MAJT2- Bolondok - tételek PDF

Preview

Summary

MAGYARJOGTÖRTÉNETELTE-ÁJKBolondok 2012Jogtörténet/1. tételA magyar jog kialakulása és történetének korszakai(15-29. oldal)**I. A magyar jog kialakulása ĝsi jog** ● kevés ismeret ń →n→lógi→ →lk→lm→zás→ – →zonos fejlettségi fokon álló más népek intézményeinek, jogán→k →l→kulás→ →l→pján ● harc a termés...

Description

Magyar Jogtörténet

Bolondok 2012

MAGYAR JOGTÖRTÉNET

ELTE-ÁJK

Bolondok 2012

-1-

Magyar Jogtörténet

Bolondok 2012

Jogtörténet/1. tétel A magyar jog kialakulása és történetének korszakai (15-29. oldal) I. A magyar jog kialakulása 1. Ősi jog ● kevés ismeret → analógia alkalmazása – azonos fejlettségi fokon álló más népek intézményeinek, jogának alakulása alapján ● harc a természettel, egymásrautaltság → ösztönös szabályrendszer, öntudatlan gyakorlat ● csoporttagok konfliktuskerülése, konfliktuskezelése ↓ jobb életkörülmények → csoportkohézió elenyészése ↓ ● erősödő egyéni érdekérvényesítése → konfliktusok ● közérdek háttérbeszorulása ● megjelenik a politikai közérdek ↓ Szükség van a jog tudatos kikényszerítésére – de a jog továbbra is természetesen képződik, szokásokon alapul 2. Bizánci jog Hatása az ősi jogra ● fejedelmi hatáskör kialakítása – választott fejedelem, seniorátus ● tisztségviselő kiválasztása alkalmassági alapon ● nem öröklődőd országos tisztségek rendszere a nyugati feudális rend helyett ● szolgák felszabadításának lehetősége végrendeleti úton ● házasságtörés szabályozása, papi házasság Római jog közvetítése ● elbirtoklás szabályozása ↔ Nyugat az egyházi szabályozást követi (jóhiszem) ● leánynegyed az öröklési jogban ● özvegyi haszonélvezet Intelmek mintája 3. Kánonjog Az egyházra, mint látható szervezetre fennálló és az egyházban érvényesülő jogszabályok összessége, illetve a hívőknek az egyházzal szemben tanúsított magatartásait és cselekedeteit meghatározó normák csoportja. Egyház és az állam szoros együttműködése → világi- és a kánonjog békés együttélése Világi jog melletti kiegészítő szerep - olyan területeket befolyásolt, ahol a világi hatalom kis engedménnyel lemondhatott jelenlétéről: ● Házasság, család ● Személyeket illetően a kor meghatározásában, a rokonság megjelölésében ● Öröklési jog egyes vonatkozásainak meghatározásában ● Büntetőjog terén az erkölccsel, tisztességgel kapcsolatos eljárásokban (hamisítás, hamis tanúzás, stb.) ↓ Ezek az országos jog részévé váltak Egyházi bíráskodás ● Egyházi jog stabilitását segítette a megszilárdulása -2-

Magyar Jogtörténet

Bolondok 2012 ●

Az egyházjogot félelmetes kényszereszközökkel (interdiktum ,kiközösítés, világi kar) rendelkező bíróságok alkalmazták ↔ civiljog megismerése egy maroknyi tudós magánügye

4. Római jog A Kárpát-medencében a honfoglaló magyarok nem találkoztak ez egykori római joggal. Keresztény államalapítás – az egyházjogászok a kánonjoggal a római jogot pontatlanul közvetítették csak. 15. századra szilárd országos jogrendszer alakult ki a szokásjogból → római jog felesleges A nemesi jog egységessé vált → a recepció a kiváltságos helyzetük (részleges) megszüntetését hozta volna magával → A nemességet szembeállította a modernizálás ügyével. Római jogot ismerő doktorok a diplomácia területére húzódtak vissza ↔ a törvénykezést a praktikusok gyakorolták A három részre szakadt Magyarország korában erősödött a római jogi hatás – ennek okai: ● tömeges egyetemre járás ● a közvetítő osztrák jog hatása ↕ A Hármaskönyv szokásjogot rögzítő szerepe erősebb volt, és a magyar társadalom gazdasági fejletlensége nem is igényelte római jogi szabályozást. Római jog megjelenése formális jelentőségű: ● formulás könyvek ● bírói ítéletek indoklásai ● elméleti alapvetéseknél, de csak a hűbéri-rendi jogot igyekeztek indokolni, alátámasztani vele → a bírói gyakorlat nem alkalmazta őket. 5. Ius commune Elvileg jogforrás → bármely bíró szabadon meríthetett belőle, szabályát magyar szokássá tehette. 15. századra ellentét: ius commune hazai consuetudo municipalis kezelhetetlen, terjedelme lehetetlenné teszi a teljes bizonytalan és megismerését, felhasználását megfoghatatlan ↓ Közelíteni kellett őket egymáshoz → a hazai különös szokásjog összefoglalása és törvényerejének megállapítása - Werbőczi: Tripartitum ↓ Mire elkészült, a politikai helyzet döntően megváltozott- három részre szakadt az ország → reális veszély a Német-római Birodalomba történő beolvadás → a ius imperiale elfogadása e saját törvényhozó hatalom feladását jelenthette. ↓ 1555: Quadripartum – szerzői hangsúlyozták, hogy a császári jog hazánkban nem érvényes ↓ Kevés európai hatás érvényesült – ha a bíróságok alkalmazták, általános elveket, régi szokást említettek (nem idézték tételesen) 6. Germán jogok Hatások okai: ● germán állammodell felhasználása a keresztény államalapításkor ● gazdasági és kulturális kapcsolatok -3-

Magyar Jogtörténet

Bolondok 2012 ● ● ● ●

Habsburg-ház magyarországi uralkodása magyar városi polgárság és polgárjog német eredete peregrináció fő célpontja a német területek (egyetemek) mohácsi vészt követő osztrák jogalkotás erőteljes hatása

II. A jog történetének korszakai 1. Feudális-rendi jog Államalapításkor szokásjog dominál – törvényrontó, törvénypótló, törvénymagyarázó erő jellemezte. Szokásjog fölénye miatt az egész jog jellemzői: ● esetlegesség. következetlenség ● partikularizmus – igazodott a privilégiumok sokszínűségéhez ● jogbiztonság hiánya → önkényeskedés A szokásokról, tradíciókról lassan a bírói gyakorlat felé tolódott a hangsúly: ● jog tagolatlansága – nem voltak jogágak, nem különült el a közjog a magánjogtól ● büntetőjogiasság 16. századtól fokozatosan tért hódított az alkotott jog. 2. Jogágak kialakulása A jogágak elkülönülése a magyar jogban meglehetősen kései. A jogágazatiság csírái 13-14. században megjelentek, de csak a 18-19. században vált el a közjog a magánjogtól ténylegesen. Szétválás elméleti oka a római jogig nyúlik vissza ● a közjog a közérdekű, közületi viszonyok, ● a magánjog pedig a magánérdekű, magánéletviszonyok jogi rendje Közjog A közjog tágabb értelemben azon jogszabályok összessége, amelyek az állami élet jogi rendjét megállapítják, az ország közéleté, a közviszonyokat szabályozzák. A közérdek biztosítására szolgál. Alanya az állam. Jellemző vonásai: ● Általa a közakarat nyilatkozik meg. Az állam érdekében áll fenn, ezért gyakorlása közkötelesség. Az egyén a közjogot az állam akaratából, mint annak jogát bírja, ezért másra át nem ruházhatja, el nem idegenítheti. ● Keletkezésénél, alakulásánál, megszűnésénél egyedül az állami feladatok, illetőleg a közérdek az irányadó ● Minden közjog az államtól, az állam akaratából ered A középkor közjoga a közhatalom megosztottsága folytán általában magánjogilag kezeltetett → a közjogok gyakran „magántulajdonba” kerültek: ● Az uralkodás joga pl a család joga lett. ● Magánjogi címen – vétel, zálog, öröklés, szerződés – nagy fontosságú közjogokat lehetett szerezni. →A magánjog pedig gyakran közjoggá vált: ● a föld birtokával a közigazgatás, az igazságszolgáltatás, a katonai hatalom joga és szolgálat kötelezettsége is járt A jog fejlődése → a közjog köréből egyes részek mint önálló szakok (jogágakként) kiváltak és önállósultak → A közjog a jogrendszer egyik törzse lett, amelynek több ága volt – Ilyen jogágak: ● államjog/alkotmányjog -4-

Magyar Jogtörténet

Bolondok 2012 ● ● ● ●

közigazgatási jog büntetőjog peres eljárás pénzügyi jog

Magánjog: A magánjog azon jogszabályok összessége, amelyek a magánjogi viszonyokat, azaz azon jogi kapcsolatokat rendezik, amelyekben a természetes és jogi személyek mint magánosok állnak egymással szemben. A közhatalmat gyakorló szervezetek mint jogi személyek szintén állhatnak magánjogi viszonyokban, amikor a magánosokkal olyan viszonylatokba jutnak, amelyekben nem mint a közhatalom szervei lépnek fel. Magánjogi viszonyok tárgyai: ● az ember személyes életviszonyai ○ az egyes ember személyiségének mások behatásaival szemben való magánjogi védelme ○ a család egyes tagjainak egymáshoz való személyes viszonya ● az ember gazdasági életviszonyai ○ ún. magángazdaság: az egyenjogú gazdasági alanyok gazdaságát, szemben az állami gazdálkodással. A magánjog egységei: ● személyek joga ● családjog ● vagyonjog III. Polgári jogrendszer: A magyar polgári átalakulás a jogrendszerben három lépésben zajlott le: 1. Reformkor törvényhozása, áprilisi törvények (1825-48) ● Jogintézmények meghonosítása - kereskedelmi társaságok, váltó, csőd, stb. ● Alapelvek elfogadása - törvény előtti egyenlőség, közteherviselés, stb. 2. Neoabszolutizmus, polgári diktatúra (1848-60) ● jog részleges modernizációja ● a magánjog (pl. telekkönyv) és büntetőjog modern alapintézményeinek és eljárásainak bevezetése ● kapitalista vállalkozások tartalmi fejlődésének elősegítése (hitelélet fejlesztése) 3. Polgári liberális kormányzat - polgári jogrendszer megteremtése (1867-1914) ● Alkotmányos modell kialakítása - népképviselet, szabadságjogok biztosítása, parlamentáris kormányzat, hatalmi ágak szétbontása, stb. ● létrehozta a polgári garanciákat biztosító jogszabályokat: ○ magánjog: magántulajdon szentségének elismerése, jogegyenlőség, a szerződési szabadságot biztosító szabályozás ○ büntetőjog: nulla poena sine lege, nullum crimen sine lege, nulla poena sine crimine, a nebis in idem elvei törvényi keretbe ○ perjog: nyilvánosság, szóbeliség, bírói szabad mérlegelés, rendelkezési szabadság, védelemhez való jog, ártatlanság vélelme ● Alaptétele a jogbiztonság - feltétele az áttekinthetőség és a jog nyilvánossága ● jogforrási rendszer gondos kialakítása és a jogszabályok közzététele → jogszabályok hierarchiája és a hierarchiát szabályozó egységes elvek megjelenése ● Jogágazatiság kibontakozása és a kodifikációs tevékenység: ○ Jogágak pontos elhatárolódása alapvető követelmény → közjog és magánjog elhatárolását követően tovább tagolódott a jog -5-

Magyar Jogtörténet

Bolondok 2012

Jogterületek átfogó szabályozása 4. XX. század → magyar jogrendszer módosulása ● változások okai: fokozódó állami beavatkozás, gazdasági világválság, munkásmozgalom, forradalmi mozgalmak, új jogi jelenségek és jogágak ● Kereskedelmi jog - különböző monopóliumformák és szabályozásaik ● Tömegszerződések - közüzemi szerződések ● gazdasági válság → válságjogot ● generális klauzulák használata ● háborús előkészületek → állami beavatkozás - árszabályozás, használati szerződések, stb. ● Munkaszerződések szabályozása ● közszolgálati és magánalkalmazotti jogviszony szétválása, kollektív szerződés fogalma ● Büntetőjog: államvédelmi, honvédelmi tv, katonai btk, 1928: 2. büntetőnovella ○

5. Szovjet típusú kísérlet (1945-53) ● szocializmus elméletében a jog átmeneti, kipusztulásra ítélt jelenség ● politika eszköze - proletáriátus ellenségeinek visszaszorítására, alapvető feladat a társadalom totális irányításában ● jog = az államilag tételezett és kikényszerített politikai akarat ● államigazgatás jellegű jogalkotás - elsősorban utasítási, rendészeti technika ● országgyűlés által hozott törvényeket az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletei helyettesítik ● politikai akarat feltétlen érvényesítése → életviszonyok minden területére kiterjedő részletes, kazuisztikus szabályozás a kevésbé ellenőrizhető szokásjog teljes kizárásával ● fedőjogszabályok - társadalom széles rétegeit érintő, ám a politikai megítélés szerint nyilvánosságra mégsem tartozó jogszabályokat egy másik, hivatalosan közzétett és életbe léptetett érdektelen rendelet száma alatt bocsátottak ki ● jog kettészakadt: ○ közzétett jogszabályi joganyag: megismerhető, szocialista jogeszmény követelmény ○ mögöttes jogalkotás: politika pillanatnyi érdekei szerint módosítható rész

Jogtörténet/2. tétel A jogforrás fogalma és típusai a magyar jogtörténetben (29-45. oldal) I. Fogalma Jogforrásként értelmezhető: ● Maga az állam, mint minden jog forrása ● Minden olyan tény, amelyhez szubjektív jog szerzése tartozik ● Mindazon okiratok, amelyek a jogrend ismeretét közvetítik A szó technikai értelmében jogforrások azok a hatalmi tényezők és erők, amelyekből az érvényben lévő jogtételek eredetüket és létüket nyerték. Ugyanakkor maga a keletkezés módja, valamint a jogtételek külső megnyilvánulását hordozó közegek is jogforrásnak minősülnek.

-6-

Magyar Jogtörténet

Bolondok 2012 II. Fajtái Többféle csoportosítás létezik 1. Alaki - anyagi 2. Külső - belső 3. Írott - íratlan 4. Országos – helyi (partikuláris) 5. Általános - különleges ●

●

●

●

●

Anyagi és alaki jogforrás ● Anyagi jogforrások: azon jogforrások, amelyek a jogot származtatják, létesítik - szokás és döntvény ● Alaki jogforrás: a már keletkezett, fennálló jogszabályokat foglalják magukban - törvény, rendelet, statútum, privilégium, valamint az 1861. évi Országbírói Értekezleten hozott Ideiglenes Törvénykezési Szabályok Belső és külső jogforrás ● Belső jogforrás: az a hatalom, amely a jogot alkotja, jogalkotó képességgel rendelkezik - király, országgyűlés, stb. ● Külső jogforrás: a jogszabály megjelenési formája, amelynek révén megismerhető az adott jogszabály Írott és íratlan jogforrás ● Írott jogforrások: azok a jogszabályok, amelyeket írásban megszövegeztek és szabályszerűen kihirdettek ● Íratlan jogforrások (szokásjog): létrejötte nincs meghatározott formákhoz kötve, azokban a jogalkotó akarata mintegy hallgatólagosan jut kifejezésre ● elhatárolásuk pontatlan, hiszen a szokásjog nagy hányadát is írásba foglalják és folyamatosan rögzítik Országos és partikuláris jogforrás ● országos: az egész ország területére terjednek ki ● helyi (partikuláris): az ország egy részére terjednek ki Általános és különleges ● általános jogforrások: egy adott országban generális szabályként mindenkire kiterjedő hatállyal érvényesek ● különleges jogforrások: az adott országban élő állampolgárok egy csoportjára terjednek ki

III. Szokás, jogszokás és szokásjog Szokás: Egy norma közmegegyezésen alapuló, az emberei társadalom egy bizonyos köre által való következetes gyakorlása. Jogszokás: Jogpótló szokás, amely a mindennapi élet sürgős és feltétlen szabályozásra váró igényeit rendezi. Több mint szokás, (következetes kényszerítő erő áll mögötte), de még nem szokásjog (nem áll mögötte közhatalmi kényszer). Szokásjog: Egyetemes, valamennyi jogágra kiterjedő jogforrás, a jogalkotás spontán megnyilvánulási módja. 1790:10. tc.: Magyarországot és társországait törvényei és szokásai szerint kell kormányozni és igazgatni. Bírói függetlenségről szóló 1869:4. tc.: a bíróknak a törvények és a törvényerejű szokások szerint kell ítéletet hozni ● népi eredetű szokásjog: a normák egy közösségen belül jöttek létre, ott általános meggyőződéssé váltak és utóbb ezeket a bírói gyakorlat is elfogadta.

-7-

Magyar Jogtörténet

Bolondok 2012 ●

bírósági gyakorlat által kialakított szokásjog: felmerülő hasonló esetekben hozott azonos ítéletek révén alakult ki → bírók jogalkotó tevékenysége

Érvényesség ● középkor: régi és jó legyen ● Werbőczy: Hármaskönyv szerinti érvényességi kellékek: ○ okszerű legyen, közjó érdekében, köztudat szerint helyes és a jogérzetnek megfelelő ○ kellő időn át tartós legyen (10 év) ○ gyakran előforduló, ismétlődő legyen Szokásjog funkciói (Hármaskönyv) ● törvénymagyarázó – kétes törvény esetén ● törvényrontó – ha ellenkezik a törvénnyel ● törvénypótló – hiányzó törvényt pótolja Értéke, jelentősége: ● a korban mindenkire nézve kötelező ● különböző formákban a polgári jog jogrendszerében is fölbukkan Bírói gyakorlat jogalkotó ereje a polgári átalakulással megszűnt. Döntvény Elvi jelentőségű határozat → célja: jogegység megóvása a jogszolgáltatás terén – jogalkalmazás során felmerült vitás kérdések eldöntése A már meglévő jog nem hiteles magyarázata, megállapítása → nincs általánosan kötelező ereje – csak a bíróságokra kötelező Döntvény által irányított bírói gyakorlat a jog részévé válhatott, ha szokásjogi erőre emelkedett. Kúria jogegységi/teljes ülési határozatait valamennyi bíróságnak és a közigazgatási bíróság döntvényei az osztály tanácsainak kötelező, amíg egy újabb döntvény meg nem változtatja őket. II. világháború után megszűnik a bírói gyakorlat jogforrási ereje – szovjet minta. Szokásjogi gyűjtemények A szokásjogot különféle jogkönyvekben, szokásjogi gyűjteményekben összegezték. 15-16. század: az igazságszolgáltatás menetét nagymértékben hátráltatta az a tény, hogy a bíróságok előtt a felek teljesen eltérő jogszabályokra hivatkoztak → sürgetőbbé vált az országos jog összefoglalása. ↓ II. Ulászló 1498:6. és 1500:10. törvényei a hivatkozott szokásjog összefoglalásáról rendelkeztek ↓ Werbőczy István megbízása a törvényi jog, a közvetlen gyakorlaton alapuló szokásjog, a királyi kiváltságlevelekben, a megyei törvényszékek és országos bíróságok gyakorlatában megnyilvánuló joganyag összegyűjtésére Hármaskönyv – Tripartitum 1514-ben terjesztette az országgyűlés elé Cím: „Nemes Magyarország szokásjogának Hármaskönyve” ↓ Az Országgyűlés elfogadta, a király aláírta, azonban pecséttel való ellátása és kihirdetése elmaradt -8-

Magyar Jogtörténet

Bolondok 2012

↓ Werbőczy magánúton kinyomtatta - 1517-től alkalmazni kezdték ↓ Szokásjogi úton vált a magyar jog részévé. 1565 - Weres Balázs: első magyar, kivonatos fordítása 1571 - Heltai Gáspár (Kolozsvár): teljes fordítás 1628-tól a Corpus Iuris Hungaricibe is bekerült - a törvénytár elején kapott helyet, mint a jogi életben a törvényeknél is fontosabb és gyakrabban használt jogforrás 1698-ban bekerült az erdélyi törvénygyűjteménybe, az Approbatae et Compilatae Constitutionesbe. Részei: ● bevezetés és előbeszéd: a jog forrásait, az igazság, a jog, a törvény, a szokás, a kiváltság, a statútum meghatározását, a jó bíró tulajdonságait, valamint az igazságos ítélet feltételeit taglalja ● I. rész: az országos nemesi jogok - legfontosabb része a „primae nonus”, amely a nemesi kiváltságokat írja le ● II. rész: peres eljárások ● III. rész: partikuláris jogok (Horvát-Szlavón-Dalmátország, Erdély, városi polgárság, jobbágyok) I. Ferdinánd a Hármaskönyv átdolgozására bizottságot állított fel. ↓ Négyeskönyv – Quadripartitum 1553-ra készült el, de az uralkodó német tanácsosai azt három, a magyar alkotmánnyal ellentétes résszel akarták kiegészíteni → a király félretette a javaslatot. Bár szokásjogi úton sem ismerték el, ám a bíróságok alkalmazták. Planum Tabulare 1768. november 14 - Mária Terézia leirata értelmében a Királyi Kúria bíráiból kirendelt bizottság összegyűjtötte a Kúriának újjászervezésétől (1723) kezdve hozott elvi jelentőségű döntéseit ↓ A döntvénygyűjteményt a Kúria teljes ülése felülvizsgálta, Mária Terézia pedig királyi rendelettel megerősítette, alkalmazását kötelezővé tette a bíróságok számára. Főleg magánjogi és perjogi szabályokat tartalmazott. Ideiglenes Törvénykezési Szabályok Az 1860/61-es alkotmányos változások → a magyar jog 1849 után ismét visszatért a bírói gyakorlatba – az osztrák jogot ki kellett törölni → legegyszerűbb megoldás: visszatértek az áprilisi törvényeket megelőző joghoz 1861-ben gróf Apponyi György országbíró elnökletével és a Hétszemélyes Tábla bíráinak és neves jogtudósoknak a részvételével ülésező Országbírói Értekezlet feladata, hogy megvizsgálja, mennyiben alkalmazhatók az 1848 előtti magánjogi, büntetőjogi és perjogi szabályok, ill. ezek milyen kiegészítésekre szorulnak. Az Ideiglenes Törvénykezési Szabályok nem emelkedhettek törvényerőre, mert: ● az Országbírói Értekezlet nem rendelkezett törvényalkotó funkcióval ● a csonka Országgyűlés törvényjavaslatként nem fogadta el azt ● a király nem volt megkoronázva → az ITSz-t nem szentesíthette. A Kúria döntése folytán azonban az alkotmányos törvényhozás eltérő rendelkezéséig e joganyagot alapul véve jártak el a hatóságok a törvényes eljárások során. Oklevél Középkori jogügylet elismeréséhez szükséges volt a jogügyletről kibocsátott hiteles írás. Fogalma: jogi természetű tanúsítást tartalmazó okirat. -9-

Magyar Jogtörténet

Bolondok 2012

Több példányban – eredeti és hiteles másolat → hitelességet pecsét biztosította Több, kötelezően betartandó írásbeli aktus egymásutánja: ● bevezetés: fohász, kibocsátó neve és címei, címzett megjelölése és üdvözlés ● érdemi rész: kibocsátás ténye, jogi ügylet előzményei és oka, rendelkező rész, záróformulák (szankció és megerősítés) ● aláírások, keltezés IV. A törvény Feudalizmustól a legfontosabb jogforrás - az állami akarat legmagasabb rendű megnyilvánulása: ● kezdetben a király legjelentősebb akaratnyilvánításának számított ● később ...