Jogállamiság kérdésköre PDF

Preview

Summary

Tételkidolgozás...

Description

6. szeminárium Jogállam  

polgári jogfejlődés használja a kifejezést, a rendi állam tagadásaként megjelenik, az emberi jogokat hirdető jogállam angol: Rule of Law, német: Rex Staat

Angolszász megközelítés  Albert Venndicei -1885  jogállam elemei: o a törvény előtti egyenlőség o emberi jogok, szabadságjogok megvalósulása  ezek kikényszerítése a bíróságok feladata o a kormánynak ne legyen önkényen feladata o az önkényes döntések helyett a törvények által meghatározott döntések szülessenek  Thomas Pain -1776, Amerika  az abszolút kormányzatokban a király a törvény  a szabad országokban a törvénynek kell a királynak lennie  jogállam = törvények uralma  szorosan összefonódott a hatalommegosztás elvével először 1780-ban Massachusett alkotmányában o nem vehetik át egymás hatalmát a hatalmi ágak o mindegyiknek a jog által szabályozott módon kell működnie Német megközelítés  Robert von Moll  1848-ban tanulmány a jogállam fogalmáról  jogállam elemei o szabadságjogok o emberek jogegyenlősége o egy jogállam lehetővé teszi ésszerű emberi célok elérését  Carl Teodor Welker  a nemzeti elvet össze akarta hangolni a szabadságeszménnyel Francia megközelítés  konstitucionalizmushoz kötődik  konstituálni = alkotmányossá tenni  a közigazgatási bíráskodásban látja a jogállam lényegét, vagyis az igazgatás szabályozottságát hangsúlyozza, ill. az ellenőrzött és korlátozott kormányzati hatalmat 1. Liberális jogállam (1700-as évek)  az individuum szabad kibontakoztatását akarta a magántulajdon szentsége és a szabadságjogok által  „éjjeliőr állam” koncepció: az állam legyen passzív, ne avatkozzon az egyén magánéletébe 2. Szociális jogállam (német)  szociális alkotmányokat hívott életre o Weimar-i alkotmány, 1919 o Bonn-i alaptörvény, 1949  az állam szociális funkcióira helyezi a hangsúlyt

 beavatkozó állam, aktív, cselekvő állam 3. Alkotmányos jogállam/ Demokratikus jogállam  az előző két koncepció összeegyeztetése  a társadalmi és gazdasági haladást optimálisan szolgáló államtípust képzel el magának III. 1. Formális értelemben felfogott jogállam  formai dolgot hangsúlyoz: o törvények betűszerinti betartása o eljárásjogilag helyes jogalkotás  mivel csak formális, ezért nem nyújt megfelelő védelmet a totális diktatúrával szemben 2. Materiális jogállam: tartalmi megközelítés (értékkötött jogállam)  ez tud a diktatúrák önkényének ellenállni a szabadságjogok középpontba állításával Magyarország 11/1992 AB határozat  a jogállam program, sohasem lehet befejezett, vagy tökéletes  „Nem csak a jogszabályoknak és az állami szervek működésének kell szigorúan összhangban lenni az alkotmánnyal, hanem az alkotmány fogalmi kultúrájának és értékrendjének át kell hatnia az egész társadalmat. Ez a jog uralma, ezzel válik az alkotmány valósággá.” Jogállam:  a jog uralma a hatalommal szemben  a jog uralkodik az emberek felett és nem az állam uralkodik  a hatalom önkorlátozása a jog által  nem érvényesül a személyes uralom a kormányzásban



Platón: „Az uralkodók legyen a törvény rabszolgái. Az állam elpusztul, ha a törvény erőtlen.” Középkor: „A törvény teszi a királyt” „Lex facit Reagan”

 

jogállamban az egyén nem alattvaló egyetlen szervnek sincs egyeduralma



Hans Kelsen – Jog pozitizivmus „Minden állam jogállam, mert jogrendszere van”  jog és erkölcs kapcsolata nem szükségszerű  a jogban nincsenek se erkölcsi se pedagógiai, se pszichológiai elem  ezáltal tiszta jogtannak hívja saját felfogását Természetjogi Iskola  jog és erkölcs kapcsolata szükségszerű  felismerte a jog erkölcsi alátámasztásának szükségességét  Kant, Rousseau, John Locke, Thomas Hobs Mi az erkölcs?  Mór Gyula: a keresztény erkölcs a mérce Európában

  

igazságra törekszik felebaráti szeretet hirdet a nemzet szeretete

A jogállam elemei  Emberi és szabadságjogok  Ombudsman, vagy annak megfelelő intézmény: Alapvető jogok biztosa o jogvédő, jogőrző, független szószóló o szankcionálni nem jogosult o Magyarországon 1db 2 helyettessel (1 helyettes: nemzetiségek, 2 környezetvédelmi ügyek)  Alkotmánybíróság o jogszabályok alkotmányosságát vizsgálja  nemzetköz bírósághoz fordulás lehetőség állam perelhetősége nemzetközi fórum előtt o sima mezei állampolgár beperelheti az államot: Stausburgi Bíróság o belföldön is perelhető: pl. kártérítési per (jogtalan fogva tartás áldozata)  nemzetiségek jogvédelme o anyanyelv, iskola létesítése, identitás megőrzése, nemzetiségi önkormányzat létrehozatala, hagyományok ápolása  prularizmus o többpártrendszer o civil szervezetek is működnek a pártok mellett o mindenkit meg kell tűrni a társadalomban: a más vallásúakat, másként gondolkodóakat…  hatalommegosztás és szuverenitás elve  kormány leválthatósága  törvényhozó hatalomnak felelős a kormány  bírói függetlenség o a bírók és a bíróságok nem utasíthatók, nem befolyásolhatók o csak a törvényeknek vannak alávetve o bírók párttagságának tilalma  közigazgatási bíráskodás működése o a közigazgatási döntés bíróság által vizsgálható legyen  jogorvoslathoz való jog  tisztességes eljárás  piacgazdaság  tulajdonformák sokasága  a tulajdonformák egyenlő védelemben részesülnek  szerződéskötési szabadság  vállalkozási szabadság  jog tekintélye  önkéntes jogkövetés, jog tisztelete  alkotmányos büntetőjog o élet tisztelete  halálbüntetés alkotmányellenessége  23/1990 határozat: Magyarországon eltörlik a halálbüntetést  „Jogállam nem akasztat.”  Nincs az életre méltóbb és méltatlanabb  Egyenlőek vagyunk életben és a halálban is o visszaható hatály

jogszabályok a hatályba lépésüket megelőző időre nézve nem állapíthatnak meg kötelezettséget, csak jogot  a bűncselekményre az elkövetéskori Btk.-t kell alkalmazni, ha azonban az elbíráláskor új Btk. van hatályba, ha a cselekmény enyhébben büntetendő, vagy már nem bűncselekmény o Nullum Crimen Sinelége – Nincsen bűncselekmény törvény nélkül o Nulla Poena Sinelége – Nincsen büntetés törvény nélkül o a vád, a védelem és az ítélkezés elkülönül személyileg és szervezetileg is  más a bíró, az ügyvéd és az ügyész o ártatlanság vélelme  98/19. tv „Senkit sem lehet bűnösnek tekinteni, amíg bűnössége kétséget kizáróan be nem bizonyosodik”  kétség esetén a vádlottat fel kell menteni  bizonyítékhiányos felmentés o elévült cselekmények nem nyilváníthatók újra büntethetővé  el nem évülő bűncselekmények  háborús  ember elleni  életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető  nemi élet elleni, amennyiben a sértett kiskorú volt jogbiztonság o jog érthetősége o jog egyértelműsége o jog megismerhetősége, hozzáférhetősége o jog feltétlennek valósulása jogértelmező tevékenység o ma Magyarországon az AB határozataiban o Curia jogegységi határozataiban  kötelezőek az alsóbb fokú bíróságoknak demokratikus választások o titkos o egyenlő a választójog képzett köztisztviselői kar perelhető nem csak átlagember, a közhatalmi dolgozókat is felelősségre vonni diszkrimináció tilalma o törvény előtti egyenlőség o Egyenlő Bánásmód Hatóság (2003 óta)  vizsgálhat oktatási szerveket, szociális intézményeket, gyermekvédelmi szerveket, szórakozóhelyeket… o panaszkodnak: romák, homoszexuálisak, férfi-női diszkrimináció, fogyatékos emberek o megengedett a pozitív diszkrimináció: fogyatékosok támogatása elmúlt rendszer bűneinek jóvátétele: politikai rehabilitáció beépülési parancs: Alaptörvénybe be kell épülnie a módosításokat alkotmányba csak alkotmány szintű rendelkezések kerülhetnek napi politikai kizárása az alkotmányozásból és a törvényhozásból jogerős döntések nem változtathatók meg: a kormány nem nyúl be a döntésekbe önkényesen ne legyenek bizonytalan jogfogalmak, mert ez önkényes jogértelmezést hagyhat maga után 



 

  

     

 



az AB visszamenőlegesen megsemmisíthet jogszabály o azért bonyolult, mert az eredeti állapotot helyre kell állítani az emberi jogokat törvényben kell szabályozni, az emberi jogok csak törvényben korlátozhatóak o a korlátozás nem lehet olyan erős, hogy kiüresítse az adott emberi jog gyakorlását megfelelő felkészülési időt kell hagyni a jogszabályok hatályba lépése előtt o Vacatio Legis

Mikor nem beszélhetünk jogállamról?  ha túlságosan keretszabályozás van, mely önkényesen kitölthető  túlságosan erős részletszabályozás (kazuisztikus szabályozás)  nincs hatalommegosztás  nincsenek meg a jogvédő szervek, vagy csak formálisak  ha hiányoznak a nemzetközi szervezetbeli tagságok  ha a külföldiek ki vannak szorítva az emberi jogokból o ebben az esetben fiktív alkotmány van  ha mindig zárt tárgyalás van  koholt perek sorozata  ha hiányoznak az alkotmányos büntetőjog elemei  ha a kormány vagy az elnök leválthatatlan  ha formális a parlament szerepe  ha túl széles a halálbüntetés köre  nemzetiségek elnyomása  a jog tisztelete a nullán van  hiányoznak a demokratikus választójog elemei  bírósági garanciák hiánya  TÖRVÉNYEK MEGKERÜLÉS : In fraudem Legis...