Exam 2019, questions and answers PDF

Preview

Summary

A külkereskedelem technikája /A csoport/ 1. Direkt vinkulált okmányos inkasszó Az eladó a beszedő bank címére és rendelkezésére adja föl az árut. A bank felszólítja a vevőt fizetésre, aki fizetés ellenében megkapja az árut és az árura vonatkozó okmányokat, illetve az árut megtestesítő értékpapírt. N...

Description

A külkereskedelem technikája /A csoport/

1. Direkt vinkulált okmányos inkasszó Az eladó a beszedő bank címére és rendelkezésére adja föl az árut. A bank felszólítja a vevőt fizetésre, aki fizetés ellenében megkapja az árut és az árura vonatkozó okmányokat, illetve az árut megtestesítő értékpapírt. Nagyon biztonságos az eladó számára. Kárlehetőség: késedelmes árukiváltás, ki nem váltás. 2. Reexport Egy import és egy exportügylet összekapcsolása. A reexportőr külföldi viszonteladásra vásárol árut harmadik országban. Ugyanazon külföldi eredetű áruról van szó. A cél elsősorban haszonszerzés. 3. Incoterms Az INCOTERMS létrehozásának célja az egy egységes szabályozás megteremtése volt, amely az eladó és a vevő jogait szabályozza a nemzetközi szállítási szerződésekben, úgynevezett klauzulák formájában. A szokvány nem jogszabály, ezért csak azáltal lép életbe, hogy a szerződő felek elfogadják. A szokvány használata az export-import ügyletek során nem kötelező: jelentősége abban áll, hogy a szerződésekben nem kell részletesen szabályozni a szállítási feltételeket, elég utalni a megfelelő INCOTERMS klauzulára (pl.: bérmentve fuvarozónak átadva, bérmentve a hajó oldalához/hajófedélzetre). 4. Szállítmányozók felelőssége Az általuk kötött fuvarozási és egyéb szerződések szakszerű megkötése, partnerek kiválasztása. Nem terheli eredményfelelősség, ha bizományos elszámolásban működik, csak ha saját szla-s tevékenység vagy ténylegesen fuvaroz. Fuvarozói felelőssége van, ha a kár keletkezésekor az áru birtokában volt. 5. Saját váltó Jogot és követelést testesít meg, szigorú törvényes formához kötött pénzkövetelést megtestesítő, ipso iure forgatható értékpapír. Egy határozott pénzösszeg fizetésére szóló feltétlen kötelezettségvállalás, melynek során ígéretet adok bizonyos összeg meghatározott időn belüli megfizetésére. 6. Vasúti fuvarozási okmányok Bizonyíték az áru fuvarozó által történt átvételéről, a küldemény adatairól, az átvétel/kiszolgáltatás helyéről és a fuvarozónak adott utasításokról. A vasúti fuvarozási okmányok fajtái: belföldi, CIM, SzMGSz.

/B csoport/

1. Kétpontos klauzula (két példával) Ha a Költség és a kárveszély eltérő földrajzi ponton száll át az eladóról a vevőre (pl.: CIP - Carriage and Insurance Paid to - fuvarozás és biztosítás fizetve). Az eladó köteles az úton lévő árut rendeltetési helyig biztosítani. Alkalmazni lehet bármely szállítási módnál (CFR - Cost and Freight költség és fuvardíj). Az eladó a megnevezett rendeltetési kikötőig viseli a fuvardíjat, költségeket, de a kárveszély kockázata az elhajózási kikötőben száll át az eladóról a vevőre, amikor az áru áthaladt a ható korlátja fölött. 2. Közvetett költségek A pénzben kifejezhető értékeket képviselő, és felhasznált termelési erőforrások, külső szolgáltatások, melyek a termékek létrehozását segítették elő. Azok a költségek,melyek nem számolhatóak el egy konkrét objektum terhére. Ilyenek például az általános fizetések, segéderők, segéd- és üzemanyagok költségei, amortizáció és a kamatok. 3. Fix áras megállapodás A fix áras megállapodások lényege az, hogy az eladó és a vevő által kialakított szerződéses ár megegyezik azzal az árral, amelyet a vevő ténylegesen fizetni fog az eladónak. Raktárról történő eladások, rövid szállítási határidős ügyletek, fogyasztási cikkekre vonatkozó szerződések ára általában fix ár. 4. Fedezet számítás A fedezeti költségszámítás alapvetően egy összefüggésre épül. A számítás szerint a változó költségeket rendeljük a termékekhez (szolgáltatásokhoz), az állandó költséget pedig az eredmény terhére számoljuk fel. 5. Idegen váltó Jogot és követelést testesít meg, szigorú törvényes formához kötött pénzkövetelést megtestesítő, ipso iure forgatható értékpapír. Egy határozott pénzösszeg fizetésére szóló feltétlen meghagyás, felszólítunk valakit, hogy fizesse ki a harmadik fél felé fennálló tartozását. 6. Bérmunka ügylet A bérmunkáltató (a passzív fél) alapanyagot ad át a bérmunkát végző (aktív) félnek, aki azt feldolgozza, és bérmunkadíj ellenében visszaszállítja. A díjat kiegyenlíthetik devizával vagy késztermékkel, alapanyaggal. 7. Fuvar paritás, teljesítés helye A nemzetközi kereskedelmi gyakorlatban fuvarparitás alatt azt a földrajzi pontot értjük, ahol az áru szállításával kapcsolatos költségek az eladóról a vevőre szállnak át, az teljesítés helye pedig az a földrajzi hely, ahol az áruval, illetve szállításával összefüggő kockázat (kárveszély) átszáll az eladóról a vevőre. 8. Közúti fuvarozási okmányok Bizonyíték az áru fuvarozó által történt átvételéről, a küldemény adatairól, az átvétel/kiszolgáltatás helyéről és a fuvarozónak adott utasításokról. A közúti fuvarozási okmányok fajtái: belföldi, CMR.

9. Nyitott okmányos inkasszó Nyitott (sima) inkasszó esetében az eladó az árut közvetlenül a vevő címére és rendelkezésére adja fel, az áruszállítással kapcsolatos okmányokat pedig a beszedési megbízással együtt a banknak küldi. A vevő megkapja az árut, és a bank felszólítására kifizeti annak ellenértékét. A vevő tehát még a fizetés előtt az áru birtokába jut. A nyitott inkasszó nem nyújt garanciát arra, hogy a vevő fizetni fog. Így az eladónak számolni kell a birtokon kívülre kerülés veszélyével, valamint a vevő késedelmes fizetése esetén a kamatveszteségekkel. 10. Feltöltődő akkreditív Az akkreditív, más néven okmányos meghitelezés egy pénzintézet által kiállított dokumentum, amely visszavonhatatlan pénzfizetési garanciaként szolgál a kedvezményezett számára. Feltöltődő akkreditív (Revolving Credit): nagy értékű, elhúzódó, részszállításokat megengedő ügylet kapcsán alkalmazható, amikor a vevőnek nehézséget okozna a teljes vételár egyidejű elhelyezése a szükséges bankszámlán. Ennek megfelelően a szállítási ütemezéssel összhangban több részletben történik a fedezet elhelyezése és az akkreditív lehívása. 11. Közös kár (tengeri fuvarozás esetén) A kár különös fajtája az ún. közös hajókár (general average). Ez - a közönséges kárral szemben - a hajóparancsnok által elkövetett vagy elrendelt cselekmény eredményeként áll elő, amelyet a parancsnok a rakomány vagy fuvardíj mentése, megóvása érdekében foganatosít (pl. a hajó zátonyra futása esetén bizonyos árudarabok tengerbe dobálása a teher könnyítése érdekében). Ilyenkor a kárt arányosan meg kell osztani a hajó és a rakomány között a fuvarozott áruk és a hajó értéke arányában....