Vegetativ idegrendszer jegyzet PDF

Preview

Summary

idegrendszer szervezet a szemben a szomatikus a zsigeri receptorokban keltett impulzusok KIR axonok az effektor sejteken, simaizom mirigy is van ez a rostok akaratlagosan nem (autonom IR) sy psy IR valamennyi neuron a neuronok nagy nincs kapcsolata rendszer hogy a 1. egy (gv. IML, ill. az agyidegek ...

Description

vegetatív Vegetatív idegrendszer  szervezet állandóságának biztosítása a változó környezettel szemben és válaszképességének biztosítása  szerveződése a szomatikus IR-éhez hasonlóan reflexívekre épül  a zsigeri receptorokban keltett impulzusok afferensek  KIR  kimenő pályákeffektorok  vegetatív axonok az effektor funkciókat végző sejteken, elsősorban: - szívizom - simaizom - mirigy - zsírsejteken végződnek - (vázizomrostoknak is van vegetatív beidegzése, ez a rostok anyagcseréjét szabályozza)  akaratlagosan nem szabályozhatók (autonom IR)    sy psy enterális IR valamennyi terminális neuron közvetlenül összeköttetésben áll a központtal

neuronok nagy részének nincs közvetlen kp-i kapcsolata

sy/psy rendszer  mindkét rsz-nek közös anatómiai vonása, hogy a pálya: - 1. egy KIR-en belül levő ún. preganglionáris neuronból (gv. IML, ill. az agyidegek homológ motoros magvaiban) - 2. egy, a vegetatív ganglionok valamelyikében elhelyezkedő postganglionaris neuronból (KIR-en kívül) - 3. és a kettő közötti szinapszisból áll  pregangl. neuron velőhüvelyes B-típusú rostpostgang neuron velőtlen C-típusú axon  1 preganglionaris neuron 8-9 postganglionaris neuronhoz diffundál  Anatómiai elhelyezkedés: - A PSY rsz-hez tartozó preganglionaris neuronok egyik része az agytörzsben, a III, VII, IX, X agyidegek magvainak részeként, másik része pedig a sacralis gv. 2-3-4 szegmentumában helyezkedik el (craniosacralis rendszer) Az oculomotorius, a facialis, a glossopharyngeus, a vagus és a sacralis preganglionaris rostok viszonylag hosszúak , a postganglionaris neuronok sejttestje a beidegzett szervek falához közel van, tehát rövid - A SY rsz-hez tartozó preganglionaris neuronok sejttestje a Th1-12 és L1,2,3 szegmentumok IML szürkeállományában van (thoracolumbalis rendszer) A terminális neuronok sejttestje a sy paravertebralis (geinccel párhuzamos) v. prevertebralis (gerinc előtti) ganglionokban van és csak nagyon kis hányad található a beidegzett szervek közelében, a preganglionáris neuronok rövidek, postganglionaris rostok viszonylag hosszúak SY efferensek  preganglionaris rostok (fehér, vékony velőhüvelyes) a gv. elülső gyökeivel kilépő ramus communicans albusként lépnek be a paravertebralis ganglionba - csatolódhatnak a belépés szegmentumában

1

vegetatív a határláncban felfelé v. lefelé is haladhatnak és egy craniálisabb v. caudalisabb ganglionban csatolódhatnak át - további lehetőség: a hasi területen átcsatolódás nélkül hagyják el a határláncot és mint nn. splanchnici a praevertebralis sy ganglionok valamelyikéhez futnak  egyes postganglionaris neuronok axonjai kül. sy idegekbe szerveződve jutnak el a zsigerekhez  mások a dúcláncból a rami communicantes grisein (szürke, velőtlen Schwann-hüvely) keresztül visszalépnek a spinalis idegbe és az ezek ellátási területén levő vegetatív effektorok között oszlanak meg  paravertebrálisban átkapcsolódó: testfali szövetek beidegzését adják  prevertebrálisban: zsigeri szerveket látják el  truncus sympathicus nyaki szakasza: - ganglion cervicale superius  fej sy ellátása: atreriak mentén haladnak fej minden részéhez: vasomotor működést látják el szemhez belépő rostok: m. dilatator pupillaet idegzik be(pupilla tágul)! nyálmirigyek sy beidegzése: sűrű, nagy mucintartalmú nyál elválasztása agyi erek sy beidegzésének nagy része - ganglion cervicale medium  szív, garat, pajzsmirigy - ganglion stellatum: szívet és tüdőt ellátó preganglionáris rostok zöme a Th 3-5-ből ered  Th 6os szegmentumtól a pregang rostok zöme a paravertebrális dúcon átkapcsolódás nélkül áthalad és plexusokat alkot  átkapcsolódás a hasüregben levő ggl. coeliacum, ggl. mesentericum supeius és ggl. mesentericum inferius egyikén  th 6-9(pregang) n. spalnchnicus major  th10-11n. splanchnicus minor ggl. coeliacumban kapcs. át postgang rostok a felső hasűri szerveket idegzik be (gyomor, máj, pancreas, lép) mellékvesevelőt beidegző preganglionáris rostok is innen származnak  ggl. mesentericum sup. et inf.: postgang rostok fonatszerűen körülveszik a mesenteriumban futó atrériákat  Th 12, L1-3 plexus hypogastricus: medencei zsigerek (urogenitalis apparatus, colon distalis része, rectum)  vegetatív dúcaik valószínűleg a sacralis psy eredésű rostok dúcaiként is szerepelnek  alsó végtag sy beidegzése: lumbalis paravertebrális dúcoknak az a. femoralishoz csatlakozó postgang rostjai PSY efferensek  cranialis kirajzás: - III, n. oculomotorius vegetatív magja: agytörzsi Edinger- Westphal féle mag (ebből származnak a pregangl rostok) ggl. ciliareban kapcsolódnak átpostgang rostok: szem belső simaizomzata pupillomotoros: m. sphincter pupillae (szűkít)! m. ciliaris: accomodatio - VII, n. facialis pregang rostjai :  ggl. pterygopalatinumban kapcs. átpostgang: könnymirigy, orrüreg, szájpad nyálka- és nyálmirigyei  ggl. Submandibulare-ban kapcs. átgl. submandibularis, gl sublingualis beidegzése - IX, n. glossopharyngeus ggl. oticumglandula parotis beidegzése - X, n. vagus. pregangl rostok a beidegzett szervekig haladnak, vegetatív ganglionok a szervek falában: szív, tüdő, nyelőcső, gyomor, bélcsatorna a colon transversumig -

2

vegetatív sacralis kirajzás: - plexus pelvicus átkapcsolódási hely: szervek falában - bélcsatorna alsó része, nemi szervek, húgyhólyag Vegetatív alapfonat  postgang neuronok axonvégződései elágazódnak: vegetatív alapfonat, axonvégződések gyöngyfűzérszerűek (varicositas), ebből szabadul fel a transzmitter  beidegzett szerv membránja és a varicositas között 400nm (szianpszis:30nm)  transzmitter nagy területen terjedjen szét  varicositas nagy száma, egymást átfedő axonterminálisok, széles sziaptikus rés vegetatív efferensek diffúz hatása a perif. szerveken Vegetatív afferensek:  visceralis afferensekérző neuronok: belső szervek állapotát érzékelő interoceptorokKIR  mechanoreceptorok, ozmoreceptorok, hőreceptorok, kemoreceptorok  afferensek: C-típusú myelinhüvely nélküli, v. A rostgv hátsó szarvába, v. agytörzs alsó részébe lépnek be  fontos veg. aff: V, VII, IX, X : idegsejtjei az adott agyideg idegdúcaiban



Azt, hogy a pre- és postganglionaris neuronok között az információátvitel kémiai úton történik 1921-ben Otto Loewi bizonyította be: Béka szívet izolált, kanülön keresztül perfúziós folyadékot engedett át rajtavagust ingerelte az addig reguláris frekvenciával működő szív megállt v. bradycarddá vált Egy másik izolált békaszíven a vagusingerelt szíven keresztülfolyt perfúziós folyadékot folyatta átez a szív is megállt, v. bradycarddá vált  kémiai úton történik az ingerületátvitel (Nobel-díj) felszabaduló anyagot nem nevezte meg, vagus-anyagnak nevezte el A felszabaduló kémiai mediátorok alapján a Vegetatív IR-t kolinerg és adrenerg rsz-re lehet osztani Ingerületátvitel a vegetatív ganglionban  preganglionaris rostok elvesztik myelinhüvelyüket, sokszorosan elágaznak  szinapszisok többsége axo-dendritikus  divergencia  konvergencia kolinerg neuron  vmennyi preganglionaris neuron  anatómiailag postganglionáris psy neuronok  verejtékmirigyet beidegző, anatómiailag postganglionáris neuronok  vázizmokban végződő sy vasodilatator neuronok (a többi postganglionáris sy neuron adrenerg) APAch szabadul felpostganglionáris receptor N-AchR-án fejti ki hatását: Na csatornák nyitása(ligand-függő ioncsatorna)postganglionaris membrán depolarizálódikgyors EPSPszummációAP  AchE gyorsan lebontja

3

vegetatív AchE bénítása: szinaptikus résben maradó nagy Ach cc. kezdetben repetatív postganglionáris ingerületeket eredményez, később a tartós depolarizáció miatt a Na csatornák inaktiválódnakganglionáris áttevődés bénul Ach: interneuronálisan képződik kolinból és acetyl-co-enzimA-ból. Nikotinos Ach R-on hat a postganglionaris neuronon Vegetatatív ganglionokban kisméretű katekolamin tartalmú neuronok is vannak (SIFsejtek, -D2 rec), ezek nem hagyják el a gangliontganlionon belüli integráció SY ganlionokon más bemenetek is konvergálhatnak: - enteralis IR-ből, a bél mechanoreceptoraiból jövő primer afferens kolinerg rostokperiférián záródó reflex - olyan afferens idegek kollaterálisai, melyek a gv-be szállítják az ingerületet és SP transzmiterrel működneklassú EPSP , modulátor hatás opioid peptideket tartalmazó rostok preszinaptikusan gátolják, mind az Ach, mind a SP felszabadulását - maga a preganglionáris neuronokból felszabaduló Ach lassú EPSP-t vált ki - lassú IPSP-t valószínűleg a DA váltja ki, az interneuron gerjesztése M1 muszkarinos rec. segítségével történik -



gyors EPSP lassú IPSP Lassú EPSP Késői lassú EPSP 

30ms 2s 30s 4 perc

ACh DA Ach LHRH

N-AchR D2-R M1-Ach-R LHRH-R

A pregang rostok mellett vmennyi psy postganglionaris efferens kolinerg Muszkarinos típusú Ach-R-on hatnak. Kotrm: VIP, NO

Adrenerg neuronok A sy postganglionaris neuronok mintegy 90%-a noradrenerg neuron (10%: kolinerg)  a noradrenerg neuronok a bennük található transzmitter peptidek alapján szubpopulációkat képeznek - csak NA - NA-szomatosztatin (enteralis IR szekretomotoros neuronjai) - NA- enkefalinok - NA-vazopresszin - NA-NPYintestinalis erek lokális véráramszabályozás - NA-ATPpurinerg transzmisszió  SY kolinergben a kotranszmitter: VIP, CGRP 

4

vegetatív

Mellékvesevelő  Krómaffin (krómsókkal festődő) sejtjei a sy postganglionaris neuronokal közös eredetűek  axonjuk nincs  NA és A-t tartalmaznak  Szekréciójuk a krómaffin sejteket beidegző axonok AP-jának hatására jön létre (pregang neuron)  Krómaffin sejtek posztszinaptikus membránján n-Ach-R-ok vannakAch depolarizációCa2+ szint nő exocytosisA, NA véráramba kerül  Vérben található A teljes egészében a krómaffin sejtekből származik, míg a NA részben a krómaffin sejtekből, részben a sy postgang neuronokból Katecholamin receptorok: Farmakológiai alapon az adrenerg receptorokat  és  csoportra osztjuk A kül. receptorok eltérő molekuláris szerkezetűek. 1:  Elsősorban simaizmokon - erek simaizmán - m. dilatator pupillaen - vas deferens simaizmán - gyomor-bélcsatorna egyes záró sphincterein - piloelector izmokon  ingerületük kontrakciót közvetít  IP3/DAG   NA>A 2:  Neuronalis membránokon (elsősorban preszinaptikusan)  Trm. felszabadulásának a szabályozásában van szerepe  cAMP  A NA 1:  Szívösszehúzódások erejét és frekvenciáját fokozza  cAMP   A NA 2  Simaizmokon találhatók, olyanokon, amiken nincs 1 (pl: bronchusok, bronchiolusok), részben pedig olyanokon, amelyek 1-al is rendelkeznek, pl: vázizomzat ereinek simaizmán  Kontrakciót gátolja, elernyesztő hatású  Lényeges szerepet játszanak a bronchusizomzat ellazításában, a bronchusok megfelelő tágasságának a fenntartásában  Ha uazon a simaizomsejten van 1 és 2-R akkor a SY noradrenerg beidegzés az 1-R-on keresztül az érfal simaizmait összehúzza, a keringésben levő A viszont a 2-R-kat aktiválja

5

vegetatív és kisebb mértékben hat az 1-re isvégső hatás a cc-tól és az egymáshoz viszonyított aránytól függ  cAMP   A>NA 3  Sy ingerületet közvetít a zsírsejtekhez  cAMP   NA>A Inaktiválás: reuptake (NA-Na+ kotranszport) NA visszavételét a kokain gátoljatovább fejti ki hatását: szimpatomimetikum Általános elvek  Üreges szervek falának simaizomzatában ált. mind noradrenerg, mind kolinerg beidegzés megtalálható egyik ingerlése fokozza a simaizom intrinsic aktivitását, másiké csökkenti (nincs egységes szabály)  sphincter izmok esetében mind a noradrenerg, mind a kolinerg beidegzés serkentő jellegű, de amíg az egyik a sphincter konstriktor összetevőjét látja el, addig a másik a dilatátort  keringő vérben nincs Ach: lokális hatás  katecholamin van: elnyújtottabb hatás kolinerg aktiváció Azokat a funkciókat segíti elő, amelyek az élet mindennapos fenntartását szolgálják  pl: bélizomzat működésének fokozása  gyomorszekréció növelése  pylorus sphincter elernyesztése  táplálék emésztését felszívását segíti elő anabolikus (energia raktározás) trophotrop (táplálás) üreges zsigeri szervek kiürítése Noradrenerg aktiváció: Általános aktiváció Ergotrop ( energiafelszabadítás, aktiváció) vészhelyzetek: - stressz - intenzív izommunka - félelem - vérzés - düh - fáradtság - fájdalom - fájdalom -hez való alkalmazkodáshoz készíti fel a szervezetet:  A tónusosan aktív sy rostok (vasomotor) fokozott tüzelése  Nyugalomban inaktív sy rostok aktiválódása (pilomotor, sudomotor, mvv, izom vasodilatator)  CANNON-FÉLE VÉSZREAKCIÓ „fight or flight”  Izom vasodilatatorok aktiválódása  Egyéb vasokonstriktorok aktiválódása (splanchnikus)  aktív szövetek vérellátásának fokozása (shift: izom vérellátása nő)

6

vegetatív        

Szívfrekvencia fokozása Szívizom kontraktilitása nő Vérnyomás nő Mvv aktiválódik (splanchnikus idegeken keresztül) A, NA felszabadulás Bronchodilatáció Elernyeszti az akkomodációt, tágítja a pupillákat Süllyeszti a formatio reticularis küszöbét (éber állapot) Emeli a vérben a glc és szabad zsírsav szintet növeli az E-ellátást

A vészreakció mellett azonban más funkciókat is betöltenek a sy NA-erg rostok  artériákhoz futó tónusos NAerg kisülés arterias nyomás fenntartása SY idegek károsodása  Horner syndroma (nyaki SY rostok károsodása) - ptosis (m. tarsalis)  lelógó szemhéj - miosis (m. dilatator pupillae) pupilla szűkület - enophtalmus (m. orbitalis)  szemgolyó beesve az orbitaba - száraz bőr (szudomotor innerváció) Ezek a preganglionáris sérülés esetén jelentkező tünetek! Posztganglionáris sérülés esetén: Paradox pupilla: a pupilla tág Ok: fellép a denervációs túlérzékenység a keringő NA szemben.  denerváció hatására: denervációs túlérzékenység: - extrajunctionalis receptorok - receptorok számának növekedése - simaizom: gap junctionok száma nő - transzmitter reuptake, inaktiváció zavara - fokozott Ca+ permeabilitás  fokozott effektor válasz ( A denervált szövet túlérzékeny lesz saját transzmittereivel szemben)  sy hypofunkció „ esendővé teszi a szervezetet” - túlérzékenység hideggel, hypoglycaemiával szemben - ffi: infertilitas - kezdeti hypotenzió - fáradékonyság  sy túlsúly - hiperhidrosis: tenyér, talp, axilla (mentális izzadás) - Raynand-kór: hidegben az acralis régiók perfúziója nagyon rossz - Főleg fiatal nők betegsége: sympatectomia SY Felkészül a teljesítményre (stressz szituk) Mydriasis Vérnyomás Perctérfogat Tachykardia légzésszám vázizom vérellátása

PSY Felkészül a pihenésre miosis Vérnyomás perctérfogat bradycardia légzésszám nyálelválasztás

7

vegetatív tüdő vérellátása vérdepók kiürülése perisztaltika gátlása vizeletürítés gátlása adrenalin kiáramlás vércukorszint  FFA (zsirsavszint) 

verejtékezés fokozott perisztaltika húgyhójag összehuzódás adrenalin kiáramlás vércukorszint alapanyagcsere

8...