Nemzetközi tételek PDF

Preview

Summary

3. A jog az (TK TK2 6 jog a XIX. o Sorozatos o Az a jog is, fokozatosan kikopott a az a o II. Katalin: fegyveres nyilatkozat: amennyiben valaki nem tartja tiszteletben azt fegyverrel is o is ekkor o Ugyanerre az az Amerikai is el az amerikai o Francia forradalom az emberi jogokat az Emberi Jogok Nyi...

Description

3. A nemzetközi jog története III. – az újkor (TK 36-47, TK2 25-79.) -

-

6.A nemzetközi jog története a XIX. század második feléig: o Sorozatos háborúk jellemezték o Az államok modernizálásával együtt járt a nemzetközi jog modernizálása is, fokozatosan kikopott a szerződési biztosítékok közül az eskü és a túszszedés o Oroszország megerősödik  II. Katalin: fegyveres semlegességi nyilatkozat: amennyiben valaki nem tartja tiszteletben Oroszország semlegességi jogát, azt kész akár fegyverrel is megvédeni o Poroszország is ekkor vált nagyhatalommá o Ugyanerre az időszakra tehető az Amerikai Egyesült Államok létrejötte is (1787-ben fogadták el az amerikai alkotmányt) o Francia forradalom  1789-ben deklarálta az lapvető emberi jogokat az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata  Az 1793. évi francia alkotmány megfogalmazta a non- intervenció elvét (a belügyekbe való beavatkozás tilalma) o Bécsi kongresszus nagy jelentőségű döntései:  Állandóan semleges államnak nyilvánították Svájcot  A több országon átfolyó folyókat nemzetközivé nyilvánították  Megtiltották a rabszolga-kereskedelmet, megállapították a követek rangsorát!  Szentesítettek számos határváltozást, területcsatolást  Anglia, Ausztria, Oroszország, Poroszország megállapodott, hogy legfontosabb ügyeiket közösen rendezik (Európai k.) o Szent Szövetség célja: a status quo fenntartása, a hatalmi viszonyok konzerválása volt ott, ahol a kapitalizmus nem jött létre. Első összejövetelét 1818-ban tartotta Aachenben, ahol az alapító hármason kívül Anglia és Franciaország is jelen voltak. Mind az öten kijelentették, hogy a nemzetközi jogtól el nem térnek o Az orosz cár, a porosz király és az osztrák császár 1833-ban megkötötték a Münchengratzi egyezmény, melyben ismételten garantálták a status quo fenntartását és segítséget belső zavar és külső veszedelem esetén. Ez az egyezmény volt az alapja az 1848-49es magyar forradalom és szabadságharc leverése során az orosz erők segítségül hívásának. o 1823.december 2.án James Monroe, az Egyesült Államok elnöke a kongresszushoz intézett üzenetében meghirdette az Amerika az amerikaiaké elvet, mely érdekszférákra osztotta fel a világot. 7.A XIX. század második felének és a XX. század elejének nemzetközi jogi vonatkozású eseményei o 1861. megalakul Olaszország majd o 1871. Német Császárság o Egyetemes szabályok jelennek meg a nemzetközi jogban  1864. Genfi egyezmény a háború sebesültjeiről és betegeiről való gondoskodásról  1878. Pétervári nyilatkozat megtiltotta a kézifegyverekből kilőhető robbanó lövedékek használatát o Fontos döntések születtek az 1856-os krími háborút lezáró párizsi kongresszuson:  Megállapították Törökország határait, s felvették a nemzetközi közösségbe

Oroszország elfogadta a Fekete-tenger semlegességét Megerősítették a bécsi kongresszus folyókra vonatkozó rendelkezéseit. Ezen túlmenően kiadtak egy tengerjogi deklarációt, amely egységesítette a tengeri háborúban való zsákmányolás jogára vonatkozó állami gyakorlatot. o Kormányközi nemzetközi szervezetek megjelenése (pl.: a Rajnai Hajózás Központi Bizottsága, Európai Duna Bizottság) o Az 1859-es solferinoi csata áldozatait látván Henri Dunant genfi üzletember egy emberbaráti társaság létrehozását határozta el: 1863-ban létrejött a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága. o Hágai jog (genfi joggal való ellentétbe helyezés), a harcokban részt vettek joga  Genfi a sebesültekre o Drago-Porter egyezmény (1907) 13 egyezményt fogadtak el ezen a konferencián  az államok közötti pénztartozás behajtása érdekében nem alkalmazható fegyveres erőszak 8.Az első világháború és az azt követő békeszerződések: o hatalmi szövetségei  Központi:  Németország, Osztrák-Magyar Monarchia, Olaszország, Románia  Antant:  Franciaország, Oroszország, Anglia o 1914. június 28-án szarajevói merénylet Ferenc Ferdinánd osztrák trónörökös ellen, Július 28-án az OMM hadat üzent Szerbiának o A központi hatalmak 1918 novemberi összeomlása után az OMM szétesett: létrejött Csehszlovákia, Horvátország, Ausztria és Magyarország. o Wilson 14pontos üzenete o Békeszerződések (Versailles, Saint Germain, Neuilly, Sevres)  Valamennyi békeszerződés első fejezete tartalmazta a Nemzetek Szövetsége egyezségokmányát, azonban érdekesség, hogy ezzel a legyőzött államok nem váltak a szervezet tagjaivá. E genfi székhelyű szervezet célja papíron az volt, hogy előmozdítsa a nemzetek együttműködését és a nemzetközi békét és biztonságot, valójában viszont az antant katonai győzelme utáni status quo megőrzésének egyik eszköze volt csupán.  Alapokmányának sajátossága, hogy korlátozta a háborúindítás jogát, hiszen megtiltotta a tagállam ellen vezetendő hódító háborút. o 1919.Állandó Nemzetközi Bíróság  1946.Hágai Nemzetközi Bíróság o Nemzetek Szövetsége 9. A 1 világháború közötti időszak a nemzetközi jogban: o Kellogg-Briand paktum  A háborúindítás teljes tilalmának kimondása=> az állami szuverenitás érdemi megerősítése o Nemzetközi polgári légiközlekedés: mindig osztozik az alatta fekvő terület jogi sorsával o Kisantant (Csehszlovákia, Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, Románia) o 1922. Rapallói szerződés: Németország és a Szovjetunió lemondtak az egymással szembeni háborús jóvátételekről és megállapodtak a diplomáciai kapcsolatok felvételében  

-

-

1925. Locarnoi konferencia: Németország garantálta a nyugati határok sérthetetlenségét o A Main Kampf volt az alapja Németország nemzetközi jogának 10.A második világháború és az antifasiszta koalíció programja: o 1941. augusztus 14- én született meg az Atlanti óceánon a Roosevelt amerikai elnök és Churchill brit miniszterelnök által kidolgozott Atlanti Charta, melyre alapozva, annak elveit megerősítve 1942. január 1-én megszületett az Egyesült Nemzetek Nyilatkozata, melyet a II. világháború végéig 51 állam fogadott el o 1943. január Casablancai gyűlés/konferencia (Roosevelt és Churchill megvitatták a második front megnyitásának a lehetőségét) o 1943 október első moszkvai értekezlet: a brit, az amerikai és a szovjet külügyminiszterek 4 nyilatkozatot tettek:  Az általános biztonságról  Olaszországról  Ausztriáról  A kegyetlenkedésekről. Továbbá ezen az értekezleten merült fel először az ENSZ létrehozásának az ötlete. o 1943. november Kairó: Roosevelt, Churchill és Csang Kaj Sek egyeztettek a Japán elleni háborúról is, leszögezve, hogy a háborút Japán feltétel nélküli megadásáig kell folytatni. o 1943. november 28- december 1. teheráni konferencia: Churchill, Sztálin és Roosevelt ismét hangsúlyozták a szoros együttműködés fontosságát a német haderő ellen célul tűzték ki, hogy Törökországot rávegyék a háborúba való belépésre. o 1944. október: újabb moszkvai találkozó Sztálin és Churchill megállapodtak a keleteurópai érdekszférák háború utáni felosztásáról. o 1945. február 4.-11. jaltai (krími) értekezlet Churchill, Sztálin és Roosevelt részvételével. Megállapodtak Németország megszállási övezeteiben és a jóvátételének összegében. Megállapodtak az Egyesült Nemzetek összehívásárról és az ENSZ BT állandó tagjainak szavazásáról. o 1945. júniusában Németország helyzetére vonatkozóan a szövetséges megszálló parancsnokok három berlini nyilatkozatot adtak ki (Németország igazgatásáról, a német fegyveres erők lefegyverzéséről és a megszállási övezetekről) o 1945. július 17- augusztus 2.potsdami értekezlet: Truman amerikai elnök, Attlee brit miniszterelnök és Sztálin vettek részt rajta.  A második világháborút lezáró békeszerződések kidolgozására ezen az értekezleten határozták el a Külügyminiszterek Tanácsának létrehozását, mely előkészítette a béketervezeteket, melyeket 1946 nyarán Párizsban 21 ország részvételével konferencián tárgyaltak meg, a vesztes országok meghallgatásával. 11.A második világháború utáni nemzetközi jog történetének vázlata o 1945. október 18.: felállították a háborús főbűnösök megbüntetésére hivatott nürnbergi Nemzetközi Katonai Törvényszéket o 1945. június 26. San Francisco-ban elfogadták az ENSZ alapokmányát o 1946. március a korábbi brit miniszterelnök Churchill fultoni beszéde elindította a hidegháborút o 1947.. Truman doktrína az USA nem fogja eltűrni a II. vh utáni helyzet erőszakos megváltoztatását o

-

-

o o o o o

o

o

o

o

o o

1947. George Marshall segélyterve erre a Szovjetunió 1949 áprilisában megalkotta a KGST-t 1949. május 5-én Londonban aláírták az Európa Tanács Statútumát 1949. NATO=> erre a Szovjetunió létrehozta 1955ben a Varsói Szerződést 1956. magyar forradalom és szuezi válság 1962. Kubai rakétaválság: A Szovjetunió nagy mennyiségű atomrakétát akart Kubába telepíteni, mire válaszul Kennedy amerikai elnök blokádot rendelt el a sziget körül, végül a Szovjetunió visszavonta a fegyvereket. 1963. az első részleges atomcsend egyezmény létrejötte (csak légkörben, a világűrben és a víz alatt végzett nukleáris kísérleteket tiltotta meg, a föl alattiakat nem). Csupán 1996-ban fogadták el az átfogó atomcsend szerződést, mely mindenfajta nukleáris fegyverkísérlet teljes moratóriumát jelenti 1967-ben létrejött az ún. békés világűr szerződés, mely megtiltotta a tömegpusztító fegyverek elhelyezését a világűrben, majd 1968-ban az atomsorompó szerződéssel igyekeztek meggátolni a nukleáris fegyverek elterjedését. 1968: Csehszlovákiában kísérletet tettek a szocializmus megreformálására, mely kiváltotta a Szovjetunió rosszallását. Az intervenció hivatalos indoka a Brezsnyev doktrína volt: korlátozott szuverenitással rendelkező szocialista országok érdekei és cselekedetei nem állhatnak ellentétben az egész kommunista mozgalom által képviselt érdekekkel. A 80-as évek végére összeomlott a keleti blokk, 1989-ben rendszerváltások zajlottak Bulgáriában, Magyarországon, Romániában, Csehszlovákiában. 1990-ben létrejött az egységes Németország 1991-re megszűnt a Szovjetunió 1993. a maastrichti szerződés életbelépésével létrejött az Európai Unió

A 90-es évek végétől a nemzetközi jog új problémája a terrorizmus 5. A nemzetközi jog szankciórendszere, a nemzetközi jog funkciói (TK 61-74.) 



Szankciórendszere: Az a tény, hogy a nemzetközi közösségben nem jött létre központi hatalom, természetszerűleg kevesebb lehetőséget biztosít a jogkövető magatartás kikényszerítésére, azaz szankciók kilátásba helyezésére és alkalmazására. Ezért egyes nézetek szerint a nemzetközi jog tulajdonképpen jognak sem nevezhető. o A szakcióinak 3alaptípusa van:  Központi  Kollektív  Egyéni JOG ÉS SZANKCIÓ: Mivel a nemzetközi közösségben nem jött létre egy államok feletti hatalom, jogkövető magatartás hiányában kevesebb lehetőség áll fenn szankciók alkalmazására. A nemzetközi jog ezen sajátos „deficitjéhez” a teoretikusok többféleképpen viszonyulnak: o John Austin (kritikus szemlélet a szankciók kapcsán): mindig egy felsőbb autoritás (pl.: uralkodó) alkotja meg a pozitív jog parancsait, s ugyanez az autoritás jogosult a parancsok kikényszerítésére is. A nemzetközi közösségben nem jött létre egy államok feletti hatalom, amely szankciókkal kikényszeríthetné a nemzetközi jogot, a nemzetközi jog tulajdonképpen nem nevezhető jognak. A nemzetközi jog normái szerinte csak akkor tekinthetők jognak, ha azokat egy állam jogalkotója vagy bírósága ténylegesen alkalmazza.

Max Weber (kevésbé szélsőséges nézet): a szankció-alkalmazás valószínűségét veszi alapul. Kiindulópontja az államok belső joga, mely meglátása szerint akkor működik hatékonyan, ha a jogsértőnek számolnia kell a szankcióval, melyet egy elkülönült kényszerapparátus foganatosít. A nemzetközi közösségben ilyen elkülönült erőszakszervezet nincs, számára a nemzetközi jog inkább egy „konvencionális rend,” (= olyan magatartások összessége, amelyeket a nemzetközi közösség jelentős többsége helyesnek, elfogadhatónak tart) melyben szankció híján a nemzetközi közösség „általános és érzékelhető helytelenítése” a várható reakció a jogsértővel szemben. o Herbert L. A. Hart (még engedékenyebb látásmód): a nemzetközi jogban nem is feltétlenül szükséges a szankciók megléte. A jogsértő államnak ugyanis számolnia kell cselekedete politikai kockázataival, gazdasági következményeivel, kapcsolatai megromlásával vagy megszűnésével is. A Nemzetközi jog szankciói napjainkban: o A nemzetközi jogban nincs elkülönült kényszerapparátus a szankciók végrehajtására. o DE: a nemzetközi jognak is megvannak a maga sajátos szankciói. o



Szankció típusa

KÖZPONTI SZANKCIÓK

KOLLEKTÍV SZANKCIÓK

EGYÉNI SZANKCIÓK



Alkalmazhatóság esetei

Foganatosítója

a legsúlyosabb, fegyveres erőszak alkalmazásával elkövetett nemzetközi jogsértések esetén

ENSZ Biztonsági Tanácsa

bármely más esetben

(jellemzően) nemzetközi szervezet, pl.: Európai Unió, Kereskedelmi Világszervezet

bármely más esetben

a jogaiban sértett (bármelyik) állam

Funkciói: o Az emberek rendezett együttélésének biztosítása  A jog legáltalánosabb értelemben vett funkciója az emberek rendezett együttélésének, együttműködésének biztosítása.  Az egyének kölcsönös magatartásának az előidézésére szolgáló szabályok azonban nem feltétlenül jogszabályok. Az emberek együttélését ugyanis koronként különböző hangsúllyal vallási, erkölcsi és egyéb szabályrendszerek is rendezik. A jogi normákat az különbözteti meg ez utóbbiaktól, hogy azokat az állam kényszerrel is betarthatja.  Talcott Parsons szerint a rendre azért van szükség, hogy a „cselekvő egységek magatartása … olyan keretek között maradjon, amely összeegyeztethető a rendszer egészének legalább minimális stabilitásával”.  A nemzetközi élet szereplőinek, az államoknak és szervezeteiknek a célja, hogy elkerüljék az anarchiát, a rendezetlen viszonyok kialakulását, tehát más

o

o

o

o

államokkal való viszonyukban az ismételtségre, az állandóságra, a tartósságra és a stabilitásra törekszenek.  A nemzetközi jog legáltalánosabb értelemben vett funkciója tehát azonos a belső jogéval. Nemzetközi rend védelme  Korunkban a nemzetközi jog elsődleges funkciója a fennálló nemzetközi rend védelme és stabilizálása. Ez a funkció a nemzetközi jog történetében csak a 20.század első felében jelent meg.  Alapnormái:  Tiszteletben kell tartani minden állam szuverenitását.  Egyetlen állam ellen sem szabad fegyveres erőszakot alkalmazni, vagy azzal fenyegetni  Egyetlen állam belügyeibe sem szabad beavatkozni  Minden államot egyenlőnek kell tekinteni  Az államok közötti vitákat békésen kell megoldani  Biztosítani kell az elnyomott népek önrendelkezési jogát o Logikailag zárt rendszert alkottak  Ezek a normák a nemzetközi rend védelmét bizonyos értelemben semlegesen biztosítják, meghagyva a belső jognak azt, ami az övé. A gyarmati és fajüldöző rezsimeket leszámítva egyformán védenek minden államot, sőt azon belül bármilyen politikai csoport és kormányzat hatalmát is, függetlenül attól, hogy az alkotmányosan vagy alkotmányellenesen került-e hatalomra.  Ha nemzetközi jog valamennyi államot egyformán védi a külső erőszaktól, beavatkozástól, akkor egyben a nemzetközi kapcsolatok univerzális rendszerét is védelemben részesíti.  A nemzetközi jog funkciója tulajdonképpen a nemzetközi status quo védelme. Az államok egyenlőtlenségének ellensúlyozása  Ezt a funkciót a nemzetközi jog az egyenlőség jogi fikciójának ismétlődő megerősítésével látja el. Ezzel természetesen csupán enyhíteni képes az államok materiális egyenlőtlenségének negatív következményeit, de nem tudja azokat megszüntetni.  A nemzetközi jog az egyenlőség megerősítésével csak a követelményt fogalmazza meg, de nem értékel A nemzeti jogrendszerek összekapcsolása  Az egyes államok belső jogrendszerei a történelem folyamán egymástól többé-kevésbé elkülönülten fejlődtek. Ez a körülmény elsősorban a gazdasági kapcsolatok alakításában okozott komoly nehézségeket, hiszen az azonos jellegű életviszonyok államonként eltérő szabályozása nagymértékben gátolta a nemzetközi kereskedelmet.  Ez a tendencia nyugaton csak a második világháború után változott meg, közép- és kelet-európai térségekben pedig csak a hidegháború után.  Arra törekedtek, hogy a nemzetközi gazdasági kapcsolatok alanyaira azonos vagy legalább egymással összhangban lévő magatartási szabályok vonatkozzanak.  Egyébként nem csak olyan normákat alkottak, amelyek a szűkebb értelemben vett gazdasági tevékenységekre vonatkoztak, hanem olyanokat is, amelyek az egyének és szervezeteik legáltalánosabb értelemben vett érintkezését szabályozzák. A politikai kultúra közvetítése

Nemzetközi szocializációs folyamat! Már a normák puszta létének is nagy szerepe van az említett kormányzatok magatartásának alakításában, hiszen külügyi apparátusaik közreműködésével megismerik, elsajátítják, szerencsés esetben magukévá teszik a normákat. Nagy szerepe van az új normákat kialakító döntéshozatali eljárásoknak is.  A nemzetközi jog a kommunikációs eszköz szerepét is betölti az államközi kapcsolatokban.  A nemzetközi jogi normák olyan életviszonyokat is szabályozhatnak, amelyek nem nyúlnak át az államhatárokon. Ezek közül a legfontosabbak az emberi jogi tartalmúak. A nemzetközi döntéshozatal és a jogalkotás szabályozása  Önálló funkciót tölt be a nemzetközi jogi normák egy további, látszólag heterogén köre. Ezek a normák három jogszabálycsoportot öltenek fel, nevezetesen:  Diplomáciai jogot, amely a diplomáciai képviseltek létrehozására, működésére, a diplomaták mentességére vonatkozik  A nemzetközi szervezetek jogát, amely a különböző szervezetek felépítését, hatáskörét, működését, döntéseik meghozatalának és végrehajtásának módját szabályozzák  A nemzetközi szerződések jogát, amely a szerződések megkötésére, módosítására, megszüntetésére vonatkozik  Ezek a jogszabálycsoportok egyes nemzetközi politikai, gazdasági, egészségügyi, kulturális és egyéb döntések meghozatalát és végrehajtásuk módját szabályozzák, ideértve azokat is, amelyek kifejezetten jogalkotásra irányulnak.  A szabályozás részletezettségében természetszerűleg a nemzetközi szervezetek jutottak a legmesszebbre, közülük is kiemelkedik az EU. A nemzetközi konfliktusok megoldásának elősegítése  

o

o

Az univerzális nemzetközi jogot nem jellemzi a kötelező joghatóság, az államközi jogviták elbírálására ugyanis nem hoztak létre kötelezően igénybe veendő bíróságot. 8. A nemzetközi jog alanyai (TK 107-114.) Az államok a nemzetközi jog elsődleges jogalanyai: 

AZ állam:      

Az állam a nemzetközi jog szuverén jogalanya Jogalanyisága eredeti, korlátlan és aktív Valamennyi jogosultság megilletheti és kötelezettség terhelheti Def.: a nemzetközi jog nem határozza meg az állam fogalmát Az állam létezését ténykérdésnek tekinti Az állam létezésének előfeltételei: (1933.montevideói egyezmény) o Meghatározott terület  Közömbös:  az állam kiterjedése  Az állam területének növekedése vagy csökkenése is  Nem szükséges minden esetben az államhatárok pontos megjelölése sem (pl.: Északi-tengeri kontinentális talapzat ügy:

Nemzetközi Bíróság megállapítása: nincs a nemzetközi jogban előírás, hogy az államok szárazföldi határait teljesen, pontosan, maradéktalanul meg kell jelölni Állandó lakosság  Az állam szervezett politikai közösség  Közömbös:  A lakosság létszáma, amely napi szinten változik  Lakosság összetétele Önálló kormány  Önállóság és képesség az állami főhatalom gyakorlására:  Legalább az alapszintű állami intézmények felállítása  közrend fenntartása  Közömbös: a belső hatalomgyakorlás módja, a kormányforma meghatározása Képesség a más államokkal való kapcsolat fenntartására  Potenciál a nemzetközi közösségben való jelenlétre  Közömbös:  Ha egy állam a külkapcsolatai tekintetében részben vagy egészben átengedi az irányítást egy másik államnak 

o

o

o



Nemzetközi jogi további alanyai: o Nemzetközi szervezetek:  A nemzetközi szervezetek fejlődésének fontos állomása volt, amikor tagállamaik jogalanyisággal, közelebbről szerződéskötési joggal ruházták fel azokat.  Első ízben az ENSZ Alapokmánya tartalmazott olyan rendelkezéseket, amelyek alapján a világszervezet jogalannyá vált.  Az objektív jogalanyisága azonban csak az ENSZ-nek v...