4. Korai csecsemőkor - Jegyzet PDF

Preview

Summary

Korai csecsemőkor: kezdeti képességek és a változás folyamata bio-szocio-pszichológiai átmenet: a fejlődés biológiai, szociális és pszichológiai vonatkozásainak együttes újraszerveződése által létrejövő folyamat, amelynek eredményeként a viselkedés minőségileg új és fontos formái jelennek meg Az agy...

Description

4. Korai csecsemőkor: kezdeti képességek és a változás folyamata -

bio-szocio-pszichológiai átmenet: a fejlődés biológiai, szociális és pszichológiai vonatkozásainak együttes újraszerveződése által létrejövő folyamat, amelynek eredményeként a viselkedés minőségileg új és fontos formái jelennek meg Az agy fejlődése: - a terhesség 10-26. hetében gyors ütemben keletkeznek idegsejtek - születéskor már a sejtek túlnyomó többsége megvan (hippocampus/gyrus dentatus – itt még születés után is alakulnak ki új idegsejtek) - az asszociációs kéreg fejlődése - az alsóbb központok – gerincvelő, agytörzs – gyorsabban fejlődnek (dendritfák, mielinizáció), mint a kéreg - középagyi járóreflex; fixáció arcokra – a korai reakciókat kéreg alatti központok vezérlik - az újszülöttek központi idegrendszere sok változáson megy keresztül: az agy sejtjeinek mérete, komplexitása, fajtáinak száma is növekszik a születés után - mielinizáció: az a folyamat, mely során az idegsejtek egy zsírsejtekből álló szigetelést, mielinhüvelyt kapnak, amely az impulzus gyorsabb terjedését teszi lehetővé - az elsődleges mozgatókéreg fejlődik először – a kar és törzs irányítása egy hónapos kor körül jól fejlett (mielinizáció) - a lábat mozgató terület viszont csak kétéves korra lesz teljesen érett - cefalokaudális irány: első hónap végére fel tudja emelni a fejét - a váll és karmozgások akaratlagos kontrollja 3 hónapos kor körül; a lábé pár hónappal később alakul ki A legkorábbi képességek: Érzékelési folyamatok: - az érzékelő rendszerek az élőlény elsődleges eszközei, amelyekkel információt szerezhet környezetéről - az érzékelés jele sok minden lehet: fejfordítás, agyhullámok megváltozása, stb. - az elsődleges érzőkérgi területek ugyancsak a születés utáni hónapokban érnektapintás, látás, hallás – 3 hónapos korra mindegyik viszonylag érett - a legtovább a prefrontális területek mielinizálódása és szinaptogenezise tart: 12-16 éves korig - a hallókéregben korábban fejlődnek a szinapszisok - habituáció: az ismétlődő ingerlésre irányuló figyelem fokozatos csökkenése - diszhabituáció: a figyelem ismételt felújulása, amikor az ingerlés valamilyen szempontból megváltozik Hallás: hangos zajra már az újszülött gyermek is reagál, a frekvenciaérzékenység az első hónapokban gyorsabban, utána lassabban fejlődik, 10 éves korra éri el a felnőtt szintet; a beszédre és beszédhangokra való speciális érzékenység, Eimas-habituációs kísérlet: /pa/ szótag; utána /ba/ cumizási sebesség növekedése mutatta a diszhabituációt (2 hónaposok) Látás: a látórendszer alapvető anatómiai elemei már születéskor jelen vannak, de nem teljesen, és nem megfelelően összehangoltak: a szemlencse életlen, a retinán keletkező kép homályos, az apró részleteket még nem látja a kis látásélesség miatt - színlátás: 2 hónapos korukra a felnőttekével megegyező - látásélesség: rövidlátás vizsgálataaz újszülöttek rövidlátók - szemmozgások: az újszülöttek rövid szemmozgásokkal tapogatják le a környezetet - mintaészlelés: már a 2 naposnál fiatalabb csecsemők is képesek alakok között különbséget tenni (Robert Fantz), az újszülöttek inkább nézik a mintázott ábrákat, mint az arcokat - „nézőkamra”: Robert Fantz használta először, a megfigyelő egy lyukon kukucskál be - arcok észlelése: Fantz kísérletei, az újszülöttek többet nézték egy sematikus arcot ábrázoló képet, mint a többittehát a csecsemők észlelik ezeket az arcokat 1

Szaglás és ízlelés: az újszülötteknek jól fejlett szaglásuk van, az édes-savanykás ízeket kedvelik Tapintás, hőmérséklet és testhelyzet: a méhen belüli időszak korai szakaszában már kifejlődnek Válaszfolyamatok: - reflexek: specifikus fajtájú ingerlésre adott specifikus, jól integrált, automatikus (akaratlan) válaszok - érzelmek: John B. Watson szerint a csecsemők 3 primitív érzelemmel rendelkeznek: félelem, harag, szeretet; Carroll Izard vizsgálata: felnőttek hogyan ismerik föl a csecsemők arckifejezéseit?  a felnőttek között egyetértés volt - érdeklődés, harag, félelem, undor, szomorúság, öröm - temperamentum: az időben tartós, különféle helyzetekre adott következetes, egyéni válaszmódok - temperamentum alapvető mutatói (Chess és Thomas): a) aktivitásszint (mennyit mozog, milyen intenzíven?) b) ritmikusság (napirendhez való alkalmazkodás) c) reakció új ingerre (félelem/kíváncsiság) d) alkalmazkodás e) érzékelési/válasz küszöb f) reakcióerősség g) hangulat (barátságos/nem) h) figyelmi terjedelem/tartósság i) elterelhetőség - a 9 mutató alapján 3 temperamentum típus: könnyű csecsemők (játékosak, rendszeres biológiai funkciók, készségesen alkalmazkodnak), nehéz csecsemők (ingerlékenység, rendszertelen ritmus, heves reakciók), lassan felmelegedő csecsemők (kevésbé intenzív reakciók; visszahúzódás – a passzivitás miatt lassabb az alkalmazkodás); örökletes vagy tapasztalat? - befolyásoló tényezők: kulturális különbségek, önbeváltó jóslat („nem lesz belőled semmi”önbizalomhiány, bizonytalanság, DE bekövetkezhet pont az ellenkezője is!) - személyiség: hajlam/nevelői attitűd: bonyolult, csak részben ismert összefüggésrendszer, de: hasonló szülői attitűd különböző gyerekeknél különböző személyiség kialakulásához vezethet (példa: a túlzottan kritikus szülősúlyos önbizalomhiány vagy extrém teljesítménymotiváció) Születéskor jelen lévő reflexek: 8-12 hónapos korban eltűnik, ha a csecsemő talpát végigsimítják, a lábujjak szétnyílnak, majd Babinski begörbülnek az első 2 hónapban eltűnik, ha a csecsemőt Elemi járás, járó reflex vízszintes felszín felett felegyenesedve tartják, ritmikus lábmozgásokat végez 3-4 hónapos korban eltűnik, a csecsemő tenyeréhez tárgyat rakunk, az ujjai a tárgy köré Fogó záródnak 3-4 hónapos korban eltűnik, a csecsemő a fejét Kereső fordítja és a száját nyitja, ha az arcát megérintik 3-4 hónapos kor után eltűnik, ha a csecsemőt a Mászó hasára fektetik, és enyhe nyomást gyakorolnak a talpára, karja és lába ritmikus mozgásba kezd 6-7 hónapos korban eltűnik, ha tartás közben váratlanul leejtik a csecsemőt, vagy erős hangot Moro hall, karjait szétlöki, hátát homorítja, majd karjait visszahúzza, mintha kapaszkodna valamibe állandó, a csecsemő szopni kezd, ha szája elé Szopó tesznek valamit 2

Alkalmazkodás: Alvás: - az alvás két fajtája különböztethető meg: a) gyors szemmozgások (REM): egyenetlen légzés, gyors agyi aktivitás, fokozott szem- és végtagmozgás, b) NREM alvás: a légzés egyenletes, lassabb agyi hullámok, a csecsemő alig mozog - az első 2-3 hónapban REM fázissal kezdődik az alvás, és csak fokozatosan zuhannak bele a nyugodt NREM alvásba, utána ez megfordul: az NREM alvás megelőzi a REM-et - az újszülöttek alvásigénye fokozatosan csökken: első hét: ~16.5 óra/nap, 4. hónap 14 óra, DE nem egyszerre alszanak ennyit (!) Etetés: - manapság a bevett szokás a 2-3 óránkénti etetés, régebben: 4-5 óránként Sírás: - sírásáltalában kényelmetlenség-érzet miatt - mennyisége fokozatosan növekszik 6 hetes korig, utána csökken - a sírás komplex válasz – légző mozgások és hangszalagok viselkedésének összehangolása - újszülötteknél agytörzsi irányítás, hónapokon belül már kérgi„akaratlagos” sírás - felnőttek automatikus válasza a sírásra: szívritmus, vérnyomás emelkedik (szorongás jellegű), szoptatós anyukáknál tejelválasztás - a specifikus okot nehéz a sírásból megállapítani - Wolff: sírásra pelenkacsere vs a régi nedves pelenka visszaadása egyformán csökkentette a sírást, tehát nem a pelenkacsere számít, hanem azt, hogy „kézhez vették” a csecsemőt A fejlődés mechanizmusai: A táplálkozás fejlődése: - reflexekből indul, melyek eleinte koordinálatlanok (kereső reflex, szopóreflex) - a légzés és a nyelés kezdetben nem koordinált – abbahagyja a szopást, hogy levegőt vehessen - fejvisszarántó reflex: ha a csücsörített felső ajak elzárja az orrlyukat - hathetes korra a reakcióelemek összehangolódnak (szívás, nyelés, légzés), várja a felvételt és egy óra helyett tíz perc is elég az evéshez Négy általános felfogás, elméleti nézőpont: 1. Biológiai érési - Arnold Gesell a képviselője - a nézőpont a szervezet genetikai örökségének szerepét tartja a legfontosabbnak és a környezet fejlődésében betöltött szerepét minimálisnak tekinti 2. Környezeti tanulási - tagadják, hogy az érés önmagában képes lenne megmagyarázni, hogy hogyan koordinálódnak a veleszületett reflexek egymással és a környezet kiváltó ingereivel - az ilyen koordináció tanulást igényel - klasszikus kondicionálás: az a folyamat, amellyel az élőlény megtanulja, hogy környezetében mely események járnak együtt, Ivan Pavlov kísérletei, (egy feltételes ingert társított egy feltétlen ingerrel, mely feltételes választ váltott ki), Blass és munkatársai szopóválaszt kondicionáltak a homloksimogatásához: homloksimogatáscukros víz, két csoport: kísérleti csoportban összevissza volt válasz, a másikban egyenletesen, kísérleti csoportban sírás, ha simogatás után nem jött a nasi, kontroll csoport: nem volt ilyen összefüggés Utánzás csecsemőknél: - Andrew Meltzoff kísérlete: az éber csecsemő fölé hajoltak és valamilyen arckifejezést (nyelvkinyújtás) öltötteka csecsemők utánozták őket, de az eredmények nem egyértelműek, például sok csecsemő a nyelvkiöltésre csak száj kitátással válaszolt

3

-

Fields és munkatársai: felnőtt 3 arckifejezés (öröm, szomorúság, csodálkozás) egyikét mutatja becsecsemők habituálódtakúj arckifejezésújra figyelnek; bizonyíték: külső megfigyelő a csecsemő arckifejezéséből meg tudta mondani, melyiket látta a csecsemő Operáns kondicionálás: - új és komplexebb viselkedésformákat létrehozó kondicionálás - alapgondolata, hogy a viselkedés megváltozása a viselkedés által előidézett pozitív vagy negatív következmények eredménye, vagyis az élőlény azokat a viselkedéseit hajlamos megismételni, amelyek jutalomhoz vezetnek, és azokat hajlamos elhagyni, amelyek büntetést eredményeznek - megerősítés: olyan következmény, amely növeli a viselkedés újbóli előfordulásának megjelenését - Siqueland (1968): fejfordításhoz avagy annak gátlásához társítottak cumitmindkettőt megtanulták újszülöttek; nőtt, illetve csökkent a fejforgatás gyakorisága az alapszinthez képest 3. Piaget konstruktivista felfogása: - számára a reflex egy primitív séma, a séma pedig a pszichológiai működés egysége - az élet első hónapjában a csecsemővel veleszületett „reflexsémák” szolgáltatnak egyfajta cselekvési vázat, amely fokozatosan formálódik a tapasztalatok általvégül ezek a kezdeti sémák megerősödnek, és új sémákká alakulnak át az adaptáció folyamatában, amelynek Piaget-nál két oldala van: asszimiláció és akkomodáció - asszimiláció: a szervezet által befogadott tapasztalatok úgy alakulnak át, hogy illeszkedjenek a már létező sémákhoz, megerősítve és hatékonyabbá téve őket (szopás: mellbimbó ujj); „bemenet szűrése, módosulása” - akkomodáció: módosítják a sémát (szopás: mellbimbóujjtakaró: nem tudják úgy szopni, mint az ujjukat, ezért megváltoztatják a szopási sémát), „belső sémák módosulása” - ekvilibráció: kiegyensúlyozás, létező sémák és a környezeti tapasztalatok közötti illeszkedés keresésének oda-vissza folyamata - Piaget úgy vélte, hogy 4 nagyobb fejlődési szakasz van a születés és a felnőttkor között A SZENZOMOTOROS ÉLETKOR (ÉV) SZAKASZ JELLEMZÉS ALSZAKASZOK JELLEMZŐI A csecsemők fejlődése I. alszakasz: 0-1,5 hónap: elsősorban érzékleteik reflexsémák gyakorlása és egyszerű mozgásos (akaratlan keresés, szopás, viselkedéseik fogás, nézés) koordinációjából áll. A születés-2 szenzomotoros II. alszakasz: 1,5-4 hónap: csecsemők elkezdik a elsődleges cirkuláris rajtuk kívül lévő világ reakciók (az önmagukban létezését felismerni, és élvezetes cselekvések azzal szándékos ismételgetései) interakciókat folytatni. 2-6 műveletek előtti A kisgyerekek a III. alszakasz: 4-8 hónap: világot a maguk másodlagos cirkuláris számára szimbólumok, reakciók (a saját vagyis képzeleti cselekedetek és a környezet kezdődő képek, szavak és kapcsolatának kiterjesztett gesztusok segítségével felismerése, képesek leképezni. A akciók) tárgyaknak már nem IV. alszakasz: 8-12 hónap: cirkuláris kell jelen lenniük, másodlagos reakciók koordinációja hogy gondolni kombinációja a lehessen rájuk, de a (sémák hatás elérése gyerekek gyakran nem kívánt a képesek saját érdekében, problémamegoldás nézőpontjukat 4

másokétól megkülönböztetni

6-12

konkrét műveleti

A gyerekek képessé válnak mentális műveletek elvégzésére. A műveleti gondolkodás lehetővé teszi, hogy tárgyakat és cselekvéseket fejben összerakjanak.

12-19

formális műveleti

serdülőkor

legkorábbi formái) V. alszakasz: 12-18 hónap: harmadlagos cirkuláris reakciók (a problémamegoldás eszközeinek módszeres változtatása, kísérletezés) VI. alszakasz: 18-24 hónap: a szimbolikus reprezentáció kezdetei (a képek és a szavak ismerős tárgyakra kezdenek vonatkozni, megkezdődik a cselekvések interiorizációjaviselkedés i sémák kialakítása problémamegoldási céllal, egyszerű belátásos tanulás jelei (pl. a sütit egy hosszú fakanállal húzza magához, ha kézzel nem éri el), szavak jelentésének megértése)

A szenzomotoros időszak és alszakaszai: - ezen időszak alatt a csecsemő fejlődése elsősorban érzékelésének és egyszerű mozgásos viselkedéseinek koordinációjából áll (tárgy után nyúlás, anyamellről való táplálkozás) - 6 alszakasza van I. alszakasz: - a csecsemő megtanulja a reflexeit kontrollálni és koordinálni II. alszakasz: - a már létező reflexek kiterjednek időben, vagy más tárgyakra irányulnak (pl.: ujjszopásszenzomotoros akkomodáció eredménye) - elsődleges cirkuláris reakciók jellemzik (a csecsemő többféle, számára kellemes mozgást ismételget: rúgkapálás, buborékfújás) - azért elsődleges mert a csecsemő saját testére összpontosítanak, és azért cirkuláris mert csak önmagukhoz vezetnek vissza Társas hatások: - a csecsemő viselkedésének változásai az anya viselkedésének változásaival is együtt járnak - szoptatás: az anyának is meg kell tanulni, hogy hogyan kell csinálni, Kaye szerint az anyai rázogatás (emlő/cumisüveg) a csecsemő szopássorozatainak szüneteiben a csecsemővel való párbeszéd egyfajta módja, az anyák aktívan próbálnak segíteni a csecsemőnek a szopásban 4. Kulturális megközelítés: - az egyén aktív igyekezete alapvető a fejlődésben - a biológia és a tapasztalatok egyenlő és kölcsönös szerepet játszanak az emberi lények megalkotásában - minden kultúrában gondoskodnak arról, hogy a csecsemő szopóreflexe táplálásának részévé váljon, de vannak az etetésnek sajátos szokásai - mi történik akkor, ha a tejtermelés nem indul be az anyánál? cumisüveg – ha ehhez hozzászokik a baba, utána kevésbé lesz hajlandó szopni; szoptatós dada; rögtön az anya próbálja szoptatni, ezzel serkenti saját tejtermelését, de a baba az elején éhen marad

5

-

-

-

mit gondol az anya a csecsemőről? ma az amerikai középosztálybeli szülők jobb véleménnyel vannak a csecsemők pszichológiai képességéről, mint más kultúrák tagjai Berry Brazelton kísérelte: újszülöttel kellett kommunikálni az anyáknak az amerikai anyák többsége nem képes úgy kezelni az újszülött viselkedését, mintha az értelmetlen vagy akaratlan lenne más kultúrák (ugyanezt vizsgálták): egyes törzsekben tehetetlen, kommunikációképtelen lénynek tekintik a babákat; nem beszélnek hozzájuk, szemkontaktus sincs – arccal kifelé hordozzák őket, „helyettük beszélnek” a különböző kulturális minták különböző gyermeknevelési szokásokkal járnak, amelyeknek különböző hatásuk lehet a későbbi fejlődésre

A születés utáni első bio-szocio-pszichológiai átmenet (2,5 hónap) elemei: Biológiai vonatkozások Központi idegrendszer: a kérgi és a kéreg alatti idegpályák mielinizációja, agyi sejtek számának és fajtáinak növekedése, a kéreg alatti aktivitás megnövekedett kérgi szabályozása Pszichofiziológia: az ébrenlét időtartama nő, REM alvás csökken, az alvás NREM szakasszal kezdődik Viselkedéses vonatkozások a látásélesség nő, szociális mosoly kezdete, vizuálisan vezérelt nyúlás, a tárgyak teéjesebb vizuális letapogatása Társas vonatkozások a csecsemő és a gondozói közötti koordináció és érzelmi kapcsolat új minősége Szociális mosoly megjelenése: - a babák már 6 hetes koruktól mosolyognak, de ez még nem szociális mosoly - REM mosoly: REM alvási fázisban fordulnak elő a születés utáni napokban - exogén mosoly: válasz a környezet ingereire - szociális mosoly: a csecsemő válaszként mosolyog mások mosolyára, 2-3 hónapos kor között, mosolyát már emberekre fókuszálja Szociális visszacsatolás: - a vak csecsemőknél is észrevehető a REM mosoly, de ez nem biztos, hogy szociális mosollyá válik - nincs vizuális visszajelzés vak gyerekeknél, tapintásra adja a visszajelzést a vak csecsemő (csiklandozás, bökdösődés) - a szociális mosolyhoz szükséges a vizuális visszacsatolás (a csecsemő látja, hogy visszamosolyognak rá) - a vak gyermekeknél sokkal gyakoribb, hogy a szülő érintéssel jelez vissza

6...