Kidolgozott-99-kérdés NÜI tárgyból PDF

Preview

Summary

1. Ismertesse a közvetlen külföldi befektetések fogalmát. Külföldi befektetések: eszközök külföldre irányuló transzfere vagy külföldi eszközök felvásárlása. Egyik típusa a közvetlen külföldi befektetés (FDI). FDI: Foreign direct investment. Ez egy nemzetköziesítési stratégia, amelyben a cég fizikai ...

Description

1. Ismertesse a közvetlen külföldi befektetések fogalmát. Külföldi befektetések: eszközök külföldre irányuló transzfere vagy külföldi eszközök felvásárlása. Egyik típusa a közvetlen külföldi befektetés (FDI). FDI: Foreign direct investment. Ez egy nemzetköziesítési stratégia, amelyben a cég fizikai jelenlétet hoz létre külföldön olyan produktív eszközök megszervezésével, mint a tőke, technológia, munkaerő, föld, növény, berendezések. 2. Ismertesse a portfolió befektetések fogalmát. Nemzetközi portfólió befektetések: külföldi értékpapírok (részvények, kötvények) passzív tulajdonlása pénzügyi hozamok elérése érdekében. 3. Miben különböznek a nemzetközi és a hazai üzleti tranzakciók? A nemzetközi üzleti tranzakciók nemzeti határokon átnyúlóak, sajátos módszerek jellemzik, olyan országok közötti kapcsolatot jelent, amelyek eltérő kultúrával, nyelvvel, politikai rendszerrel, jogrendszerrel, gazdasági helyzettel, infrastruktúrával, stb rendelkeznek. A cégek nemzetközi működése 4 fontosabb kockázattal jár együtt. 4. Ismertesse példák segítségével a nemzetközi üzleti kapcsolatok 4 főbb kockázatát! Országkockázat: kormányzati beavatkozás, pl: változtatják a könyvelési szabályokat. Magyarországnak közepes az országkockázata. Pénzkockázat: ha a partnerországok nem ugyanabban a valutában kereskednek, az pénzügyi kockázathoz vezet. pl: infláció, árfolyam kockázat, eszközértékelés, külföldi adózás. Kereskedelmi kockázat: jól választom-e meg, mikor kezdek üzleti tevékenységbe. Kulturális kockázat: kulturális szokások, mint például nyelv, kultúra, tárgyalások módja. 5. Ismertesse a pénzügyi kockázat legfontosabb összetevőit! Árfolyam kockázat: A kedvezőtlen árfolyam-fluktuációkból adódó általános kockázat. Eszközértékelés: Annak a kockázata, hogy az árfolyamváltozások kedvezőtlenül befolyásolják a vállalkozás eszközeinek vagy kötelezettségeinek értékét. Külföldi adózás: a jövedelemadó, a forgalmi (értékesítési) adó és egyéb adónemek és azok mértéke jelentős mértékben befolyásolhatják a vállalatok teljesítményét és jövedelmezőségét. Infláció: A magas infláció, amely sok országban gyakori megnehezíti az üzleti tervezést, az inputok és a késztermékek árazását. Példák: - A japán jen árfolyama többször jelentősen változott a 2000-es években. - Az USA-ban relatíve magas a társasági nyereségadó - Brazília és Törökország jelentős inflációs periódusokon esett keresztül

6. Ismertesse a kereskedelmi kockázat legfontosabb összetevőit! - Gyenge partner - Működési problémák - A belépés időzítése - A verseny intenzitása - A stratégia nem megfelelő végrehajtása A kereskedelmi kockázatok korlátozhatják a vállalat nemzetközi értékteremtő folyamatainak optimális kialakítását és működtetését. 7. Ismertesse a fókuszvállalatok legfontosabb típusait rövid leírással! Multinacionális vállalatok (MNE): Jelentős erőforrásokkal rendelkező nagyvállalat, amely a különböző országokban működő leányvállalatainak hálózatán keresztül változatos üzleti tevékenységeket végez, pl. Caterpillar, Samsung, Unilever, Vodafone, Disney. Kis- és közepes vállalkozások (KKV, SME): Tipikusan 250 (500) főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások, amelyek a legtöbb országban a cégek számának több mint 90%-át adják. A KKV egyre intenzívebben nemzetköziesednek. Globálisnak született (Born global) cégek: fiatal vállalkozások, amelyek már alapításuktól fogva jelentős nemzetközi üzleti tevékenységet folytatnak 8. Miért végeznek a cégek nemzetközi üzleti tevékenységet? - Növekedési lehetőségeket keresnek a piacdiverzi-fikáció révén: Harley-Davidson, IKEA, H&M. - Nyereségesség-növelés: a külföldi piacok gyakran jövedelmezőbbek - Új termék- szolgáltatásötletek, üzleti módszerek. - A GM Európában finomította tudását annak érdekében, hogy képes legyen kis, alacsony fogyasztású gépkocsikat gyártani. - A külföldön (is) tevékenységet végző kulcsvevők hatékonyabb kiszolgálására: amikor a Toyota megkezdte a brit tevékenységét, sok beszállítója követte. - A beszállítói forrásokhoz közeli elhelyezkedés, a globális beszerzési lehetőségek vagy a beszállítások rugalmasabbá tételének érdekében: az Apple az alkatrészeket és részegységeket világszerte a legjobb beszállítóktól szerzi be. - Az olcsóbb vagy nagyobb értékű termelési tényezőkhöz történő hozzáférés érdekében: a Sony termelésének nagy része Kínában zajlik. - A növekvő skálahozadék kihasználása a beszerzésben, termelésben és a K+F-ben az Airbus világméretű beszerzéseivel, termelésével és értékesítésével csökkenti költségeit.

- A versenytársak hatékonyabb megtámadása érdekében vagy azok hazai piaci növekedési lehetőségeinek korlátozása érdekében. A kínai háztartásieszköz-gyártó Haier gyártókapacitásokat hozott létre az USA-ban, részben, hogy több információhoz jusson legfontosabb amerikai versenytársáról a Whirlpoolról - Egy külföldi partnerrel létrehozandó, potenciálisan előnyös kapcsolat létrehozásának érdekében. A Groupe Bull francia számítástechnikai cég a japán Toshibával lépett partnerségre, hogy hatékonyabb IT fejlesztéseket tudjon végrehajtani 9. Definiálja a globalizáció fogalmát! A globalizáció kifejezést ezen a kurzuson úgy definiáljuk, mint a nemzetgazdaságok összekapcsolódását, és a fogyasztók, termelők, beszállítók és kormányzatok növekvő kölcsönös függőségét. A globalizáció lehetővé teszi, hogy a cégek az áruk, szolgáltatások, tőke, munkaerő, tudás egységes nagy piacaként tekintsenek a világpiacra. 10. Melyek a globalizáció mozgatórugói? - Világszerte csökkentek a kereskedelem és a beruházások akadályai - Piaci liberalizáció és a szabad piacok adoptálása - Iparosítás, gazdasági fejlődés és modernizáció - A pénzügyi piacok nemzetközi integrációja - A technológiai fejlődés 11. Melyek a piacok globalizációjának dimenziói? - A nemzetgazdaságok integrációja és interdependenciája - A regionális kereskedelmi integrációk számának növekedése - A globális pénzügyi és tőkeáramlások növekedése - A fogyasztói életstílus és a preferenciák konvergenciája - A termelési tevékenységek globalizációja - A szolgáltatások globalizációja - A nemzetgazdaságok integrációja és kölcsönös függősége - A cégek növekvő nemzetköziesedésének eredménye, amelyhez a kormányzatok a kereskedelem és a befektetések akadályainak csökkentésével járulnak hozzá. - A regionális integrációk számának növekedése - Két vagy több ország regionális integrációt hoz létre, hogy csökkentsék vagy megszüntessék a kereskedelem és a befektetések akadályait (pl. EU, NAFTA, MERCOSUR)

- A globális befektetések és pénzügyi áramlások növekedése. A közvetlen külföldi befektetések, a devizakereskedelem és a globális pénzügyi piacok növekedésének következménye - A fogyasztói életstílus és a preferenciák konvergenciája. A globális média nagy mértékben elősegíti, hogy az amerikai, európai stb. életstílus „látható” legyen. A cégek standardizált termékeket visznek piacra. - A termelés globalizációja. Költségcsökkentési célból a vállalatok alacsony munkaerő-költségű termelési helyszíneket választanak (Mexikó, Kelet-Európa). A szolgáltatásokat is külföldre telepítik. - A szolgáltatások globalizációja: a pénzügyi közvetítés, vendéglátás, a kiskereskedelem egyre inkább nemzetközivé válik. A vállalatok kiszervezik üzleti folyamataikat külföldi beszállítókhoz. Újabb trend, továbbá, hogy sok ember utazik külföldre, hogy olcsóbb szolgáltatásokat vegyen igénybe. 12. Ismertesse a piacok globalizációjának vállalati szintű hatásait! - Számtalan új üzleti lehetőség a nemzetközivé váló cégek számára - Új kockázatok és a külföldi versenytársak intenzív jelenléte - Egyre igényesebb vevők, akik a világpiacról elégítik ki szükségleteiket - Nagyobb hangsúly a proaktivitáson a nemzetközivé válásban - A vállalatok értékláncának nemzetközivé válása 13. Ismertesse a piacok globalizációjának társadalmi következményeit! - Fertőzés: a pénzügyi válságok gyors tovaterjedése egyik országról a másikra - A nemzeti szuverenitás elvesztése - Offshoring és a munkahelyek kitelepülése - Hatás a szegénységre - Hatás a természeti környezetre - Hatás a nemzeti kultúrára 14. Ismertesse a kultúra és a kulturális kockázat fogalmát! Kultúra: azok az emberi gondolkodás és cselekvés által teremtett értékek, hiedelmek, művészeti és egyéb alkotások, amelyek jellemeznek egy adott társadalomban élő embereket. Kulturális kockázat: olyan szituáció vagy esemény, amely valamilyen emberi értéket kockáztat. Felmerülhet olyan helyzetekben, amikor eltérő nyelveket kell használnunk, vagy egyedi értékeket, hiedelmeket, viselkedésformákat tapasztalunk. 15. Ismertesse a szocializáció és az akkulturáció fogalmát! Szocializáció: az a folyamat, amely során az egyén megtanulja saját társadalmának szabályait és viselkedési sajátosságait.

Akkulturáció: az a folyamat, melynek során az egyén alkalmazkodik vagy adaptálódik egy a sajátjától eltérő kultúrához; gyakran tapasztalják a külföldi kiküldetésben dolgozók.

16. Ismertesse a kultúra kulcsdimenzióit! Az értékek az egyén megítélését reprezentálják arról, mi a helyes és a helytelen, az elfogadható és az elfogadhatatlan, a fontos és a jelentéktelen, a normális és az abnormális. Az attitűdjeinket és preferenciáinkat az értékeinkre építve alakítjuk ki, hasonlóak a véleményhez, azzal az eltéréssel, hogy az attitűdjeink néha nem tudatosak és nem feltétlenül rendelkeznek racionális bázissal. Példa: Japánban, Észak-Amerikában és Észak-Európában egyaránt érték a kemény munka, a pontosság és a jólétre való törekvés. 17. Ismertesse a monokronikus és a polikronikus időérzékelés jellemzőit! Az idő diktálja a tervezéssel, időzítéssel, profitáramokkal kapcsolatos elvárásainkat és azt hogy mi számít késésnek a munkahelyen és a megbeszéléseken. Monokronikus – szigorú idővel kapcsolatos orientáció, amelyben az egyénnek összpontosítania kell az időzítésre, a pontosságra, az idő mint erőforrás jelenik meg, amelyet lineárisan érzékelünk, „az idő pénz”. Az USA-ban például az emberek sietnek és türelmetlenek. Polikronikus – az időorientáció rugalmas, nem lineáris, az egyén perspektívája hosszú távú; az idő elasztikus, a cselekvés előtti hosszú várakozásokat elfogadják. A pontosság viszonylag alacsony fontosságú. A kapcsolatok értéke magas. Példák: Afrika, Latin-Amerika, Ázsia. 18. Mi azok az idiómák? Olyan kifejezések, amelyek szimbolikus jelentése különbözik a szó szerinti jelentésüktől. Nem érthetjük meg pusztán az egyes szavak ismeretén keresztül. - Ausztrália: “The tall poppy gets cut down” – A magas pipacsot levágják. (ne legyünk kirívóak, kérkedőek) - Thaiföld: “If you follow older people, dogs won’t bite you” „Ha az időseket követed, nem harapnak meg a kutyák” (bölcsesség) - Japán: “The nail that sticks out gets hammered down” „A kiálló szöget lekalapálják” (csoportkonformitás) 19. Milyen hatásai vannak a kultúrának az üzleti életben? - Az alkalmazottak irányítása - A disztribútorokkal és egyéb üzleti partnerekkel való kommunikáció és bánásmód - Az üzleti tárgyalások és a vállalkozások struktúrája - Termék- és szolgáltatásfejlesztés - Promóciós és reklámanyagok készítése

- Nemzetközi kiállításokra való felkészülés - A jelenlegi és a potenciális fogyasztókkal való interakciók 20. Ismertesse példák segítségével a kulturális metaforák jelentőségét! A kulturális metaforák egy társadalom sajátos tradíciói vagy intézményei; segíthetnek megérteni az attitűdöket, az értékeket vagy a viselkedést. Az amerikai foci szisztematikus tervezést, stratégiát, vezetést és riválisokkal való küzdelmet szimbolizál. A svéd stuga (házikó) a természet szeretetét és az individualizmus iránti vágyat testesíti meg Svédországban. A spanyol bikaviadal a rituálék, a stílus, a bátorság és a büszkeség szimbóluma Spanyolországban. 21. Mi a különbség a magas és az alacsony kontextusú kultúrák között? A magas kontextusú kultúrákban a hangsúly a nemverbális vagy indirekt kommunikáción van. A kommunikáció célja, hogy elősegítse a zökkenőmentes, harmonikus kapcsolatokat. Ezek a kultúrák preferálják az udvarias, a méltóság megőrzését lehetővé tévő stílust, amelyben hangsúlyos szerepet kap a kölcsönös törődés és tisztelet mások iránt. Gondosan ügyelnek arra, hogy ne botránkoztassanak vagy bántsanak meg másokat. Az alacsony kontextusú kultúrák explicit magyarázatokon, nyílt kommunikáción alapulnak. Az ilyen kultúrákban fontos a világos, hatékony, logikus verbális kommunikáció, amely közvetlen. A megegyezéseket jogi szerződésekbe foglalják. 22. Ismertesse a nemzeti kultúrák Hofstede szerinti tipológiáját. a. Valamelyik dimenzió részletes kifejtése (nem szabadon választható, a kérdés fogja megadni) Individualizmus versus kollektivizmus arra vonatkozik, hogy vajon egy személy elsődlegesen egyedül vagy egy csoport tagjaként funkcionál. Az individualista társadalmakban minden személy számára a saját önérdeke a leghangsúlyosabb; az erőforrásokért folytatott verseny alapvető norma; a legjobban versenyző egyéneket jutalmazzák. (pl. Ausztrália, Nagy-Britannia, Kanada, USA) A kollektivista társadalmakban az egyének közötti kapcsolatok fontosak; az üzleti élet a csoport kontextusában szerveződik; az élet alapvetően egy kooperatív élmény; a konformitás és a kompromisszumok segítenek fenntartani a harmóniát (Kína, Panama, Japán, Dél-Korea) A hatalmi távolság leírja, hogyan kezeli a társadalom az emberek közötti hatalmi egyenlőtlenségeket A magas hatalmi távolsággal jellemezhető társadalmakban jelentős rés van a gyengék és az erősek között; a vállalatokban a top menedzsment inkább autokratikus, kevés autonómiát adva az alacsonyabb szinten lévő beosztottaknak (Guatemala, Malaysia, Fülöp-szigetek és számos közel-keleti ország)

Az alacsony hatalmi távolsággal jellemezhető társadalmakban csekély rés van a gyengék és az erősek között. A cégek igyekeznek lapossá tenni a vállalati struktúrát, egyenlőségen alapuló kapcsolatokat kialakítva a vezetők és a beosztottak között. A skandináv országok például számos intézményt hoztak létre a társadalmi-gazdasági egyenlőség biztosítása érdekében. Bizonytalanság kerülés azt jelzi, hogy az emberek mennyire képesek tolerálni a kockázatokat és a bizonytalanságokat életük során A kockázatkerülő társadalmak a kockázatokat minimalizáló és a biztonságot támogató intézményeket hoznak létre. A cégek stabil karrierlehetőségeket kínálnak és szabályozzák a munkavállalói tevékenységeket. A döntéshozatal lassabb (Belgium, Franciaország, Japán). Az alacsony kockázatkerüléssel jellemezhető (kockázattűrő) társadalmakban a vezetők vállalkozóak és jól viselik a kockázatokat. A cégek gyors döntéseket hoznak. Az embereknek nem jelent problémát a munkahelyváltás (Írország, Jamaica, USA). Férfiasság versus nőiesség változója mutatja, hogy a társadalom orientációja elsősorban a férfi vagy a női értékeken alapul-e. A férfias kultúrák értékelik a versenyképességet, az ambíciót, az asszertivitást és a vagyongyűjtést. Mind a férfiak mind a nők asszertívak, a karrierre és a pénzkeresésre összpontosítanak (Ausztrália, Japán). A nőies kultúrák elsősorban a gondoskodást hangsúlyozzák, jellemző az emberek közötti kölcsönös függőség, a kevésbé szerencsésekkel való törődés – mind a férfiak, mind a nők körében (Skandináv országok, ahol a jóléti rendszerek nagyon fejlettek és az oktatást az állam erősen támogatja. Hosszú versus rövid távú orientáció azt írja le, mennyire hajlandók az emberek elhalasztani a jelen béli jutalmazást a hosszú távú siker érdekében A hosszú távú orientáció hangsúlyozza a távoli előretekintést az élet következő éveire, évtizedeire (tradicionális ázsiai kultúrák, mint Kína, Japán és Szingapúr, ahol az értékek alapját Konfuciusz, kínai filozófus (i.e. 500) tanításai jelentik, aki a hosszú távú orientációt, a fegyelmezettséget, a kemény munkát, az oktatást és az érzelmi érettséget támogatta. A rövid távú orientáció tipikus az USA-ban és a legtöbb nyugati országban. Megengedő versus korlátozó kultúrák: mennyire szükséges, hogy társadalom tagjai kontrollálják impulzusaikat és vágyaikat. A megengedő társadalmakban elfogadott az élet élvezete, az öröm mint alapvető és természetes emberi igények kielégítése. A korlátozó kultúrákban ezeket az élvezeteket korlátok közé szorítják és szigorú normákkal szabályozzák. Dánia, Mexikó, az USA erősen megengedő; Kína, Irak, Dél-Korea erősen korlátozó kultúrák. 23. Ismertesse az üzletorientált és a kapcsolatorientált kultúrák közötti különbséget! Az üzletorientált kultúrákban a vezetők az éppen aktuális feladatra koncentrálnak, személytelenek, szerződések alapján dolgoznak és szeretnének mihamarabb az üzletre térni (Ausztrália, Észak-Európa, Észak-Amerika).

A kapcsolatorientált kultúrákban jelentősége van az emberekkel való kapcsolat kiépítésének, a viszony ápolásának, egymás megismerésének az üzleti életben is. A kapcsolat fontosabb, mint az egyes üzleti megállapodások. A bizalom szerepe jelentős az üzleti életben (Kína, Japán, Latin-Amerika). A Volkswagen kilenc évig tárgyalt, mire autógyárat tudott építeni Kínában. Például kilenc évbe telt, amíg a Volkswagen tárgyalásokat folytatott egy autógyár megnyitásáról Kínában, ami egy erősen kapcsolatorientált társadalom. 24. Mi a guanxi és mi a jelentősége? - A kölcsönös előnyökre alapozott társadalmi kapcsolatokat jelenti. - A szívességek és a kötelezettségek viszonosságának rendszerén alapul. - Gyökerei a konfuciánus filozófiában találhatók, amelyben a társadalmi hierarchia és a reciprocitás fontos szerepet játszik. - Bizalmat épít, így egyfajta biztonságot jelent a potenciálisan kockázatos üzleti környezetben. 25. Ismertesse az etnocentrikus, a policentrikus és a geocentrikus vezetői orientáció lényegét! Etnocentrikus orientáció: a vezető a saját kultúráját használja standardként más kultúrák megítélése során. Policentrikus orientáció: olyan gondolkodásmód, amelyben a vezető erősebb affinitást alakít ki az iránt az ország iránt, amelyben dolgozik, mint az „anyaország” iránt. Geocentrikus orientáció: olyan globális gondolkodásmód, amelyben a vezető képes megérteni és értelmezni az üzleti kapcsolatokat a nemzeti határokra való tekintet nélkül. A vezetőknek a geocentrikus orientációra célszerű törekedniük. 26. Mi az önmagunkhoz való viszonyítás kritériuma? Az önmagunkhoz viszonyítás kritériuma: meg kell értenünk, hogy más kultúrákra a legtöbb ember a saját kultúrájának lencséjén át tekint – ez az első lépés. A kritikus események (incidensek) elemzése: olyan módszer melynek során elemezzük a kultúraközi interakciók kényelmetlen, kellemetlen eseményeit és fejlesztjük az eltérő látásmódokkal kapcsolatos empátiát - Azonosítani kell azokat a helyzeteket, ahol kulturálisan tudatosnak érzékenynek kell lenni, hogy más kultúrához tartozó emberekkel hatékony interakciókat folytathassunk - Ha furcsa vagy kellemetlen viselkedéssel találkozunk, tanúsítsunk önfegyelmet, hogy ne ítélkezzünk - Találjuk meg a külföldi partner viselkedésének legjobb magyarázatát és ennek megfelelően alakítsuk ki a saját reakcióinkat - Tanuljunk a folyamatból a folyamatos fejlődés érdekében 27. Milyen személyiségjegyek szükségesek a kultúraközi sikerességhez?

A kétértelmű helyzetek iránti tolerancia: képesség arra, hogy elviseljük a bizonytalanságot és azt, hogy mások gondolkodásmódja vagy cselekvései nem mindig teljesen világosak számunkra Megfigyelőképesség: legyünk képesek megfigyelni és megérteni a mások beszédében és viselkedésében rejlő finom információkat A személyes kapcsolatok megbecsülése: legyünk képesek nagyra értékelni a kapcsolatainkat, ami sokszor fontosabb, mint hogy elérjünk egyszeri célokat vagy hogy „megnyerjünk” vitákat Rugalmasság és alkalmazkodóképesség: legyünk kreatívak innovatív megoldások kidolgozásában, legyünk nyitottak a lehetséges következmények előtt, őrizzük meg méltóságunkat „nyomás alatt” is. 28. Definiálja az etika fogalmát! Etika: azok a morális alapelvek és értékek, amelyek meghatározzák az emberek, a vállalatok, a kormányzatok viselkedésében, hogy mi a helyes és a helytelen. A külföldi vállalati viselkedés nem elfogadható formái: Példák: A vállalatok: - meghamisíthatják vagy hamis színben tüntethetnek fel szerződéseket vagy hivatalos dokumentumokat - fogadói vagy nyújtói lehetnek megvesztegetésnek, „jutalékoknak” vagy nem elfogadható ajándékoknak - tolerálhatják a kizsákmányoló munkakörülményeket, a munkaerő kiszolgáltatottságát - hamis reklám- vagy félrevezető marketingtevékenységet folytathatnak - megtévesztő vagy diszkriminatív árazást használhatnak megtéveszthetik a marketingcsatornákban

közvetítőket,