Vállgazd összefoglaló PDF

Preview

Summary

Alapvető cél: a szervezet tevékenységének irányultságát, létének értelmét kifejezĘ cél.Üzleti vállalkozás: olyan emberi tevékenység, amelynek alapvetĘ célja fogyasztói igények kielégítése nyereség elérése mellett.Vállalat: a jogi személyiséggel rendelkezĘ üzleti vállalkozás szervezeti kerete.Egy sze...

Description

Alapvető cél: a szervezet tevékenységének irányultságát, létének értelmét kifejező cél. Üzleti vállalkozás: olyan emberi tevékenység, amelynek alapvető célja fogyasztói igények kielégítése nyereség elérése mellett. Vállalat: a jogi személyiséggel rendelkező üzleti vállalkozás szervezeti kerete. Egy szervezetet akkor tekinthetünk üzleti vállalkozásnak, ha: 1. a szervezet önálló alapvető céljainak megvalósításában 2. a vállalkozás saját üzleti tevékenysége révén biztosítja a túlélés feltételeit, azaz hosszú távon nyereséges 3. a vállalkozás kockázatot vállal (a befektető a saját tőkéjét kockáztatja) 4. a szervezet valóságos piacon működik Válallatalapításhoz kell: - befektetésre alkalmas tőke - fogyasztói igény Fogyasztói igény: olyan igény, amelyet a gazdaság szereplői nem saját szervezetükön belüli munkával, s nem is közösségi intézmények útján kívánnak kielégíteni. Valamely termék vagy szolgáltatás iránti fizetőképes keresletként jelenik meg a piacon. Szükséglet: az emberi lét fenntartásához egy adott kultúra körében szükségesnek ítélt javak és szolgáltatások Vállalat sikeres működéséhez kettős értékteremtési folyamat kell: - értéket kell létrehoznia a fogyasztók számára (hiszen ezért fizetnek) - a vállalat tulajdonosai számára is (hisz’ ezért csinálják)  A vállalat küldetése: a vállalat alapvető céljának konkrét érelmezése. Meghatározza a: - működési kört - belső működési elveket - külső érintettekkel való kapcsolat alapelveit Koordinációs mechanizmusok: VISZONY Piaci  Szervezeti/bürokratikus  Etikai  Agresszív 

KOORDINÁLÓ ERŐ ár hatalmi befolyás etikai alapelvek erő

Fogyasztó igények kielégítése: KOORDINÁCIÓS MECHANIZMUS Piaci Szervezeti/bürokratikus Etikai Agresszív

IGÉNYKIELÉGÍTÉS MÓDJA Adásvétel Elosztás Jótékonyság Erőszak 1

Vállalatelméletek (ld. táblázat): 1. Standard mikroökonómia elmélete 2. Vállalat magatartási elmélete 3. Megbízó-ügynök elmélet 4. Tranzakciós költség elmélet 5. Erőforrás-alapú vállalatelmélet (6. Ipari szervezetelmélet) (7. Tulajdonosi jogok gazdaságtana)

2

Standard mikroökonómia Vállalat magatartási elmélete Erőforrásalapú elmélet Tranzakciós költség-elmélet

Mi a vállalat?

fekete doboz (jogi egysé g)

a működésben részt vevők koalíciója

erőforrások összessége

szervezet

Vállalat célja

profitmaximalizálás

szereplők céljainak eredője (vállalatnak mint egésznek nincs célja)

erőforrások hatékony felhasználása

tranzakciós költségek minimalizálása

Belső struktúra

tulajdonos & menedzsment nem válik szét

sok szereplő együttműködése (tulajdonos & menedzsment szétválik)

Információ

teljes információ

költséges; nem teljes

Racionalitás

tökéletes

korlátozott

korlátozott

Döntés

optimális

kielégítő (aspirációs szint)

korlátozottan racionális, hierarchikus

Koordináció

piaci (nem szervezeti)

piaci & bürokratikus

piaci & bürokratikus

Ki mondta?

Adam Smith, D. Ricardo

H. Simon, March

nem teljes

Penrose, Wernerfelt, Rumelt

3

Megbízó-ügynök elmélet fekete doboz; termelési lehetőségek összessége

tulajdonos & menedzsment szétválik

tulajdonos & menedzsment szétválik

költséges, korlátozott

aszimmetrikus (menedzserek többet tudnak a tulajdonosnál)

Ronald Coase

hierarchizált

Fama, Arrow

Üzleti vállalkozás piacra orientáltságát fejezi ki: - Marketing: a vállalat fogyasztóorientáltságát fejezi ki, tartalma a vállalat piaci kapcsolatait fejlesztő és megvalósító funkciók betöltése. - Innováció: a fogyasztói igények új, magasabb minőségű kielégítése; a versenyfeltételekhez való alkalmazkodás, amely megteremti a lehetőséget a változó fogyasztói igények nyereséges kielégítésére. A vállalati működés érintettjei (stakeholderek): minden olyan személy vagy csoport, aki/ami lényeges, tartós és kölcsönös kapcsolatban áll a vállalat működésével. Belső érintettek: 1. tulajdonosok (tőkebefektetés; ált. nem vesz részt az irányításban) 2. menedzserek (döntéshozatal, irányítás) 3. munkavállalók (végrehajtás) Külső érintettek: 1. fogyasztók (legfőbb külső referencia) 2. szállítók (számukra a mi vállalkozásunk a fogyasztó; a vállalatok hitelezőit is ide értjük) 3. versenytársak (kölcsönös kapcsolat: a) osztoznak a fizetőképes kereslet kielégítéséből származó nyereségen; b) kényszerítik egymást az innovációra 4. stratégiai partnerek (vállalatunkkal összekapcsolódó, részben azonos célokkal, tevékenységekkel rendelkeznek; lehet a) horizontális kapcsolat: pl. közös fejlesztésben való részvétel; b) vertikális integráció: olyan hosszútávú szállítói/vevői kapcsolatrendszer, amelyben a piaci elemek mellett erős és jól definiálható szervezeti jellegű kapcsolat is megjelenik) 5. állami intézmények (szerepük az egyes országok társadalmi-gazdasági rendszerének függvényében nagyon eltérő lehet) 6. helyi és önkéntes állampolgári közösségek (=”civil szféra”; a helyi közigazgatás és valamennyi lehetséges nem állami, társadalmi csoportosulás, a környezetvédő mozgalmaktól a fogyasztói érdekvédelmi szervezeteken át a vallási közösségekig) 7. természeti környezet (csak az elmúlt 2-3 évtizedben ismerték fel az egyoldalú kizsákmányolás következményeit) Érintett-menedzsment: a vállalat külső és belső kapcsolatrendszerét összefüggően irányító, gazdasági, társadalmi és etikai elemeket egyaránt tartalmazó gazdag tevékenységi kör. Szervezet: együttműködő emberek tevékenységi rendszere, amely meghatározott célok elérésére jött létre. Egyéni célok: Maslow-i szükséglethierarchia: - önmegvalósítási - megbecsülési - szociális - biztonsági - fiziológiai Szervezeti célok jellemzői: 1. hierarchikusan struktúráltak

4

2. kölcsönös erősítés (a szervezet és a szervezet tagjai segítik egymást céljaik elérésében) 3. kompatibilitás (az egyéni célok összeegyeztethetőek a szervezet hatékony működésével 4. szuperordinált cél: a szervezet valamennyi tagjának közös célja, melynek eléréséhez szükséges a tagok kooperációja; elég átfogó az alárendelt (szubordinált) célok felőleléséhez (a szervezetek azért léteznek, mert képesek olyan dolgokat megvalósítani, amelyeket az emberek egyedül nem tudnának elérni) Egyéni és szervezeti célok viszonya lehet: 1. teljesen ellentétes 2. részlegesen ellentétes 3. semleges 4. összeegyeztethető 5. azonos Belső érintettek céljai: 1. tulajdonos céljai: - nőjön a vállalat értéke - osztalék 2. menedzser céljai: - jól működjön a vállalat - hatalom/vállalatméret növelése - presztízs növelése (társadalmi felelősségvállalás) - meggazdagodás 3. munkavállaló - magas fizetés - biztonságos munkakörülmények Vállalatkormányzás: legfelsőbb szintű irányítás egy vállalatnál (jogrendszertől függ országonként változik) Felelős vállalat koncepció: „a vállalatnak társadalmi felelőssége is van, és ennek jegyében működése során mintegy szűrőt alkalmazva racionálisan dönt a morálisan elfogadható alternatívák között.” A célok meghatározásánál valamennyi érintett érdekeit figyelembe kell venni, és a hagyományos felfogáshoz képest nagyobb súlyt kapnak a külső érintettek. tulajdonosi érték (shareholder value)  érintett érték (stakeholder value) Valójában egyik véglet sem lehetséges. A vállalati célok terjedelmi hierarchiája: - alapvető cél (fogyasztói igénykielégítés nyereség elérése mellett) - küldetés/rendeltetési cél (milyen úton éri el a vállalat alapvető célját) - távlati, tartós célok (részletesen mit kell teljesítenie a szervezetnek küldetése megvalósításához) - közvetlen, irányítási célok (pl. reklamáció lebonyolítása, új szállító bevonása, stb.) - operatív, működési célok (pl. vmilyen anyag beszerzése, munkadarab legyártása, stb.)

5

Lefelé haladva az egyes céloknak egyre kisebb a súlya, összességükben ugyanakkor egyre többféle tényezőt ölelnek át (alapvető cél csak 1 van, többiből horizontálisan több). Vállalkozási formák (tulajdonlási szempontból): 1. Egyéni vállalkozás: egyetlen személy tulajdonában lévő üzleti vállalkozás alapítás/megszüntetés egyszerűsége, áttekinthetőség, vállalkozó Előnyök: függetlensége, nincs nyilvános adatszolgáltatási kötelezettség, adózási kedvezmények Hátrányok: szerényebb nyereségszerzési lehetőség, pénzügyi erőforrásokhoz jutás korlátozottsága, túl sokoldalú követelmények, korlátlan felelősség, vállalkozás korlátozott élettartama 2. Társaság: két v. több tulajdonos által alapított személy- és/vagy tőkeegyesülés jellegű üzleti vállalkozás, ahol a partnerek osztoznak az eredményen és a vezetés felelősségén. Előnyök: egyszerű alapítás, adózási előnyök, tulajdonlási lehetőség nagyobb tőke nélkül, jogi védettség viták esetére, jelentősebb tőke- és hitelforrások, a folytatás lehetősége tulajdonosváltozás esetén Hátrányok: személyi konfliktusok lehetősége, agresszív törekvés lehetősége az alkalmazottaknál a partnerségre, világos menedzseri felelősség hiánya 3. Részvénytársaság: tisztán tőkeegyesülés jellegű társaság, ahol a tulajdonosok a társaság működéséért a részvénytulajdonukon túl semmilyen felelősséggel nem bírnak. Előnyök: tulajdonosok korlátozott felelőssége, széleskörű tőkebevonási lehetőség, korlátlan élettartam Hátrányok: nyilvános adatszolgáltatás kötelezettsége, alapítás és megszüntetés bonyolult és költséges volta, adóhátrányok

6

Fúzió: két vállalat egyesülése új vállalat létrehozására. Felvásárlás: egy vállalat részleges vagy teljes tulajdonba vétele. Szövetkezet: a közös vállalkozás sajátos formája, ahol a tagok rendszerint a vezetésben is részt vesznek, oly módon, hogy az 1 tag – 1 szavazat elv érvényesül. Vállalat megszűnésének lehetséges okai: 1. piacvesztés 2. hibás vezetés 3. hibás expanzió Csőd: az a jogi eljárás, amelynek során rendezik annak a vállalatnak az adósságait, amely nem képes pénzügyi kötelezettségeinek eleget tenni (lehet önkéntes vagy nem önkéntes). Koordinációs mechanizmusok: a társadalmi tevékenységcsere végrehajtását irányító alapelvek és szabályok összessége. Tranzakciós költségek: a tevékenységcsere végrehajtásához szükséges kapcsolatok megteremtésének és fenntartásának költségei. Kooperáció: két vagy több szereplő összehangolt tevékenysége együttes nyereségük növelése érdekében. Előnyök: - méretgazdaságosság (költségcsökkentés, pl. K+F árak is lejjebb mehetnek) - kockázatmegosztás Hátrányok: kartell (együtt magasan tartják az árakat pl. Mo.-on az autópályaépítés) Vállalatközi kapcsolatok fő szintjei: - egyedi piaci kapcsolat - kooperáció (pl. hosszabb távú szerződés) - stratégiai szövetség (hosszabb távú megállapodás stratégiai jelentőségű tevékenységekre) - közös vállalat (tulajdonosi jogok is a szerződés tárgyát képezik) - összeolvadás, felvásárlás (szereplők teljes szervezeti integrálása) Piac: valamely jószágnak vagy szolgáltatásnak azokból a tényleges és potenciális vevőiből és eladóiból tevődik össze, akik csere céljából kerülnek egymással kapcsolatba. Piaci kapcsolati formák: - adásvétel - verseny - együttműködés

7

Piactípusok: 1. Árupiac - Szereplők: termelők – értékesítési csatornák – fogyasztók - Csere tárgya: áru  pénz - Szabályozó eszköz: ár - Legfőbb sajátossága: az áruk sokfélesége 2. Pénz- és tőkepiac - Szereplők: megtakarítók – pénzügyi intézmények – befektetők - Csere tárgya: pénz  pénz - Szabályozó eszköz: kamatláb - Legfőbb sajátossága: mobilitás 3. Munkaerőpiac - Szereplők: munkavállalók – közvetítők – munkaadók - Csere tárgya: munkavégző képesség  munkaposzt - Szabályozó eszköz: bér - Legfőbb sajátossága: a munkavállaló képes teljesítményét szabályozni 4. Információpiac - Szereplők: tartalomszolgáltatók – átvivők – felhasználók - Csere tárgya: információ  figyelem - Szabályozó eszköz: érdeklődés - Legfőbb sajátossága: szubjektív az érték és az ár Releváns piac: azon részpiacok összessége, amelyek egy adott vállalat igénykielégítési törekvései szempontjából reálisan szóba jöhetnek. Belépési korlátok: a) Állami szabályozás (pl. technológiai követelmények, vámok, kedvezmények, stb.) b) Méretgazdaságosság: milyen minimális piaci részesedést kell a vállalatnak elérnie (a többiekhez képest!) ahhoz, hogy felvegye a költségversenyt a piacon már bent lévő szereplőkkel Vállalatméret: a vállalatnak mint jogilag körülhatárolt egységnek főként gazdasági fogalmakkal (pl. tőkeérték, létszám) kifejezett nagysága. Üzemméret: a vállalat műszakilag körülhatárolt termelő egységeinek főként technikai fogalmakkal (pl. kapacitás) kifejezett nagysága. Piaci részesedés: a vállalat értékesítésének az adott piac összes eladásához viszonyított aránya. c) Termékdifferenciálás: a piacon már bent lévő vállalatok megszerzik maguknak a fogyasztók hűségét márkanevükkel, hirdetésekkel, szolgáltatásokkal és persze az igényekhez való alkalmazkodással, így az újonnan belépőnek el kell hódítani őket az eddigi eladóktól befektetési korlát d) Tőkeszükséglet: versenyképességhez jelentős tőkét kell lekötni e) Partnerváltás költségei: egyszeri költségek, ha egy vállalat másik értékesítési vagy beszerzési csatornára áll át (pl. dolgozók betanítási költsége, új technikák bevezetése, stb.) Elosztási csatornákhoz való hozzáférés: nehéz a szállítókhoz ill. a végső fogyasztókhoz f) való hozzáférés, mert a bent lévők ellenőrzik a beszerzési és értékesítési csatornákat (néha csak úgy lehet megoldani, hogy saját boltot nyit a belépő vállalat)

8

g) Egyéb: licenccel védett technológiák, ellenséges fogadtatás, tapasztalathiány, földrajzi elhelyezkedés, stb. Kilépési korlátok: a) specifikus gépeket, befektetéseket nehéz értékesíteni b) emberi erőforrások konvertálhatóságának hiánya (nehéz átképezni/lecserélni a munkavállalókat) c) tőkepiac fejletlensége, stagnálása esetén a vállalat nem tudja végrehajtani a váltáshoz szükséges tőkemozgásokat d) jogi akadályok, pl. ellátási kötelezettség (víz-, gáz-, villanyművek, telefon, stb.) Verseny: két vagy több szereplő egymással szembeni előnyszerzésre irányuló, adott szabályok közt zajló tevékenysége. Verseny funkciói: - hatékonysági funkció (versengés hatására fejlődés; holtteherveszteség megszüntetése) - jóléti funkció (választási lehetőséget biztosít) - allokációs funkció (erőforrásokat, jövedelmeket minél hatékonyabban kell elosztani) A piaci verseny a vevő korlátozott fizetőképes keresletének elosztásáért folyik. A küldetést úgy kell megfogalmazni, hogy a célok teljesülése versenyelőnyt jelentsen nem az a lényeg, hogy mit akarunk és tudunk megtenni, hanem hogy mit tudunk másoknál jobban megtenni (alapvető cél teljesülésének feltétele) Vállalati képességek: a vállalat azon tulajdonságai, amelyek meghatározzák, hogy milyen hatékonysággal tud megfelelni a környezeti kihívásoknak; ezek döntőek a hosszú távú versenyben.

9

Állam szerepe: piaci tökéletlenségek kezelése (pl. közjószágok, externáliák, elosztási egyenlőtlenségek, szabályok betartatása, stb.)

Állami gazdaságszabályozás: Gazdaságpolitika (folyamatszabályozás): az államnak a gazdaság jogi-intézményi rendszerét alakító, illetve a a gazdasági folyamatokat közvetlenül befolyásoló tevékenysége. - fiskális politika - monetáris politika - reálszféra szabályozása Gazdasági mechanizmus (rendszerszabályozás): a gazdasági szereplők kapcsolatainak, a gazdasági folyamatoknak jogi-intézményi kerete. - tulajdonviszonyok - pénzügyi rendszer - versenyrendszer - külgazdasági rendszer Állam szerepet vállalhat pl., ha: - veszélyes dolgok esetén (pl. atomerőmű) - rövid távon nem megtérülő dolgok esetén (pl. autópálya, egészségügy) Növekvő szerepvállalás: - munkakörülmények - környezetvédelem - jóléti funkciók (minimálbér, nyugdíj, stb.) Csökkenő szerepvállalás: - egészségügy, stb.

10

Bizalomra van szükség az együttműködéshez, mivel nincs tökéletes szerződés/ellenőrzés; formái: - szerződési bizalom (a partner valóban teljesíteni akarja vállalt kötelezettségét) - bizalom abban, hogy erre képes is - bizalom abban, hogy külső problémák előfordulása esetén jó szándékú magatartást tanúsít (pl. hajlandó a szerződés módosítására) Klaszter: egy adott földrajzi régióban található, azonos ill. összekapcsolódó profilú, magas versenyképességű vállalatok és más intézmények összekapcsolódott hálózata. Ellátási lánc: egy adott fogyasztói igény kielégítésére szerveződő, egymással lineáris és vertikális kapcsolatban lévő vállalatokból áll. Hatékony piac: az a piac, ahol a befektetett tőkék megtérülési rátái gyorsan kiegyenlítődnek. Normál profit: a hatékony piac kiegyenlített profitrátája. Nyomásos (vevői) piac: túlkínálat verseny a vállalatok közt vevőknek kényelmes Szívásos (eladói) piac: túlkereslet árak emelkednek vevők versenyeznek egymással Iparág: adott piacon versengő versenytársak összessége Piacok földrajzi kiterjedése: 1. helyi piac 2. körzeti piac 3. nemzeti piac 4. nemzetközi (regionális) 5. világpiac Piaci koordináció további szerepei: - dinamizálja a gazdaságot (igényekhez való alkalmazkodásra kényszerít; szelektál a szereplők között) - hatékony átjárást biztosít a társadalom létszférái között (alapelvei globálisak; meghagyja függetlenségüket) - támogatja/kikényszeríti az egyén önfejlesztését (szereplők szabad döntésére épül; elismeri a nagyobb hatékonyságot) Lobby: érdekképviselet; lehet legális/etikus vagy illegális/etikátlan. Globalizáció: a piacok és a gazdasági tevékenységek potenciális világméretűsége. Vizsgálhatjuk politikai, gazdasági, kulturális vagy társadalmi nézőpontból. Gazdasági szempontból: a gazdaság szereplői döntéseiknél, amikor potenciális befektetéseikről, fogyasztóikról, erőforrás-beszerzési lehetőségeikről gondolkoznak, az egész világon adódó lehetőségeket mérlegelik.

11

Mai gazdasági jellemzők: Szolgáltatásgazdaság: a vállalat nem terméket vagy szolgáltatást állít elő/ad el, hanem megoldást keres a fogyasztó valamilyen problémájára. E-gazdaság: a vállalat igen nagy sebességgel reagál a piac és a környezet általános változásaira. Hálózati gazdaság: a piacon a vállalat nem egyedül, hanem a vele egy hálózathoz tartozó vállalatokkal együtt versenyez a fogyasztóért. Tudás alapú gazdaság: a vállalat legfőbb erőforrása a felhalmozott és aktiválható tudás. Felelős gazdaság: a vállalat döntései átmennek a környezeti és társadalmi felelősség szűrőjén. Globális gazdaság: A gazdaság szereplői döntéseiknél az egész világon adódó lehetőséget mérlegelik. Szervezetelmélet kontingencia-modellje: alapvető cél küldetés környezet stratégia magatartás teljesítmény Értéklánc: a vállalati tevékenységek értékalkotó összekapcsolódása. Ellátási lánc: a gazdasági tevékenységek vertikálisan összekapcsolódó, vállalati határokon átívelő, adott fogyasztói igény kielégítését célzó sorozata. Magamra

Másra

Saját pénzt

Gondos kezelés, költség-haszon elemzés

Költségminimalizálás (jótékonykodás)

Más p énzét

Haszonmaximalizálás

Költségvetés

12

Vállalati stratégia: a vállalati működés vezérfonala; a vállalati célokat és elérésük lehetséges módjait fogalmazza meg a vállalat helyzetének értékelése és a környezet előrejelzése alapján. Biztosítja a megfelelő értékláncot. Funkciói: - biztosítja, hogy a vállalat teljesítse küldetését - versenyelőnyt biztosít (optimális esetben) - ráirányítja a figyelmet a kulcsproblémákra - lehetővé teszi az aktív (proaktív) alkalmazkodást - megszabja a belső erőforrás-elosztást, ill. ennek elveit - irányt szab az alsóbb szintű döntéseknek Tartalma: 1. Küldetés: milyen fogyasztók milyen igényeit hogyan elégíti ki 2. Szinergia: az érintettek tevékenységének és saját erőforrásainak összehangolása (az együttes hatás mértéke, amely abból adódik, hogy az egész több, mint a részek egyszerű összessége) 3. Versenyhelyzet: a tartós versenyelőny forrásai Típusai: I. csoportosítás: 1. formális stratégia: a vállalati stratégia tudatosan kialakított, meghatározott körben közreadott normatív megfogalmazása (leírjuk) 2. informális stratégia: nem írjuk le (így nem szivárog ki, viszont a vállalaton belül sem tudják annyira köv...