50 dolog, amit nem képzeltél volna a rómaiakról [Fifty things you would not think about the Romans, in Hung.] PDF

Preview

Summary

grüll tibor g r ü l l t i b o r Vajon az ókori rómával kapcsolatban kinek jutnának ma eszébe az alábbi szavak : hi- 50 perinláció, turizmus, szmog, talajszennyezés, analóg számítógép, női emancipáció, pláza, w w w. k a l l i g r a m. c o m ablaküveg, sztárkultusz, Barbie-baba, föld- 50 dolog, amit n...

Description

Accelerat ing t he world's research.

50 dolog, amit nem képzeltél volna a rómaiakról [Fi y things you would not think about the Romans, in Hung.] Tibor Grull Pozsony - Budapest: Kalligram, 2013. 303 p. ISBN 978 80 8101 691 2

Cite this paper

Downloaded from Academia.edu 

Get the citation in MLA, APA, or Chicago styles

Related papers

Download a PDF Pack of t he best relat ed papers 

10 EUr

9 788081 016912

w w w.k alligr am.com

50 dolog, amit nem képzeltél volna a rómaiakról

2900 Ft ISBN 978-80-8101-691-2

grüll tibor

w w w. k a l l i g r a m. c o m

Vajon az ókori rómával kapcsolatban kinek jutnának ma eszébe az alábbi szavak : hiperinláció, turizmus, szmog, talajszennyezés, analóg számítógép, női emancipáció, pláza, ablaküveg, sztárkultusz, Barbie-baba, földrajzi felfedezések, jégszekrény, őslénykutatás, vízimalom, állatfajok pusztulása, műfogsor, művégtag, golyóscsapágy, napilap, folyószabályozás, vegyi hadviselés, mesterséges kikötő ? kötetünk ötven írásában a fentieken kívül még számos más, korunk embere számára is érdekes és meglepő témát foglaltunk össze könnyed, olvasmányos stílusban.

kalligram

g r ü l l

t i b o r

50 dolog

,

amit nem képzeltél volna

a rómaiakról kalligram

w w w. k a l l i g r a m. c o m

GRÜLL TIBOR

Ötven dolog, amit nem képzeltél volna a rómaiakról

KALLIGRAM 2013

TARTALOM

Előszó ............................................................................15 1. Ahol minden elkezdődött Rómaiak Trójában / KULTÚRA .............................19 2. Flora, Amor, Valeria Mi volt Róma titkos neve? / VALLÁS ......................25 3. Róma óriástérképe A legnagyobb ókori puzzle / FÖLDRAJZ ................29 4. Igazságos háborúk Egy-két szó a római imperializmusról / POLITIKA...............................................................33

5. Könyvek a máglyán / Vallási és politikai célú könyvégetések Rómában / KULTÚRA ..............................................................38

6. Money, money, money Az elveszett drachmától a kincsleletekig / GAZDASÁG............................................................43

7. Vigyázat, szmogveszély! A környezetszennyezés mértéke az ókori Rómában / KÖRNYEZET ..........................................................49

8. A világ első analóg számítógépe Az antiküthérai szerkezet / TECHNIKA .................54

9. „Nem lesz földünk csücske se hulé” Ismerhették-e Amerikát a rómaiak? / FÖLDRAJZ..............................................................61

10. Mithridatész 9/11 Copyright © Grüll Tibor, 2013 ISBN 978-80-8101-691-2

Terrortámadások, amelyek örökre megváltoztatták Rómát / POLITIKA .................................................65

11. Alexandria − Kína nyugati határán? Római legionáriusok a kínaiak zsoldjában / HADSEREG ............................................................70

12. Múzeumország A rómaiak és a görög kultúra / KULTÚRA .............75

13. Mi rejlik a névben? A leghosszabb nevű római polgár / TÁRSADALOM ......................................................80

14. Július, augusztus, tibériusz, líviusz… A császárkultusz eredete és néhány vonása / VALLÁS ......................................................................... 84

15. A Gyöngysziget felfedezése Hogyan került Srí Lanka a római térképekre? / FÖLDRAJZ .................................................................... 89

16. Beszélő szerszámok Rabszolgatartás az ókori Rómában / TÁRSADALOM ......................................................92

17. Róma gyomra Bevásárlóközpont Traianus forumán / GAZDASÁG............................................................98

18. „Megengedem, hogy ősi szokásaik szerint éljenek…” Zsidókérdés az antik Rómában? / VALLÁS ...........102 19. A csillámpalától a táblaüvegig Az ablaküveg használata a Római Birodalomban / TECHNIKA ..........................................................108

20. Salvia Postumia dicsérete Az „emancipált” római nő / TÁRSADALOM ........112

21. Kleopátra kézjegye Az ókorból fennmaradt egyetlen autográf / KULTÚRA ............................................................118

22. Nők az arénában A római gladiátorjátékok amazonjai / SPORT ÉS SZÓRAKOZÁS ....................................122

23. Pandoteria/Ventotene A száműzött hercegnők szigete / POLITIKA.........126

24. Herkulesfürdői emlék Gyógyvizek és termálfürdők a római világban / HÉTKÖZNAPOK .................................................131

25. Vers a szemétdombról Cornelius Gallus: széplelkű költőből lázadó kormányzó / KULTÚRA ............................137

26. Kincsek a mélyben Miről árulkodnak a római hajóroncsok? / GAZDASÁG..........................................................142

27. A Barbie és a vestaszűz Játékbabák az ókori Rómában / HÉTKÖZNAPOK .................................................148

28. „A halált jobban vágyják az életnél” Szomorú gyermeksorsok az ókori Rómában / TÁRSADALOM ....................................................153

29. „Oroszlánok elé a keresztényeket!” A Birodalom első számú közellenségei / VALLÁS .158

30. Jurassic Parks Őslénykutatás és őslénytárak az ókori Rómában / KÖRNYEZET ........................................................165

31. Egy legendás évjárat Honnan származik az „opimiusi bor” kifejezés? / GAZDASÁG..........................................................170

32. Az elefántokat megölik, ugye? Állatfajok pusztulása a Római Birodalomban / KÖRNYEZET ........................................................174

33. A versenyló, akiből majdnem consul lett Caligula csodalova: Incitatus / SPORT ÉS SZÓRAKOZÁS ....................................177

34. A Szahara urai A garamantok királyságának felfedezése / FÖLDRAJZ............................................................180

35. „Ezt kapd ki!” Üzenetek parittyalövedékeken / HADSEREG .......186

36. A római nők „arany mosolyának” titka Fog- és végtagpótlás a római gyógyászatban / TECHNIKA ..........................................................191

37. Rothasztott halból „folyékony arany” Halszószgyártás és -kereskedelem a Római Birodalomban / GAZDASÁG .................195

38. Marius három napja, avagy a legrövidebb ideig uralkodó római császár / POLITIKA.............................................................201

39. Caligula úszó palotái A Nemi-tó óriásbárkáinak története / TECHNIKA ..........................................................206

40. Petraites–Rocky, az aréna hőse Sztárkultusz az ókori Rómában / SPORT ÉS SZÓRAKOZÁS........................................213

41. „Friss hírekkel a Római Hírlap!” Adatok az újságírás kezdeteihez / HÉTKÖZNAPOK .......................................................220

42. A „malacok útjától” Traianus hídjáig Utak, hidak, csatornák az Al-Duna mentén / TECHNIKA .................................................................225

43. Az ókori világ elveszített emlékezete Hogyan hanyatlott le az alexandriai Muszeion könyvtára? / KULTÚRA ..........................232

44. „Őrlő lányok, ezentúl ölbe a kézzel!” A vízimalmok elterjedése a római világban / TECHNIKA .................................................................237

45. Hóval hűtött hűsítők, avagy tedd a csirkét a frigóba! / HÉTKÖZNAPOK .......................................................243

46. Gáztámadás az Eufratész partján Vegyi hadviselés az ókorban / HADSEREG ............247

47. „Hajózni pedig szükséges!” A mederkotrástól a mesterséges kikötőkig / TECHNIKA .................................................................252

48. Kolostori könyvvadászok Megtalált és elveszett klasszikusok / KULTÚRA ....257

49. Az apokalipszis prófétái Jövendölések Róma fennállásáról / VALLÁS ..........261

50. Miért bukott el a Nyugat-Római Birodalom? És megbukott-e? Kétszáztíz lehetséges ok / POLITIKA ......................266

Rövidítések .................................................................272 Hivatkozások és válogatott bibliográia ..................274 A Római Birodalom császárainak kronológiája ....303

„Valahol Provence-ban egy kőfaragó mestert összehozott a sorsa egy kenyértelen latinprofesszorral, kinek is apróbb kölcsönöket adott. Veszett fejszének bolond nyelét keresendő, a kőfaragó mester latint kezdett tanulni, s haszontalan, ócska történelmet. Így érkeztek el Sallustius fordításához s életrajzához, amikor is a kőfaragó mester megtudta, hogy Sallustius többek között afrikai márványbányákból harácsolta össze szörnyű vagyonát. Erre elutazott Afrikába, kutatni kezdett, s új tudománya alapján megtalálta Sallustius bányáit. Sok-sok milliót szerzett a kőfaragó mester, s illenék, hogy már csak ez az egyetlen példa is gondolkodóba ejtse a mi bősz anti-antikjainkat.” Ady Endre: Disputa. Nyugat 1911. okt. 1.

Előszó

Az Ötven dolog, amit nem képzeltél volna a rómaiakról szórakoztató stílusban, de egyben tudományos megalapozottsággal igyekszik körüljárni ötven olyan ókori témát, amely még a posztmodern kor emberét is megdöbbentheti. A kötet elkészítésével éppen az volt a célunk, hogy részben az ókorral kapcsolatban megkövesedett előítéletek felülvizsgálatára, részben a berögzült tudásanyag felfrissítésére késztessük a történelem e korszaka iránt érdeklődőket. Célunkat akkor értük el, ha a Tisztelt Olvasó egy-egy fejezet átolvasása után így kiált fel: „Hát, ezt aztán igazán nem gondoltam volna a rómaiakról!”. Mert valóban: ugyan ki gondolná manapság, hogy a római gyerekek is a mai Barbiekhoz megtévesztésig hasonló, öltöztethető babákkal játszottak; hogy a Római Birodalomban a levegő ólomszennyezettsége olyan mértéket ért el, mint az első ipari forradalom idején; vagy hogy Caligula hajóiban olyan golyóscsapágyakat találtak, amilyeneket csak a 18. század végén szabadalmaztattak Európában? A Római Birodalom − minden ellentmondásosságával együtt − a gazdaság, a technika és a kultúra területén is a gőzgépek, a villamosság és a robbanómotorok feltalálása előtti kor technikailag legfejlettebb civilizációját alakította ki. Európa fejletlenebb régióiban még a 19. század végén is papírral fedték az ablakokat, a Római Birodalom területén viszont − Britanniától Egyiptomig − fakeretbe illesztett síküveget használtak, akár színezett formában is. A tehető15

sebbek Rómában még nyáron is jégkását ittak, s a bort szűrt hólével hígították. A Birodalom gazdaságának „globalizáltságára” jellemző, hogy a császárkor első századaiban az indiai bors drága, de mindenütt kapható fűszernek számított; az előkelő hölgyek méregdrága kínai selyemruhákat hordtak; s a legkedveltebb fogporokat Arábiából szerezték be. Mindezeket ráadásul olyan − a mai plázákhoz mindenben hasonló − bevásárlóközpontokban is megvehették, mint amilyet Traianus épített Rómában a 2. század elején. Az ötven írás témaköre felöleli a politikát, a kultúrát, a hadászatot, a technikát, az ökológiát, a vallást, a gazdaságot, a földrajzot és a mindennapi életet. Annak érdekében, hogy az olvasó kedvére barangolhasson az ókori Róma világában, az egyes írásokat nem csoportosítottuk, hanem a „változatosság gyönyörködtet” elve alapján véletlenszerűen tettük egymás mellé, a fejlécben jelezve, hogy az adott fejezet melyik témakörhöz tartozik. A szórakoztató jellegű (és általában a „szórakoztatóiparral” kapcsolatos) fejezetek mellett igyekeztünk olyan témákat is beválogatni, amelyek mai társadalmunkban is különösen égető kérdéseket feszegetnek: például a gyermekmunkát, az antiszemitizmust, a nők helyzetét vagy a rabszolgaságot. Az egyes fejezeteket nem akartuk adatokkal túlterhelni, inkább az olvasmányosságra törekedtünk. Azok számára azonban, akiket egy-egy téma mélyebben is érdekel, a kötet végén egy továbbolvasásra ösztönző bibliográiát is elhelyeztünk, és az ókori idézetek pontos helyét is feltüntettük. Ugyanitt kapott helyet a kronológia, valamint az idegen szavak és szakkifejezések szótára is. A kötetben a görög neveket és szavakat fonetikusan (pl. Hérodotosz), míg a latin neveket 16

és szavakat eredeti formájukban közöltük (pl. Caesar). Mivel a latin kiejtésnek többféle hagyománya is van Magyarországon, a „helyes kiejtés” kérdésébe most nem mélyednénk bele: az előbb említett Caesarnak például kaiszar és cézár kiejtési változata is létezik, s mindkettő egyformán használatos. Végül nincs más hátra, mint megköszönni azt a sok-sok segítséget és támogatást, amit a kötet írásakor kaptam, elsősorban feleségemtől, Esztertől, valamint Benjámin iamtól, akik hűségesen olvasgatták és kritizálták az elkészült írásokat. Hálás vagyok továbbá dr. Benke Lászlónak az írások lektorálásában nyújtott segítségéért. Sorsom úgy alakult, hogy a kötet az Ohio State University epigráiai és paleográiai kutatóintézetében öltött végső formát, ahol 2012 szeptemberében ösztöndíjasként kutattam. Hálás vagyok az intézet vezetőjének, dr. Fritz Grafnak, valamint munkatársainak: Wendy Watkinsnak, Frank T. Coulsonnak és Philip Forsythe-nak sokoldalú segítségükért és támogatásukért. Grüll Tibor New York, 2012. október 2.

17

KULTÚRA

1. Ahol minden elkezdődött Rómaiak Trójában Ki fedezte fel Tróját? Egyszerű kérdés: természetesen Heinrich Schliemann (1822–1890). Köztudott, hogy a német üzletember és amatőr régész megszállottan kereste a homéroszi eposzok történeti igazságát, és nem is vallott kudarcot. Előbb a Törökország északnyugati végében fekvő Hisarlık dombján végzett ásatásokat, amelyek alapján Tróját sikerült azonosítania (1871–74, 1878–79, 1882–83), majd Agamemnón városa, Mükéné (1876) és Odüsszeusz szigete, Ithaka következett (1877). Csakhogy a Homérosz megénekelte legendás Íliont már az i. e. 2. századi görög történész, Polemón is azonosította, aki történetesen ezen a településen született. Polemón egyébként arról vált híressé, hogy egész Hellaszt bebolyongta, és mindenütt feljegyezte a kőbe vésett feliratokat. Ezért ragasztották rá a „feliratmásolgató” (sztélokopasz) gúnynevet. A görög tudóst elsősorban azok a helyek érdekelték, amelyek a nagy homéroszi hősökhöz kötődnek. Így „megtalálta” Zeusz Herkeiosz oltárát, melyen Priamoszt megölték, valamint „azonosította” azt a sziklát, amelyen a sokoldalú görög hős, Palamédész tanította meg honitársait a kockajáték művészetére. Egyébként 19

kétezer évvel később élt utódja, Schliemann sem tett másképp, aki Mükénében még Agamemnón ágyának helyét is megtalálni vélte. A görögök és rómaiak szerették láthatóvá tenni a hősi múlt emlékeit. Valahogy úgy kell ezt elképzelnünk, ahogy a buzgó görögkeleti szerzetesek ma is gyűjtögetik és mutogatják a híveknek a Görögországban járt szentek (Péter, Pál, János, András és még sokan mások) kétes hitelességű szent ereklyéit. Az Augustus-kori Sztrabón azt írja földrajzi összefoglalásában, hogy a Jaszón vezette Argonauták bolyongásának nyomait „még most is mutogatják a Keraunion-hegy, meg az Adria környékén, továbbá a pszeidóniai öbölben és a Türrhénia előtt elterülő szigeteken”. Ugyancsak ő tudósít arról, hogy Odüsszeusz bolyongásainak nyomai „nemcsak Itália körül, hanem még Ibéria túlsó partvidékén is föltalálhatók”. Tacitus nem veszi ugyan készpénznek, de azért lejegyzi: „némelyek úgy vélik, hogy ama hosszú és mesés kalandozás során Ulixes [Odüsszeusz] is erre az Óceánra [ti. az Északi-tengerre] sodródott, és megjárta Germania földjét, s hogy a Rhenus [Rajna] partján fekvő és ma is lakott Asciburgiumot ő alapította és nevezte el, sőt állítólag még egy Ulixestől szentelt és atyjának, Laertesnek a nevével ellátott oltárt is találtak valamikor ugyanazon a helyen.” A görögök és rómaiak olyan „emlékezethelyeket” is kialakítottak, amelyek a városlakók számára hozták közel a történelmet: Róma folyami kikötőjében ott állt Aeneas hajója; Jaszón gályáját, a nevezetes Argót pedig Korinthoszban állították ki. Kinek ne jutna eszébe erről a Maylower másolata Plymouth mellett, vagy a Néva torkolatában horgonyzó Auróra? De kanyarodjunk vissza Trójához. A rómaiak előtt 20

Akhilleusz oltára Trójában (Panoramio)

a legfontosabb vendég kétségkívül Nagy Sándor volt a városban, aki az i. e. 334-ben, a Granikosz folyónál aratott győzelme előtt és után is meglátogatta a kicsinyke települést. Az ílioni Athéné templomát gazdagon megajándékozta, majd oltárt állított Héraklésznek és Athénének. Akhilleusznak a templomban függő állítólagos fegyvereiért saját kardját adta cserébe. Ezután atlétaként körbefutotta Akhilleusz sírját, ahol koszorút helyezett el. (Közben Héphaisztión ugyanezt tette Patroklosz sírja körül.) Akhilleusz és Patroklosz sírja, amely a későbbi ókori látogatók egyik legfontosabb úti célja is volt, az ásatások alapján nem lehet korábbi az i. e. 5. századnál; egyes feltételezések szerint az Athénból elűzött Hippiasz és családja nyugszik alatta, vagyis semmi köze sincs a görög hősökhöz. Ílion volt az egyik legelső ázsiai település, amely fölvette a kapcsolatot Rómával. A szenátussal kötött szerződés értelmében Róma védelme alatt álló függet21

len városállam lett. [4. fejezet] Hogy miért volt ez Róma számára fontos? Azért, mert a rómaiak a trójai háborút követően szülővárosából elmenekült herceget, Aeneast tartották ősatyjuknak. Nem ez volt az egyetlen eset a római terjeszkedés során, amikor egy nép vagy egy város a rómaiakkal való ősi rokonságra hivatkozott, mindenesetre az ókori diplomáciában ez az érv olykor valóban hathatós volt. Az első római „zarándok”, akit a krónika számon tart, Gaius Livius Salinator praetor volt, aki i. e. 190ben Ílion közelében szállt partra, és áldozatot mutatott be Athénának. Rá egy évre Lucius Scipio consul érkezett ide, aki a romos falak alatt táborozott, mielőtt harcba bocsátkozott volna III. (Nagy) Antiokhosszal. Livius így ír róla: „Ezután Iliumhoz ment, a falak tövében elterülő síkságon ütötte fel táborát, felment a városba és a fellegvárba, s áldozatot mutatott be Minervának, a város védőszentjének. S nemcsak Ilium lakói fejezték ki minden módon, szóban és tettben ragaszkodásukat a tőlük származó rómaiak iránt, de a rómaiak is hasonló örömmel időztek származásuk helyén.” Antiokhosz legyőzését követően az apameai békekötés során (i. e. 188) megerősítették Ílion függetlenségét. Az indoklásban az szerepelt, hogy a város nem annyira jelenlegi szolgálataiért, hanem őseinek köszönhetően részesül ebben a kiváltságban. Gaius Iulius Caesar i. e. 48-ban tisztelte meg jelenlétével is Tróját. Ekkorra már „Hektór sírját” magas fű lepte be. Caesar el is rendelte a város újjáépítését, sőt még a főváros idehelyezésének gondolata is felmerült benne. (Nem utoljára: i. sz. 323-ban Nagy Konstantin is majdnem úgy döntött, hogy itt állítja fel az új Rómát, ami azután végül Büzantionba került.) Caesar számára Trója többet je22

lentett, mint bármely rómainak: a Iulius nevet ugyanis trójai ősétől, Iulustól örökölte, aki nem más volt, mint Aeneas elsőszülött ia. A Iulius-dinasztia számos tagja meglátogatta őseinek városát. Athéna Íliasz templomán egy Augustusnak szóló dedikáció maradt fenn, ami nem csoda, hiszen az első princeps nemcsak garantálta Trója városi kiváltságait, hanem területét is megnövelte. Egy nap Augustus lánya, a feslett életű Iulia [23. fejezet] is váratlanul megjelent a városban, és állítólag majdnem belefulladt a Szkamadrosz vizébe. A kikapós férj, Agrippa, annyira megharagudott ezért a helybéliekre, hogy a várost 100 ezer dénárra bírságolta meg. A megbocsátást és a bírság elengedését végül a damaszkuszi Nikolaosz, Heródes király történetírója eszközölte ki Augustus vejénél. A szerencsétlenül járt Augustus-örökös: Gaius Caesar − Agrippa és Iulia ia − is meglátogatta a várost keleti útján (i. e. 1 – i. sz. 1...