Magánlaksértés (büntetőjog különös rész) PDF

Preview

Summary

Ez a jegyzet a nagykommentár, illetve előadás alapján készült....

Description

Magánlaksértés (Btk. 221. §) Jogi tárgy: megánszféra, azon belül is:  

magánlakás és a lakáshoz tartozó egyéb helyiségek használatának zavartalanságához fűződő alkotmányban garantált jog (Alaptörvény VI. cikk) individuális karakterű jogosultság

Jogi védelem többrétegű: büntetőjogi, szabálysértési, polgári jogi védelem (nevesített személységi jog a magánlakás védelme) Tényállás felépítése:     

(1) alapeset – vétségi kategória (2) második alapeset – bűntetti alakzat súlyosabban minősülő alapeset (súlyosabban büntetendő) (3) – önálló elkövetési magatartás – (1) és (2) kapcsolódó elkövetési módokhoz kapcsolódó eltérő büntetési tétel (4) – minősített eset – kapcsolódik az előtte levő alapesetekhez

Elkövetési tárgy: 3 fajta részelem: 1) szűkebb értelemben vett lakás:  lakás: minden olyan oldalfalakkal és tetővel körbehatárolt hely, amely rendeltetésszerűen a magánszemélyek tartózkodási-pihenési helyéül és éjszakai szállásául szolgál  célzata a lakhatásra rendeltség, mivel ha nem az akkor nem valósul meg magánlaksértés  nem feltétlenül ingatlan – lehet pl. sátor, kocsi, bérlemény, kollégiumi szoba stb.  nem kell ténylegesen lakottnak lennie, de lakhatásra rendelt kell, hogy legyen  Nem elkövetési tárgy: középület, intézmény, hivatal nem lakás céljára szolgáló helyisége (akkor sem, ha lakóházban található), a gazdálkodó szervezet irodája, üzlethelyisége 2) egyéb helyiség – minden olyan helyiség, épületrész, amely a lakással egybeépült vagy azzal szoros összefüggésben van, de önmagában nem minősül lakásnak  pl. pince, padlás, tároló helyiség, egyéb kiegészítő funkciót megvalósító  nem lehet: többlakásos házban a közösen használt udvar, lépcsőház, folyosó  illetve lépcsőház – nem a lakhatást biztosítja, hanem a lakásba való bejutást 3) ahhoz tartozó bekerített hely – lakáshoz tartozó bekerített hely kerítéssel teljesen körülhatárolt terület, amelynél a kerítés jelzi egyben a lakáshoz tartozását is.  nem bekerített hely: amikor a kerítés nem akadályozza a bejutást, csupán a telekhatárt jelzi  bekerített helyen magánlakás legyen elhelyezve, így pl. olyan legelő, gyümölcsös, ahol nincs magánlakás, akkor nem lehet magánlaksértést megvalósítani (3) bek: elkövetési tárgyon túlmenően passzív alanya is van – „más” lakása – lakás tényleges használója    

más lakása alatt a lakáshoz fűződő használati jogosultságot kell vizsgálni így tettes lehet pl. a tulajdonos is, aki a bérlőjét zavarja vagy a volt élettárs, aki a lakást az elköltözés szándékával elhagyta stb. A jogszerű lakáshasználó ideiglenes távolléte nem teszi a lakást a más(ik használó) lakásává közösen használt lakás: csak a bemenetel megakadályozása lehet tényállásszerű elkövetési magatartás

 

a kizárólagosan birtokolt helyiségeket ilyen esetben is önálló lakásának kell tekinteni azonos épületben lévő lakásokat is önálló elkövetési tárgyaknak kell tekinteni.

Elkövetési magatartás: bemenetel és bentmaradás 





1) bemenetel o csak tevéssel o elkövető egész testével bejut 2) bennmaradás o csak mulasztással, ha a bemenetel egyébként jogszerű o pl. meghívással érkezett, az ott tartózkodása azonban már nem kívánatos o mulasztással valósul meg, és feltételezi a kimenetelre vonatkozó konkrét vagy konkludens felhívást. o elhagyásra kifejezetten vagy ráutaló magatartással teszi világossá a sértett, hogy az elkövető hagyja el az ingatlant 3) bemenetel megakadályozása o bemenetel közvetlen megakadályozása vagy a sértett lakásból kizárása tényállásszerű o nem valósít meg megakadályozást: a lakásba való bejutás megnehezítése – pl. elmozdíható tárgyakat rak az ajtaja elé, o vagy a lakás zavartalan használatának akadályozása, ha az a bemenetelt nem akadályozza – pl. a lakásnak füsttel, vízzel elárasztása

Elkövetési módok: (1) bek.: 

 

erőszak (lehet személy vagy dolog elleni is) – o megvalósulhat állagsérelmet okozó rongálással (pl. ajtó, ablak betörése) o de rongálás nélkül is (pl. ajtó, kerítéskapu leemelése, kocsiablak lenyomása) o dolog rendeltetésellenesre ráhatás – pl. résnyire le van húzva az ablaka és azt letolják o bírói gyakorlat szerint: dolog elleni erőszak a zárcsere is o nem erőszakkal történő elkövetés: zár hamis vagy lopott kulccsal kinyitása, a kerítésen átmászás, az ablakon bemászás, a kertkapun benyúlva a kilincs elfordítása o nem kell célzatosan a bemenetelre irányulnia, ha egyébként elősegíti a bemenetelt fenyegetés vagy hivatalos eljárás színlelése – pl. rendőriségi házkutatást stb. o sértettnek a bemenetelbe való valódi beleegyezését - megtévesztő jellegére tekintettel kizárja o nem a hivatali minőséget, hanem az eljárást kell színlelnie – színleléssel jut be, ezért nem kell az első kettőt alkalmaznia

(2) bek.: változatlan elkövetési tárgy  

2 szintje a szituációs elemeknek: ott lakó/azzal rendelkező akarata ellenére vagy megtévesztéssel – ezek közül valamelyiknek meg kell történnie – ha nem akkor nincs bcs. o akarata ellenére – tiltás: kifejezett módon vagy ráutaló magatartással o bent maradás mindig kifejezett nyilatkozat szükséges

többen laknak a lakásban, közösen használt helyiségek esetében – bármelyikük engedélye kizárja a tényállásszerűséget, amennyiben a lakásban az adott személy is jelen van o megtévesztés: nem teszi lehetővé a tiltó akarat kialakítását o tartalma: lehet bármi, ami a bemenetel, bent maradás jogcímére vonatkozik – pl. szerelőnek vagy postásnak adja ki magát a tettes o *kivéve: hivatalos eljárás színlelése és éjjel vagy fegyveresen vagy felfegyverkezve vagy csoportosan – ezek közül valamelyiknek csoportosulnia kell a másodiknak o éjjel: gyakorlatban általában a 23 óra és 5 óra közötti elkövetés o fegyveresen vagy felfegyverkezve vagy csoportosan: 459. § (1) bekezdés 5. és 6. és 3. Különböző elkövetési módok – szituációs elemek merőben eltérőek ez indokolja, hogy a (2) bek. nem minősített eset, hanem második alapeset Elkövetési módok hiányában – tehát ha csak az első szituációs szint valósul meg a (2) bekezdésnél és nem kapcsolódik hozzá a második, akkor abban az esetben nem bcs. – hanem szabálysértés (Szabs. tv. 166.§) Ezért a magánlaksértés kettős alakzatú! o



 



(3) bek.:     



passzív alanyt feltételez bemenetel megakadályozása (1) vagy (2) bekezdésben meghatározott módokkal önmagában a bemenetel megakadályozása nem lesz tényállásszerű megakadályozás bírói gyakorlatban szűken értelmezett: kifejezetten a magánlakásba bejutást kell megakadályozni – így pl. lépcsőházba bejutás megakadályozás nem minősül elkövetési magatartásnak továbbá sikeresnek kell lennie – nem jut be a magánlakásba

Stádiumok: 





Befejezett: o bemenetelnél: ha teljes testtel történt (akkor is ha csak rövid időreas) o bent maradásnál: ha a tettes a távozásra vonatkozó felhívás után az (1) bek. szerinti elkövetési módok kifejtését megkezdi, o illetve, ha egyébként a (2) bek. elkövetési módjainak valamelyike fennáll o megakadályozásnál: passzív alany nem tud a lakásba bejutni Kísérlet: részleges bemenetellel is a kísérlet körébe tartozik o ajtón/ablakon benyúlás csak akkor alapoz meg kísérletet, ha bemeneteli szándékkal történik o kísérletet valósít meg az erőszak, fenyegetés, illetve a hivatalos eljárás színlelésének megkezdése o gyakori jelentősége a megakadályozás esetén lehet o mulasztásos változatnak nincs kísérlete Bevégzettség: o bent maradás tartós bcs – bevégzetté válik a lakás elhagyásával

Csak szándékosan követhető el

  

lényeges, hogy az elkövető tudata átfogja a sértett akarata ellenére történő bemenetelt/bent maradást ennek megállapításához a sértetti akarat külvilágban való megjelenését, az elkövető számára felismerhetőségét kell vizsgálni e körben a Btk. 20. § (1) és (3) bekezdés szerinti tévedés is releváns lehet

Tettes: bárki lehet – közönséges bcs.    

kivéve a lakás tényleges használója ha pedig hivatalos személy, akkor speciális hivatali bcs. valósulhat meg társtettesség: az egyik tettes valamelyik elkövetési módot fejti ki a társa bemenetele érdekében bűnsegély: csak olyan magatartás lehet, amely egyik elkövetési módba sem illeszkedik bele – pl. eszköz biztosítása

Minősített eset: elkövetési módok kombinációja esetén       

(1) és (2) bekezdésben meghatározott alapesetek, elkövetési módok találkozása esetén releváns elkövetési módok együttes megvalósulásáról van szó pl. erőszaknak és a felfegyverkezve elkövetésnek egy időben, a bemenetel érdekében kell megvalósulnia; Nem minősített eset: bemenetel utáni erőszak alkalmazása, ha az erőszakos bemenetel nappal történik, majd az elkövető az éjszakát tölti bent ha az (1), vagy külön a (2) bekezdésben meghatározott elkövetési módok halmozódnak egymással – pl. éjjel és csoportosan elkövetés – ez súlyosító körülmény lehet nem kapcsolódik minősített eset a (3) bekezdés szerinti megakadályozáshoz

Rendbeliség: magánlakások száma szerint Folytatólagosság: sorozatos erőszak kifejtés egy lakásba, egy lakásba való többszöri bejutás stb. Elhatárolás:   

 

 



Kényszerítés vagy személyi szabadság megsértése: sértettnek a lakásból kikényszerítése, vagy kimenetelének megakadályozása valósítja ezeket meg Rongálási, illetve garázdaságként: értékelhető cselekmény esetén a bemeneteli szándékot kell vizsgálni a magánlaksértés kísérleteként minősítéshez. más olyan bűncselekméyntől, ahol eszközcselekményt szerepel, különösen a lopástól (Kúria 42. BKv) – tényleges kényszerítő cselekmény kifejtésére, nem közterületen, hanem magánlakásban kerül sor – többszörös jogtárgy sérelem – valóságos alaki halmazat megállapítása pl. nyereségvágyból elkövetett emberöléssel, TS, önbíráskodással, szexuális erőszakkal, rábírással stb. lopás – van egy olyan minősített esete, amikor a magánlakásba bejutva történik a lopás – összetett bcs. (besurranásos lopás) – eszközcselekmény a magánlaksértés – önálló tényállási részként értékeli; célcselekmény a lopás így konszumpció folytán nincs halmazat de a kollégiumi vélemény szerint: amennyiben az eszközcselekmény súlyosabban büntetendő, mint a célcselekmény – abban az esetben felbomlik az összetett cselekmény és halmazat állapítható meg akkor lehetséges, ha minősített magánlaksértésről – (4) bek. szerinti magánlaksértés valósul meg

 

tiltott adatszerzéstől: korábbi nevén magántitok jogosulatlan megismerése volt (pl. valakinek bekamerázzuk a házát) – konszumálja a magánlaksértést jogosulatlan titkos információgyűjtéstől – hivatali bcs., emiatt speciális

Magánindítványra üldözendő: szükség van a sértett akaratnyilatkozatára, a vádat azonban az ügyész fogja képviselni a büntetőeljárásban – tehát magánindítványos, de közvádas...