6. A csecsemőkor vége PDF

Preview

Summary

A csecsemőkor vége Biológiai érés: - a gyerekek teste második és harmadik évben nő, de lassabban, mint az első évben - magasság kb. 75-ről 96 cm-re nő, testsúly 915 kg - a legtöbb gyermek két éves korára átlagosan 12,3 kg testsúlyt és 87 cm-es testhosszt ér el; 2 és 5 éves kor között a súlygyarapod...

Description

6. A csecsemőkor vége Biológiai érés: - a gyerekek teste második és harmadik évben nő, de lassabban, mint az első évben - magasság kb. 75-ről 96 cm-re nő, testsúly 915 kg - a legtöbb gyermek két éves korára átlagosan 12,3 kg testsúlyt és 87 cm-es testhosszt ér el; 2 és 5 éves kor között a súlygyarapodás lelassul - több jelentős átalakulás történik az agyban a második évben - a második évben gyorsul az agykéreg egyes részei közötti, valamint az agykéreg és az agytörzs közötti idegi kapcsolatok mielinizációja - homloklebeny és prefrontális kéreg (viselkedésszabályozás, reakciógátlás, társas megértés, tervezés)+agytörzs és limbikus rendszer (érzelmi reakciók kialakulása) +látó- és hallórendszer egyre gyorsabban és megbízhatóabban működnekezek a változások az összetettebb pszichológiai funkciók fejlődésében fontosak (pl.: éntudat (tükör-teszt), problémamegoldás, viselkedés vezérlése, nyelvelsajátítás) Az észlelés és a mozgás összehangolása: - az idegrendszer fejlődésének fő következménye, hogy a gyermek egyre jobban képes kontrollálni karja, lába izmait Járás: - Esther Thelen: számos részképesség összekapcsolódása szükséges a járáshozlábmozgások összehangolása, testsúly áthelyezése egyik lábról a másikra, egyensúly - kimutatták, hogy futószalagon, megtámasztva már 7 hónaposok is képesek lépegetni, illetve mély vízbe helyezve szinténa mozgások összerendezése tart sokáig - a járás csak akkor válik jól integrált tevékenységgé, amikor minden alkotórésze (függőleges testtartás, lábak váltogatása, testsúlyáthelyezés, mozgással szerzett érzékleti információk kiértékelése) kifejlődött - Karen Adolph – rámpa kísérletek: a csecsemők meredekebb lejtőn időnként leültek, lecsúsztak, vagy visszatértek a mászó stratégiához Kézügyesség: - a finom kézmozgások összehangoltsága sokat javul 12 és 30 hónapos kor között - a labdát 12 hónaposan gurítja, csapkodja, 2,5 éves korban már dobja - 2,5 éves korra tépés, gyűrés nélkül lapoz, ollóval vág, gyöngyöt fűz, néhány kockából tornyot épít, bögrét, kanalat stabilan tart, öltözködik (kivéve gombolás, masni kötés) - kanál használata: bonyolult koordinációt igényelélelem kanálra juttatása, közelítés a szájhoz, szájnyitás Szobatisztaság: - az élet korai szakaszában az ürítés automatikusa gyereknek meg kell tanulnia ezt akaratlagosan vezérelni, ehhez azonban agyi érés szükséges - legalább 15 hónapos korukig nem képesek az ürítés akaratlagos késleltetésére - bilire szoktatás: 5-6 hónapos korban - a korai dresszúra csak a szülő kényelmét szolgálja - nappal 2-3 éves korra, éjszaka 4 éves korra alakul ki a szobatisztaság

A gondolkodás új módja: 1

V. alszakasz: harmadlagos cirkuláris reakciók (12-18 hónap): - az elsődleges és a másodlagos cirkuláris reakciók kapcsolatára koncentrálnak - a gyerekek képessé válnak arra, hogy szándékosan válogassák cselekvéssoraikat - aktív kísérletező, próba-szerencse jellegű felfedezések, de előre nem nagyon tudják felmérni a próbálkozások következményét VI. alszakasz: szimbolikus reprezentációk (18-24 hónap): - képes fejben cselekedni - képesek cselekvéseik, azok következményei elképzelésére - igazi mentális cselekvéseket képesek véghezvinni - a tárgyak közötti viszonyok elgondolásának képessége - elrejtett tárgyak keresése (a jelen nem lévő tárgy emlékezeti megtartása) - mintha-játék – produkció és megértés kétéves kortól (szimbolikus játék) - késleltetett utánzás - problémamegoldás belátással - nyelv használata Tárgyállandóság: - egy tárgy akkor is létezik, ha nem látjuk/ugyanaz marad, ha helyet változtat - pl. 8 hónapos kora előtt nem lepődik meg, ha az alagútba piros játékvonat megy be és zöld jön ki; az előle eltakart tárgyat nem keresi A tárgyállandóság megértése, problémamegoldás: - 1 éves korra már nem követik az A nem B hibát, a tárgyat az új helyen keresik - kétéves kor körül már a láthatatlan áthelyezéssel is elboldogul - belátást igénylő problémák: Piaget megfigyeléseibot behúzása a járóka függőleges rácsán keresztülbelátás jellegű megoldás: gyorsan rájön a megoldásra, s utána következetesen alkalmazza Játék: - mintha-játék: szimbolikus játék, olyan játék, amelyben egy tárgy egy másikat helyettesít, reprezentálegyszerre csinálja, és érti ha mások csinálják - 30 hónapos kor után: játékok felruházása szereppel (a nagy baba eteti a kicsit)összetettebb változat - funkciójáték illetve kreatív szerepjáték - miért jó a játék? nem „éles” helyzetekben gyakorolhat szerepeket A „magkogníció” fogalma: - bizonyos absztrakt fogalmak velünk születettekez eltér Piaget felfogásától - ugyanakkor a többi absztrakt fogalmat ezekből konstruáljuk tapasztalati útonez hasonlít Piaget felfogására - Susan Carey, Karen Wynn, Lisa Feigenson Mennyiség fogalmának kialakulása: 1. analóg nagyságbecslés (állatoknál is) 2. kisszámú halmazok számosságának pontos becslése – Lisa Feigenson kísérletei kekszek a vödörbe - szubitizáció: kb 3-ig halmazok számosságának igen gyors, leszámolás nélküli felismerése; előzményei 10-12 hónapos kor körül (a Feigenson kísérletek) - az egész számok fogalmának létrejötte 2,5-3,5 éves kor között - szakaszok: egy-tudó; kettő-tudó; 3-4 tudó; kardinalitás-ismerő 2

-

analóg nagyságbecslés: a leszámolástól független; folytonos mennyiségek becslése; a Weber törvény érvényessége: 1 ill. 2 könnyebben megkülönböztethető, mint 7 és 8 - Xu & Spelke - diszhabituáció: 6 hónaposoknál kétszeresére kell emelni a pöttyök számát, 9 hónaposoknál másfélszeresére is elég, de egyharmaddal való emelés már nem elég, 11 hónapos kor körül már 6 és a 8 megkülönböztetése is sikeres - 11 hónaposok a nagyságrendi viszonyokat felismeriknagyságrendi viszonyok általánosítása analóg nagyságbecslés alapján - 2,5 – 4 éves kor között az egész számok fogalmának megértése; bizonyos leszámolási feladatokat már ekkor megold, de az egész számok fogalma még ezután is fejlődik Az énkép fejlődése: - 2 éves kor körül megfogalmazódik, hogy ő egy különálló lény 1. Önfelismerés - éntudat = „én” tudása - Gallup – csimpánztükörmegtanulták felismerni magukat DE az önfelismerés nem egyetemes a majmok között (pl. makákó) - a tükörbeli önfelismerésnek több szakasza van: 3 hó előtt – kevés érdeklődés, 4 hó – nyúl, megérinti a tükröt, ha játék, személy látható, de nem érti, 10 hó – maguk mögé nyúlnak, ha ott egy tárgyat leeresztenek, de nem törlik le az orrukról a foltot, 18 hó – némelyik megpróbálja letörölni vagy azt kérdezi: mi az?, néhány hónap múlva – ki az? kérdésre „én” 2. A saját cselekvések tulajdonítása önmagának - képesek közvetlenül önmagukra utalni - 18-24 hó: kétszavas mondatok időszaka - saját cselekvéseiket is kezdik megnevezni 3. Normák megértése (Kagan): - 19 hónaposok jelzik, hogy nem szeretnek sérült játékokkal játszani, vagy, hogy a ruhájuk sáros lett - azokra az eseményekre is érzékeny, amelyek ellentmondanak annak „ahogy annak lennie kell” - érzékelik a felnőttek elvárásait, felismerik a felnőtt normákat - képesek eleget tenni a felnőtt követelményeinek - igyekeznek a felnőtt modellhez hasonlóan játszani, 18 hónapos kortól - 18-26 hónap között egyre jobban képesek a bemutatott, célra irányuló viselkedéseket követni - aktívan keresik szüleik segítségét a célok eléréséhez és a normák betartásához - képesek önmaguk számára célokat felállítani és teljesíteni – „büszkeségmosoly” Másodlagos érzelmek kialakulása: - a másodlagos érzelmeket lehetővé teszik: önmaga és mások felismerése, nyelvi és gondolati megjelenítések, társas normák, szabályok, célok fogalmai között önmagukról gondolkodnak és értékelik - másodlagos érzelmek: büszkeség, szégyen, zavarodottság, bűntudat, irigység

3...