő ok a bipoláris világrend kialakulása (szovjet-USA ellentét)  1946, Churcill: „vasfüggöny” + Európai Egyesült Államok. Elvi gyökerek: föderalizmus, konföderalisták, antifasiszták, funkcionalisták. A négy alapszabadság (tőke, áru, személyek, szolgáltások) bevezetése. Sorolja fel az EU tagállamait csatlakozási évszámuk szerint. Az alapítókat is nevezze meg! 1957 – Belgium, Hollandia, Luxemburg, Franciaország, Németország, Olaszország 1973 – Nagy-Britannia, Dánia, Írország 1981 – Görögország 1986 – Spanyolország és Portugália 1995 – Ausztria, Finnország, Svédország 2004 – Ciprus, Málta, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Szlovákia, Szlovénia 2007 – Bulgária, Románia Melyek az EK/EU fejlődésének legfontosabb állomásai? 1948 – Hágai Konferencia (Londonban megalakult az Európa Tanács, ez emberi jogi, valamint kulturális és társadalmi kérdésekkel foglalkozik) 1949 – NATO ESZAK/MONTANUNIO Európai Védelmi Közösség (1954-ben a Nemzetgyűlés leszavazza) 1955 – Messinai Konferencia (az integráció továbbvitele a gazdaság szélesebb területeire) 1957 – Római Szerződés (EGK + EURATOM, négy alapszabadság) 1958 – A IV. Köztársaság vége Franciaországban (De Gaulle kiegyezik a németekkel) 1958-1967 – Hallstein-korszak 1971-től világgazdasági problémák (Bretton Woods-i rendszer válsága, túltermelés) 1975 – Helsinki csúcstalálkozó Mit jelent a „Hatok Európája” kifejezés? Németország, Franciaország, Olaszország és a Benelux államok alkotják a hatokat, ők alapították az ESZAK/MONTÁNUNIÓT. + 1957: Római Szerződés(ek) is az ő nevükhöz fűződik. Céljuk a négy alapszabadság, közös agrárpolitika elindítása, a közös piaci jogharmonizáció. Mi az „euroszklerózis”? Az 1970–1980-as években, a Közösség izmosodásának eredményeként értelmezhetővé és egyben érezhetővé is vált a világgazdaság makrorégióinak globális gazdasági versenye. E versenyben azonban az olajválságok nyomán lefékeződött növekedés idején Európa egyre inkább tért veszíteni látszott. A visszahúzó sajátosságok és korlátok összefoglaló leírására, az alkalmazkodó-képesség hiányának kifejezésére megszületett az „euroszklerózis” fogalma. Milyen okok vezettek az Európai Unió létrehozásához? 1989 – rendszerváltás  SZU felbomlása 1990 elején a német egyesítés  a franciáknak feltételeik vannak

Német-francia non-paper ►2 párhuzamos konferencia ►2 elképzelés az Unió megvalósítására  Holland: fa ágakkal  Luxemburgi: görög templom (ez valósul meg MSZ-ben)  A francia/német kompromisszumot a britek hiúsítják meg Melyek az Amszerdami Szerződéshez (1997) kapcsolódó fontosabb fejlemények?  A szerződések kisebb jelentőségű módosítása  Fontosabb módosítások: CFSP, döntéshozatali eljárások  Nem születik döntés a keleti kibővüléssel kapcsolatban Melyek a Nizzai Szerződéshez (2001) kapcsolódó fontosabb fejlemények?  A CFSP módosítása  A döntéshozatali eljárások egyszerűsítése  A keleti kibővülés intézményi hátterének megteremtése Mi az „Európai Alkotmányszerződés” és mi lett a sorsa? Egy teljesen új szerződésrendszert próbáltak kialakítani (Rómától Rómáig). A holland és francia népszavazás miatt megbukott. Melyek a Lisszaboni Szerződés (2007. 12. 13.) legfontosabb változtatásai?  A korábbi EU és EK szerződéseket módosította  Céljai: demokratikusabb és átláthatóbb Unió (az EP és a Nemzeti Parlamentek szerepe megerősödik, hatáskörök pontos elkülönítése, kilépés az EU-ból); hatékonyabb unió (szavazás a Tanácsban, az Európai Tanács elnöke); jogok és értékek, szabadság, biztonság, szolidaritás; hatékonyabb fellépés globális szereplőként  Elnökség: 2010-től hármas elnökség  Európa 2020-program Mikor fogadták el az EU alapító szerződéseit? Melyek azok (ne csak a hatályban lévőket említse meg)? Párizsi Szerződés (1951)  ESZAK Az EURATOMot létrehozó szerződés (1957) Római Szerződések (1957) Maastrichti Szerződés (1992-ben írják alá, 1993. nov. 1-től hatályos) Amszterdami Szerződés (1997-ben írják alá, 1999. máj. 1-től hatályos) Nizzai Szerződés (2001-be írják alá, 2003. febr. 1-től hatályos) Lisszaboni Szerződés (2007. dec. 13) Sorolja fel a tagjelölti státussal rendelkező országokat! Horvátország, Törökország, Macedónia, Szerbia, Montenegró Melyek az Európai Uniót jelenleg érő legnagyobb kihívások?  Alkotmányos válság  A schengeni térség bővítése  A világgazdasági válság és az euróövezet (no bail out – ki nem segítési klauzula)  A lisszaboni stratégia, valamint az Európa 2020 stratégia  Az európai parlamenti választások

 

Az energiaellátás biztonsága Az EU bővítése

Érveljen Törökország csatlakozása mellett/ellen!

Intézményrendszer Melyek az EU intézményei? Vannak-e és ha vannak, melyek az Unió egészében egységes szabályok szerint működő szervezetek? Melyek az EU székhelyei? Brüsszel, Luxembourg, Strasbourg, Hága, Frankfurt, Koppenhága, Lisszabon, Alicante, Bilbao, Dublin, London, Torino, Bécs, Thessaloniki Mit jelent a pillérrendszer? Mi az a „pillér”? A pilléres szerkezet célja, hogy az EK munkamódszereinek és a Bizottság hatalmának kiterjesztése nélkül új területeket vonjanak be az EU működési körébe. A régi rendszer három pillért különböztetett meg: EK (1. pillér – szupranacionális, közösségi jellegű), CFSP (2. pillér, közös kül- és biztonságpolitika, kormányközi jellegű), PJCC (3. pillér – rendőri és igazságügyi együttműködés, kormányközi jellegű). A három pillér három különböző működési módot jelent. A Maastrichti Szerződéssel jöttek létre. Hogyan változott a pillérrendszer a Lisszaboni Szerződés hatálybalépését követően? A LSZ óta a pilléres szerkezet megszűnni látszik, a PJCC hatáskörei nagy része a közösség hatásköre lesz. A fa-modellt kívánja megvalósítani, de valójában még mindig kétpilléres szerkezet.

Mit jelent az uniós intézmények szupranacionális és intergovernmentális jellege? Válaszát példákkal támassza alá! Miben tér el az EU a nemzetközi szervezetektől? Miben tér az EU egy (nemzet)államtól? Melyek az Európai Uniót magyarázó főbb integrációs elméletek?  A kezdet (1950-es évektől 1980-as évekig): föderalizmus, funkcionalizmus, neofunkcionalizmus, kormányközi megközelítés.  A piac (1989-1990-es évek közepe): neofunkcionalizmus, kormányközi megközelítés.  A politikai rendszer (1990-es évek): összehasonlító politika, institucionalizmus, közpolitika  A „másik” (2000-től): institucionalizmus, konstruktivizmus, európanizáció. Mi az a funkcionalizmus és miben tér el tőle a neofunkcionalizmus? Funkcionalizmus: Meghatározó alakja David Mitrany, Egy működő békerendszer c. könyvében alapozta meg a funkcionalista integrációs elképzeléseket. Eszerint a létező állami struktúra génjeiben hordozza a háborút, amelyet csak egy nem állami jellegű struktúra felépítésével lehet kiküszöbölni. Álláspontja szerint a nemzetállamok nem pótolhatók, rövidtávon nem felszámolásukra, hanem összefogásukra kell törekedni. Elemzése kétszintű: egyrészt az egyén, másrészt az intézményrendszer átalakulásából vezetett le az integrációs

folyamatot. A funkcionalizmus elutasítja a regionális integrációt, mert az magasabb szinten termelné újra a vetélkedő gazdasági blokkok között a háborúhoz vezető ellentéteket. Alapvető szükségletek kielégítésének politikamentes területei kell létrehozni. Célja valós érdekeivel kapcsolatban félrevezetett nép felvilágosításával a történelmet új pályára állítsa. Neofunkcionalizmus: Egyszerre leíró elmélet és programmatikus ideológia is. Az elmélet szerint az integrációt az önérdektől hajtott szervezet, érdekcsoportok és szervezetek viszik előre. Haas és Lindberg munkásságának köszönheti létrejöttét. ’50-es, ’60-as években a legbefolyásosabb. A fogalmak kidolgozása terén volt különösen sikeres. Ez viszont regionális keretben tartja megvalósíthatónak az integrációt. Kidolgozza a spill-over fogalmát (három fajtája van: funkcionális, politikai, irányított) Ismertesse a kormányközi megközelítés elméletét az EU integrációjával kapcsolatban! A kormányközi megközelítés nem európai jelenség, hanem nemzetközi kapcsolatokból ismert irányzat, amelynek csupán egyik alkalmazási módja az európai integrációt vizsgáló megközelítés. Nem ismeri el az európai integráció egyedi jellegét, sőt az integráció tényét is tagadja. Neofunkcionalizmussal szembenálló elmélet. Inkább a tagállamok együttműködésének logikájára helyezi a hangsúlyt. Ismertesse a rezsimelméletet az EU integrációjával kapcsolatban! A rezsimelmélet azokat a magatartási, szabályozási és politikai normacsoportokat (rezsimeket) helyezi vizsgálódása középpontjába, amelyek meghatározzák a jogalanyok magatartását, és megkönnyítik az államközi politikai megállapodások megkötését. Képviselői: John Ruggie, Stephen Krasner, Robert Keohane és Oran Young. Az EK-t komplex rezsimek halmazának tekintik, attól függően, hogy egyes részpolitikákat a közösségi rendszer szerves részének vagy a közösségi rendszeren belül elkülönült szabálytömegnek fogják fel. Ez a megközelítés abban tér el a neofunkcionalistától, hogy csak a folyamatok lefolyásával foglalkozik. Az európai integrációt a nyugat-európai államok diffúz, ipari, kereskedelmi és közös kutatásra létrehozott rezsimjének tekintik, amely a közös demokratikus politikai hagyományokra és kultúrára a liberális gazdaságpolitika iránt való elkötelezettségre alapozódik. Ismertesse az interdependencia elméletet az EU integrációjával kapcsolatban! Az interdependenica elmélet integrációpárti. Arra a következtetésre jutott, hogy az 1945 utáni korszakban megnövekedett kölcsönös függések hatására az európai államoknak nincs más választásuk, mint az EU keretein belüli szorosabb együttműködés. Másrészrők viszont az államok kölcsönös függése miatt az elmélet magát az EU-t is tágabb kontextusba helyezi, úgy gondolja, hogy az EU eredményeinek jelentős része nem közvetlenül az európai integrációnak tulajdonítható, hanem a növekvő világméretű interdependenciának, melynek az EU is csupán csak része. Tagadj az EK egyedi, sui generis jellegét, rávilágítanak az integrációsok addig kevésbé ismert háttér okára. Mutassa be az összehasonlító politika elméleteit az EU integrációjával kapcsolatban! Az összehasonlító politika főbb elméletei az új institucionalizmus és szupranacionális/több szintű kormányzás elmélete. Az új institucionalizmus elméletei Történeti Szociológiai institucionalizmus institucionalizmus intézmények Az intézmények A kommunikatív

Irányzatok

Racionális döntések

Célja

Az

relatív erejének hosszú távú hatása változtatása

cselekvés, a kultúra és a meggyőzés szerepe

Történeti institucionalizmus szerint az EU intézményei nem csupán a keretet adják a közös politikák kialakításához, hanem fontos szerepet játszanak a közös normák, értékek kialakítása során. A tagállamok az integráció főszereplői, magatartásukat mégis sok olyan tényező befolyásolja, amely a közösségi intézményekben keresendő. Szociológiai institucionalizmus szerint az intézmények nem pusztán passzív alkatrészei az integrációnak, hanem maguk is tevőlegesen hozzájárulnak a folyamathoz létrehozva az integráció újabb és újabb szereplőit. A többszintű kormányzás elmélete több hasonló elmélet gyűjtőneve. Közös bennük, hogy az EU-ra mint komplex intézményi és politikai környezetre tekintenek. Az EU nem más, mint egy egymáson átnyúló, többszintű, politikai hálózatok rendszere, amelyben a kormányok nem teljes urai a helyzetnek, a szupranacionális intézmények, mint Bizottság, EP jelentősen befolyásolják az integráció menetét.

Európai Tanács Kik alkotják az Európai Tanácsot? 27 állam és kormányfő + a Bizottság elnöke Melyek az Európai Tanács funkciói? Az Európai Tanács a legmagasabb döntéshozatali szint, a tagállamok megjelenésének legfőbb színtere. Politikai tevékenysége során nem lát el jogalkotási feladatokat. Melyek az Európai Tanács elnökének feladatai?  Elnököl az Európai Tanács ülésein  Gondoskodik az ET munkájának előkészítéséről és folyamatosságáról  Erőfeszítéseket tesz a konszenzus megteremtésére  Az ET minden ülését követően jelentést nyújt be az EP-nek  Ellátja az Unió külső képviseletét a CFSP-hez tartozó ügyekben Milyen gyakorisággal és hol ülésezik az Európai Tanács? Hogyan folyik le egy-egy tanácsülés? Évi 2 rendes ülés (június vége, dec. közepe), 1 rendkívüli ülés, 2 informális ülés Brüsszelben, a soros elnök szervezi meg. Ki a Tanács elnöke, mik a hatáskörei? Az ET elnökét minősített többséggel, két és fél évre választja meg az ET, a megbízatás egyszer megújítható.

Tanács Mi a különbség a következők között: Európai Tanács, Európa Tanács, Miniszterek Tanácsa, „Tanács”? Az Európai Tanács (közkeletű rövidítéssel EiT) az Európai Unió (EU) állam- és kormányfőinek, valamint az Európai Bizottság elnökének a találkozója, az EU csúcsszerve (Uniós szerv).

Az Európa Tanács egy regionális nemzetközi szervezet, amelynek székhelye Strasbourg. Jelenleg 47 tagja van, de nyitva áll bármely olyan európai állam előtt, amely elfogadja a jogállamiság intézményét és garantálja állampolgárai számára az alapvető szabadság és emberi jogokat. Az Európai Unió Tanácsa az Európai Parlamenttel közösen alkotja az Európai Unió (EU) törvényhozó szervét. Minden tagállam kormányának a miniszterét tartalmazza. Az Európai Unió Tanácsát a hivatalos uniós dokumentumok helyenként Tanácsként említik és gyakran hivatkoznak rá Miniszterek Tanácsa néven (a még el nem fogadott európai alkotmányban már az utóbbi néven szerepel). Székhelye Brüsszel, azonban meghatározott időközönként Luxembourgban ül össze. Informális találkozókat a soros elnökséget adó országban is tartanak. Ismertesse a „Tanács” (teljes) szervezetét!  Munkacsoportok (tagállami szakértők – előkészítés  COREPER 1 + COREPER 2 – közbenső szint, szűrő  Miniszterek Tanácsa (27 miniszter) – Szak- vagy illetékes miniszterek  Európai Tanács (állam- és kormányfők) – politikai kompromisszumok megkötésének legmagasabb szintje Ismertesse a Miniszterek Tanácsának részvevőit és hatásköreiket!  27 miniszter alkotja  Hatáskörök: politikai érdekegyeztetés, tárgyalások fóruma, jogalkotás egyik központja, ellenőrzés közőpontja  Tanácsi formulák (l. lentebb) Mi a COREPER, milyen szintjei vannak és mi a funkciója? Az Állandó Képviselők Bizottsága (röviden COREPER) az Európai Unió Tanácsának munkáját segítő, illetve azt előkészítő testület, melynek tagjai az Európai Unió tagállamainak brüsszeli nagykövetei. Fő feladata, hogy közösségi szinten egyeztesse az egyes kérdésekben kialakult tagállami álláspontokat és szakértői, diplomáciai szinten közelítse azokat, illetve találjon mindenki számára elfogadható alternatívákat. Ők tartják a kapcsolatot a kormányok és az uniós intézmények között, illetve közvetítenek a nemzeti és a közösségi adminisztráció között. A bizottság hetente ülésezik, két szinten: COREPER 1 (helyettesek) - szociális és gazdasági kérdések COREPER 2 (állandó képviselők) - politikai, külkapcsolatokat érintő és pénzügyi/költségvetési kérdések Mi a Tanács munkacsoportjainak feladata? Kik a munkacsoportok résztvevői és kb. hányan vannak?  Feladat: döntések előkészítése  Résztvevői: a tagállami szakértők  Kb 250 bizottság és munkacsoport Milyen új elemeket hozott a Lisszaboni Szerződés a Tanács minősített többségű döntéshozatalával kapcsolatban?  Kettős többség (a hármas helyett)  Bizottsági javaslat esetén: tagállamok 55%-a támogatja a javaslatot, és a lakosok 65%át tudja maga mögött



Nem bizottsági javaslat esetén: tagállamok 72%-a támogatja a javaslatot és a lakosok 65%át tudja maga mögött

Milyen tanácsi formációk működnek jelenleg? Soroljon fel ötöt, ügyeljen azok pontos megnevezésére!  Általános ügyek és külső kapcsolatok (GAERC)  Gazdasági és pénzügyek tanácsa (Ecofin)  Mezőgazdaság és halászat  Bel- és igazságügyi tanács (JHA)  Foglalkoztatás-, szociálpolitikai, egészségügyi és fogyasztóvédelmi tanács (EPSCO)  Versenyügy  Közlekedés, távközlés és energia  Környezet  Oktatás, ifjúság és kultúra (EYC) Mi az a soros elnökség? Mik a funkciói? A Tanács elnöke nem állandó, félévente változik, rotál. Jelenlegi soros elnök Magyarország, akinek a pénzügyi szektor stabilizálása az elsődleges feladata. A folyamatosságot biztosítja az Elnökségi Trió (három egymást követő soros tagállam együtt alkotja). A soros elnök meghatározza a napirendet, megpróbál kompromisszumokat létrehozni. Milyen döntéshozatali módok ismertek a Tanácsban?  Konszenzusos alapon: optimális eset, politikai hasznos  Szavazásos: egyszerű többség (14/27); egyhangúság, minősítet többség Ismertesse a minősített többségi szavazást a Tanácsban! A minősített többség nem kétharmadot jelent, hanem a tagállamoknak súlyozott szavazataik vannak. A NSZ hármas többséget, a LSZ kettős többséget határoz meg. (l. lentebb) Mi az a „hármas többség”? Mi lehet egy ilyen összetett rendszer létrehozásának oka?  A Nizzai Szerződésből származik, 2014. október 31-ig van érvényben (2017. március 31-ig kérésére)  A tagállamoknak előre meghatározott, eltérő szavazati súlya van, összesen a 27 tagállamnak 345 szavazata van, ebből 255 szavazattal elfogadott a javaslat (74%)  Tagállamok többsége (14)  Ha kérik, akkor az Unió teljes lakosságának 62%-ára is szükség van Ismertesse az ionninai kompromisszumot!  Norvégia miatt a 16 tagúra bővülő EU-ban bevezették a minősített többséget.  A blokkoló kisebbség 26 (ez túl sok), korábban 23 volt (ez túl kevés)  Cél az egyensúlyváltozás kivédése  87/62 a szabály, de 23-25 számú ellenszavazat esetén „a Tanácsnak minden eszközzel élnie kell annak érdekében, hogy olyan megfelelő megoldást találjon, amely legalább 65 szavazattal fogadható el”  NSZ – új szavazati arányok, a kompromisszum megszűnik  LSZ – újraéled  2017-től: 3 tagállam, ill. legalább a lakosság 19,25%-át képviselő államok jelzik, hogy kifogásolják valameky aktusnak a Tanács által minősített többséggel történő elfogadását, akkor további tárgyalások

Ismertesse a luxembourgi kompromisszumot! Ha bármely tagállam „alapvetően fontos nemzeti érdekre” hivatkozva ezt kéri, ésszerű időn belül egyhangú szavazással kell elfogadható megoldást találni az adott problémára. Ismertesse az LSZ alapján a Tanács döntéshozatalára vonatkozó átmenti szabályokat!  2014. nov. 1-től 2017. márc. 31-ig alkalmazhatók az átmeneti szabályok.  Az új QMV szabályok már alkalmazandóak, de a nizzai szavazási szabályok is alkalmazhatóak lehetnek, ha egyetlen tagállam azt kéri  Az Ionniani kompromisszum egy formája is alkalmazható Mi jelent a „push-up factor” és „package deal” a Tanács döntéshozatali mechanizmusában? Push-up factor: az Európai Tanácsban a döntéseket egyre feljebb tolják Package deal: Szó szerint egyezségcsomagot jelent, de nevezhetnénk egyezség diplomáciának is a kifejezést. A fogalom általában az Európai Tanács ülésein születő kompromisszumos döntéseket takarja, ugyanis a viták során a tagállamok az összefüggő kérdésekben tárgyalási csomagokat próbálnak kialakítani, és ezekről egyezségre jutni. Ez rendszerint úgy sikerül, hogy egy adott kérdésben engedményeket tesznek, annak érdekében hogy egy másikban érvényt szerezhessenek érdekeiknek.

Bizottság Hogyan választják a Bizottságot? Ismertesse a folyamatot! A Bizottság létrehozásának menete: • a tagállamok minősített többséggel megállapodnak az elnök személyében az Európai Tanácsban (EiT), az jelöli az Európai Parlament (EP) felé • EP többségi szavazással megválasztja az EiT által jelölt elnököt, vagy visszadobja • a biztosok személyéről a tagállami kormányok döntenek a megválasztott elnök egyetértésével (minden egyes tagállam egy biztost delegál a testületbe), majd az elnök dönti el, hogy melyik terület melyik biztoshoz tartozzon (elosztja az egyes szakmai/politikai portfóliókat) • EiT minősített többséggel jóváhagyja a leendő Bizottságot • EP többségi szavazása a leendő Bizottságról • ha az EP megszavazta, az EiT kinevezi a Bizottságot (minősített többség) Ismertesse a Bizottság felépítését tág és szűk értelemben egyaránt! Szűk értelemben: 27 biztos (elnök + külügyi főképviselő + 25 biztos) + biztosok kollégiuma Tág értelemben: szűk + apparátus (25-30000 alkalmazott) ...