Jogi tények - fogalma és típusa PDF

Title Jogi tények - fogalma és típusa
Course Jogi alaptan
Institution Pécsi Tudományegyetem
Pages 2
File Size 56.7 KB
File Type PDF
Total Downloads 22
Total Views 120

Summary

Jegyzet...


Description

jogi tények (fogalma és típusa): A jogi tények azon jogilag releváns tények, események és körülmények, amelyek általában jogviszonyt keletkeztetnek, módosítanak vagy megszüntetnek. 

vannak tények, amik létrehoznak egy jogviszonyt (pl.: fogantatás)



emberi magatartás:

fajta:



tilos emberi magatartás 

a tilos emberi magatartás jogellenes tevékenységet jelent 

abszolút tilos emberi magatartás: mindenkivel szemben jogellenesnek minősül (pl.: környezetkárosítás)



relatív

tilos

személlyel

emberi

magatartás:

szemben

minősül

csak

meghatározott

jogellenesnek

(pl.:

szerződésszegés) 

megengedett emberi magatartás 

jogrendszerünk alapelve, hogy ami nem tilos, az megengedett magatartásnak minősül



(büntetőjog: nullum crimen sine lege – amit a btk nem minősít bűncselekménynek azt a tevékenységet nem lehet büntetni)



emberi körülmények: 

objektív emberi körülmény: 

az ember tudatától független körülményeket jelöli (pl.: születés, halál, életkor) – jogviszonyok szűnnek meg és jogviszonyok jönnek létre a halál, mint jogi tény esetén!



szubjektív emberi körülmény: 

az ember tudatától függő körülmények (pl.: jóhiszeműség és a rosszhiszeműség; szándékosság-gondatlanság)



jogrendszerünk egyik alapelve az, hogy jóhiszeműen vagyunk kötelesek eljárni jogi ügyleteinknél



állami aktusok: 

konstitutív állami aktus: 

jogviszonyt létrehozó, keletkeztető állami aktust jelent (pl.: a cégbíróság gazdasági társaságot – bt, kft-t – bejegyző végzése)



deklaratív állami aktus

egy jogviszony fenn álltát vagy fenn nem álltát tanúsítja (pl.: bírói



ítélet) 

egyéb külső körülmények: 

vis maior – erőhatalom, nagyobb erő;;;; olyan külső nagyobb erőbehatás, amely emberi erővel el nem hárítható (pl.: földrengés, árvíz, villámcsapás)



időmúlás: két fontos jogkövetkezmény 

elévülés – polgári jogunkban a követelések öt év alatt évülnek el 

büntetőjogban a büntetési tétel felső határának vagy 5 év elteltével évül el a büntethetőség





a büntethetőség



a legsúlyosabb bűncselekmények soha nem évülnek el

elbirtoklás: eredeti szerzésmód a római jogban 

ha valaki ingó dolgot tíz éven át, míg ingatlant 15 éven át sajátjaként és szakadatlanul birtokol, akkor a tulajdonosává válik...


Similar Free PDFs