Szerződések fogalma, megkötése, értelmezése PDF

Preview

Summary

Download Szerződések fogalma, megkötése, értelmezése PDF

Description

Szerződések fogalma, megkötése, értelmezése1

1. A szerződés fogalma A szerződés a felek olyan kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozata, amely joghatás kiváltására irányul, és amelyből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére. A szerződés alanya nem lehet egyetlen személy, csak az egyik féltől származó jognyilatkozat nem szerződés. Annak természetesen nincsen jogi akadálya, hogy akár az egyik, akár a másik szerződési pozícióban egyszerre több személy szerepeljen szerződő félként. A szerződő feleket általánosságban jogosultnak és kötelezettnek nevezzük, azonban ez az elnevezés viszonylagos: ami a szolgáltatás egyik oldaláról nézve jogosultság, az a másik fél szemszögéből tekintve kötelezettség, az ellenszolgáltatás tekintetében a szerződési pozíciók megfordulnak. Polgári törvénykönyvünk az egyes szerződéstípusoknál a szerződő feleket a szerződés tárgyát képező szolgáltatás-ellenszolgáltatás alapján nevesíti, úgy mint pl.: eladóvevő (adásvétel), megrendelő-vállalkozó (vállalkozás), megbízó-megbízott (megbízás), bérbeadó-bérlő (bérlet), stb. Önmagában a jognyilatkozatok (akaratnyilatkozatok) megtétele nem hozza létre a felek közötti szerződést: a jognyilatkozat címzettje a másik szerződő fél kell, hogy legyen, és a felek jognyilatkozatainak egymással egyezniük kell (konszenzus). A disszenzusnak az a jogkövetkezménye, hogy a felek között nem jön létre szerződés. Amennyiben a felek vagy bármelyik fél mégis teljesít a konszenzus hiányában létre nem jövő szerződés alapján, akkor az általa teljesített szolgáltatás a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint visszakövetelhető. A jognyilatkozatokkal szemben támasztott követelmények nem merülnek ki a kölcsönösségben és egybehangzóságban, ugyanis szükséges, hogy a jognyilatkozatok meghatározott joghatás kiváltására irányuljanak (pl. adásvételi szerződésnél a joghatás kiváltására irányuló szándék az

A jegyzet FAZEKAS Judit – MENYHÁRT Ádám – KŐHIDI Ákos: Kötelmi jog. Általános rész (Gondolat Kiadó, Budapest, 2017) könyvének felhasználásával készült.

1

a felek részéről, hogy a vevő tulajdonjogot szerezzen az eladó által eladott dolgon, míg az eladó tulajdonjogot szerezzen a vételáron). Az ügylet jogcíme és joghatása csak a Ptk. által elismert és támogatott jogi célra irányulhat: nem lehet tilos, jogszabályba, illetve jó erkölcsbe ütköző célra irányuló szerződést kötni. A szerződés közvetlen tárgya a szolgáltatás, azaz az a magatartás, amelynek teljesítését a jogosult a kötelezettől követelheti, és amelyet a kötelezett a jogosultnak teljesíteni tartozik. A szolgáltatás közvetett tárgya az az ingó vagy ingatlan dolog, jog vagy követelés, amelyre a szolgáltatás közvetlenül irányul. A szerződés tartalma nem más, mint a szerződést alkotó jogok és kötelezettségek összessége. Ezen jogosultságok és kötelezettségek közül kiemelkedik a teljesítés.

2. A szerződési jog alapelvei Az alapelvek (a szerződési szabadság elvének, a pacta sunt servanda elvének, a clausula rebus sic stantibus elvének, visszterhesség vélelmének és az együttműködés elvének) szabályaira a tankönyvben és a Ptk.-ban foglaltak az irányadók.

3. A szerződés megkötése A szerződés létrejöttéhez a feleknek a lényeges és a bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben való megállapodása szükséges. Azt, hogy mi minősül lényeges kérdésnek a szerződés létrejötte szempontjából, a Ptk. expressis verbis nem definiálja, azonban a bírói gyakorlat ennek már meglehetősen régen kidolgozta a rendező elveit. Adásvételi szerződés esetén a vétel tárgyát és az ellenszolgáltatást egyértelműen meg kell határozni (vö. EBH98/1999, BH409/2003), de ilyennek minősíthető adott esetben a felek személye is, amennyiben nem forgalmi típusú ügyletről van szó (pl. ügyvédi, orvosi megbízás). Mindig az adott szerződéstípust is vizsgálni kell, hogy vajon a konkrét szerződés és annak típusa szempontjából a meghatározott kérdésben való konszenzus a szerződés létrejöttéhez feltétlenül szükséges-e vagy sem (pl. az ellenszolgáltatásban való megállapodás nyilvánvalóan

nem

lényeges

eleme

az

ajándékozási

szerződéstípusnál fogalmilag kizárt az ellenszolgáltatás).

szerződésnek,

hiszen

ezen

A jogszabályok, a bírói gyakorlat és a kereskedelmi szokások által megállapítottakon felül minden olyan egyéb más kérdés is lényeges lehet a szerződés létrejötte szempontjából, amelyet csak az egyik fél vagy mindkét fél annak tart, de egyébként a jogszabályok és az általános gyakorlat értelmében nem lenne az (pl. a gépjármű színe). A felek által lényegesnek minősített kérdésben való megállapodás csak akkor feltétele a szerződés létrejöttének, ha a fél egyértelműen kifejezésre juttatja, hogy az adott kérdésben való megállapodás hiányában a szerződést egyáltalán nem kívánja megkötni. A szerződés tartalmává válik mindazon szokás és gyakorlat is, amelynek alkalmazásában a felek már korábbi üzleti kapcsolatukban megegyeztek, illetve kialakítottak egymás között. Az adott „üzletágban” a hasonló jellegű szerződések alanyai által széles körben ismert és rendszeresen alkalmazott szokásról szintén a felek közötti szerződés részévé válik, kivéve, ha az adott szokás alkalmazása a felek között – különösen korábbi, egymás közötti kapcsolatukra tekintettel – indokolatlan volna.

4. A szerződés létrejöttének folyamata Aki szerződés megkötésére irányuló szándékát egyértelműen kifejező és a lényeges kérdésekre kiterjedő jognyilatkozatot tesz, nyilatkozatához kötve marad. Az ajánlat a szerződés megkötésére irányuló, egyoldalú, címzett jognyilatkozat, az első komoly lépés a szerződés megkötése felé. Az ajánlati kötöttség ideje az ajánlat hatályosulásával kezdődik, utóbbihoz természetesen az szükségeltetik, hogy a másik féllel, azaz az ajánlat címzettjével az ajánlatot közöljék. Az ajánlati kötöttség időtartama szempontjából elsődlegesen az „ügy urának”, azaz az ajánlattevőnek a rendelkezése az irányadó: ő maga határozza meg, hogy ajánlati kötöttsége mennyi ideig tart. Amennyiben az ajánlattevő nem határozza meg azt az időtartamot, hogy meddig kívánja magát kötni a saját ajánlatához, úgy a Ptk.-nak a szabályai szerint döntően attól függ az ajánlati kötöttség időtartama, hogy az ajánlat jelenlevők vagy távollevők között születik-e meg. Az ajánlati kötöttség megszűnése szabályai megtalálhatóak a Ptk.-ban.

Az ajánlatot az azzal való egyetértést kifejező jognyilatkozattal lehet elfogadni. Amennyiben az ajánlathoz képest lényeges tartalmi különbözőség, eltérés van az elfogadó nyilatkozatban, akkor ez gyakorlatilag új ajánlatnak minősül, és az ajánlat címzettje fog minősülni az eltérő nyilatkozat szempontjából ajánlattevőnek, akinek az új ajánlatát a másik félnek kifejezetten el kell fogadnia a szerződés létrejötte céljából. Ezen esetben a tartalmilag teljesen új ajánlatnak minősülő, eltérő „elfogadás” természetesen ajánlati kötöttséget eredményez a fél terhére. Ha az ajánlatot elfogadó nyilatkozat a lényeges kérdésekben az ajánlattal egyetért, viszont egyéb nem lényeges kérdésben valamilyen kiegészítő vagy eltérő feltételt tartalmaz, akkor a szerződés létrejön a felek között, méghozzá ezen kiegészítő vagy eltérő feltételekkel együtt, kivéve, ha az ajánlat az elfogadás lehetőségét kifejezetten az ajánlatban szereplő feltételekre korlátozta, vagy ha az ajánlattevő késedelem nélkül tiltakozik a kiegészítő vagy eltérő feltételekkel szemben. Amennyiben az elfogadó jognyilatkozat késedelmesen kerül megtételre, akkor főszabály szerint a szerződés a felek között nem jön létre; késedelmes elfogadás esetén az ajánlattevőnek nem kell azzal számolnia, hogy az ajánlat címzettje elfogadja az ajánlatát, mert akkor ezt már időben megtehette volna. Amennyiben mégiscsak fennáll még az ajánlattevő részéről a változatlan tartalommal történő szerződés megkötéséhez fűződő érdeke, és az elfogadás késedelmesen történik, akkor a szerződés létrejöhet, ha az ajánlattevő a szerződés létrejöttének tényéről késedelem nélkül tájékoztatja az elfogadó felet. Ha az objektíve késedelmesen elfogadottnak tűnő jognyilatkozatot az ajánlat elfogadója ugyan időben elküldte, de az az ajánlattevőhöz elkésetten érkezett meg, akkor a felek között létrejön a szerződés, ha a jognyilatkozatot olyan módon tették, hogy rendes körülmények szerinti továbbítás esetén az kellő időben megérkezett volna az ajánlattevőhöz. Mégsem jön létre a szerződés, ha az ajánlattevő késedelem nélkül tájékoztatja az elfogadó felet arról, hogy jognyilatkozata késve érkezett meg hozzá, és ezért azt nem tekinti hatályosnak.

A szerződés akkor jön létre, amikor az elfogadó jognyilatkozat hatályossá válik. Ha az ajánlat megtételére és az elfogadásra ugyanazon a helyen kerül sor, a szerződéskötés helye a jognyilatkozatok megtételének helye. A szerződéskötés helye egyebekben az ajánlattevő székhelye, természetes személy esetén lakóhelye, ennek hiányában szokásos tartózkodási helye.

5. Szerződéskötés általános szerződési feltételekkel Általános szerződési feltétel (a továbbiakban: ÁSZF) az a szerződési feltétel, amelyet az alkalmazója több szerződés megkötése céljából, egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre meghatározott, és amelyet a felek egyedileg nem tárgyaltak meg . Az ÁSZF jellemzői: − az ÁSZF-et annak használója több szerződésre nézve hozza előre létre, leegyszerűsítve így a szerződéskötési folyamatokat; a legtöbb piaci szereplő, így a bankok, biztosítótársaságok, mobiltelefon-szolgáltatók, vasúttársaságok stb. úgynevezett blankettaszerződéseket kötnek a fogyasztóval vagy más vállalkozással, amelyben a szerződési feltételeket előre standardizálják, általánosítják; − az ÁSZF tartalmát az ÁSZF használója egyoldalúan határozza meg, anélkül hogy a másik fél a tartalom kialakításában közreműködhetne; hiányzik a szerződési szabadságon belül a tartalom szabad meghatározásának elve és lehetősége, a szerződési szabadság a szerződés megkötésének szabadságára korlátozódik; − az egyedileg határozott és megtárgyalt szerződés tehát nem ÁSZF. Az ÁSZF akkor válik a szerződés részévé, ha alkalmazója lehetővé tette, hogy a másik fél annak tartalmát a szerződéskötést megelőzően megismerje, és ha azt a másik fél elfogadta. A gyakorlatban az ÁSZF csak akkor minősül megismerhetőnek, ha a feltétel alkalmazója a feltételeket a másik fél rendelkezésére bocsátja, de minimum a már közzétett feltételek megjelenési helyét megjelöli (vö. GK 37). Legtöbbször a blanketta alkalmazója a honlapján teszi közzé és ezáltal elérhetővé az ÁSZF-et, ugyanakkor nem elegendő, ha közvetlenül a szerződés megkötése előtt tájékoztatják a felet az ÁSZF-ről. Az ÁSZF alkalmazóját, kidolgozóját külön tájékoztatási kötelezettség terheli az olyan ÁSZFről, amelynek tartalma lényegesen eltér a jogszabályoktól vagy a szokásos szerződési (üzleti)

gyakorlattól, kivéve, ha megfelel a felek között már korábban kialakult gyakorlatnak. Külön kell továbbá tájékoztatni a másik felet arról az ÁSZF -ről, amely eltér a felek között korábban alkalmazott feltételtől. Az extra tájékoztatási kötelezettség nem elegendő ahhoz, hogy a fenti tartalmú ÁSZF a szerződés részévé váljék, hanem a fél részéről kell egy kifejezett elfogadás is. Amennyiben az ÁSZF-et vállalkozás használja fogyasztóval szemben, akkor az olyan feltétel, amely a vállalkozást a szerződés szerint általa szolgáltatott főkötelezettsége teljesítéséért járó ellenszolgáltatáson felül további pénzbeli követelésre jogosítja, csak akkor válik a szerződés részévé, ha azt a fogyasztó – külön tájékoztatást követően – kifejezetten elfogadta.

6. A szerződés értelmezése A jognyilatkozatot vita esetén úgy kell értelmezni, ahogyan azt a címzettnek a nyilatkozó feltehető akaratára és az eset körülményeire tekintettel a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint értenie kellett (nyilatkozati elv). Az egyes szerződési feltételeket és nyilatkozatokat a szerződés egészével összhangban kell értelmezni. Ha az általános szerződési feltétel tartalma vagy a szerződés más, egyedileg meg nem tárgyalt feltételének tartalma nem állapítható meg egyértelműen, a feltétel alkalmazójával szerződő fél számára kedvezőbb értelmezést kell elfogadni. Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén ezt a szabályt kell alkalmazni a szerződés bármely feltételének értelmezésére....