Pénzügy fogalmak PDF

Preview

Summary

fogalmak 1. Olyan melynek az a egy a bank a forgalmat maga is tesz a a a ki a bank a teszi a bank tesz az 2. olyan melynek a banknak keletkeznek. A jegybanki helyez az szervezeteknek olyan melynek a banknak keletkeznek. az hitelek, hitelek a 3. Az a a egyik eleme. Ilyen minden olyan, az kapott amely...

Description

Pénzügytan fogalmak 1. Akkreditív Olyan készpénz nélküli fizetési mód, melynek során az eladó és a vevő közé belép egy hitelintézet.  a bank a fizetési forgalmat bonyolítja, és maga is ígéretet tesz a fizetésre, a vevő fizetési ígéretét a saját fizetési kötelezettségvállalásával egészíti ki  a bank fizetési ígéretét a vevő megbízása alapján teszi  a bank levélben fizetési ígéretet tesz az eladónak 2. Aktív és passzív bankügylet - Aktív bankügylet: olyan ügylet, melynek során a banknak követelései keletkeznek. Formái:  A hitelintézet kötelező jegybanki tartalékot helyez az MNB-nél  Hitelnyújtás hitelintézeteknek  Hitelnyújtás vállalkozóknak  Hitelnyújtás szervezeteknek  Hitelnyújtás lakosságnak  Értékpapír vásárlás - Passzív bankügylet: olyan ügylet, melynek során a banknak kötelezettségei (passzívái) keletkeznek. Formái:  Hitelfelvétel az MNB-től: refinanszírozási hitelnyújtás  Hitelfelvétel hitelintézettől: bankközi hitelek, legjövedelmezőbb, rövid lejáratú hitelek Célja:  Pénzforrás biztosítása a viszonthitelezéshez  Átmeneti pénzügyi egyensúlytalanság megszüntetése  Esedékes fizetési kötelezettségek teljesítése 3. Alárendelt kölcsöntőke Az alárendelt kölcsöntőke a hitelintézetek (és a befektetési szolgáltatók) gazdálkodásának egyik sajátos eleme. Ilyen tőkének minősül minden olyan, az intézmény által kapott kölcsön, amely többek között kielégíti az alábbi lényeges feltételeket: a) ténylegesen rendelkezésre áll, b) az alárendelt kölcsöntőke nyújtására vonatkozó szerződés tartalmazza a kölcsönt nyújtó fél egyetértését arra vonatkozóan, hogy az általa nyújtott kölcsön bevonható a hitelintézet adósságának rendezésébe és a kölcsönt nyújtó követelése a törlesztések sorrendjében a részvényesek előtti legutolsó helyen áll, c) a kölcsön - ideértve a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt is - eredeti futamideje öt évet meghaladó lejáratú, és legkevesebb öt év múlva fizetendő vissza, illetve, ha a lejárat nincs meghatározva, a kölcsön csak a szerződésben rögzített, a felmondástól számított legkevesebb öt év múlva fizethető vissza, kivéve, ha a Felügyelet engedélyezi a korábbi visszafizetést. 4. Állampapír

Az állam (kincstár, állami költségvetés) az állam adósságának fedezetére bocsátja ki, az adósság tényét megtestesítő értékpapír - Magyar vagy külföldi állam, az MNB által kibocsátott, a kibocsátó adósságát megtestesítő értékpapír - Az állam arra vállal kötelezettséget, hogy az állampapírt megvásárló félnek adósságot törleszt, kamatot és járadékot fizet az értékpapírban rögzített formában - Formái:  Államkötvény  Kincstárjegy  Kincstári takarékjegy 5. Általános tartalék A hitelintézetnek az adózott eredményéből az osztalék, illetve a részesedés kifizetése előtt általános tartalékot kell képeznie. Az általános tartalék kettős célt szolgál: egyrészt tartalékul szolgál azokra a veszteségekre, amelyekre a megképzett céltartalékok már nem elegendők, másrészt biztosítékot szolgáltat arra, hogy a hitelintézet több éven keresztül való működése során hullámzó jövedelmezőség kiegyenlítésre kerüljön. A hitelintézet a tárgyévi adózott eredmény 10 százalékát köteles általános tartalékba helyezni. 6. Annuitás jelenérték

7. Annuitás jövőérték

8. Bankszámla, bankszámlaszerződés Bankszámla: hitelintézetnél nyitott és vezetett elszámolási számla, melyet

bankszámlaszerződéssel hoznak létre.  Pénzforgalmi jelzőszám (2x v. 3x8) numerikus karaktert tartalmazó számsor és a  Bankszámla elnevezése azonosítja  Nemzetközi bankszámlaszám -IBAN 28 karakter-, nemzetközi fizetések esetén használják Bankszámlaszerződés: hitelintézet kötelezettséget vállal  Pénzeszközt nyilvántartja  A szl. terhére kifizetési és átutalási megbízásokat teljesít  A szl. javára és terhére írt összegekről, az egyenlegről meghat. időben és módon számlakivonatot küld ill. a szl. forgalmáról értesíti a szl. Tulajdonost 9. Betétgyűjtés Mások pénzének kamat vagy más hozam ellenében, • látra vagy meghatározott időpontra szóló, • visszafizetési kötelezettséggel történő elfogadása. A betétként elhelyezett pénz feletti használati jog a hitelintézetre száll át. 10. Biztosíték Járulékos jellegű kötelem, amely mindig valamilyen alapkötelezettséghez kapcsolódóan kerül kikötésre – A hitelező kockázatát minimalizálja – A hitelező pozícióját az adós anyagi, pénzügyi helyzetének változásától függetleníti Elsődleges biztosítás: a kölcsönt igénybe vevő üzleti tervén alapuló üzleti döntés Biztosítékkal szembeni követelmények:  Könnyen kiköthető: jogi szempontból „tiszta”.  Könnyen értékelhető: azaz piaci értékének meghatározása nem ütközik akadályokba.  Piacképes: a piacon valamilyen fizető eszközzé akadálytalanul átváltható, értékesíthető.  Értékálló: a piaci értéke hosszabb távon nem csökken azon érték alá, amelyet eredeti állapotában képviselt.  Tartós: a hasznos élettartama alapján hosszabb időn át őrzi meg azt a tulajdonságát (fizikai, kémiai), hogy a piacon eladható, likviddé tehető.  Könnyen ellenőrizhető.  A hitelezői pozíció az adós anyagi, pénzügyi helyzetének esetleges változásaitól függetlenítő pénzügyi instrumentum. 12. Csekk Fogalma: a csekk kibocsátója arra utasítja a címzettet, hogy a csekk tulajdonosának a csekken feltüntetett összeget fizesse meg. Csekk érintettjei  Kiállító vagy kibocsátó  A csekk kifizetője  A csekk birtokosa, a kedvezményezett  Csekk-kezes: nemfizetés esetén a fizetést kezességgel lehet biztosítani. Kezességvállalás esetén meg kell jelölni annak a nevét, akinek fizetéséért a kezes kötelezettséget vállal. 13. Dematerizált értékpapír

Az értékpapírok egyik típusa, megjelenési forma szerint az értékpapír lehet materializált és dematerizált. A dematerizált értékpapír:  Nyilvántartási tételként, rendszerint számítógépes jelsorozatként jelenik meg.  Vételkor megterhelik a vevő pénzben vezetett számláját, ugyanakkor elismerik a részére vezetett értékpapírszámlát.  A tulajdonos személyét és az abban bekövetkező változást számítógépes adatként tárolják.  Napjainkban egyre inkább a dematerizált forma az elterjedtebb. 14. Deviza • Szűkebb értelemben: nemzetközi bankszámlapénz működését jelenti. • Külföldi pénznemre szóló követelés, devizaműveletek végzésére felhatalmazott banknál nyitott, vezetett bankszámlán kezelnek • Bankszámlapénz vagy deviza alapú pénzhelyettesítő eszköz (bankkártya, deviza alapú hitelkártya) formájában válik felhasználhatóvá • Tágabb értelemben: látra, határidőre szóló bankbetét külföldi pénznemben, ez utóbbira szóló váltó, utalvány, értékpapírok, külföldi jegybankok és kormányok közti megállapodásból származó követelések.

15. Diszkont A kötvény egyik, hozam szerinti típusa. A kibocsátó névérték alatt hozza forgalomba, a lejáratkor névértéken vásárolja vissza. 16. Egyszerű kezesség A személyi biztosítékok egyik formája.  Sortartási kötelezettség van  A hitelező először az adóst keresi meg, csak akkor fordul a kezeshez, ha az adóssal szembeni eljárás nem vezetett eredményhez  A bankok az egyszerű kezességet nem fogadják el 17. Elkülönített betétszámla  Analitikus bankszámla, az elszámolási betétszámlához kapcsolódik  Fedezeti számlaként funkcionál (import, támogatás, beruházás stb.)  A bank a számlán levő összeget zárolja  Kamatot nem fizetnek utána 18. Engedményezés Engedményezés során a követelés jogosultja (szállító, eladó) a követelést egy harmadik személyre (a hitelt nyújtóra) ruházza át. - Három szereplője van: • Adós (vevő) • Hitelező (szállító), az eredeti jogosult, engedményező, aki a követelését másra (3. személyre) átruházza • Engedményes, akire az engedményező a követelését átruházza

- Tárgya: fennálló, jövőben esedékes, vagy lejárt követelés - A követelés engedményezéséhez nem szükséges az adós (vevő) hozzájárulása - Az engedményező értesíti a fizetésre kötelezettet (vevőt), hogy a fizetést ne neki, hanem az általa megnevezett 3. személynek, az engedményesnek teljesítse - Ha a követelés kötelezettje (vevő) nem az engedményesnek, hanem az engedményezőnek (az eredeti jogosult, hitelező) fizet, vállalja annak kockázatát, hogy az engedményesnek meg kell fizetnie ugyanazt a tartozást. 19. Eredménytartalék A saját tőke egyik eleme, az előző évek fel nem használt mérleg szerinti eredménye. 20. Értékpapír jogi fogalma Meghatározott kellékekkel rendelkező okirat, a benne tanúsított jog kizárólagos eszköze, a papír nélkül sem érvényesíteni, sem bizonyítani, sem átruházni nem lehet. 21. Értékpapír közgazdasági fogalma Vagyoni jogot megtestesítő, forgalomképes okirat, számlán megjelenő összeg vagy elektronikus jel. 22. Faktoring Faktorálás: Bankári biztosítékkal nem fedezett rövid lejáratú pénzkövetelésre szóló jogosultság engedményezése. Faktor ügylet szereplői  Faktorbank: a hitelintézet, amely szolgáltatását eladja az áruügylet eladójának  Áruügylet eladója: a faktoring szolgáltatás vevője.  Áruügylet vevője: fizetésre kötelezett A faktor szerződés tárgya: Közvetlen tárgya: • Követelés átruházása: engedményező átruházza a követelés jogát a faktorra Közvetett tárgya: • Bármilyen pénzben teljesíthető, forgalomképes, fennálló vagy jövőbeli, lejárt vagy le nem járt követelés 23. Halasztott fizetés A vevő későbbi fizetés ellenében vásárol. Az exportőr (cég)hitelt nyújt a vevőnek Céghitel: - nyitott - fedezett 25. Házipénztár A készpénz bevételek és kiadások vállalkozáson belüli bonyolítása, a pénztárban elhelyezett egyéb vagyoni értékek kezelése, ki- és beáramlása. 26. Hitel Meghatározott pénzösszeg, követelés vagy áru átengedése meghatározott időtartamra és lejáratra, kamatfizetés ellenében.

27. Kamat, kamatláb A kamat a kölcsön ára, a kölcsönvett pénz használati díja (%). 28. Kárpótlási jegy Az állam által, az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásának eszköze. - Nem klasszikus értelemben vett értékpapír, nem örökéletű, csak átmeneti szereplő a piacon - 92-ben hozták forgalomba, főként tőzsdén kívül mozgott - Bemutatóra szóló, átruházható, tőzsdére bevezetett állammal szembeni követelést megtestesítő értékpapír - 1000 Ft-os névértéken hozták forgalomba - Felhasználható: • Vagyontárgyak, részvények, üzletrészek megvásárlására a privatizáció során • Termőföld szerzésére • Önkormányzati lakás vásárlására • Hitelfelvételnél saját erő hozzájárulásként névértéken • Életjáradékot biztosít 29. Kereskedelmi hitel Az egymással áruszállítási vagy szolgáltatási jogviszonyban álló vállalkozók által, e jogviszonyukra tekintettel adott halasztott fizetés, vagy előleg. Formái:  Halasztott fizetés: az ellenszolgáltatás csak a szolgáltatás teljesítését, az áru átadását követően, meghatározott idő elteltével válik esedékessé.  Előleg: olyan fizetés, átadott ellenérték, amely időben megelőzi a szolgáltatás nyújtásának megkezdését, illetve a dolog átadását. Szerződésszegés esetén szolgálhat biztosítékként. 30. Készfizető kezesség A kezesség, mint személyi biztosíték egyik formája. Sortartási kötelezettség nincs, a hitelező a követelés behajtása érdekében fordulhat a kezeshez vagy az adóshoz, vagy mindkettőhöz.  

Bank által vállalt kezesség: járulékos jellegű kötelezettség (megtagadhatja a fizetést) » Készfizető kezesség Bank javára vállalt kezesség » Csak akkor készfizető kezesség, ha a felek által kötött szerződésben rögzítik

31. Kockázati céltartalék A hitelintézetek kintlévőségeiket, befektetéseiket, és kötelezettségeiket vagyis a tevékenységükkel együtt járó valamennyi feltárható és minősíthető hitelezési, kamat-, árfolyam-, befektetési, ország- és egyéb kockázatot különböző kategóriákba sorolják és a kockázatok fedezetére a kategóriáknak megfelelő céltartalékot képeznek. 32. Konvertibilitás Valuták egymásra történő szabad átválthatósága. 33. Kötelezettségvállalási hitel – Kauciós hitelek:

• rövid lejáratra, • saját ügyfélnek harmadik féllel szembeni tartozás kiegyenlítésére, ha esedékességkor nem fizet • egyszerű kezesség, a bank csak akkor fizet, ha az ügyfél nem tud fizetni – Elfogadmány hitelek: • Váltó kibocsátója (vevő) bankot nevez meg címzettként • A bank hozzájárulása szükséges • A bank pénzügyi keretet biztosít • Lejáratkor,az ügyfél számláját megterheli, ha az ügyfél nem tud fizetni, a bank a rá intézvényezett váltó összegét kifizeti a váltó bemutatójának • és ügyfele számláját megterheli – Akkreditív hitelek: • Vissza nem vonható kötelezettségvállalás a bank részéről, • Az ügyfél számlája terhére, • Harmadik személy javára fizetést teljesít 34. Kötelező jegybanki tartalék A monetráis politika egyik eszköze a kötelező jegybanki tartalék szabályozása. A hitelintézetek rendelkezésre álló idegen pénzforrások,egyes eszközeik, és mérlegen kívüli tételek meghatározott %-át (jelenleg 2, 3, 4, 5 %) a jegybanknál vezetett számlájukon tartalékként kötelesek elhelyezni. • Mértékéről és az utána fizetett kamatokról a Monetáris Tanács dönt (Vagyis minél többet kell tartalékolnia, annál kevesebbet tud kiadni hitelként. Ezáltal tudja szabályozni az MNB a pénzkínálatot.) 35. Kötvény, formái A kötvény olyan forgalomképes okirat, amelynek kibocsátója arra vállal kötelezettséget, hogy • a kötvényen szereplő összeget (névértéket), • annak előre meghatározott kamatát vagy egyéb jutalékait, • valamint a vállalt esetleges egyéb szolgáltatásokat a kötvény mindenkori tulajdonosának a megjelölt időben és módon megfizeti. Megjelenési forma szerint lehet: - materializált: nyomtatott formában jelenik meg, szigorú alaki kellékeket tartalmaz. - dematerizált:  Nyilvántartási tételként, rendszerint számítógépes jelsorozatként jelenik meg.  Vételkor megterhelik a vevő pénzben vezetett számláját, ugyanakkor elismerik a részére vezetett értékpapírszámlát.  A tulajdonos személyét és az abban bekövetkező változást számítógépes adatként tárolják.  Napjainkban egyre inkább a dematerizált forma az elterjedtebb. Hozam szerinti csoportosítás:  fix kamatozású: a kamatot a kibocsátáskor rögzítik, afutamidő alatt nem változik  változó kamatozású: a (nemzetközi) piaci kamatlábnakmegfelelő kamatot fizet. o LIBOR, London Interbank Offered Rate o BUBOR, Budapesti Bankközi Forint Hitel Kamatláb  örökjáradék kötvény: névértéken vásárolják meg, a kibocsátó nem fizeti vissza a névértéket, hanem meghatározatlan ideig, azonos időközönként, azonos, vagy azonos mértékben növekvő járadékot fizet a kötvény tulajdonosának.



elemi (diszkont) kötvény: a kibocsátó névérték alatt hozza forgalomba, a lejáratkor névértéken vásárolja vissza.

Kockázat szerinti főbb formák: • Visszahívható: a kibocsátónak biztosít jogot ahhoz, hogy az általa kibocsátott kötvényt, egy meghatározott visszahívási árfolyamon a lejárat előtt visszavásárolhatja, amennyiben a kamatlábak számára kedvezőtlenül alakulnak. • Visszaváltható: a kötvény tulajdonosának biztosít jogot ahhoz, hogy a lejárat előtt beváltsa a kötvényét, ha a pénz pénzpiaci kamatláb magasabb, mint a kötvény névleges kamatlába. • Meghosszabbítható: a kötvény tulajdonosának biztosít opciót,amely lehetővé, hogy a futamidő végén ne váltsa vissza, hanem – a számára kedvező névleges kamatláb miatt – meghosszabbítsa. • Előre sorolt: garanciát biztosít a kötvény tulajdonosának, ha a kibocsátó nem tudja az esedékes kötelezettséget teljesíteni, akkor a fizetőképessége határán belül első sorban az előre sorolt kötvény jogosultjának fizet. • Hátrasorolt: kedvezőtlen likviditási helyzet esetén a kibocsátó további kölcsönt csak a meglévő adósság elsőbbségének garantálása mellett vehet fel. A hátrasorolt kötvény kockázatosabb, csak az előre sorolt kötvényeken alapuló követelések teljesítése után fizetnek a hátrasorolt kötvények tulajdonosának. • Átváltható: a kötvény tulajdonosának jogot biztosít ahhoz, hogy a futamidő végén a részvényre váltsa át a kötvényét, ezzel lemond a követeléséről és részvényessé válik a társaságban. A kötvény részvényre történő átváltásával a részvénytársaság kötelezettsége (tartozások kötvénykibocsátásból) csökken, és egyidejűleg nő a saját tőkéje. • Zálogjoggal fedezett: ha a kibocsátó nem tud fizetni, a biztosítékként szolgáló zálogtárgy más követelést megelőző sorrendben a hitelezők követelésüket ebből fedezik. • Fedezetlen: biztosíték nélküli, vagy biztosítékkal bocsátották ki, de a biztosíték időközben elvesztette az értékét, vagy a kötvény forgalomképtelenné vált. • Bóvli kötvény: Azok a kötvények, amelyek nem érik el a nemzetközi hitelminősítő intézetek besorolása alapján a közepes minősítést. 36. Kötvény rugalmassága Megmutatja, hogy a piaci kamatláb 1%- os változása milyen irányú és mértékű árfolyamváltozást eredményez. Jele: E (elaszticitás) A1: tárgyidőszaki árfolyam A0: a kötvény névértéke r1: tárgyidőszaki (piaci) kamatláb r0: névleges kamatláb

E= Ha:

E1

rugalmatlan az árfolyam egységnyi rugalmasságú az árfolyam rugalmas az árfolyam

37. Lízing, formái

Az a tevékenység, amelynek során a lízingbeadó ingatlan vagy ingó dolog tulajdonjogát, illetve vagyoni értékű jogot a lízingbevevő határozott idejű használatába adja oly módon, hogy a használatba adással a lízingbevevő • viseli a kárveszély átszállásából származó kockázatot, • a hasznok szedésére jogosulttá válik, • viseli a közvetlen terheket (ideértve a fenntartási és amortizációs költségeket is), • jogosultságot szerez arra, hogy a szerződésben kikötött időtartam lejártával a lízingdíj teljes tőketörlesztő és kamattörlesztő részének, valamint a szerződésben kikötött maradványérték megfizetésével a dolgon ő vagy az általa megjelölt személy tulajdonjogot szerezzen. Ha a lízingbevevő nem él e jogával, a lízing tárgya visszakerül a lízingbeadó birtokába. A felek a szerződésben kötik ki a lízingdíj tőkerészét - amely a lízingbe adott vagyontárgy, vagyoni értékű jog szerződés szerinti árával azonos -, valamint kamatrészét és a törlesztésének ütemezését. Jellemzői: • bérlet, hitelre vagy készpénzre történő vásárlás összehasonlítása • nem bérlet, nem mondható fel • elválik a tulajdon és a használati jog • a lízingdíjat fizetni kell akkor is, ha nem használják • tőkeszegény vállalat is hozzájuthat • opciós díj: futamidő végén az eszköz tulajdonjogát megszerezheti (előrekikötött ellenében) • csőd esetén nem képezi a csődtömeg részét

díj

Formái: 1. Áfa szempontjából: Zárt végű: • A lízingbevevő a tőketörlesztő- és a kamatrészleteket megfizette, a lízingelt tárgy felett tulajdont szerez • Áfa fizetési kötelezettség már a birtokba adáskor, egy összegben a teljes lízing díj után keletkezik • A futamidő alatt a törlesztő részletekről áfa nélkül kell a számlát kiállítani Nyílt végű: • a lízingszerződés a lízingbevevőnek csak „elővásárlási” (opciós), vagy „vevőkijelölési” jogot biztosít. Ha nem él az opciós jogával, köteles a lízingelt dolgot visszaszolgáltatni a lízingbeadónak. • birtokba adáskor nem keletkezik áfa fizetési kötelezettség, csak az egyes részletfizetések esedékessége napján 2. A pénzügyi lízing alanyai szerint: • Direkt lízing: közvetlen finanszírozású, a lízingbeadó rendelkezik az ügylet lebonyolításához elegendő saját forrással • Indirekt lízing: a lízingbe adó idegen forrást vesz igénybe • Visszlízing: (sale and lease back):forgótőke-hiánnyal küzdő cég a tárgyi eszközt értékesíti egy lízingbe adó cégnek, így szerez pénzt, majd lízing formában visszalízingeli, a visszavásárlási garancia nem biztosított

• Al- vagy szublízing: nem közvetlenül a lízingbevevő kívánja a lízingtárgyat használni, a lízingbeadó engedélyével tovább lízingeli, bérbe adja kedvezőbb feltételekkel (szigorúbb nem lehet) • Vendor vagy szállítói lízing: a szállító -az értékesítési volumen növelése érdekébenmegállapodik egy lízingtársasággal, hogy jutalék fejében ügyfeleket toboroz, kiszolgálja az ügyfeleket • Captive (gyártóhoz kapcsolt) lízing: a lízingbe adó maga a gyártó, a termelő cég • Nemzetközi, hátáron átnyúló (cross border): A lízingbeadó és a lízingbevevő két különböző országban található, függetlenül attól, hogy a lízingtárgy átlépi-e a határt. Lehet EU-n belüli, export és import lízing, illetve EU-n kívüli. • operatív lízing: - A hazai gyakorlatban nem minősül lízingnek, csak bérleti szerződés - A lízing időtartamának végén köteles a lízingbeadónak az eszközt visszaszolgáltatni, az eszköz a futamidő alatt a bérbeadó könyvében marad, számolja el az amortizációt Néhány speciális lízingtárgy: - ingatlan - privatizációs - szerviz - műalkotás 38. Monetáris politika Monetéris politika alatt azt a pénzpolitiká...