Szoc2 jegyzet KG PDF

Preview

Summary

SZOCIÁLPSZICHOLÓGIA 2 – 2020/2021/I.Axiómák:A személy és a társas világ között oda-vissza kapcsolat van. A valóságot konstruáljuk (kiértékelés, értelmezés) A társas befolyás mindent áthat Motivációs alapelvek: helyzet uralása én, enyém felértékelése kapcsolódás Feldolgozási elvek (információszervezé...

Description

SZOCIÁLPSZICHOLÓGIA 2 – 2020/2021/I. Axiómák:

- saját csoportot képes egyszerre képes kielégíteni az uralás (egyediség) és a kapcsolódás A személy és a társas világ között oda-vissza kapcsolat van. motívumátàattól függően melyik motiváció kerül előtérbe 1. A valóságot konstruáljuk (kiértékelés, értelmezés) o egyediségmáscsoportokkalvalókülönbséghangsúlyozásával,kapcs.saját 2. A társascsoporttal befolyás mindent áthat való hasonlóság által (ha aktiválódik a csoporttagság) o

sajátcsoportotegyszerreészleljükhasonlónakéskülönbözőnek Motivációs alapelvek: § releváns tulajdonságokban hasonló, másokban különbözőàvö. saját csoport konszenzusa meggyőzőbb • helyzet uralása § attól függ•ően,én, hogy hangsúlyos (aktiválódik) vagy nem a csoportidentitás: többi csop.tagot vagy hasonlónak, vagy enyém felértékelése különböz őnek észleljük (hasonlóság vagy egyediség jelentős) • kapcsolódás o eztleginkábbaközepesméretűcsoportoktudjákbiztosítani(nagyoknemelég egyediek, kicsik nem adnak elég biztos Feldolgozási elvek (információszervezés): csoportidentitást) • séma kialakítása: o akkomodáció (új létrehozása) o asszimiláció (sémába illesztés) • konzervativizmus: nehezen változtatunk • hozzáférhetőség • felületesség (heurisztikák) > alaposság (kapacitás)

TÁRSAS IDENTITÁS – „MI” ÉS „ŐK” Önkategorizáció: • •

önmagunk jellemzése személyes tulajdonságokkal: o amik hasonlóvá tesznek másokhoz o amik megkülönböztetnek másoktól

• o o

személyes csoport (család, barát) társadalmi kategória (magyar, ELTE)

Önkategorizációs elmélet: (Turner és mtsai., 1987) • •

önmagunkra mint csoporttagra gondolunk absztrakciós szintek:

•

személyes a viselkedést főleg a társas és a személyes szintek határozzák meg

A saját csoport megismerése: • • •

(hogyan viselkednek, mit gondolnak) (viselkedés → személyiség) megfelelés o a sztereotípiáknak a csoportról o a társadalmilag előírt szerepeknek

- saját csoportot képes egyszerre képes kielégíteni az uralás (egyediség) és a kapcsolódás Én is olyan vagyok? motívumát, attól függően melyik motiváció • kerül előtérbe • az ennek megfelelő viselkedés be a egyediség: más csoportokkal való különbség • hangsúlyozása o olyanná válok, mint a csoport többi tagja kapcs: saját • a csoporttagság az én részévé válik: csoporttal való hasonlóság (ha aktiválódik a o a magyarok csoportjához tartozom → magyar vagyok csoporttagság) o a csoportok normái az én normáim is leszn § releváns tulajdonságokban hasonló, • DE egyediek is akarunk lenni másokban különböző ptimális egyediség: (Brewer, 1991: optimal distinctiveness) § attól függően, hogy hangsúlyos (aktiválódik) vagy nem a csoportidentitás: többi csop.tagot • vagy hasonlónak, vagy különbözőnek észleljük o csoport (hasonlóság vagy egyediség jelentős) • o leginkábba közepes méret (nagyok nem elég o őség más csoportoktól egyediek, kicsik nem adnak elég biztos o soporton belüli differenciáltság csoportidentitást)

– „Sütkérezés a csoport dicsőségének fényében” • • •

és mtsai.,1976)

pl. nyert a focicsapatunk magunkra vesszük a csoport sikereit a csoporthoz tartozás pozitív érzéseket ad

Érzelmek a csoport miatt: • • • •

ez nem az empátia! a csoporttagság az én része, így emocionálisan is jelentős a o pl. mások bűntudatát, dühét is intenzíven lehetnek adott csoportra jellemző érzelmek o ezeket a tagok gyakrabban élik át

•

A csoporttagokat kedveljük: • •

a o

tehát nem azért, mert jobban ismerjük, csak azért, mert tipikusabb csoporttag

•

iselkedés a csoporttal: • • •

igazságos, önzetlen bánásmód áldozatvállalás

Honnan tudom, hogy csoportban vagyok?

•

Külső csoport jelentősége: o pl. közös ellenfél → megjelenik a csoporttudat

K: Nyelvi részrehajlás ( •

és mtsai., 1989: Linguistic Intergroup Bias)

képeket mutattak embereknek helyzetekről: pl. felnőtt és gyerek o ha külső csoporttag: ▪ „beszél a gyerekkel” ▪ konkrét leírás o ha saját csoporttag: ▪ „segít, törődik a gyerekkel” ▪ absztrakt kifejezés

ülső csoport észlelése: • ársas kategorizáció o o egyformának (homogenitás –

fferenciálnánk, nem utálhatnánk…)

külső csoport észlelt homogenitása: •

→

, és nem az egyéni tulajdonságra

ársas identitás elmélete: • • •

a csoporthoz tartozás a csoportközi megkülönböztetés: vannak mások

K: Minimális csoport paradigma (Billig és Tajfel, 1973) •

•

•

random csoportok létrehozása: a csoportoknak… o nincs múltja o nincsenek közös érdekei o nincs interakció o nincs konfliktus o nincsenek sztereotípiák fizetési mátrix: o tagnak vagy másnak adna o az emberek a különbség maximalizálására törekedtek tehát még így is van részrehajlás

ársas identitás → diszkrimináció? •

csak o o o

mellett: yegetése gyenlőtlen státuszú csoportok

zélsőséges fenyegetés: • • • • o o

Csoporthoz tartozás:

: (Erving

, 1963)

• társadalmilag leértékelt (tulajdonság, csoporttagság…) • „szégyellnivaló” • HATÁSA: • teljesítményre: ( ) o főleg nőknél és rasszbeli kisebbségeknél / összetett feladat / identitás kiugróság / szter. releváns o sztereotípia felerősödése figyelmi állapotot vált ki itorozás gátláso → teljesítményromlás o

csökken 1. énmegerősítés 2. ív identitásra 3. (pl. egy sikeres nő) 4. átkeretezés: a feladat nem fenyegetés, hanem kihívás

• o o

a csoporttagság a pozitív önértékelés alapja lenne… zemély / csoport diszkriminációs diszkrepancia: ▪ zemélyes diszkrimináció tagadása VAGY ▪ soport diszkrimináció elismerése

o

ttribúci (attributional ambiguity): ▪ zért dicsérnek, mert jól csináltam képest” jól csináltam? ▪ éd: • ▪ ehezít: • • • • ársas összehaso ▪ átrányos helyzetű csoporttaghoz történő hasonlítás a többségi csoport tagjai helyett

o • o o o

stresszbetegségek terhelt társas interakciók anult tehetetlenség (!): ▪ devitalizáltság: hiába igyekszem, nem ezen múlik ▪ elválnak a tettek és következményeik

o

yéni mobilitás: ▪ rasszizmus internalizációja (Clark & Clark, 1947) • • ha pl. ebben nő fel gyerekként ▪ ezidentifikáció: („pszichológiai szakítás”) • a csoporttagság emlékeztetőinek mellőzése • • (tag vagyok, de nem olyan, mint a többiek) ▪ isszoci ) • (ne vegyék észre) • • migráció → folyamatos félelem: felfedezhetik az eredeti identitást társadalmi változás: ▪ ársas kreativitás: • a • ▪ ársas ve • kollektív cselekvés • célja – társadalmi változáson keresztül

•

o

CSOPORTKÖZI KONFLIKTUSOK & ELLENSÉGESSÉG Minden, ami erősíti a csoportidentitást, felerősíti a konfliktusokat.

K: Rablóbarlang (Sheriff és mtsai., 1949) csak harmadszor jött ki a jó eredmény… • nyári tábor, véletlenszerű csoportok alakítása • csoportidentitás kialakulása: zászló, normák, stb. • nem tudnak a másik csoportról o lső találkozás: verseny ▪ → reális konfliktus elmélete ▪ csoporttagok közti szolidaritás ▪ ifelé otipizálás, ellenségeskedés • hogyan lehet csökkenteni a konfliktusokat? o ölérendelt célok ▪ sikeres együttműködés → pozitív interakció → ellenségeskedés megszűnése ▪ olyan feladatokat kaptak, amiket csak közösen, a másik csoporttal együttműködve tudtak megoldani (teherautó kihúzása a sárból, tűzoltás…) • o konfliktus ≠ versengés o valójában egy csoport jött létre az interakcióban • o o o

nagyobb, mint a tényleges hátrány (Crosby, 1976) ▪ hozzánk hasonló, de nálunk sikeresebb emberhez hasonlítjuk magunkat (Runciman, 1966) ▪ k, hogy aki hozzánk hasonló, az nálunk sikeresebb → cselekvésre sarkall

onfliktus fokozódása: • o o • o o o

•

oporton belül: ▪ többet vagyunk együtt → csoportpolarizáció (vélemények radikalizálódnak) ülső csoporttal: ▪ vélemények megkeményedése → alkupozíció / fenyegetés / versengé yhe mértékű (pl. egyenlőtlen státusz, önértékelés fenyegetése, versengés) ▪ imináció zélsőséges (pl. csoport megszűnése) ▪ rifikáció ikariáló bosszú: ▪ a külső csoport általában ártatlan tagján állni bosszút ▪ ollektív büntetés… ▪ sem az elkövető, sem az áldozat nem közvetlenül érintett (társas identitás…)

o o o

soporttól segítségkérés → több oldal kétfelé polarizálódik incs semleges pozíció a konfliktusban → tovább mélyül megváltozhat az elkövető–áldozat viszony

o

a mi szent vallásunk vs. az ő hülye babonájuk

• • o

o

• o

rt agressziója: külső ok ▪ a helyzet igazolja ▪ indokolt mértékű ülső csoport agressziója: belső ok ▪ rossz szándék ▪ rossz a természetük ó kötődés → másik csoport leértékelése, előítéletek, fenyegetettség érzése, dehumanizáció

• o o o

amit „ők” mondanak, az nem lehet jó még akkor sem, ha „mi” is ezt mondjuk egoldás: anonim / semleges fél javasoljon

o o o

öveli a konfliktust beszűkült gondolkodás integratív komplexitás csökkenése → nem veszünk figyelembe más szempontokat (Dasgupta és mtsai., 1997) közelség & hasonlóság → jobban csoportnak észlelem őket önbeteljesítő jóslattá válik agresszívebben lépünk fel ellenük

•

• o o o

zélsőséges konfliktus: •

•

át csoport felértékelése a másik teljes leigázásának vágya feltételei: o atalmi különbség (az erősebb csoport elhiszi, hogy bármit megtehet) o orális kirekesztés (őket nem védik a normák és szabályok) o o ódása (fokozatosan) o eszenzitizáció

• o o o

így nem élik meg agresszióként, amit tesznek „áldozatot tesznek” a csoportért → lojalitás

A CSOPORTKÖZI KONFLIKTUSOK & AZ ELLENSÉGESSÉG ENYHÍTÉSE Az előző folyamatok megfordításai segítik a konfliktusok megoldását :) • • • • •

helyzet hatásának észrevétele célok összeegyeztetése együttműködés növelése új, inkluzív csoportok létrehozása együttműködő normák aktiválása

egoldási szintek: • • •

Előítéletek, sztereotípiák (szoc. 1 ismétlése): • • • • • • •

társas kategorizáció megfelelési torzítás kiugró információk egyenlőtlenségek igazolása – hiedelmek automatikus aktiváció szorongás, arousal konzervativizmus

gyü tműködés • • • •

új, pozitív identitás keletkezik o fölérendelt identitás o közös csoportidentitás megmarad az eredeti pozitív identitás a kisebb csoportoknak is fontos szerepe van, hozzájárulásuk értékelhető

ontaktus hipotézis: ( • •

a kontaktus csökkenti az ellenségeskedést o o o o

• o o o

közös célok sikeres együttműködés egyenlő státusz támogató normák & intézmények (egymásra ható folyamatok) csökken a szorongás csökken az előítélet növekszik az empátia

ltípusképzés megakadályozása (subtyping): • • •

az altípusképzés megakadályozza, hogy a kontaktus generalizálódjon „Ő normális, de a többiek nem.” 1. iós szakasz (a személyes identitás kiugróvá tétele) 2. (a kategória kiugróvá tétele) 3. átkategorizálás (fölérendelt csoport kiugróvá tétele)

Empátia: • • •

hasonlóság észlelése → agresszió csökkenése tesz lehetővé

ormák: • •

agressziót kontrolláló törvények a saját csoportban

nformációfeldolgozás: •

felületes: → több agresszió o arousal → beszűkült gondolkodás o normák hatása

• o o

helyzet újraértelmezése értékek, attitűdök

árgyalás: • • •

•

kommunikáció a megegyezés érdekében részben ellentétes érdekek esetén is működik feltételei: o megértés o elfogadható célok o bizalom o támogató harmadik fél megoldási módok: ) ( o kikényszerített: ▪ win-lose ▪ o disztributív: ▪ elosztás ▪ nem feltétlenül egyenlő arányban o integratív: ( ) ▪ win-win ▪ mindkét fél szempontjai érvényesülnek ▪ nem kompromisszum!

• o o o o

időnyomás torzított percepció bizalomhiány kulturális különbségek

armadik fél bevonása: • • •

így a megegyezés menete nem lesz újabb konfliktusok forrása

utokinetikus hatás (Sheriff, 1936) • •

becslés: mennyit „mozdul el” a fénypont a becslések konvergáltak, ha hallották az előző válaszát → információs befolyás

nformációs befolyás: • •

a helyzetek o o

ának motivációja miatt

minél pontosabbak szeretnénk lenni, annál jobban figyelünk másokra ha több ember ugyanarra a megoldásra jut, biztos az a helyes

Normatív befolyás – • • • •

egyértelmű perceptuális feladat beépített emberek csupán 25% volt teljesen független …

• •

Az egyén gondolatainak, érzéseinek vagy viselkedésének a csoportnorma irányába történő elmozdulása okai: o apcsolódás igénye: ▪ kritika és kiközösítés elkerülése ▪ csoportidentitás kifejezése o helyzetek uralása: ▪ másoknak biztos igaza van én tévedek

• o o

meggyőződés, hogy a csoportnak igaza van a viselkedés a csoport távollétében is megmarad

o o o

normáknak megfelelően viselkedünk → akkor is, ha személyesen nem fogadjuk el oka: jó kapcsolatért a csoport jutalmaz és büntet

•

öbbszörös tudatlanság: •

nyilvánosan mindenki konformitást mutat egy olyan látszólagos normával, amelyet valóban személyesen senki nem fogad el

• •

túlbecsüljük mások véleményének, tulajdonságainak és viselkedésének a miénkhez való hasonlóságát oka: kapcsolódás és helyzetek uralásának motivációja

hatás

onatkoztatási • •

egy adott döntés szempontjából kiemelkedő személy vagy csoport o o

motivációja azok lesznek, akikkel hasonló értékeink és attitűdjeink vannak

o o

helyzet ának motivációja azok lesznek, akik releváns tudással és képességekkel rendelkeznek

•

Bennington kutatás •

a csoport hosszútávú hatása az attitűdökre

•

ha több ember jut ugyanarra a döntésre, inkább helyes DE a csoportfolyamatok nem garantálják, hogy a konszenzust az érvek feldolgozása nyomán alakították ki sötét oldala: o egfontolás nélküli: ▪ heurisztikák nyomán kialakított ▪ nem fontolják meg az érveket o üggetle ség nélküli ▪ a csoporttagok részrehajlóak → az összetartó vélemény nem megbízható

•

asonlóság és különbözőség paradoxona: • •

a hozzánk hasonlókat tartjuk megbízható forrásnak a konszenzusban akkor bízunk, ha sokféle ember hozta

• • •

Janis (1972): Bay of Pigs Invasion, 1961 okai: o o o o

• • o o o o o o

tagok hasonló háttere a tagok elnyomják kétségeiket nyilvános konformizmus többszörös tudatlanság

nyílt vita ellenvélemény támogatása diverzitás elősegítése konformizmust sugalló nyomás csökkentése demokratikus vezetés ördög ügyvédje szerep → megkérdőjelezés

soportos kockázatvállalás: •

a legtöbbször csoportban jobban vállalunk kockázatot DE bizonyos döntéseknél kevésbé kockázatvállaló a csoport

• •

információs + normatív befolyás a csoport véleménye szélsőségesebbé válik az interakció során

izáció:

nformációfeldolgozás: • o o o

mások is követik a normát heurisztikák otiváció: jobb csapattaggá válni

o o

több ember → több érv + magabiztosabb érvelés + hosszabb, részletesebb megvitatás a többségnek meggyőző ereje van

•

isebbségi befolyásolá • •

• •

nem kell karizmatikus személyiség kell: o kitartani a kisebbségi vélemény mellett ▪ K: 36 db kék dia: • a kisebbség zöldnek mondja • 24-szer: 1,25% áttér • 36-szor: 8,42% áttér o agabiztosság bízni benne, hogy jó a kisebbségi álláspont kiterjesztett hatás: o a kisebbségi befolyás megtapasztalása nyitottabbá tehet a : o lönböző o g (tőlünk különbözik + más a véleménye) o egymástól eltérő emberek azonos kisebbségi véleményen → o rugalmas, kompromisszumkész, nem részrehajló o magabiztos

• o o

a

r

•

ményre jobban figyelünk alternatívák megfontolása hatás: vonzó az ellenszegülés

o

onformizmus megtörése: • o o • o o

• • • • •

normatív befolyás behódolás felületes feldolgozás információs befolyás áttérés szisztematikus feldolgozás

csoportalakulás csoportos döntéshozatal csoporton belüli interakciók vezetés csoportközi konfliktusok

ársas normák: • • • •

általánosan elfogadott gondolkodás-, érzés- és cselekvésmód információ a megfelelőségről: „helyes” viselkedés o o o o

eíró: ▪ amit a csoport tipikusan csinál (cselekvésheurisztikák) lőíró: ▪ ahogyan a csoportnak kell (nagyobb kognitív erőfeszítést igényel) hatásuk együtt a legerősebb a normák egymásnak ellentmondóak: nincs hatás

normák mechanikája: • o o

jutalom és büntetés cselekvésheurisztikák

o o

helyesnek tartjuk internalizált normák

•

apcsolódás motivációja • •

normakövetés = csoporthoz tartozás egyet nem értés → önértékelés csökkenése

lérhetőség • • • • •

a közvetlen emlékeztetők o pl. környezet: szemetes utca / tiszta utca mások normakövető viselkedésének példája o legerősebben a saját csoport tagjainak viselkedése hat normához kapcsolódó üzenetek előfeszítés

csoport aktiválja a normát: • • • • •

csoportidentitás kiugrósága vezetők viselkedése mások is betartják a normát csoportközi összehasonlítás gyakori előhívás

eindividuáció (egyéniségvesztés) – csoportvitában (Festinger, Pepitone, Newcomb, 1952) • • • •

gátlástalanság fokozott figyelem a csoportra azonosulás a csoporttal erőszak? o : több agresszió o : kevesebb agresszió

IDE: A társas identitás deindividuációs hatásának modellje (Reicher, Spears, Lea, 1995) • • •

csoportnormák elérhetősége → személyes normák háttérbe szorulása csoport kiugrósága → csoportalapú viselkedés Kognitív SIDE

Stratégiai SIDE

anonimitás – feloldódás a csoportban

anonimitás – a külső csoport felé

személyes identitás a háttérbe szorul → nem éljük meg az egyéniséget

csoportidentitás kifejezésének lehetősége → a csoporthoz tartozás jutalmaz

a csoportalapú viselkedés kiugró

a csoportalapú viselkedés „éri meg”

→ ingroup normatív viselkedés

Viszonzás normája: • • •

az elvárás, hogy viszonozzuk a szívességeket, a javakat és az engedményeket, amiket kapunk a viszonzás után is fennmarad a segítő viselkedés ( és mtsai., 1975: Door-in-the-face technique) o → állalja → engedmény → o eltételei: ▪ nagy eredeti kérés ▪ legyen módja visszautasítani ▪ ugyanaz kérjen másodszor is és kapcsolódva az eredeti kéréshez

• o o

kollektivista kultúrákban erősebb a viszonzás normája a szívességeket kevésbé fogadják el

ársas elkötelező é normája • •

„szerződések”, ígéretek betartása o o

(Cialdini és mtsai., 1978: Low-ball technique) az egyezséget követően nőnek a költségek és csökken a haszon az emberek mégis kitartanak az egyezség mellett

viszonzás és az elköteleződés hosszútávú következményei • • •

a társas szerződések betartása a pozitív én-kép fenntartása az együttműködés és koordináció lehetővé tétele

ENGEDELMESSÉG ÉS LÁZADÁS A hatalomnak való engedelmesség normája: • • • • • •

személyes konformizmus miatt (helyesnek érezzük) a legitim hatalom utasításainak engedelmeskedünk jutalom vagy büntetés nélkül is! aktiválása: o fizikai közelség o hatalom normájára kiélezett figyelem: pl. instrukciók más normáknak nem szabad aktiválódnia ha megvan a fizi...