Hogyan tudunk segíteni egy depressziós embernek PDF

Preview

Summary

A depresszióval kapcsolatosan sok tévhit kering a közgondolkodásban, amely nehezíti a felismerését, kezelését is. A lelkigondozóknak hasznos, ha a leggyakoribb téves állításokkal tisztában vannak, mert ezek eltakarhatják, elbagatellizálhatják azokat a tüneteket, amelyekre nagyon is oda kellene figye...

Description

Depressziós ember lelkigondozása Hogyan tudunk segíteni egy depressziós embernek?

Bevezetés Gyakran kapjuk a „hogy vagy” kérdésükre azt a választ, hogy „depis” vagyok. Sajnálatos, hogy a depresszió becéző formája divatszó lett, sőt kis túlzással, depizni lassacskán trendi lesz. Ezzel az öndiagnózissal azonkívül, hogy legtöbb esetben téves, más baj is van, mivel az ember nem szeret tévedni, tudata mélyen, depresszív alkatnak, depresszióra hajlamosnak még rosszabb esetben depressziósnak azonosítja be magát. Lelkigondozóként érdemes nagyon odafigyelni erre a jelenségre. A depinek titulált, rossz hangúlat, szellemi-lelki megfáradás, nem depresszió, viszont könnyen válhat annak az előszobájává, előkészítőjévé. A posztmodern kor alap életérzése nem a bizakodás, bizalom, reménység, hanem a csalódás bizalmatlanság és kiábrándultság, ezek nyomásként nehéznek az emberek kedélyére, hangúlatára, ezeken felül is illetve ezekbe beágyazva számtalan okok lehetnek a rosszkedvűségre, és sokszor lehet jogos a szomorúság is. Az is meg kell említeni, hogy a, szomorkás életérzés lehet alkati eredetű is, a depresszív alkat még nem jelenti azt, hogy a depresszió betegségében szenved, viszont hajlamos lehet rá. Már csak ezek miatt sem egyszerű meghúzni a határvonalat, a rosszkedv, szomorúság, lehangoltság, kedvtelenség, kiábrándultság, depresszív alkat és a már kezelésre szoruló depresszió közt. Egy tartósabb rossz hangúlat, depresszióként való beazonosítás majdnem akkora hiba, mint annak fel nem ismerése. A depresszióval kapcsolatosan sok tévhit kering a közgondolkodásban, amely nehezíti a felismerését, kezelését is. A lelkigondozóknak hasznos, ha a leggyakoribb téves állításokkal tisztában vannak, mert ezek eltakarhatják, elbagatellizálhatják azokat a tüneteket, amelyekre nagyon is oda kellene figyelniük. Néhány gyakori tévhit1: A depresszió nem betegség, hanem „kortünet”,

„jellemgyengeség”;

a

depresszió

egyenlő

a

szomorúsággal,

a

gyász

mellékterméke; alaposan ki kell pihenni és eltűnik; összeszedettség hiánya; gyógyszerekkel nem gyógyítható, az antidepresszánsok mérgek és hozzájuk lehet szokni stb. A depresszió betegség, melynek genetikai, biológiai és pszichoszociális komponensei vannak, jól megfogalmazott a tünetegyüttese, kidolgozott gyógymódja van, mely során gyógyszereket terápiákat is használ.2 A következő megdöbbentő adatokat és tényeket az Orvosi hetilapban megjelent A depresszió diagnosztikája és kezelése a családorvosi gyakorlatban című munkából idézem:

1 Zelena, 2021.02.25 2 Zelena, 2021.02.25

A WHO szerint depresszió jelenleg a harmadik leggyakoribb munkaképesség-csökkenésért felelős betegség. Magyarországon körzetiorvosokhoz fordulók 5–8% -nál diagnosztizálható valamilyen depresszív zavar, észlelhető a depresszió valamely tünet együttese. A depresszió az öngyilkosság legfőbb rizikófaktora, a depresszív zavarban megbetegedettek egyötöde kísérel meg öngyilkosságot3

Depresszió fogalma és ismérvei, kiváltó okai A megnevezés a latin „deprimo” -ból származik, melynek jelentése lenyom, elnyom. Ez nagyon szemléletes, hiszen ez a betegség pontosan ezt teszi a lélekkel, rátelepszik elnyomja az, lenyomja nem engedi természetesen működni. A fontos az is, hogy a lelkigondozó tisztában legyen a szomorúság, a tartós rosszhangulat, gyász és depresszió közti különbesekkel. A mindennapi életünk során számtalan dolog veheti le a jókedvünket, adhat okot a szomorúságra, lelki szenvedésre, rosszhangúlatra. Ezek természetes reakciók lehetnek, sőt az lehet gyanús, ha bizonyos esetekre nem így reagálunk. A depresszió viszont orvosi értelemben vett betegség, meghatározott tünetekkel Ez egyben annyit jelent, hogy meghatározott tüneteknek meghatározott ideig kell fennállni ahhoz, hogy a betegség diagnózisát kimondhassuk.4 A depresszió komplex pszichobiológiai szindróma, amelynek a súlyos és a beteg számára rendkívül nagy terhet jelentő klinikai tünetei mellett szociális következményei sem hagyhatók figyelmen kívül.5 Depresszió fajtái:6 A

depressziót

megkülönböztetjük

a

diagnosztikus

kategóriák

szerint,

emellett

differenciálhatunk a súlyosság, a kórok és a megjelenés vagy lefolyás alapján. Diagnosztikus megkülönböztetés és súlyosság alapján: Unipoláris depresszió  Major depresszió: súlyos és veszélyes betegség, mindenképpen szakembert igényel, a lelkigondozó vele együttműködve segédkezhet, illetve a felismerésben szakemberhez fordulásban lehet szerepe. A tünetegyüttesét az I.sz. függelékben részletezem 

Minor depresszió(diszthimia): A tünetek nem annyira erő teljesek, mint a major depresszió esetében. Itt is ajánlott a szakemberhez fordulás. A lelkigondozó szerepe nagy a felismerésben, mivel gyakran évekig ebben az állapotban betegség tudat nélkül

3 Torzsa-Szeifert- Dunai - Kalabay- Novák, 2009, 1685 4 Rihmer, 2004, 9 5 Szádóczky, 1979, 65 6 a Csoportosítás a oldal felhasználásával készült http://www.drdiag.hu/diagnosztika.php



Rövid visszatérő depresszió: Tünetei enyhék, legtöbbször 2-3 tartanak évente 7-8 alakalommal. A lelkigondozói beszélgetések segíthetnek ezen szakaszokon való átjutásban, illetve az ismétlődések ritkulásában.

Bipoláris betegség  Bipoláris I: depressziós és mániás7 tünetek súlyos formában keveredve, vagy gyorsan váltakozva jelentkeznek 

Bipoláris II (depresszió-hipománia)



Minor bipoláris betegség – ciklotimia

Szomatikus tünetekkel jellemzett depressziók8 Komorbid depresszió Depresszió valamely más pszichikai vagy testi betegséggel vagy zavarral társul pl. alkohol agy drog függőség, személyiség zavar, pánik betegség magasvérnyomás, rák, sztrók stb. Larvált depresszió A testi tünetek elfedik, maszkírozzák a depressziót. Ilyen tünetek p.. fejfájások, a nyaki, háti fájdalmak, szédülés, zsibbadás, légszomj, nyomás szívtájékon, étvágytalanság és még sok más változatos tünet is jelentkezhet. A testi tünetek mögött legtöbbször nincs fizikai elváltozás Hipochondriás depresszió A depresszió egyes tünetei mellett, a beteg valamely súlyos betegség tüneteit véli felfedezni magán, folyamatosan aggódik és különböző testi panaszai vannak. Életszakaszokhoz kötött depressziók Gyermek- és serdülőkori depressziók: A fiatalkorban a következő jelenségek mögött lehet korán jelentkező depresszió: hirtelen és nagy visszaesés a tanulásban, iskolafóbia, elszökés otthonról, beilleszkedési gondok stb. Postpartum (laktációs) depresszió A depresszió miatt az anya nem képes azt a szükséges gondoskodást, érzelmi biztonságot, kötődést meg a mi a gyermek egészséges fejlődéséhez szükséges. Premenstruális dysphoria Jellemzője az érzelmi instabilitás, beszűkültség érdeklődés, szorongás, jelentkezhetnek fejfájások egyéb panaszok is. Involúciós depresszió Az 50-55. éveseket érintheti. Testi és hipochondriás tünetekkel, kényszeres járhat. Szorongás és öngyilkossági szándék is jelentkezhet.

7 A mánia tünetei a 2sz. függelékben található 8 Tringer, 2010, 272

Az időskor depressziója Az öregedés kikerülhetetlen voltának megélése, a test hanyatlása és sűrűbben jelentkező betegségei, pszichikai funkciók gyengülése gyakran okoz rosszhangúlatot elkeseredést, depressziót. Megjegyzés a fajtákhoz A szakirodalomban sok féle megközelítésű csoportosítással és elnevezéssel találkozhatunk., de ennyiből is jól érzékelhető, hogy nagyon változatos megjelenésű betegség. A lelkigondozónak hogy felismerje érdeme ezen a területen is tájékozottnak lenni.

Depresszió kiváltó okai A kiváltó okok nagyon változatosak és sűrűn kombinálódnak egymással. A teljesség igénye nélkül említem meg a leggyakoribbakat, főleg olyanokra fókuszálva, melyekre a lelkigondozás segítőbeszélgetés során különösen oda kell figyelni. Fizika-anyagi bázisú okok: A depresszióra való hajlam lehet örökletes is, de a személyiség típus, a temperamentum is hajlamosíthat természetesen egyéb más hatásokkal együtt. Kémiai anyagok is elősegíthetik a depressziót: kábító és tudatmódosító szerek (alkohol, drogok) szteroidok, de egyes orvosságoknak is lehet ilyen mellék hatása. Egészségi, testi, fizikai állapot hatásai a lélekre: legyengült szervezet (vírusok); vas, B12 vitamin hiány; hosszantartó, nem enyhülő fajdalom (pl.rák); szív, pajzsmirigy működés zavarai pl.: Egyes pajzsmirigy-működési zavarok affektív betegség képét ölthetik (pl. hypothyreosis

depressziót

utánozhat).

Bizonyos

intézményekben

depressziók

esetén

rutinszerűen ellenőrzik a pajzsmirigy működését is.9 Lelki és szociális területen megjelenő okok. Stressz Tartós hosszan fennálló stressz, lemerítheti az adott személy reziliencia képességét és növeli a depresszió megjelenésének esélyét, különösen akkor, ha a stressz olyan sikertelenséggel párosul ahol sérül az önbizalom és önértékelés is.( kudarcok miatt magát okolja, pesszimizmus negatív gondolkodás stb.)) Életesemények A súlyos és feldolgozatlan életesemények, a veszteségek vezethetnek depresszióhoz. Különösen azokban az esetekben amikor feldolgozásukhoz szükséges szociális háló hiányzik, 9 Tringer, 2010, 46

vagy nem jól működik. (család, társ, gyülekezet stb.), illetve párosulnak valamilyen fizikaanyagi bázisú okkal 10 Depresszió és gyász A fel nem dolgozott gyász depresszióhoz vezethet, ezért a témához tartozónak tartom. A gyász rendkívül összetett jelenség, melynek lényegét az alábbi meghatározás jól emeli ki. A gyász egy olyan érzelmi, kognitív, viselkedésbeli és kapcsolati változásokban, illetve testi tünetekben megnyilvánuló reakció, melyet egy fontos tárgy vagy személy elvesztése vált ki.11 A gyászfeldolgozása kultúránkként és személyiségeként más és más, de mindegyik arra irányul, hogy a benne lévő újra strukturálja az életet. Ezt a folyamatot nagyban segítették a hagyományok, szokások, melyek a gyászoló és környezete számára is érzelmi és viselkedési „mintát” is adott. A gyásznak és a folyamat végének, jólértelmezhető külső megjelenési is volt. (gyászév, fekete ruha stb.) A hagyományok megkoptak, megfakultak, korunkban már egyre kevésbé segítik a gyász feldolgozását és az ilyen tekintetben is magára maradt személy könnyen beleregadhat a gyászába és eshet depresszióba. A gyász, a veszteségek átélése az emberi élet természetes velejárói és a velük járó fájdalom, szomorúság és hasonló érzések egészséges reakciók, ezek elmaradása viszont utalhat lelki rendellenességre. Azonban a veszteségre adott reakció vezethet depresszióhoz is. A különbségtétel a „normál” (természetes) gyász és a „komplikált” 12 gyász közt nem mindig egyszerű, mivel a reakciók (tünetek) átfedik egymást. Az utóbbinál három területen érzékelhető lényeges eltérés: időtartam, intenzitás, megnyilvánulási forma. Spirituális okok A személyes hitnek a zavarai, krízisei ezen a téren megélt kudarcok, terhek, csalódások, különösen ha Istenben való bizalom megingása, megrendülése illetve a gyülekezeti élet torzulásai is elősegíthetik a depresszió kialakulását. Keresztény lelkigondozóként erre fokozottan figyelni kell.

A lelkigondozó szerepe Prevenció A lelkigondozónak fontos szerepe van a megelőzésben. Itt meg kell említeni azt is, hogy sokan nem tekintik betegségnek a depressziót. Keresztény körökben, a depresszióra utaló tünet együttest elintézik azzal, hogy „nem elég erős a hited”, „térj meg a hitetlenségből”, „kapd össze magad, egy keresztény nem lehet lelkibeteg”, „olvasd többet a bibliát”, „imádkozz többet” stb. Ezek nem csak átvitt értelemben válhatnak gyilkos gondolatokká, és 10 Tringer, 2010, 267 11 Kiss, 2003, 6 12Erre a gyászra „patológiás”, „kóros”, „morbid”, „abnormális”, „diszfunkcionális” stb. kifejezésekkel lehet találkozni a szakirodalmakban

mélyebbre taszíthatják a depresszióba az adott személyt és erősíthetik benne a szuicid hajlandóságot. Nagyon nagy felelősséggel és óvatossággal kell kezelni a depresszió gyanús eseteket. (Természetesen olvasd többet bibliát és imádkozz többet önmagában nagyon jó tanácsok, de depresszív állapotban válhatnak a szemrehányás üzenetévé: „azért vagy ilyen állapotban, mert keveset teszed ezeket”) A

beszélgetések

során

a

bátoritás,

buzdítás,

mellette

állás,

lelkielsősegélyként,

megakadályozhatja a depresszió kialakulását. Felismerés, szakemberhez kisérés Nem csak a megelőzésben, de a depresszió korai felismerésében is szerepet kaphat a lelki gondozó, ezért különösen fontos, hogy jól ismerje a depresszió fogalmát és tünet együttesét, azokat a jeleket, melyek utalhatnak a depresszióra, illetve annak közelségére. Mivel a lelkigondozónak az egyik fő eszköze, az odafigyelő, együttérző aktív hallagatás, itt térek ki azokra a többnyire a kommunikációban megjelenő elemekre, amelyek depresszív állapotot tükrözhetnek. Talán az egyik legfontosabb amire oda kell figyelni a segítő beszélgetés során a beszélgető társ (kliens) énképe, az önfeltárulkozása, önmaga bemutatása. Lelkileg egészséges ember énképe reális, önelfogadó, bizakodó, melyhez stabil önbizalom társul. A sérült személyiségnek viszont mindig mutat valamilyen torzulást az énképe. A következőkben az énkép azon módosulásait mutatom be röviden, vázlatosan, melyek a depresszióra jellemzők Tringer László depressziós „tetrád”13 nevezi ezeket, az ő leírása alapján vázolom ezeket az elemeket. Ezek a következők: énnel kapcsolatos, én és a mások kapcsolatára, a valóságra vonatkozó és a jövőre vonatkozó attitűdok, kijelentések, megállapítások. Mivel keresztény lelkigondozásról van szó én még ide tennék egy ötödik elemet is az Istenre vonatkozót a vele kapcsolatos hozzáállást. Lelkigondozói, segítő beszélgetés során érdemes odafigyelni ezekre az attitűdökre, mert jelenlétük depresszió közeli állapotra utalhat, és irányt is adhat a beszélgetésnek. Lehetnek azonban a már kialakult depresszió jelei is, ebben az esetben a beszélgetés iránya inkább a szakemberhez való fordulás segítése. Röviden át tekintem a „tetrádot” tipikus mondatokat hozva példaként. Az énnel kapcsolatosan a következő viszonyúlásokra érdemes figyelni: Értéktelenség, mint alapélmény, „kevesebb vagyok, mint a többiek”, „előnytelen a külsőm”, „hiányosak az ismereteim”, súlyosabb esetben: „semmi vagyok”, „semmit nem érek” és az ehhez hasonlók

13 Tringer, 2010, 113-115 o

Betegséghez, való viszonyúlás: „folyamatosan leépülök”, „nincs számomra megfelelő orvosság”, „úgyis meghalok” stb. Negatív megközelítésű másság tudat: „Nekem nem sikerülhet semmi, én más vagyok, gyengébb, tehetségtelenebb, mint a többi ember.” stb. Változásra való képtelenség érzése: „Ilyen vagyok ezen nem tudok változtatni”, „a körülményeim nem engedik meg hogy változtassak” stb. Én és mások megközelítése: Szerethetetlenség: „Engem nem lehet szeretni”, „csak érdekből szeretnek”, „Nem híhetek annak aki azt mondja, hogy szeret” stb. Bizalmatlanság: „aki nincs velem, ellenem van” „mindenkiben ott bujkál a gonosz”, „ hátsó szándékok és érdekek működtetik a dolgokat” stb. A félreértéstől való félelem: „engem senki nem érthet meg”, „fáj mennyire nem értenek meg”, „hiába is magyarázom el százszor” stb. Valósággal kapcsolatos attitűdök A tárgyi világ (környezet) rossz és fenyegető volta: „a világ tele van kiábrándító és undorító dolgokkal”, „az élet szenvedés”, az életnek nincs értelme, „ki tudja mi jöhet még?” „a sors nem tartogat semmi jót” stb. Az emberekről való gondolkodás: „mindenki gonosz”, „mindenki kihasználja a másikat”, „az emberek csak eszközök egymás számára” stb. Reménytelen kiábrándult jövőkép: Minden, ami jó csak átmeneti: „nem érdemes tervezni”, „semmiből sem sül ki jó”, „minden elfog romlani vagy tönkre fog menni” stb. Minden egyre rosszabb: Semmi sem javul, minden egyre romlik, az élet egyre elviselhetetlenebb, egyre öregebb vagyok, egyre gyengébb stb. A bizonytalanság elviselhetetlen: „jobb a biztos rossz, mint a bizonytalan remény” stb. Spirituális, vallási attitűd Torz istenképek: Istennek úgy sem lehet megfelelni, Isten távol nem foglalkozik az emberrel Magára hagyatottság: Még isten is elhagyott, Hiába is keresem Isten, Nincs erőm keresni Istent, Menthetetlenül bűnös: Az igazságos bíró és jogosan ítélt el engem, nincs mentségem elvesztem Csalódás Istenben: Istenben sem lehet megbízni, lehet, hogy nincs is Isten Kiábrándultság a kereszténységből: ha ilyennek a hívők mit várhatók még, a gyülekezet is tele van képmutatással és hazugsággal,

„Az attitűdök (információ-preferenciák) nagyon stabil képződmények, változtatási kísérletnek ellenállnak. Különösen jellemző ez a diszfunkcionális attitűdökre. Az attitűd önbeteljesítő jóslat (prófécia), vagyis olyan magatartásokat helyez előtérbe, amelyek az attitûd kognitív tartalmát visszaigazolják.”14 Természetesen lelkigondozóként, lelkisegítőként nem diagnosztizálhatja, állapíthatja meg a betegséget ez az orvos, illetve a pszichiáter dolga, de a depresszióra utaló jelek alapján irányíthatja a szakemberhez. Ez sokszor nem egyszerű feladat, mert már a depresszió közeli állapotban is egyfajta passzívitás jelentkezhet, melyben a lemondása javulásról, a beletörődés is jelen van. Azzal a jelenséggel is számolni kell, hogy az emberek egyrésze még ma is idegenkedik attól a gondolattól, hogy lelki bajaival szakemberhez (orvos, pszichológus, pszichiáter) forduljon, mondván, hogy nem „zakkant” ő. A lelkigondozó segíthet, hogy felismerje a szakemberhez fordulás szükségességét és bátoríthatja annak felkeresésében. Együttműködés a szakemberrel, támogató melléállas A depresszióban szenvedők, ha fel is keresik a körzeti orvosukat, nem a hangulati tüneteiket sorolják, a vizit 10-15 perce talán nem is lenne elég ezek plasztikus ismertetésére. A beteg panaszai a depresszió testi, szervi tüneteiről szólnak, így a körzeti orvosok- akiknek nagyrésze belgyógyász- a testi tüneteket kezelik, illetve nem is gyanakodnak depresszióra. A segítő beszélgetés során viszont a hangulati zavar elemei kapnak nagyobb hangsúlyt, így hamarabb felmerül a depresszió gyanúja, viszont az erre utaló jelek már túlmutatnak az ő kompetenciáján és mindenféleképpen szakorvosi hatáskörbe tartoznak.

Ezért is nagyon

hasznos, ha a lelkigondozónak vannak orvosi, illetve pszichológus, pszichiáter kapcsolata, mert ilyen eseteket érdemes velük átbeszélni, illetve, illetve hozzájuk irányítani a személyt. Ha nincs ilyen kapcsolat akkor a kliensét, kell finoman meggyőzni arról, hogy fontos lenne felkeresni szakembert, de legalább a körzeti orvosát. Ez utóbbi esetén szorgalmazni azt, hogy ne csak a testi tüneteiről beszéljen, hanem a lelki hangúlati panaszairól is. A szakemberhez való kísérés után is jó ha megmarad a kapcsolatuk, hiszen az orvosok és pszichológusok sokesetben nem, vegy nem kellő mélységben foglalkoznak az ember szellemi dimenziójával, különösen fontos, hogy a lelkigondozó ezen a területen is segítse őt. Erősítse a hitét, közvetítse Isten szeretetét elfogadását, gyógyítását. A környezet felkészítése, segítése A depresszióra komoly befolyással van a szociális környezet és a depresszióban szenvedő is nagy terhet ró a környezetére. Ezért is nagy a szerepe a szűkebb szociális környezetben 14 Tringer, 2010, 115 o

élőknek, társnak, családnak. A lelkigondozó ha segíthet abban, hogy a környezetben élők könnyebben hordozzák el azokat a terheket amiket ez a betegség rájuk ró, illetve a betegséghez való helyes hozzáállás kialakításával a gyógyulást is elősegíti. Mit nem szabad tenni a lelkigondozás során: Elbagatellizálni az állapotát, pl. „ez CSAK érzés, szedd össze magad”, „ CSAK akarnod kell és máris túl jutsz rajta” Hamis reményt adni, ha nincs egyértelmű javulás, pl. „tulajdonképpen már meggyógyultál csak még nem érzed, éld át a gyógyulásod.” Távol kell tartani attól, hogy a betegsége állapotában jelentős meghatározó döntéseket hozzon (kivétel persze, ha az egyértelműen a gyógyulását segíti elő.)

Összegzés A depresszió betegség, és orvost igényel, pszichológust igényel, de ez nem jelenti azt, hogy a lelkigondozónak nincs szerepe a gyógyulásban. A lelkigondozó, segítő három területen is tud segíteni. Talán legfontosabb szerepe a megelőzésben va...