Mikroökonómia jegyzet teljes PDF

Preview

Summary

Download Mikroökonómia jegyzet teljes PDF

Description

MIKROÖKONÓMIA: a háztartások és vállalatok, vagyis a gazdasági egységek döntéseivel és azok hatásával foglalkozik. MODELLekkel dolgozik a legtöbb közgazdász.      

Feltevésekkel él, a valóság leegyszerűsített megjelenítése. Nem fedi a teljes igazságot; csak konkrét, speciális célokra használható Egymással kölcsönhatásban álló kérdések könnyebben megmagyarázhatóak segítségével. Exogén és endogén változók is befolyásolják. Konzisztens rendszer, matematikai eszközökkel létrehozva. A vizsgált dolog csak néhány, legfontosabb sajátosságát adjuk meg.

A FOGYASZTÓ egyetlen személy, választása tárgyát a piacon lévő JÓSZÁGKOSARAK képezik.     

Célja: személyes jólétének maximalizálása, önérdekkövető. Szabadon dönt, racionális a választása, marginális értékekben gondolkodik. Mindig a legkisebb alternatív költségűt választja. Mivel a modell statikus, ezért eltekintünk az időtényezőtől. Ha kielégít egy szükségletet, az HASZNOSSÁG érzetet kelt, hasznossági függvénye van.

Mit vizsgál?  

Mennyit és miért akar fogyasztani a fogyasztó? Mennyit és miért akar termelni a termelő?

OPTIMALIZÁCIÓ: az emberek számukra még megfizethető, legjobb fogyasztási mintát keresik.

EGYENSÚLY: az árak mindaddig igazodnak, amíg az emberek valami iránti kereslete egyenlő nem lesz a kínált mennyiséggel. (EGYENSÚLYI ÁR!)

PIACI KERESLET: a vásárlók összessége különböző lehetséges árakon mennyit képes és hajlandó megvenni a termékből.

PIACI KÍNÁLAT: különböző lehetséges árakon mennyit képes és hajlandó előállítani a termelő, eladó.

JOGSZABÁLYOK HATÁSA A KERESLETRE, KÍNÁLATRA



ÁRPADLÓ: az a minimális ár, ami alatt nem lehet eladni a terméket, ezt a kormányzat vezeti be.  Akkor hatásos, ha az árpadló az egyensúlyi ár fölött van.  Magasan tartja az árakat, csökken a kínált mennyiség.  Támogatott árminimum: a kormány mint végső vevő megveszi a felesleget → nincs feketepiac.



ÁRPLAFON: az a maximális ár, ami fölött nem lehet eladni a terméket – a kormányzat vezeti  Akkor hatásos, ha az árplafon az egyensúlyi ár fölött van.  Alacsonyan tartja az árakat, a kínált mennyiség csökken.

be.

ALTERNATÍV KÖLTSÉG: Minden, amiről le kell mondanunk azért, hogy egy adott dolgot megszerezzünk.

KÖLTSÉGVETÉSI KORLÁT: adott piaci árak (p) és jövedelem (I) mellett, a megvásárolható javak halmazát azok a fogyasztói kosarak alkotják, amelyek nem kerülnek többe, mint amennyi a fogyasztó jövedelme.  Korlátot képeznek az árak(P) és az elkölthető pénzösszeg(I). KÖLTSÉGVETÉS HALMAZ: a jószágkosarak azon halmaza, amelyeket a rendelkezésre álló pénzből a fogyasztó meg tud vásárolni.  

Px*x+Py*y ≤ I Px/Py  Árarány, piaci cserearány  Mennyi y-ról kell lemondani ahhoz, hogy egy egységnyi „x” többletünk legyen.

KÖLTSÉGVETÉSI EGYENES: azon „y” pontok összessége a két jószág terében, amelyek adott pénzjövedelemből (I), adott árak (px;py) mellett a jövedelem teljes elköltésével megvásárolható jószágkosarakat reprezentálják.

KÖLTSÉGVETÉSI EGYENES HELYZETÉNEK VÁLTOZÁSAI

ADÓK: 



Termékadó:  Mennyiségi: minden elfogyasztott egység után fizetni kell (Px+t)*x  Érték: általában százalékosan (Px*x)*(1+t)  Ha x termékre adózunk, a függvény meredekebb lesz. Jövedelem utáni adózás: olyan, mintha kevesebb lenne a jövedelem, párhuzamosan balra tolódik a korlát

ADAGOLÁS

A fogyasztó döntését 3 tényező határozza meg:   

preferenciák, ár, jövedelem.

PREFERENCIA: valamely megoldás (itt valamely jószág vagy jószágcsoport) előnyben részesítése.  



Feltesszük, hogy a fogyasztó képes bármely két jószágkosarat összevetni egymással. Jele: - Szigorúan preferál - Legalább olyan jó - Közömbös A fogyasztó az összes jószágkosarat páronként össze tudja hasonlítani és meg tudja állapítani közöttük a megfelelő relációt, ha preferenciarendezése (teljesség).  Teljes (A>=B és B>=A közül legalább az egyik teljesül minden lehetséges jószágkombinációra)  Tranzitív (ha A>=B és B>=C, akkor A>=C).  Dominancia elve – a több az jobb.

PREFERENCIARENDSZER: a döntéshozó egyéni céljait és értékelését tükrözi. HASZNOSSÁG: a preferenciák leírására alkalmas eljárás. Értéke megmutatja a preferencia-sorrendet.  

Mennyire jók egyes jószágkosarak. A fogyasztók úgy dönt, hogy mérlegeli, mennyire jók, hasznosak a kosarak, értékeket rendel hozzá.

HASZNOS JÓSZÁG: minden olyan anyagi vagy nem anyagi jószág, amely képes szükségletet kielégíteni, és amelyre vonatkozóan a társadalom valamely tagjának hiányérzete van.

HASZNOSSÁGI FÜGGVÉNY: a különböző javak mennyisége (fogyasztói kosarak) és az elfogyasztásuk által nyerhető hasznosságérzet közötti kapcsolat. Bemutatja a fogyasztó ízlésvilágát.  



A hasznossági görbe különböző jószágkombinációkhoz rendel értékeket. Azon jószágkombinációk, amelyekhez ugyanazt az értéket rendeli, azok egy közömbösségi görbén vannak. Aszerint, hogy a hozzárendelés milyen függvénnyel, milyen képlettel írható le, beszélünk különböző preferenciarendezésekről.

 Konvex preferenciarendezés: amikor a fogyasztó az átlagosat preferálja a szélsőségessel szemben.  Konkáv preferenciarendezés  Telített preferenciarendezés

KÖZÖMBÖSSÉGI GÖRBE: az egymással közömbösségi viszonyban álló jószágkosarakat reprezentáló pontok mértani helye a fogyasztói térben.    

Közömbösségi görbék nem metszhetik egymást. Azok a kosarak, amelyek ugyanolyan étékkel bírnak, ugyanazon a görbén vannak. A jószágtér minden pontján átmegy egy közömbösségi görbe. Több-jobb elv: ha egy kosárban több van, akkor preferálva van (amennyiben ez érvényesül, a görbe negatív).

HELYETTESÍTÉSI HATÁRARÁNY:

Konvex közömbösségi görbéknél (jól viselkedő esetben x mennyiségének növekedésével párhuzamosan a helyettesítési határrátája csökken, y-ból kevesebbet hajlandó feláldozni a fogyasztó a bőségesebb x további növeléséért. X1 x2

Szubjektív arány, amely mellett a fogyasztó ég hajlandó kicserélni egymással a két terméket.

Az optimális pontban: a közömbösségi görbe adott pontjába húzott érintő meredeksége (MRS) megegyezik az költségvetési egyenes meredekségével.

JÓL VISELKEDŐ ESET: Azonban semleges, kiegészítő, tökéletesen helyettesítő termék esetén változik az optimális választás.

Ordinális hasznosság alapján kell dönteni!

COBB-DOUGLAS PREFERENCIA

Ha az MRS növekvő, akkor a fv. meredeksége pozitív, ha pedig csökken az MRS, akkor negatív meredekségű.

A JÖVEDELEMVÁLTOZÁS HATÁSA A KERESLETRE A pontok, amelyeken átmegy a görbe jelzik az adott szintek optimális kosarait.

── INFERIOR JÓSZÁG ESETÉBEN

── SEMLEGES JÓSZÁG ESETÉBEN

AZ ÁRVÁLTOZÁS HATÁSA A KERESLETRE

ÁR-FOGYASZTÁS GÖRBE TULAJDONSÁGAI 1.) 2.) 3.) 4.)

Px ↓ → U↑ Ha PEP ↓ → x ↑ és y ↓ K-ban: keresletet elfojtó ár → PEP a K-ban húzott vízszintes vonal alatt halad Ha Px ↓ ÉS x ↓ → x azon a szakaszon Giffen jószág

PIACI KERESLET: az egyéni keresletek összessége 

Piaci keresleti görbe: az adott jószágnak az összes fogyasztó által keresett összmennyisége az ár függvényében. X

D1

D1+D2

D2 Y

D1+D2: Egészen addig kell meghagyni a D2 függvényt, ameddig el nem éri az az árat, ahol a D1 kezdődik, onnan a D1 függvénnyel kell folytatni.

RUGALMASSÁG: azt vizsgálja, hogy ha a fogyasztó jövedelme (I), a jószág saját ára (Px), vagy egy másik jószág ára (Py) megváltozik, akkor hogyan változik az x jószág ára.  

Arányszámok: Fajtái: 

A kereslet árrugalmassága azt fejezi ki, hogy a jószág árának 1%-os változása hány %-os változást idéz elő a keresett mennyiségben. Jele: |ηx| (mindig abszolút értekben kell)

o A kereslet kereszt-árrugalmassága azt fejezi ki, hogy egy termék árának 1%-os változása hány %-os változást idéz elő a másik termék keresett mennyiségben. Jele: ηxy 

   

A kereslet jövedelemrugalmassága azt fejezi ki, hogy hány %-kal változik meg egy áru keresett mennyisége a fogyasztó jövedelmének 1%-os változásának hatására. Jele: εx

Leginkább pontrugalmasságot számolunk. Dimenzió nélküli viszonyszám, korlátlanul összehasonlítható. Értéke általában attól függ, hogy a keresleti görbe melyik pontjában határozzuk meg. Rugalmasság értéke: o ε>1 a kereslet rugalmas, 1%-os változás 1%-nál nagyobb keresletváltozást vált ki; o

ε=1 εgazdasági költségek összege Profit

!PARRETO HATÉKONYSÁG: Senki sem hozható jobb helyzetbe anélkül, hogy másnak ne rontaná a helyzetét. !Határtermék: mennyivel változik a kibocsájtás, ha a munka mennyiségét növeljük. (termelési függvény+ hosszú távú nem kell) rövidtávú igen

* � ꞊ porfit

Termelői magatartást korlátozó feltételek -

-

-

* Amikor Q-ra van rendezve a termelési függvény -> parciális termelési függvény

-

Idő – mennyi ideje van reagálni a piaci változásokra. Technológia – technika fejlettsége Költség – milyen erőforrásokat, mennyiért szerez be. Piac – mennyit, mennyiért ad el.

KÖLTSÉGVETÉSI FÜGGVÉNYEK Fix rész, nem függ a kib á á ól

    

TC – teljes költség: változó költség (VC) + fix költség (FC) AC – átlagos költség AFC – átlagos fix költség AVC – átlagos változó költség MC – határköltség: ha egységnyivel növeljük a költség mennyivel változik o A teljes költség Q szerinti deriváltja.

termelést, a

NORMÁL PROFIT – implicit költségekből nem elszámolható rész. GAZDASÁGI PROFIT – bevételből levonjuk a gazdasági költségeket. SZÁMVITELI PROFIT – bevételből levonjuk a kiadásokat. –

Gazdasági profit + implicit költségek nem elszámolható része

A VÁLLALAT MOZGÁSTERE, PIACI SZERKEZETEK 1.) szereplők száma (eladó – vevő); 2.) termék jellege: homogén: a termékek egyformák, a fogyasztó számára mindegy melyik termelő termékét választja ⇒ az árat nézi; differenciált: a termelő megkülönbözteti saját termékét a többi termelő termékétől, monopolhelyzetet tud kialakítani, az árakat el tudja téríteni MC-től (pl. márkázás); 4.) informáltság: a szereplők teljeskörűen rendelkeznek-e a döntéseikhez szükséges információkkal Következmény az iparági szereplőkre 5.) ármeghatározó vagy árelfogadó.

JELLEMZŐI:

tökéletes verseny

monopolisztikus verseny

szereplők száma

sok eladó, sok vevő

sok eladó, sok vevő néhány eladó, sok vevő

1 eladó, sok vevő

termék jellege

homogén

differenciált

-

be- és kilépés

szabad

szabad

informáltság

tökéletes (teljes) árelfogadó

nem tökéletes

árelfogadó

ármeghatározó

oligopólium

homogén v.

tiszta monopólium

differenciált belépési korlátok nem tökéletes

belépési korlátok nem feltétlen tökéletes ármeghatározó ármeghatározó

ármeghatározó TÖKÉLETES VERSENY: alapmodell a neoklasszikus elméleti közgazdaságtanban. Az elemzések alapja, ehhez viszonyítva határozzuk meg a többi piaci szerkezetet.

TISZTA MONOPÓLIUM: az adott termék piacán 1 vállalat elégíti ki a piaci keresletet, képes befolyásolni a kínálatot, az árakat, belépési korlátokat tud állítani. Elméleti modell. KÖZTES PIACI SZERKEZETEK: átmenet a két szélsőség között, a gyakorlatban gyakoriak. TELJES BEVÉTELT: R = P*Q HATÁRBEVÉTELT: hogyan változik az összbevétel, ha a termelést egységnyivel növeljük. MR = dR/dq ÁTLAGBEVÉTELT: AR = R/Q = P*Q/Q = P Megj.: MR és AR alakulása a vállalat helyzetétől függ: -

árelfogadó

(döntés

csak

a

mennyiségről)

d: a vállalat által érzékelt keresleti függvény, ami nem a piaci keresleti függvény! Az értékesítés korlátja technológiai oldalról jelenik meg ⇒ a vállalat kapacitása határozza meg. - ármeghatározó (döntés árról, mennyiségről) Döntés: olyan P,

Q kombináció, ahol π

maximális. d: egyidejűleg kell vizsgálni az ár-mennyiség alakulását. P = a-b*Q 2 TR = P*Q = a*Q – b*Q MR = dTR/dQ = a – 2*b*Q PROFITMAXIMUM Elődleges feltétel: π(q) = R(q) – C(q) -> maximum dπ(q)/dq = dTR(q)/dq – dTC(q)/dq = MR(q) – MC(q) MR(q) – MC(q) = 0 -> itt lesz maximális MR(q*) = MC(q*) Másodlagos feltétel: dMR(q)/dq < dMC(q)/dq (azaz: MC növekvő) Megj.: ezek a feltételek függetlenek attól, hogy a vállalat árelfogadó vagy ármeghatározó!!!

Pe: a vállalat számára külső adottság; 



meghatározza, hogy eggyel növelve az eladást, hogyan változik az összbevétel (R meredeksége: P) ⇒ MR vízszintes.

MR: meghatározza, hogy milyen a vállalat teljes bevételi függvénye (R). Döntési tartomány: (q1;q2)

FEDEZETI PONT (F): olyan termelési mennyiség, ahol R꞊C TV esetén a fedezeti pont fix mennyiséghez köthető ACmin (= MC) ÜZEMBEZÁRÁSI PONT (Ü): elválasztja egymástól azt a tartományt, ahol a vállalatnak rövid távon érdemes, illetve nem érdemes termelnie. TV esetén fix mennyiséghez köthető AVmin (= MC) VEZTESÉG MINIMALIZÁLÁS: a bevétel fedezi a fix költség egy részét.

FOGYASZTÓI TÖBBLET: BRUTTÓ FOGYASZTÓI TÖBBLET: Az az összeg, amit a fogyasztó az adott jószág adott mennyiségéért hajlandó kifizetni. A rezervációs árak összege. NETTÓ FOGYASZTÓI TÖBBLET: Általában a nettó fogyasztói többletet használjuk Jele: CS Megmutatja, hogy mennyivel többet lenne hajlandó kifizetni a fogyasztó adott jószág adott mennyiségéért annál, mint amennyit ki kell fizetnie. A fogyasztó jólétének egyik mérőszáma.

MONOPÓLIUM: egy eladó és vele szemben sok vevő.   

Egy termelő Ármeghatározó: nem elfogadja az árakat, hanem ő mondja meg, hogy mennyi lesz. Be/kilépési korlátok o természetes korlátok – az iparágban használt technológiával függ össze természetes monopólium o mesterséges korlátok – a vállalat hatalmának felhasználásával valósul meg

→

Kialakulásának okai: 

  

Hatékonyság - természetes monopólium - - optimális üzemméret nagysága a piaci kereslethez képest; Jogi korlátozás - szerzői jogok, szabadalmak által; Belépések korlátozása A már piacon lévő vállalatok kiszorító magatartása, stratégiai szövetség → megszűnik a verseny, monopóliumként működhetnek.

A monopólium célja a profitmaximalizálás:    

Keresleti függvény: P = a - b*Q Profitfüggvény: π = P*Q - TC(Q) = (a - b*Q)*Q – TC(Q) ꞊ a*Q – b*Q2 – TC(Q) Elsődleges feltétel:  dπ/dQ = 0, azaz MR = MC Másodlagos feltétel:  dMR/dQ < dMC/dQ

Termelői többlet:  

egy egységre vetítve a mindenkori piaci árnak a kínálati árat, azaz a határköltséget meghaladó része; a termelés egészét tekintve a teljes árbevételnek a határköltségek összegét meghaladó része.

Holtteherveszteség: 

Két állapot összehasonlításakor az eredeti fogyasztói és termelői többletek összegében mutatkozó csökkenést holtteher veszteségnek nevezzük.

TÖKÉLETES VERSENY – TISZTA MONOPÓLIUM   

iparági szint azonos keresleti és költségviszonyok a társadalmi jólét szempontjából vizsgáljuk (Ft és Tt alakulása)

Nagy a verseny;    

Minden információ azonnal rendelkezésre áll; Nincs értelme a fejlesztésnek; Innováció szempontjából nem szerencsés; Társadalmi jólét szempontjából kedvező.

Nincs verseny;     

Állami szabályozás (output-, profit-, árszabályozás); Alacsony motiváció az innovációra; DE: monopolhatalom nélkül nincs pénz a fejlesztésre! Hosszú távon, az innováció miatt hasznos is lehet! Az állami szabályozásnak megtámadható piacokat kell létrehozni.

Ügyesen!...