Számvitel fogalmak - Számvitel jegyzet PDF

Preview

Summary

Számvitel jegyzet...

Description

Számvitel: - az a gyakorlati tevékenység, amelynek eredményeként a gazdasági szervezetek mozgásairól, folyamatairól, elemeinek változásáról és állapotáról valósághű képet nyerünk - azoknak az okmányoknak, dokumentumoknak, adatoknak és információknak az összessége, amelyek a gyakorlati tevékenység eredményeként létrejönnek - az a módszertan, amellyel a megfigyelés, a mérés, a feljegyzés, és az összesítés, valamint az információképzés és szolgáltatás történik - a számviteli információt pénzben fejezzük ki Számvitel kapcsolatrendszere:

Számvitel  Matematika Statisztika Pénzügyek Mikroökonómia Informatika Elméleti gazdaságtanok Szervezéselmélet Számvitel, mint az üzlet nyelve: - szükséges rossz? - cél? o ezek rossz megítélések, mert a számvitel nem cél, hanem eszköz (1960-70 óta felismerés ez) technológiai fejlődés által meghatározott, közgazdaságtudományok egyik részterülete - a modern számvitel az üzlet nyelve Számvitel célja, feladata: - makro-és mikroszintű információk szolgáltatása a döntéshez - a gazdaság, a vállalkozás kiszolgálása - korábbi időszakban – retrospektív (visszatekintő) módon - jelenleg többfunkciós

Információigénylők köre: külső, a gazdálkodótól jogilag is elhatárolt személyek, szervezetek, intézmények ezek Számvitel Szakmai szervezetek – kamarák, egyesületek Önkormányzatok - adóhatóság Állam – adóhatóság, stat hivatal … Tulajdonosi kör – tulajdonos, potenciális befektető Hitelintézetek Üzleti Partnerek könyvvizsgáló, adótanácsadó, jogi képviselő Egyéb – alapítványok, támogatók,pályazatot kiírók, munkavállalók

Az információigénylők számára összeállított adatok tartalom szempontjából a következő csoportokba sorolhatók: - vagyoni (statikus állapotot rögzít, alkalmas a vagyon aktuális értékének meghatározására) - pénzügyi (=likviditási) – (szintén statikus, de jobban használható előretekintésre) - jövedelmezőségi (utal egy jelenlegi állapotra, de bemutatja a jövőbeli kilátásokat is – dinamikus jellemzőket mutat) A számvitel tárgya: - a gazdálkodó, illetve a gazdálkodási folyamat lépései valamint egésze (sok típusú gazdálkodó van, de a fejlesztés ugyanolyan alapokon nyugszik) - a számviteli információk egy része inputként kerül a rendszerbe, másik része a rendszeren belül keletkezik, harmadik része a rendszeren belül kerül felhasználásra, negyedik pedig a vállalkozásból származtatve éri a környezetet A számvitel jellemzői: - információs rendszert alkot - teljességre törekszik (minden gazdálkodási eseményt folyamatosan, tételesen, teljes körűen dolgoz fel) - alapvető mértékegysége a pénz - bizonylati alátámasztást igényel (bizonylati elv: bizonylat nélkül semmi nem könyvelhető el) - külső kontrollt feltételez (külső, gazdálkodótól független gazdasági szereplő által elfogadott értékre van szükség) - zárt rendszert alkot (egy egység összes elemét meg tudom mutatni) - output-orientált (mindennek megvan a helye) - retrospektív (=visszatekintő, 2020 könyvelése 2021 elején történik)

A számvitel részei: -

Hagyományos csoportosítás: o könyvvitel (gazdasági rendszer (gazdálkodó szervezet) keretein belül le-zajló, a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetet megváltoztató eseményekről (gazdasági események) rögzített adatok folyamatos, adott módszertan segítségével történő nyilvántartása, kezelése és feldolgozása.) o költség és önköltségszámítás (műszaki-technológiai folyamatokra is alapozva a gazdálkodás során létrehozott termékek, biztosított szolgáltatások adott egységére jutó költségek meghatározását foglalja magában. Ebben az értelemben a gazdasági és a műszaki folyamatok összekapcsolását feltételezi.) o beszámolási, pénzügyi- jelentésrendszer (beszámoló: előre meghatározott elveknek, információs tartalomnak megfelelő, adott gazdálkodási időszakról összeállított, kötött felépítésű számviteli dokumentáció (okmány), amely azokat a legfontosabb információkat tartalmazza, amelyek a beszámolót összeállító gazdálkodó te-vékenységét leginkább jellemzik.) o előzőekhez kapcsolódó bizonylati rendszer

-

Funkcionális (modern) megközelítés o pénzügyi számvitel (azon tételek összessége, amelyeket kötelező elhelyezni egy adott országban- külső előírások határozzák meg) o vezetői számvitel (saját döntés alapján a cég maga alakítja ki a rendszerét)

A számviteli törvény: - tételesen meghatározza a gazdálkodás gyakorlatához kötődő fogalmakat - részletesen szabályozza a beszámolók összeállítását - keretbe foglalja a könyvvezetési kötelezettséget - nevesít számviteli alapelveket - a nyilvánosságra hozatalra és a közzétételre vonatkozó előírásokat fogalmaz meg - intézményesíti a könyvvizsgálat kapcsolódó szabályozását, meghatározza a számviteli szolgáltatás tartalmát Gazdálkodók: - vállalkozók - államháztartás szervezetei - Magyar Nemzeti Bank - egyéb szervezetek - természetes személyek által alapított egészségügyi, oktatási és szociális intézmények Vállalkozók: - saját nevükben, saját kockázatukra, nyereség, vagyonszerzés céljából, üzletszerűen, ellenérték fejében végeznek termelő vagy szolgáltató folyamatokat - ipari, szolgáltató, mezőgazdasági, kereskedelmi, stb társaságok - hitelintézetek - biztosítótársaságok - ! az egyéni vállalkozók nem tartoznak a törvény hatálya alá Beszámolás: - időszaka: általában december 31 időpontok és a közöttük eltelt időszakok - beszámolás: egy időszakot fog át, és annak eseményeiről tájékoztat - magát az időtartamot, amelyről a beszámoló készül, üzleti évnek nevezzük - beszámolók tartalma: fordulónap, számviteli feladatok, mérlegkészítés időpontja, letétbe helyezés határnapja - beszámolók fajtái: o éves beszámoló (a beszámolási rendszer alapvető eleme, amelyet a kettős könyvvitelt vezető vállalkozásoknak kell összeállítani és a fordulónapot követő 5. hónap végén letétbe helyezni)  részei: mérleg, eredménykimutatás, kiegészítő melléklet

o egyszerűsített éves beszámoló (előbbi helyetti másik lehetőség a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások számára)  feltétele: 3 mutatóérték (mérlegfőösszeg, éves nettó árbevétel, foglalkoztatottak létszáma) közül kettő nem lehet magasabb az aktuális szabályozásban hozzárendelt határértéknél  részei: egyszerűsített mérleg, egyszerűsített eredménykimutatás, egyszerűsített kiegészítő melléklet o mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló (készítheti a könyvvizsgálatra nem kötelezett vállalkozó, ha 2 egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján az előzőekben már felsorolt 3 mutatóérték közül bármelyik 2 nem haladja meg az aktuálisan szabályozott határtértéket)  aki ezt választja, minimum 3 évig ilyet kell csináljon o összevont (konszolidált) éves beszámoló (olyan (anya)vállalat kell összeállítsa, amely egy vagy több más vállalatban meghatározó befolyást gyakorol, bevonva ebbe a beszámolóba a közös vezetésű vállalatban meglévő tőkerészesedését is)  részei: összevont (konszolidált) mérleg, összevont (konszolidált) eredménykimutatás, összevont (konszolidált) kiegészítő melléklet  a fordulónapot követő 6. hónap végén kerül benyújtásra A könyvvitel 2 rendszere: - kettős könyvvitel: o a vagyonban bekövetkezett változásokat folyamatosan, zárt rendszerben rögzíti o a vagyont és annak változásait a megjelenési forma és a származás szempontjából megközelítve dolgozza fel, a gazdasági események hatásait legalább 2 helyen mutatja be. - egyszeres könyvvitel: o pénzmozgásra koncentrálva, pénzforgalmi szemléletben könyvel, itt is 2 helyen kerül rögzítésre o vannak olyan események, ahol nincs pénzmozgás (pl. amortizáció elszámolása) – így ez részleges kettős könyvvitel o fő nyilvántartási technika: naplófőkönyv és a pénztárkönyv

Számvitel vagyonfelfogása: - egy adott időpontban rendelkezésre álló, tényezőkre bontható, forgalomképes részekből álló, külső megítélés szerint is értékkel bíró elemek halmaza - külső kontroll elve: számviteli filozófia fontos eleme, a racionalitásra, a gyakorlatias megközelítésmódra utal A vállalkozás vagyona: - kettős vetület: o az újratermelési folyamat mely szakaszában van a vagyon? – rendeltetés szerint ESZKÖZÖK (aktívák) – pl. pénz, anyag, gép, ingatlan, stb. o honnan származik ez a vagyonrész? – eredet szerint FORRÁSOK – pl. alapítói töke, szállító, banki hitel, stb. Mérleg: - eszközöket és forrásokat számviteli okmányba foglaló, a vagyonról szóló kétoldalú kimutatás - tagolása előírt, adott időpontra vonatkozik, statikus számviteli dokumentum - mennyiségi számbavétel: az eszközök és források mennyiségeinek, valamint mennyiségi egységeinek pontos ismerete - leltár: a dokumentum, amely az adatok valódiságát igazolja (tartalmazza az eszközöket és forrásokat mennyiségben és értékben is) - értékbeni számvitel: az eszközök és források egyedi értékeinek pontos ismerete - Értékbeni számbavételhez szükséges: o bekerülési érték: az eszköz megszerzéséhez hozzákapcsolható valamennyi figyelembe vehető tétel, a forrásoknál az elismert, nyilvántartásokba bejegyzett érték

o értékcsökkenés: tárgyi eszközök és immateriális javak hosszabb időszak alatt használódnak el, így egy előrevetített, terv szerinti értékcsökkenés (amortizáció) értéket kapunk – ezt értékcsökkenési leírásnak nevezzük o értékvesztés: akkor jelenik meg, ha az adott eszközök nyilvántartás szerinti értéke magasabb, mint a piaci érték o árfolyamváltozás: a devizában, valutában kimutatott mérlegtételek forintra történő átszámításánál előre rögzített árfolyamok felhasználásával kell megállapítani az egyes tételek értékét o értékhelyesbítés: egyes eszközök esetében a mérlegen belül is kimutatható a nyilvántartási és az attól magasabb piaci érték eltérése Eszközök (olyan tételek, amelyeket a vállalkozó rendelkezésére, használatára bocsátottak, amelyek a vállalkozó működését szolgálják) - Befektetett eszközök (1 éven túl használt eszközök) o A/I. Immateriális javak (nem anyagi eszközök, amelyek tartósan szolgálják a vállalkozást, és az immateriális javakra adott előlegek, és az immateriális javak értékhelyesbítése)  A/I/1. Alapítás, átszervezés aktivált értéke (a vállalkozás indításakor, átalakításakor olyan számlázott összegek vagy saját költségek, amik a bevételben várhatóan megtérülnek, de nem minősülnek beruházásnak – pl, minőségbiztosítási rendszer)  A/I/2. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke (Olyan számlázott összegek és saját költségek, amelyek az árbevételben megtérülnek, de meghaladják a piaci termék árát – 3 fázis: alapkutatás (új ismeretek megszerzése), alkalmazott kutatás (új eljárások kifejlesztése), kísérleti fejlesztés (meglévő ismeretekből új eljárások kifejlesztése))  A/I/3. Vagyoni értékű jogok (megszerzett jogok, amelyek nem kapcsolódnak ingatlanhoz, nem tartoznak a szellemi termékek közé – pl. licence, márkanév)  A/I/4. Szellemi termékek (vásárolt, vagy saját előállítású eszközök, amelyekkel további anyagi és nem anyagi eszközök állíthatóak elő – pl. találmány, szabadalom)  A/I/5. Üzleti vagy cégérték (cégvásárlás esetén a jövőbeni gazdasági haszon reményében teljesített többletfizetés- goodwill)  A/I/6. Immateriális javakra adott előlegek (az ilyen címen a szállítónak átutalt, ÁFA nélküli összeg)  A/I/7. Immateriális javak értékhelyesbítése ( a piaci érték a könyv szerinti érték pozitív különbözete, nem kötelező, csak elszámolható, csak a vagyonértékű jogokra és a szellemi termékekre lehet elszámolni) o A/II. Tárgyi eszközök (A rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett anyagi eszközök, valamint tenyészállatok, az eszközökre adott előlegek, beruházások és felújítások és a tárgyi eszközök értékhelyesbítése található itt)  A/II/1. Ingatlanok és kapcsolódóvagyoni értékű jogok (a rendeltetésszerűen használatba vett földterület, illetve minden anyagi eszköz, melyet a földdel tartós kapcsolatban létesítettek, valamint az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok – pl. bérleti jog)  A/II/2. Műszaki berendezések, felszerelések, járművek (rendeltetésszerűen használatba vett, a tevékenységet közvetlenül szolgáló tartós eszközök)  A/II/3. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek (rendeltetésszerűen használatba vett, a tevékenységet közvetetten szolgáló tartós eszközök)  A/II/4. Tenyészállatok (leválasztható termékkel – pl szaporulat – vagy egyéb hasznosítással – pl. őrzés – a tartás költségei megtérülnek)  A/II/5. Beruházások, felújítások (beruházások: tárgyi eszközök beszerzése vagy előállítása illetve a meglévő eszközök élettartamának vagy teljesítőképességének közvetlen növelése, felújítások: elhasználódott tárgyi eszközök eredeti állapotának helyreállítása)  A/II/6. Beruházásokra adott előlegek (az ilyen címen a szállítóknak átutalt, ÁFA nélküli összeg)  A/II/7. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése (a piaci érték és a könyv szerinti érték pozitív különbözete, nem kötelező, csak elszámolható, a beruházások, felújítások, és az adott előleg soron kívül az összes többire elszámolható)

-

o A/III. Befektetett pénzügyi eszközök (részesedések, értékpapírok, adott kölcsönök, amelyek célja tartós jövedelem szerzése, irányítási jogok szerzése)  értékpapírok: I. tulajdoni viszonyt megtestesítő értékpapírok (pl. részvény) II. hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (pl. kötvény) – kamatot kapunk, van lejárata  tulajdoni viszony mérték: I. egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozások (20% alatt) II. jelentős tulajdoni részesedés (tv, min. 20%) III. kapcsolt vállalkozás IV. anya-leányvállalat (anyavállalat felé 50%befolyás +1 szavazat)  A/III/1. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban (leányvállalatban, ill. közös vezetésű vállalkozásban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetések – pl. részvény – cél a tartós irányítás)  A/III/2. Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban (a tárgyi évet követő üzleti évben még nem esedékes pénzkölcsönök illetve tartós bankbetétek, leányvállalattal, ill. közös vezetésű vállalkozással szemben  A/III/3. Tartós jelentős tulajdoni részesedés (20% feletti tulajdoni részesedést jelentő befektetések, célja a tartós irányítás)  A/III/4. Tartósan adott kölcsön jelentős tulajdoni részesedési viszonyban álló vállalkozásban (a tárgyi évet követő üzleti évben még nem esedékes pénzkölcsönök illetve tartós bankbetétek, 20% feletti befektetés esetén)  A/III/5. Egyéb tartós részesedés (20% alatti tulajdoni részesedést jelentő befektetések – pl. részvény)  A/III/6. Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban (a tárgyi évet követő üzleti évben még nem esedékes pénzkölcsönök illetve tartós bankbetétek, 20% alatti befektetés esetén)  A/III/7. Egyéb tartósan adott kölcsön (a tárgyi évet követő évben még nem esedékes pénzkölcsönök illetve tartós bankbetétek, olyan szerződő féllel, akiben nincs részesedésünk)  A/III/8. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír (befektetési céllal beszerzett értékpapírok, amelyek lejárata/beváltása/értékesítése a tárgyi évet követő évben még nem esedékes)  A/III/9. Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése (a piaci érték és a könyv szerinti érték pozitív különbözete, nem kötelező csak elszámolható, csak tartós részesedés esetén lehet elszámolni) B. Forgóeszközök (éven belül elszámolható eszközök) o B/I. Készletek (a vállalat tevékenységét közvetlenül vagy közvetve, 1 évnél rövidebb ideig szolgáló eszközök – vásárolt készletek: anyagok, áruk, készletre adott előlegek – saját termelésű készletek: befejezetlen termelés, félkész termékek, növendék, hízó és egyéb állatok)  B/I/1. Anyagok (a- alkatrészek, anyagok, amelyek a termék előállítása, illetve a szolgáltatás nyújtása során felhasználásra kerülnek, megjelenési formájukat elveszítik, az újratermelési folyamatban egyszer vesznek részt, b- olyan anyagi eszközök, amelyek a vállalkozó tevékenységét legfeljebb 1 évig szolgálják – pl. szerszámok, munkaruha)  B/I/2. Befejezetlen termelés, félkész termékek (a- amelyek legalább 1 lényeges munkafolyamaton túl vannak, de a teljes folyamaton még nem mentek végig, raktárra nem vehetők, b- amelyek legalább 1 lényeges megmunkálási folyamaton túl vannak de további megmunkálásra kerülnek, raktárra vehetők)  B/I/3. Növendék, hízó és egyéb állatok (tartós költségeinek eredményeképp gyarapszik a tömegük – pl. hízó)  B/I/4. Késztermékek (valamennyi megmunkálási folyamaton keresztülment, megfelel a vele szemben támasztott követelményeknek, raktárra vehető, értékesítésre vár)  B/I/5. Áruk (a- kereskedelmi áruk: értékesítési céllal szerzik be, beszerzés és értékesítés között változatlan állapotban marad b- betétdíjas göngyöleg: csomagolási anyagok, amelyekkel az árut óvják, többször felhasználhatók

-

c- közvetített szolgáltatás: megrendelésre végzett tevékenységek, melyeket a vállalatnak kiszámláznak, és az továbbszámlázásra kerül)  B/I/6. Készletre adott előlegek (az anyag és áruszállítóknak ilyen címen átutalt ÁFA nélküli összeg) o B/II. Követelések (különféle szerződésekből eredő pénzértékben kifejezett fizetési igények, a vállalkozó által már teljesített, a másik fél által elfogadott)  B/II/1. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) (termékértékesítésre, szolgáltatásnyújtásra vonatkozó szerződésből eredő jogszerű fizetési igény)  B/II/2. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben (szerződésből eredő, jogszerű fizetési igény, leányvállalattal, vagy közös vezetésű vállalkozással szemben)  B/II/3. Követelések jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben (szerződésből eredő, jogszerű fizetési igény, 20% feletti részesedésű szerződő féllel szemben)  B/II/4. Követelések egyéb vagy részviszonyban lévő vállalkozással szemben (szerződésből eredő, jogszerű fizetési igény, 20% alatti részesedésű szerződő féllel szemben)  B/II/5. Váltókövetelések (pénzkövetelést kifejező rövid lejáratú speciális értékpapír)  B/II/6. Egyéb követelések (rövid lejáratú, máshol nem nevesített fizetési igény) o B/III. Értékpapírok (forgatási céllal vásárolt értékpapírok, azaz a cél az árfolyamnyereség és/vagy kamatbevétel realizálása)  B/III/1. Részesedés kapcsolt vállalkozásban (leányvállalatban, ill. kvv-ben tulajdoni részesedést jelentő részesedések, melyek célja az árfolyamnyereség)  B/III/2. Jelentős tulajdonú részesedés (20% feletti tulajdoni részesedések tv-ben, melyek célja az árfolyamnyereség)  B/III/3. Egyéb részesedés (20% alatti tulajdoni részesedések, melyek célja az árfolyamnyereség)  B/III/4. Saját részvények, saját üzletrészek (a vállalkozó által visszavásárolt, tulajdoni részesedést jelentő saját befektetések)  B/III/5. Forgatási célú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (olyan értékpapírok, amelyeket kamatbevétel és/vagy árfolyamnyereség céljából szereztek be, illetve amelyek tárgyévet követő évben lejárnak) o B/IV. Pénzeszközök (ide tartozik a készpénz, az elektronikus pénzeszközök, csekkek, bankbetétek, valamint a tartósan le nem kötött pénzeszközök)  B/IV/1. Pénztár csekkek  B/IV/2. Bankbetétek C. Aktív időbeli elhatárolások (ha egy gazdasági esemény 2 vagy több üzleti évet érint, akkor annak eredményére gyakorolt hatását arányosan meg kell osztani az érintett évek között, ha ennek hatására a tárgyévi eredmény javul, akkor aktív időbeli elhatárolásokról van szó, ha romlik, akkor passzív) o C/I. Bevételek aktív időbeli elhatárolása o C/II. Ktg-k, ráfordítások időbeli elhatárolása o C/III. Halasztott ráfordítások

Források - D.Saját tőke (a vállalkozás vagyonának saját forrása, amelyet a tulajdonosok bocsátottak a vállalkozás rendelkezésére véglegesen, vagy amelyet a tulajdonosok az adózott eredményből a vállalkozásnál hagytak, vagy amelyek az eszköz piaci értékeléséből származnak, és amelyeket a jogszabályok ide sorolnak) o D/I. Jegyzett tőke (a cégbíróságon bejegyzett tőke, amelyet a tulajdonosok alapításkor/tőkeemeléskor véglegesen a vállalkozás rendelkezésére bocsátottak, azért hogy tagsági jogokat, tulajdoni részesedést szerezzenek) o D/II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (csak negatív tétel lehet, alapításkor, tőkeemeléskor a cégbíróságon bejegyzett tőkének a tulajdonosok által még be nem fizetett összege) o D/III. Tőketartalék (0/pozitív, alapításkor, tőkeemeléskor a tulajdonosoktól céglegesen kapott vagyontárgyak, cégbíróságon be nem jegyzett források) o D/IV. Eredménytartalék (a tárgyi évet megelőző üzleti évek adózott eredményének halmozott összege) o D/V. Lekötött tartalék (a saját tőke nem szabad elemeit mutatja, célja a jobb tájékoztatás és az osztalékfizetési korlátok bemutatása)

o D/VI. Értékelési tartalék (értékhelyesbítés forrás oldali párja, piaci ért...