Sárkány Péter: Szociálpedagógiai elméletek (Jel Könyvkiadó, Budapest 2011) PDF

Preview

Summary

TARTALOM El szó ............................................................ 7 Bevezetés ...................................................... 9 I. A szociálpedagógia fogalma ..................... 13 1. Meghatározás ...................................... 14 2. A szociálpedagógia és szociális munka...

Description

TARTALOM El szó ............................................................

7

Bevezetés ......................................................

9

I. A szociálpedagógia fogalma ..................... 13 1. Meghatározás ...................................... 14 2. A szociálpedagógia és szociális munka egysége és különbsége ......................... 17 3. A szociálpedagógia/ szociális munka elméleti dimenziói ............................... 29 4. A szociálpedagógia/ szociális munka cselekvési lehet ségeit meghatározó tényez k .............................................. 36 II. A klasszikus német szociálpedagógia fontosabb elméletei ................................. 39 1. A szociálpedagógia mint polgárnevelés (Karl Mager) ......................................... 41 2. A szociálpedagógia mint a pedagógia általános eszméje és az akarat nevelése (Paul Natorp) ....................................... 45 3. A szociálpedagógia mint szellemtudomány és a nevelés harmadik színtere (Hermann Nohl) ................................... 53

5

4. A szociálpedagógia mint a társadalom kihívásaira adott válasz és ifjúságsegítés (Klaus Mollenhauer) ....................... 62 III. Kortárs elméleti törekvések ..................... 69 1. Az irányzatok osztályozása ................... 70 2. A szociálpedagógiai diskurzus grammatikája (Michael Winkler) .......... 77 3. Hétköznap- és életvilág-irányultságú szociálpedagógiai tanácsadás (Hans Thiersch) .................................... 83 4. Többszempontú szociálpedagógiai esetmunka (Burkhard Müller) .............. 110 Irodalom ....................................................... 121

6

ELŐSZÓ Ez a kis kötet a szociálpedagógia német nyelv elméleteibe kínál betekintést. Els sorban szociálpedagógiai tanulmányokat folytató hallgatók és a segít foglalkozások elméleti kérdései iránt érdekolvasók figyelmére számíthat. A munka megíráshoz szükséges hátteret mindenekel tt az Erasmus Oktatási Mobilitás Program tette lehet vé. Ennek keretén belül két alkalommal volt lehet ségem oktatni és kutatni a Müncheni Katolikus Alapítványi Szakf iskolán, az Apor Vilmos Katolikus F iskola partnerintézményében. Munkám erkölcsi támogatásáért azoknak a kollegáknak és hallgatóknak vagyok hálás, akik – a kortárs német elméleti irányzatok iránt érdekl dve – minduntalan a szociálpedagógia meghatározására és tudományos státuszára vonatkozó kérdéseket feszegették. Budapest-Vác, 2011. szeptember 15. Sárkány Péter

7

BEVEZETÉS Alapvet célkit zésem a német nyelv szociálpedagógia fogalmának, elméleti irányzatainak és módszertani vonatkozásainak vázlatos bemutatása. Vizsgálódásom tehát elméleti indíttatású, és a kortárs szakirodalomra támaszkodik. Az érvényesül néz pont a megfogalmazott célkit zéshez igazodik. A szociálpedagógia lehetséges megközelítéseib l azt a tudományos szemléletet részesítem el nyben, amely mindenekel tt a szociálpedagógiai elméletek sajátosságára, „megkülönböztet jegyére” koncentrál. A szakszövegek gondolatmenetének rendszeres feldolgozása és összevetése során els sorban a fogalmi elemzésre összpontosítok. Az alábbiakban néhány állításban foglalom öszsze az egyes fejezetekben érvényesített fontosabb el feltevéseimet, amelyek a kötet megírásának szándékát is jelent sen befolyásolták: a.) A szociálpedagógia nem kizárólag szakma, hanem önálló – bár meglehet sen fiatal – tudományterület, amelynek önállóságát éppen azok az elméletek és módszerek garantálják, amelyeket jeles szociálpedagógusok vagy szociális munkások dolgoztak ki. Tehát ez a tudomány nem kizárólag meglév szociológiai, pedagó9

giai, pszichológiai stb. elméletek, módszerek és technikák mechanikus alkalmazásából áll, hanem tudományos értelemben önálló szakterületként értelmezhet . b.) A szociálpedagógiai elméletek feldolgozása és értékelése fontos feltétele a szociálpedagógus szakmai identitása kialakulásának. Csak az elméletek és modellek megfelel ismerete rendezi a képességeket és szakmai attit döket értelmes összefüggésbe. c.) A szociálpedagógiai elméletek kutatása, alkalmazása és fejlesztése magától értet el feltétele a magyarországi szakmai diskurzus elmélyítésének és továbbfejlesztésének. d.) Az elméletek számbavétele tompíthatja annak a feszültségnek diszkrét báját is, mely Magyarországon a szociálpedagógia és a szociális munka között állítólag fennáll. A fels fokú alapképzésben megkövetelt szaktávolság követelményét ugyanis nem maga a dolog (szociálpedagógia vagy szociális munka) generálja, hanem az akkreditációs szempontok sajátosságai.

10

Gondolatmenet A fent említett célkit zések megvalósítása érdekében a kötet els fejezete a szociálpedagógia fogalmi dimenzióinak rövid bemutatására vállalkozik néhány szakmai tekintélynek számító szerz munkásságán keresztül. Fogalmi szempontból fontos szerepet kap a szociálpedagógia és szociális munka összevetése, összefüggésük elemzése. A második fejezet a klasszikus német szociálpedagógia fontosabb mérföldköveit ismerteti egy-egy kiemelked szerz álláspontjának összefoglalásával. Ezt követ en pedig a harmadik fejezetben a fontosabb kortárs német szociálpedagógiai irányzatokat osztályozom, illetve közülük három elméletet ismertetek.

Hivatkozás és nyelvhasználat Az éppen tárgyalt témához kapcsolódó szakirodalmi hivatkozásokat lábjegyzetben tüntetem fel. Lábjegyzetben jelzem azokat a gondolatokat is, amelyek el segítik a f szöveg témájának továbbgondolását vagy megértését. A gondolatmenet szempontjából fontos szövegrészeket külön bekezdésben idézem, és amennyiben a fordítás t lem származik, lábjegyzetben az eredeti változatot is közlöm. A szakszavak fordításánál igyekeztem a

11

már megszokott és bevált formákhoz igazodni. Ebb l a szempontból a Kozma Tamás és Thomasz Gábor által szerkesztett Szociálpedagógia szöveggy jtemény nyelvhasználatát tekintem mérvadónak.1 Az egyes szerz k gondolatmenetében olykor párhuzamosan is el forduló Sozilapädagogik, Sozialarbeit, Soziale Arbeit és Sozialarbeitswissenschaft teminusokat – az említett szöveggy jtemény fordítási megoldásait követve – jómagam is a szociálpedagógia, szociális munka, szociálmunka és a szociálmunka-tudomány szavakkal adom viszsza.2

1 2

12

Kozma/ Thomasz 2003. Pl. A Peter Lüssi kötetében szerepl Soziale Arbeit kifejezést a fordító a „szociális munkavégzés” fordulattal adta vissza. Vö. Lüssi 1997, 51.

I. A SZOCIÁLPEDAGÓGIA FOGALMA A szociálpedagógia szót 1844-ben Karl Mager, majd 1850-ben Wilhem Diesterweg német pedagógusok használták el ször.3 A szociálpedagógia mint szakma és tudományos diszciplína Németországban született, kiemelked képvisel inek jelens része német nyelvterületen alkotott és alkot a mai napig is. Történetileg nézve a szociálpedagógia fogalma a különböz szerz k kidolgozott koncepciói által folyamatos jelentésbeli változásokon esett keresztül. Ebb l következik, hogy a szociálpedagógia esetében nem beszélhetünk egységes és általános érvény meghatározásról. Európán belül is meglehet sen eltér szociálpedagógiameghatározások és tudományterületi besorolások vannak érvényben.4 A különböz meghatározások mögött azonban feltárhatók azok a sajátosságok, amelyek az egymástól eltér szempontokat egységbe rendezik. Ennek a fejezetnek alapvet célja, hogy ezen általános szempontokat a német nyelv szakirodalom alapján ismertesse és értékelje.

3 4

Vö. Roessler 1995, 1211. Az európai országok szociálpedagógia értelmezéseihez lásd: Kornbeck/ Rosendal 2009.

13

1. Meghatározás A kortárs német szociálpedagógia egyik kiemelkeszerz je, Lothar Böhnisch meghatározása szerint: „A szociálpedagógia nem kizárólag általános értelemben vett társadalom- és neveléstudományi diszciplína, hanem egyúttal különleges szakmai intézmények, mindenekel tt az ifjúságsegítés és szociális munka intézményeinek elmélete. Mint neveléstudományi diszciplína a szociálpedagógia azokkal a társadalmi és intézményi struktúrából adódó konfliktusokkal foglalkozik, amelyek a gyermekek és az ifjúság szocializációs folyamatában jelentkeznek: azokkal a konfliktusokkal, amelyek a gyermekek és az ifjúság szubjektív törekvései és képességei, valamint a család, az iskola, a munka világa és a közösség által közvetített társadalmi és intézményes követelmények között alakulnak ki. A szociálpedagógia megpróbálja ezeket a konfliktusokat megérteni, következményeiket el re jelezni és ebben az összefüggésben a nevelési segítség alapjait kifejleszteni.” 5 5

14

„Sozialpädagogik ist nicht nur eine sozial- und erziehungswissenschaftliche Disziplin im allgemeinen Sinne, sondern gleichzeitig auch eine Theorie besonderer Praxisinstitutionen – vor allem der Jugendhilfe und Sozialarbeit. Als erziehungswissenschaftliche Disziplin beschäftigt sich die Sozialpädagogik mit jenen sozialstrukturell und institutionell bedingten Konflikten, welche im Verlauf der Sozialisation von Kindern und Jugendlichen auftre-

Egy másik helyen Böhnisch a különböz életkorok megküzdési és integrációs problémáit jelöli meg a szociálpedagógia tárgyaként: „A szociálpedagógia a szociális segítség interaktív feltételeinek és lehet ségeinek tudománya, amely a különböz életkorokra jellemz szociális helyzetekben és összefüggésekben fellép megküzdési és integrációs problémák során nyújt segítséget.” 6

A két meghatározás lényeges állításai szerint tehát a szociálpedagógia: – a neveléstudományok és a társadalomtudományok körébe sorolható tudomány7 – a szakmai intézmények sajátos elmélete

6

7

ten: Konflikte zwischen subjektiven Antrieben und Vermögen der Kinder und Jugendlichen und gesellschaftlichen und institutionellen Anforderungen, wie sie in Familie, Schule, Arbeitswelt und Gemeinwesen vermittelt sind. Sie versucht, diese Konflikte aufzuklären, ihre Folgeprobleme zu prognostizieren und in diesem Kontext die Grundlagen für erzieherische Hilfen zu entwickeln.” Böhnisch 1979, 22. Idézi: Hamburger 2008, 14. Kiemelések t lem – S.P. „Sozialpädagogik als Wissenschaft von den interaktiven Bedingungen und Chancen sozialer Hilfe bei Bewältigungs- und Integrationsproblemen in den verschiedenen Lebensaltern, sozialen Situationen und Kontexten.” Böhnisch 1994, 213. Kiemelések t lem – S.P. Magyarországon a szociálpedagógia alapképzési (BA) szak nem neveléstudományokhoz, hanem társadalomtudományi képzési terület alá került besorolásra. A szociális munka alapképzéshez viszonyított „szaktávolságot” azonban els sorban a neveléstudományhoz sorolandó tárgyak biztosítják.

15

– az egyén és a társadalom viszonyával foglalkozik – az egyén és a társadalom viszonyában els sorban a konfliktusokra összpontosít – a szociális konfliktusok kezelésére törekszik – segítséget kínál különböz életkorok megküzdési és integrációs problémái estén8 A szociálpedagógia fogalmának pontosabb körülhatárolása érdekében fontos tisztázni, hogy mi a különbség szociálpedagógia és szociális munka között, illetve azt, hogy melyek a szociálpedagógia fontosabb elméleti dimenziói.9

8

9

16

Hamburger 2008 (14-17.) értelmezéseit, Böhnisch második idézete alapján egészítettem ki. A szociálpedagógiai tudomány és szakma átfogó értelmezéséhez: Niemyer 2003.

2. A szociálpedagógia és szociális munka egysége és különbsége Német nyelvterületen az 1990-es évekt l kezd en következetesen egy nyelvi újítást (neologizmust) használnak a szociális szakma két ágának együttes megjelölésére. A „szociálmunka” (Soziale Arbeit) a szociálpedagógia (Sozialpädagogik) és a szociális munka (Sozialarbeit) területeinek gy jt fogalma lett. Svájcban ide sorolják még a szociokultúrális animációt (soziokulturelle Animation) is.10 2001 óta a „szociálmunka” önálló szaktudományos diszciplína, amely els sorban a szociális problémák felszámolását t zi ki célul. Mindez azt is jelzi, hogy német nyelvterületen a szociális szakma jelent s része a szociálpedagógia és szociális munka korábbi különbségeit hangsúlyozó álláspont helyett egy újabb, egységesít szemléletet érvényesít. Ez azonban semmiképp sem jelenti azt, hogy a „szociálmunka” az egyik területet a másik elé helyezné. E törekvés a különbségek ellenére fennálló egységet emeli ki. Mindazonáltal fontos megjegyezni, hogy tendenciáról van szó, vagyis ezt a megoldást korántsem képviseli mindenki. Több szerz következetesen vagy a szociálpedagógiát vagy a szociális munkát – hagyományos módon – egymástól elkülönített értelemben 10

A szociálmunka (Soziale Arbeit) részletez meghatározásához lásd: Otto/ Thiersch 2005; Kreft/ Mielenz 2008 szakszótárak szócikkeit.

17

használja, vagy megkerülvén a szociálmunka integráló szemléletét, az egyik megközelítést a másik alá rendeli. Ezért is célszer a két diszciplína eltér történeti hátterének rövid vázolása, és a viszonyukról kialakított elméletek számbavétele.

2.1 A szociálpedagógia és szociális munka eltér hagyományai Történeti szempontból a szociálpedagógia és a szociális munka között a legfontosabb különbség, hogy a szociálpedagógia egyfel l a szegénygondozásnak a gyermek- és ifjúkorra koncentráló ágából, másfel l a felvilágosodás eszmerendszeréhez kapcsolódó polgárnevelés (Bürgererziehung) felfogásából fejl dött ki.11 Els sorban a sorsukra hagyott fiatalok (Verwahrlosung) helyzetén kívánt javítani. Hagyományának alapja az óvodai munka, az iskolai pedagógia és az ifjúságsegítés. A huszadik század elején Németországban a szociálpedagógia az ifjúságsegítés és intézményi hátterének elméleteként és szakmájaként határozza meg magát.12 Kés bb pedig, a pedagógia fejl désével összhangban, a korosztályra szorítkozó felfogás kib vül, s az ifjúságsegítés a szociálpedagógia részterületévé válik. A szociálpedagógia megteremt i német filozófus és pedagógus professzorok, mint például Paul 11

12

18

A kérdéskör részletes elemzéséhez lásd: Schilling/ Zeller 2007, 115-120. A polgárnevelés kérdésköréhez: Müller 2005. Vö. II. fejezet.

Natorp (1854-1924), Hermann Nohl (1879-1960) vagy kés bb Klaus Mollenhauer (1928-1998), akik a szociálpedagógia elméletét egyetemek neveléstudományi tanszékein oktatták, s azt a neveléstudomány sajátos ágának fogták fel.13 Kés bb a szociológia tudományának elméleti és empirikus teljesítményei a szociálpedagógiára is jelent s hatást gyakorolnak, melyek szervesen kiegészítik az addig szinte kizárólag szellemtudományi megközelítést. Ehhez képest a szociális munka els sorban a materiális értelemben vett és feln ttekre vonatkozó szegénygondozásból eredeztethet . Szakmai szempontból fontos mérföldk Jane Addams (1860-1935) és Mary Richmond (1861-1928) munkássága, akik közül az els t a közösségi szociális munka, a másodikat a szociális esetmunka megteremt jeként tartja számon a szakirodalom. Német nyelvterületen a szociális munka (Sozialarbeit) fontos úttör inek Alice Solomon (1872-1948) és Ilse Arlt (1876-1960) tekinthet k.14 A szociálpedagógia és szociális munka eltér gyökerei és jelenlegi, egymást fed területei az alábbi leegyszer sít ábrában szemléltethet k:15

13 14

15

Vö. uo. A szociális munka fejl désének történeti vonatkozásaihoz lásd: Szabó 1999; Müller 1992; Engelke 1998. Schilling/ Zeller (2007, 139) ábrája alapján.

19

2.2 A szociálpedagógia és szociális munka viszonyának elméletei A szociálpedagógia és szociális munka összefüggésér l a szakirodalom nem képvisel egységes álláspontot. A két terület viszonyával kapcsolatos szak20

mai elméleteket Roland Merten az alábbiak szerint összegezi:16

Szociálpedagógia Szociálpedagógia Szociálpedagógia

Szociális munka Különbségelmélet

Szociális munka

Szociális munka

Konvergenciaelmélet Azonosságelmélet

a.) Különbségelmélet Ez az álláspont egyértelm en elkülöníti egymástól a szociálpedagógiát és szociális munkát.17 A legújabb szakirodalom nem csupán gyakorlati vonatkozásban, hanem elméleti megközelítésben is hangsúlyozza a két diszciplína közötti eltérést. Ilyen például Peter Lüssi álláspontja, aki szerint számtalan olyan munkaterület létezik, amelyben mind a szociálpedagógia, mind pedig a szociális munka tartalmi elemei szerepet játszanak, „de ez nem ok arra, hogy elméleti szempontból ne lássuk a szociális munka és a szociálpedagógia közti tipológiai különbségeket.” 18 Az egyértelm különbségek felismerése érdekében a két diszciplína lényegi elemeit kell kiemelni. A szociálpedagógia sajátos jegyét Lüssi a következ képpen fogalmazza meg: 16 17 18

Merten 1998, 17. Uo. Lüssi 1997, 52.

21

„...a szociálpedagógus részt vesz kliensei életvilágában, hétköznapjaiban, és az a célja, hogy részvételének különleges módján keresztül úgy befolyásolja személyesen klienseit, és úgy alakítsa életvilágukat, hogy szociális szempontból a lehet legjobban fejl dhessenek. Ennek egyes esetekben (pl. gyerekeknél) túlnyomórészt nevel i, máskor (pl. értelmileg akadályozott feln tteknél) inkább gondozói jellege van.” 19

Ehhez képest Lüssi szerint a szociális munkás az életvilág tekintetében „...ambuláns módon tevékenykedik (...). Kliensei bejönnek hozzá, vagy keresi fel ket (ez az „ambuláns” mozzanat), de mindennapjaikban sem így, sem úgy nem osztozik, hanem valamely problémájukat kezeli. A probléma egy, az életvilágukból negatív módon kiemelked jelenség, tehát valami különös és részleges.” 20

A két terület különbségét hangsúlyozza például Mühlum is, aki szerint a szociális munka – a szegénygondozás kezdeteit l – a hiányzó családi biztonság pótlására, míg a szociálpedagógia a családból hiányzó nevelés kiegészítésére, helyettesítésére összpontosított.21

19 20 21

22

Uo. Uo. 53. Merten 1998, 18.

A különbségelmélet fontos el nye, hogy mind elméleti, mind módszertani szempontból a két terület eredeti hagyományát érvényesíti. Els megközelítésben nehézkesnek t nik viszont az elmélet és gyakorlat szétválasztásának követelménye, hiszen a Lüssi által elkülönített sajátosságok nem igazán tekinthet k lényegi különbségeknek. Az elkülönítés inkább azoknak a munkaformáknak a szétválasztásán alapul, amelyek konkrét intézménytípusokhoz köthet k. Ebben a felfogásban a szociálpedagógia inkább a (lakás- vagy nevel ) otthonok világához kapcsoltan jelenik meg, míg a szociális munka inkább olyan szociális intézményekhez köthet , amelyek egyértelm en rövidtávú szolgáltatást nyújtanak a hozzájuk fordulóknak.22 b.) Konvergencia-elmélet A konvergencia tétele szerint a szociálpedagógia és a szociális munka fejl désük során közelednek egymáshoz. Ennek az elméletnek az egyik képviseje Pfaffenberg, aki érvelésében a két terület vitájának medd ségére mutat rá, illetve arra, hogy a szociálpedagógia és a szociális munka tulajdonképpen a társadalmi segítségnyújtás egységes m ködési rendszerének két részterülete, amelyben az esetmunka, a csoportmunka és a közösségi munka meghatározó szerepet tölt be.

22

Tuggener 2003.

23

A korábban jelzetteknek megfelel en a kortárs német nyelv szakirodalom jelent s része is ezt a felfogást képviseli akkor, amikor a szociálpedagógia és szociális munka hagyományos területeit a szociálmunka (Soziale Arbeit) alá rendeli. Ebben az értelemben a „szociálmunka” átfogó kifejezés, ami nem kizárólag a klasszikus szociálpedagógiai és szociális munka felfogásait foglalja magába, hanem azokat a különböz továbbfejlesztéseket vagy kiegészítéseket is, amelyek nem sorolhatók egyértelm en az egyik vagy a másik hagyományos területhez.23 Ennek a felfogásnak egyértelm el nye, hogy a két terület történeti fejl désében tetten érhet közeledést elméletileg is kifejti, valamint a fels oktatási képzésekben is érvényesíti. Viszont ennek a felfogásnak egyértelm hátránya, hogy kizárólag német nyelvterületen terjedt el. Mindazonáltal ez a törekvés jól szemléltetheti a két terület egymást megtermékenyít hatását és azt, hogy egy új szakmai koncepció és elnevezés könnyebben képes az új elméleti és módszertani megközelítéseket integrálni. A konvergencia-elmélet azért is üdvözlen, mert szembehelyezkedik „mindenfajta hag...