Gazdaságpolitika Jegyzet PDF

Preview

Summary

1. Bevezető részGazdaságpolitika fogalma: Komplex fogalom, az állam legfontosabb funkciója. A közös cselekvés problémáját oldják meg, döntéseket hoznak a közösség jólétének, javának növekedése érdekében.Minél inkább ellenőrzöttebb a tevekénység, annál megalapozottabbak a döntések.Közös cselekvés pro...

Description

Gazdaságpolitika Jegyzet

1. Bevezető rész Gazdaságpolitika fogalma: Komplex fogalom, az állam legfontosabb funkciója. A közös cselekvés problémáját oldják meg, döntéseket hoznak a közösség jólétének, javának növekedése érdekében. Minél inkább ellenőrzöttebb a tevekénység, annál megalapozottabbak a döntések. Közös cselekvés problémája: Az egyén számára a költségek magasabbak, mint a várható haszon, és mindenki letesz erről a cselekvésről. Aki pedig magára vállalja ezt cselekvést, akkor az a közösség számára nagy hasznot jelent. Probléma megoldása: kijelölünk olyan embereket, akik az ilyen helyzetnél ők maguk fognak fellépni a közösség javára (pl. állam, politikusok, hivatalnokok). Közösség java: A közösség által felhasználható jövedelem növekedése. Alapvető elosztási probléma: Azon elérhető javak, erőforrások, amelyekkel a szükségleteinket elégítjük ki, szűkösen állnak rendelkezésre. (Piaci) Szabad csere: A javaknak piacaik vannak, és piacon csak az férhet hozzá a javakhoz, termékekhez, akinek a jövedelme engedi, és tudja fizetni. Ha nem tudja kifizetni akkor nem részesülhet a javakból. Az állam garantálja azt, hogy aki ezeket a javakat megvásárolta, nem fogják elvenni a tulajdonjogát ELŐNYÖK:

-

HÁTRÁNYOK:

-

Az erőforrások leghatékonyabb elosztási módja A lehető legnagyobb jövedelmet lehet elérni a piacon A javak azokhoz jutnak, akik TÉNYLEG feltudják használni, és szükségük van rá - Nagy vagyoni és jövedelmi egyenlőtlenséghez vezet Igazságtalan, társadalmi feszültségekhez is vezethet

Tervezés, terv szerinti elosztás: Az állam a tervező. Meghatározza, hogy kinek a javakból, jövedelemből mennyi jut. Eldöntik, hogy az erőforrásból hova kell kerüljenek. ELŐNY: Igazságosabb a piaci elosztásnál, jövedelem-kiegyenlítődést tud elérni a társadalom. HÁTRÁNY: Nem hatékony, ahhoz hatékony legyen rengeteg információval kell rendelkeznie. Vegyesgazdaság: A két szélsőség, a piaci szabad csere, és tervezés szerinti elosztás előnyeinek a kombinációja. A modern államok gazdaságai ezekre épülnek. Közvetlen ösztönzés: A piaci világban érvényesül, közvetlen kapcsolat van a befektetett energiák és a várható haszon között. Közvetett ösztönzés: Nincs közvetlen kapcsolat a befektetett energiák, és a várható haszon között.

Gazdaságpolitika Jegyzet Kevésbé hatékony. A kevesebb erőbefektetés kevesebb hozammal fog járni.

A gazdaságpolitika szereplői: Közvetlen szereplő(k): Közvetlen döntéseket hozó szereplők.

Hazai szereplők: - kormány parlament, a parlamentben a képviselők, magyar nemzeti bank - politikai pártok - szakszervezetek, kamarák, vállalkozók - Média

Közvetett szereplő(k): Azon szereplők, akik a saját érdekükben a befolyásolják a döntéshozatalt. Ezeknek a szereplőknek nincs döntéshozó szerepük. Külföldi szereplők: - IMF, nemzetközi valutaalap - Hitelminősítők, bankok, OECD, világbank

A gazdaságpolitikai erőterek: amikor a közvetlen szereplők döntéseket hoznak, 4 féle szempont alapján születnek meg a döntéseik

-

Közgazdasági háttér Adott ország hagyományai Nemzetközi környezet Politikai meghatározottság

1) Közgazdasági háttér: - Közgazdaságtan: elméleti hátteret biztosít - Gazdaságpolitika: gyakorlati megvalósíthatóság - Rivális elméletek, amelyek egymásnak ellentmondanak - Mainstream közgazdaságtan: mindig a domináns közgazdasági irány felé megyünk 2) Intézményi meghatározottság/hagyományok: különböző

intézkedéseket, különböző országokban kell bevezetni. - A tervutasítás és a piacgazdaság között van - Tervutasítás: olyan országok, ahol a tervezés érvényesül - Piacgazdaság: olyan országok, ahol a piaci csere irányítja az erőforrások elosztását Vegyesgazdaságok, tipusaik:

Gazdaságpolitika Jegyzet

Állam által vezérelt modell:  A vegyesgazdaságokban az állam domináns szereplő  Az állam sok területen szabályoz, sok törvény, rendelet születik  Az állam sok adót szed be, és a transzferek is magasak  Egyes vállalatok állami kézben vannak (pl. Pénzügyi szektor)

Piacközpontú modell:   

Ezekben az országokban a legnagyobb a piac szerepe az erőforrások elosztásában Jelen van ugyan az állam, adóztat Kevés az állami tulajdonban lévő vállalat (Angolszász modell)

Neokorporatív modell:   

 

Német, vagy kontinentális megoldás, ahol a német kultúra jelentősen befolyásol Jelentős a központi beavatkozás a gazdasági ügyekbe Az intézkedéseket nem maga a kormány dönti el, hanem gazdasági szereplőkkel, és állandó egyeztetésekre van szükség (Háromoldalú rendszer) Egyik oldal: kormányzat, másik oldal: szakszervezetek, munkavállalók képviselői, harmadik oldal: munkáltatók, vállalkozói szakszervezetek Újraelosztási arány: Kormányzati kiadások a nemzeti jövedelemhez viszonyított aránya (GNP/GDP)

3) Nemzetközi környezet:  Befolyásolja azt, hogy mennyire lehet sikeres egy ország, milyen gyors a gazdasági növekedés  Ha nemzetközi környezet rossz, akkor az adott ország gazdasági mutatója is rossz  WTO – Világkereskedelmi szövetség  Washingtoni konszenzus (1989) a fejlődő országok állami tulajdonú vállalatait magánkézbe értékesítik – privatizáció  Hitelminősítők szerepe 4)Politikai meghatározottság:  Választási elv: választásokat kell nyerni  Szavazatmaximalizálási elv: a lehető legtöbb szavazatot meg kell szerezni  Politikai, üzleti ciklusok: Amikor a választások közelednek, olyan intézkedést tesz a kormány, amely rövidtávon növeli az emberek jólétét, nő a jövedelem, és csökken a munkanélküliség. Ekkor nő a költségvetési hiány.  A választók emlékezete rövidtávú, max. 1-2 évre terjed ki  Ciklikus ingadozás következménye, hogy az adott ország gazdasága nagyon lassan fejlődik, növekedik  Politikailag aktív/inaktív érdekképviselete: nyugdíjasok a legaktívabb szavazótábor, a leginaktívabbak a fiatalok, 18 éven aluliak kis számban vesznek részt

Gazdaságpolitika Jegyzet

2.Gazdaságpolitika céljai Gazdaságpolitika: Közösségi jólét javítása

Gazdaságpolitikai célok: „Bűvös” négyszög   

   

mérhetőek legyenek, a legfőbb részeit a „bűvös négyszög” mutatja Elemei: Növekedés/Fejlődés, Foglalkoztatás, Árstabilitás, Külső-belső egyensúly Bűvös: Azért bűvös négyszög, mert az egyes elemei, a célok között átváltás érvényesül, és ez megnehezíti a gazdaságpolitikusok helyzetét a döntéshozatalban Példa: (átváltás) Minél többet dolgozunk, annál több pénzt keresünk, de mellette csökken a szabadidőnk, a pihenési lehetőségeink (és fordítva) Gazdasági hatékonyság mérésére alkalmas Méltányosság: A jövedelem olyan módon oszoljon meg egy társadalomban, amelyet a többség elfogad. A méltányosság, és a hatékonyság között is van egy átváltás: a hatékony gazdasági megoldások egyenlőtlen jövedelemeloszlást eredményeznek – a többség számára ez vállalhatatlan!

Foglalkoztatás (és Infláció) -

Philips-görbe: amikor a munkanélküliség csökken, teljes foglalkoztatás van, és ezért az árak magasabbak lesznek. A munkáltatók nehezen találnak új munkaerőt, mert mindenkinek lassan van már állása – magasabb bért ajánlanak – átcsábítják egymás dolgozóit. (Ide, oda és vissza) – Ez BÉRINFLÁCIÓHOZ VEZET!!! (BIZONYOS ESETEK)

Növekedés (és Infláció) - Pénzpiaci összefüggések: A forgalomban lévő pénz mennyisége, a

-

kamatláb(-ak) magasságától függenek. Minél magasabb a kamatláb, annál kevesebben fognak hitelt felvenni, ilyenkor a forgalomban lévő pénzmennyiség kisebb. Minél kisebb a kamatláb, annál inkább vesznek fel hitelt, és annál nagyobb a pénzmennyiség. Állami beavatkozás az árstabilitásra: szabályozza a forgalomban lévő pénz mennyiségét, magasabb kamatlábra lesz szükség. Beruházások piaca: a beruházások mennyiség szintén a kamatoktól függ. Minél magasabb a kamat, annál kevesebb a beruházás. Ha a kamatláb kisebb, akkor a beruházásból is több lesz.

Gazdaságpolitika Jegyzet

-

A beruházások a gazdaság alapkövei: ha nincs elég beruházás, akkor kisebb mértékben, és lassabb lesz a gazdasági növekedés.

Növekedés, foglalkoztatás és egyensúly -

Költségvetési expanzió és nemzeti jövedelem kapcsolata: A bevételi oldal legyen = a kiadási oldallal.

-

Kiadások: Kormányzati vásárlások és a transzferek, bevételek: adók

-

1

Az egyensúlyi jövedelem csakis akkor növekedhet az adókat csökkentik és a kiadásokat növelik. Import: Olyan fogyasztás, amely a külföldön előállított termékek és szolgáltatások fogyasztását jelenti. Minél magasabb a jövedelem, annál többet fogunk fogyasztani. A magasabb jövedelmet a gazdasági növekedés során érjük el. Rontja a külső egyensúlyt, és az export mennyiségét rontja (2.átváltás)

Növekedés és fejlődés - A növekedést a GDP változással mérik - Hosszútávú gazdasági növekedés, és annak átlagos üteme a fontos - Az anyagi jólét mérésére használjuk a GDP mutatót, nem alkalmas a boldogság mérésére

2. Foglalkoztatás -

Munkanélküliségi ráta: arányszám, (munkakeresők / aktív munkaképességgel rendelkezők) Foglalkoztatási ráta: (foglalkoztatottak/ adott korosztály), grafikusan is megközelíthető

3. Árstabilitás és Infláció -

-

Árstabilitás: az árak kiszámíthatóan alacsony mértékű, évente ugyanolyan mértékű változását jelenti Potenciális jövedelem: elméleti kategória, adott ország az összes erőforrását felhasználva azt feltételezik, hogy ezt a jövedelmet érik el. Aktuális jövedelem: az a jövedelem, amely megvalósul, és amelyet a KSH GDP-mutatóval tud mérni. Kibocsájtási rés: A potenciális jövedelem, és az aktuális/jelenlegi jövedelem közötti különbség. Az infláció mértékének évente egy nagyon minimális és fix arányban (1-2% kb.) kell növekednie, így lehetőleg az jelenlegi jövedelem beéri a potenciális jövedelem értékét Defláció: Az infláció ellentétje, az árak évenkénti csökkenését jelenti

4/1. Belső egyensúly, államháztartás egyenlege -

Költségvetés egyenlege: a bevétel(adók) és a kiadási oldal (transzferek) különbsége

Gazdaságpolitika Jegyzet

4/2. Külső egyensúly, folyó fizetési mérleg egyenlege -

Adott ország(belföld) és a külföld közötti gazdasági kapcsolatok egyensúlya Cél: évente fix mennyiségű pénz be-ki áramlás Folyó fizetési mérleg: statisztikai mérőszám, amely összeveti az országba beáramló és kiáramló pénzeket

3. A mérés jelentősége Mérés és mérhetőség   

Keynes-i fordulat: A válság ellen a gazdaságpolitikusok kutya kötelességük fellépni Mikor jön a válság? Ehhez mérni kell a gazdasági teljesítményeket mérőszámokkal. Segítse, figyelmeztesse a döntéshozókat

Árváltozás mérése, és árstabilitás  

Fogyasztói árindex (CPI): minden olyan tétel, termék fajta, amelyeket az átlagember megvásárolhat. Számítását a KSH végzi: 1000 elemes mintákkal, kérdőív, egyik időszakról másikra, hogy változtak az árak,

Gazdaságpolitika Jegyzet



Akkor jó az árváltozás, ha minden évben az árnövekedés egy fix, alacsony százalékértéket követ (pl. Magyarországon – évi 3 %)

Statisztika  



 

Előkészítő funkciót tölt be a döntések meghozatala előtt, ez alapján határozzak el hogy milyen irányú beavatkozás szükséges Konjunktúra-mutatók: Nagyon szoros kapcsolatban állnak a GDPmutatóval, de gyorsabban lehet vele számolni. Vannak olyan fajtái, amelyek hamarabb változnak meg az értékei, és előrejelzik a GDP változását Megelőző mutatók: Azon konjunktúra mutatók, amelynek értékei a GDPmutatóinál gyorsabban megváltozik (pl. készletállományok változása – ha halmozódnak, akkor kevesebb a kereslet) hamarabb változik a GDP-nél Együtt haladó mutatók: Időben a GDP-val változik egy időben Lemaradó mutatók: később változik a konjunktúra-mutató a GDP-nél

Easterlin – Paradoxon   

Easterlin összehasonlította az USA-ban az 1 főre jutó jövedelmet (ami folyamatosan növekedett), azon emberekkel, akik boldogoknak vallották magukat Az egy főre jutó jövedelem évente növekszik, de azon emberek aránya, akik boldognak tartják magukat változatlan marad. A boldogság nem függ az egy főre jutó jövedelemtől! Magyarázat: Amikor az emberek a saját anyagi helyzetüket mérik, azt úgy teszik, hogy a környezetüket hasonlítgatják egymáshoz. Ha a környezet anyagi helyzete egyforma mértékben növekszik akkor azt úgy tekintik, hogy mise változott volna.

Emberi Fejlődési Index (HDI)     

ENSZ által alkalmazott index Szintén benne van a GDP, de kiegészül a születéskor várható élettartammal, és az iskolázottsági szinttel Minél magasabb ez a szint, annál jobb 0 és 1 között mozog az értéke Több információval bír, mint az 1 főre jutó nemzeti jövedelem

Happy Planet Index (HPI)  A várható élettartam mellett figyelembe veszi az elégedettséget, mint mérőszámot és az ökölógiai lábnyomot (azt mutatja meg, hogy adott ország polgárai mennyi pazarló életmódot élnek.)

Gazdaságpolitika Jegyzet

4. Piaci kudarcok Kormányzati Beavatkozások: Thomas Hobbes: 17.sz – szükség van államra, ha nem lenne földi pokol lenne és az emberek halálra ölnék egymást. (leviatán) Jóléti közgazdaságtan első tétele: Ha minden egyes terméknek, jószágnak szolgáltatásnak piaca van, és szabad verseny van a piacokon (és további feltételek is teljesülnek…) – egy olyan erőforrás elosztás alakul ki, amely Paretohatékony. Arra kérdésre is talál megoldást a piac, hogy kinek mennyi miből jusson állami beavatkozás nélkül is el tudja dönteni a piac. Pareto-hatékony: senkinek a helyzete nem javítható tovább anélkül, hogy valaki másnak a helyzete ne romlana. Minden erőforrás hasznosul, és azok használják fel ezeket az erőforrásokat, akik a leghatékonyabb tudják alkalmazni, kihasználni.

Gazdaságpolitika Jegyzet Piaci kudarc: A jóléti gazdaságtan első tételében szereplő feltételek (minden jószágnak piaca van) hiányoznak, vagy akadályozzák. Indokolja az állami beavatkozást Fajtái:  

Alap kudarc Tovagyűrűző hatás

Adó: többletköltség, amely bármilyen vásárolt termék árába bele van építve. Tranzakciós Költségek: minden olyan költség, amely vásárlás, utalás során megjelenik. Állami intézkedés fajták: Infrastruktúra fejlesztése, napra-időszakra készen tartása. Közjavak: Ezeknél a javaknál a fogyasztásból való kizárás nem, vagy csak nehezen oldható meg. Közösen fogyasztják, mindenki ugyanannyit kap belőle (pl. közbiztonság) Versengő javak: A fogyasztásból származó hasznosságot befolyásolja-e, hogy hányan fogyasztják az adott terméket. A legtöbb termék ilyen. Telítődési pont: Az szakasz a közjavaknál, ahol a versengő javakká válnak (24:30-nél folytatjuk) Potyautas magatartás: mindenki arra vár, hogy a másik majd tesz valami értékeset, ami nagyon hasznos a közösségnek (befizet majd valamit például), így ingyen tudják majd használni – piaci kudarc alakul ki. (Parasztul: fizessen más, én ingyen akarom ezt meg azt használni!) Állami beavatkozás közjavaknál és versengő javaknál: mindenki köteles adót fizetni! Ez az alapja, az ára közjavak használatának! Externália (és típusai): ez külső gazdasági hatás, két fél tranzakció, amely a harmadik fél felé is hatással van. Externális hatás: Harmadik félre gyakorolt hatás. Fajtái:  

Többlethaszon a harmadik fél számára Többletköltség

Negatív externália: Általában valamilyen környezeti hatás (negatív) Piaci kudarc a negatív externáliáknál: túlfogyasztás, túltermelés van a javakból Coase-tétel: elméletileg az állami beavatkozás nélkül is csökkenthető a piaci kudarcok a nagysága. A negatív exterália: környezetszennyezés, károkozás – kártérítés követelése az adott cégtől Állam szerepe a piaci kudarcok csökkentésében: 

Új szabályok meghozatala

Gazdaságpolitika Jegyzet 

Adók kivetése

Pozitív externália: Piaci tranzakció közben olyan haszon is keletkezik, amely a két fél környezetének számára is hasznos a hatás. Piaci kudarc: a javaknál alulfogyasztás, alultermelés van a javakból pl. Oktatás – az egyén a megszerzett tudással magasabb jövedelemre tehet szert. A környezet is profitál az egyén tudásából pl. egy vállalat Közös cselekvés problémája az externáliáknál: koordinátor kell, aki megmondja hogyan oldjuk meg Monopólium: egy vállalat kínálja a termékeit, szolgáltatásait adott termékpiacon. A piaci verseny csorbul Mit tesz az állam? 

Versenyszabályozást végez – gazdasági versenyhivatal, mint döntéshozó (nagyvállalat felvásárolja a versenytársát - tiltás / engedélyezés)

Kartell: A vállalatok a háttérben titokban megállapodnak az árakról. Tilos! Kontraszelekció: A rossz minőségű áru kiszorítja a jobb minőségi árut a piacokról, a rossz minőségi áru fog elterjedni dominálni. (pl. hitelpiac – a hitelezők át akarják verni a bankot) Aszimmetrikus információcsere van a két fél, az eladó és a vevő között. – Azt jelenti, hogy a két fél nem egyformán informált az adott termékkel, szolgáltatással kapcsolatban. Opportunista magatartás: Az egyik fél tisztában van vele, hogy az adott üggyel kapcsolatban a másik fél jóval kevesebb tud, és ezt az előnyt tisztességtelenül a saját javára akarja az első fél fel-/kihasználni. Összesítve: nincs szükség az államra, a közösség nem érheti el a jóléti színvonal maximumát!!! Az állam igyekszik a piaci kudarcokat, mint réseket mérsékelni.

5. Kormányzati kudarcok Az állami beavatkozás szükséges, de hatékonyságban problémákat okoz. Kormányzati kudarcok: Az állami beavatkozás által okozott hatékonyság béli problémák összessége. Az állam nem mindenható: Az állami beavatkozás, intézkedés nem a remélt viselkedést váltja ki, amit a politikusok, gazdaságpolitikusok vártak volna el. Nem racionális magatartás: Az állami szférában még elterjedtebb, hangsúlyosabb Friedman féle jóléti mátrix: Megmutatja, hogy milyen mértékben vagyunk ösztönözve, hogy ésszerű, racionális döntést hozzunk pénzköltés során. A szempontok: kinek a pénzéből, és kire vagy kikre költjük. Az állam konkrétan

Gazdaságpolitika Jegyzet mások pénzéből költekezik a közösség tagjaira, de a pazarlás elkerülésében nem érdekelt. Költhetjük:    

A saját pénzünket (mivel ezt a pénzt mi kerestük, nem szeretnénk pazarolni) Mások pénzét (mi ezért a pénzért nem dolgoztunk meg, már a pazarlás elkerülése a mi szemünkben annyira már nem fontos) Magunkra (tudjuk, hogy mit szeretnénk megvenni magunknak és megvesszük.) Másokra (mások igényét nem igazán ismerjük, kevés az esély arra, hogy amit mi másoknak megveszünk az tényleg hasznos lenne.)

Racionális tájékozatlanság: Az egyedi választók azzal szembesülnek, hogy nekik fel kellene mérniük, hogy az egyes programok milyen hasznost vagy költséget jelentenek számukra. Ekkor rájönnek arra, hogy a megismerés, túl idő és energiaigényes. Ez a választóknak nem éri meg.   

Azt javasolják a gazdasági szakértők a politikusoknak, hogy NE beszéljenek a választóknak a terveikről, mert a választók nem ezt szeretnék hallani! Soha nem a racionális, hanem az érzelmi alapú kampányötletek dominálnak. A sajtónak és a médiának lenne szerepe abban, hogy a választók tájékozottak legyenek, de a belsősök ezt nem akarják – gyakran a politikusok (!) ellenőrzik a médiát, és hogy mi legyen vagy ne legyen benne a műsorokban. Csakis az, ami az adott párttal szimpatizál.

Racionális továbbmaradás: Igazából a választásokon való részvétel is költséges. A racionális válasz az, hogy nem kell elmenni szavazni.  

Aki szavazni megy az nem racionális, érzelmek alapján választanak, vagy szimpátia alapján! Ellenőrzés (politikusok ellenőrzése): legjobb módja a választásokon való részvétel, tájékozottabban, amennyire csak lehet!

Ügynök-megbízó ellentét: kormányzati kudarcokat szül. A politikusokat, mint „ügynököket”, a „megbízók”, vagyis a közösség tagjai felbérlik, hogy oldják meg a közös cselekvés problémáját.  

 

Probléma: a politikus ellenőrizhetetlenné válik, nehezen átláthatók lesznek azok az intézkedések, amelyek közösség helyzetét hivatottak javítani. Létre...