Számvitel-I-tételek - Lecture notes 26 PDF

Preview

Summary

1. A. A számvitel fogalma A számvitel olyan elszámolási és objektív információs rendszer , amely a gazdasági műveleteket (eseményeket):  megfigyeli,  méri,  rendszerezetten feljegyzi. 1. B. A fontosabb gazdasági műveletcsoportok vázlatos számlaösszefüggései2. A. Az üzleti vagy cégérték fogalma, m...

Description

Számvitel I. szóbeli tételsor 1. A. A számvitel fogalma A számvitel olyan elszámolási és objektív információs rendszer, amely a gazdasági műveleteket (eseményeket):  megfigyeli,  méri,  rendszerezetten feljegyzi. 1. B. A fontosabb gazdasági műveletcsoportok vázlatos számlaösszefüggései

2. A. Az üzleti vagy cégérték fogalma, meghatározása Az üzleti vagy cégérték a cégvásárlás esetén a jövőbeni gazdasági haszon reményében teljesített többletkifizetés összegét jelenti. A pozitív üzleti vagy cégértéket az immateriális javak között, a negatív üzleti vagy cégértéket a halasztott bevételek között kell kimutatni. Cégvásárlás esetén, amikor az eszközöket és a kötelezettségeket tételesen állományba veszik, akkor, ha a fizetett ellenérték nagyobb, mint az egyes eszközök piaci értéke, mínusz az átvállalt kötelezettség, akkor pozitív az üzleti vagy cégérték, ha kisebb, akkor negatív az üzleti vagy cégérték. 2. B. A számviteli politika A számviteli politika a számviteli törvényben rögzített  alapelvek,  értékelési előírások alapján ki kell alakítani és írásba kell foglalni a  gazdálkodó adottságainak,  körülményeinek leginkább megfelelő, a törvény végrehajtásának  módszereit,  eszközeit meghatározó számviteli politikát.

1. oldal

Számvitel I. szóbeli tételsor Az újonnan alakuló gazdálkodó a számviteli politikát a megalakulás időpontjától számított 90 napon belül köteles elkészíteni. Törvénymódosítás esetén a változásokat, annak hatálybalépését követően 90 napon belül kell a számviteli politikán keresztül vezetni. A számviteli politika elkészítéséért, módosításáért a gazdálkodó képviseletére jogosult személy felelős. 3. A. A vállalkozó vagyona. A vagyon csoportosítása, a vagyon kimutatása (a leltár és a mérleg). Fogalma: a vagyon a vállalkozás tulajdonában, kezelésében lévő eszközök együttes értéke. Csoportosítása: A vagyon csoportosításának ismérvei: a vállalkozás tevekénységében betöltött szerepük és eredetük. A tevékenységben betöltött szerepük szerint csoportosítva eszközöknek, eredetük szerint csoportosítva forrásoknak nevezzük. Vagyon= Eszközök+ Források 3. B. A bizonylati és utalványozási elv A bizonylati elv lényege, hogy minden gazdasági eseményről bizonylatot kell kiállítani és minden bizonylaton szereplő gazdasági eseményt el kell könyvelni. Könyvelni csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad. Az utalványozási elv azt jelenti, hogy a gazdasági események egy részét (pl. az eszközök átadását, a pénz kifizetését, munkavégzést) csak előzetesen írásban rögzített engedély alapján szabad végrehajtani. 4. A. A számviteli munka szakaszai, a bizonylat fogalma Az alapításkor, illetve az üzleti év első napján a vagyont a nyitó mérleg és a leltár tartalmazza. A számviteli munka során a nyitó mérlegben kimutatott vagyon változását jegyzik fel. A vagyon változását a gazdasági események idézik elő. A vagyon változását a számvitel a könyvviteli számlákon jegyzi fel. Ezért a számviteli munka első szakasza:  a számlák megnyitása a mérleg alapján és  a gazdasági események elsődleges feljegyzése a bizonylatokon A számviteli munka szakaszai a nyitómérlegtől és a gazdasági eseményektől az üzleti év végén készítendő mérlegig, illetve beszámolóig vezet. 4. B. Az általános forgalmi adó a számvitelben Az ÁFA mértéke: 27% 18% (élelmiszerek) 5% 0% (ÁFA mentes) (pl. oktatás, pénzügyi szolgáltatás, biztosítás) Előzetesen felszámított ÁFA (466): Beszerzés esetén könyvelünk rá. Egy államkasszával szembeni követelést testesít meg. Fizetendő ÁFA (467): Az államkasszával szembeni kötelezettségek testesít meg. Jellemzően eladásnál könyvelünk erre a számlára. Az ÁFA-t legtöbbször a vásárló fizeti meg, a vállalkozás pedig befizeti az államkasszába. ÁFA pénzügyi elszámolása számla (468): A záráskor összevezetjük a 466 és 467 számlák egyenlegét és megnézzük a számla végértékét. Amennyiben követel egyenlege van, úgy fizetési kötelezettségünk van az állam felé, ha tartozik egyenlege van, akkor követelésünk van az állammal szemben.

2. oldal

Számvitel I. szóbeli tételsor 5. A. A gazdasági műveletek és hatásuk a vagyonra A gazdasági művelet a gazdasági folyamat egy mozzanata, eleme. A gazdasági műveletek számokban történő mérését nevezik számviteli mérésmódnak. A számvitelben azt mérik, hogy a gazdasági művelet hatására, hogyan változik a vállalkozó vagyona. A gazdasági művelet hatásának mérésére alkalmazható: mennyiség szerinti mérésmód, pénzbeli mérésmód. A számvitelben a pénzbelimérésmód az általános, mert ezzel a különböző gazdasági események közös nevezőre hozhatók. A vállalkozó induló vagyona a mérlegben kerül kimutatásra. A gazdasági műveletek (események) sokfélék, de közvetlenül, vagy közvetetten (az eredménykimutatáson keresztül) mindig hatással vannak a vagyonra (a mérlegre). A vagyont:  növelik vagy  csökkentik vagy  az eszközök, vagy  a források szerkezetét változtatják meg. A gazdasági műveleteknek 4 alaptípusa és 2 összetett típusa van: Eszközök bevonása, eszközök kivonása, Eszközök körforgása, Eszközök változása, Eszközök körforgásával egyidejű eszközbevonás, Eszközök körforgásával egyidejű eszközkivonás. 5. B. A bizonylatok csoportosítása. A bizonylat általános alaki és tartalmi kellékei

3. oldal

Számvitel I. szóbeli tételsor

4. oldal

Számvitel I. szóbeli tételsor 6. A. A számviteli rendszer célja és feladatai. A számvitel szabályozásának tartalma és formája.

6. B. Az eredményszámlák levezetése a mérlegszámlákból 5. oldal

Számvitel I. szóbeli tételsor

7. A. az eredménykimutatás módja 6. oldal

Számvitel I. szóbeli tételsor

7. B. Az értékcsökkenési leírás szabályozása, tervezése, nyilvántartása Étékcsökkenés: A tárgyi eszközök műszaki, technikai és erkölcsi avulása, kopása, Az immateriális javak használati idejének csökkenése, erkölcsi avulása, Az értékcsökkenés a használatbavétel és a kiselejtezés közötti időszakban következik be. Az értékcsökkenési leírás az értékcsökkenés költségként elszámolt összege. Elszámolása: Az immateriális javaknak, a tárgyi eszközöknek a hasznos élettartam végén várható, maradványértékkel csökkentett bekerülési értékét azokra az évekre kell felosztani, amelyekben ezeket az eszközöket előreláthatóan használni fogják.

7. oldal

Számvitel I. szóbeli tételsor Tervezése: Az évenként elszámolandó értékcsökkenésnek a bekerülési értékhez (bruttó értékhez) vagy a nettó értékhez (a terv szerint elszámolt értékcsökkenéssel csökkentett bruttó értékhez) viszonyított arányát vagy a bekerülési értéknek a teljesítménnyel arányos összegét, illetve az értékcsökkenés évenkénti abszolút összegét. Az évenként elszámolandó értékcsökkenés összegének évek közötti felosztásánál figyelembe lehet venni az adott eszköz használatával elért bevételt terhelő egyéb ráfordításokat, az eszköz folyamatos használatával kapcsolatos karbantartási költségeket. Két fajtája van a progresszív és degresszív értékcsökkenési leírás. 8. A. Eredménykategóriák Üzemi (Üzleti) tevékenység eredménye, Pénzügyi műveletek eredménye, Adózás előtti eredmény, Adófizetési kötelezettség, Adózott eredmény 8. B. A könyvviteli számlák csoportosítása A mérleg tételeit tartalmazó számlákat mérleg számláknak nevezzük. A mérleg számlákat, ha az eszközöket tartalmazzák, akkor eszköz számláknak nevezzük, ha a forrásokat tartalmazzák, akkor forrás számláknak nevezzük. Az eszköz számlák tartozik oldalára írják a nyitó egyenleget, és a növekedést, ezeket a számlákat aktív számlának nevezzük. A forrás számlák követel oldalára írják a nyitó egyenleget és a növekedést, ezeket a számlákat passzív számláknak nevezik. 9. A. A számviteli alapelvek Nevesített alapelvek: 1. A vállalkozás folytatásának elve 2. Teljesség elve 3. Valódiság elve 4. Világosság elve 5. Következetesség elve 6. Folytonosság elve 7. Összemérés elve 8. Óvatosság elve 9. Bruttó elszámolás elve 10. Egyedi értékelés elve 11. Időbeli elhatárolás elve 12. Tartalom elsődlegessége a formával szemben elv 13. Lényegesség elve 14. Költség- haszon összevetésének elve Nem nevesített alapelvek: 1. Hasznosíthatóság elve 2. Semlegesség elve 3. Időszerűség elve

8. oldal

Számvitel I. szóbeli tételsor 9. B. A tárgyi eszközök fogalma, csoportosítása Fogalma: Olyan tárgyiasult (dologi) eszközök, amelyek a vállalkozási tevékenységet közvetlenül vagy közvetetten, tartósan szolgálják, függetlenül attól, hogy üzembe helyezésre kerültek-e vagy sem. Csoportosítása:  Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok  Műszaki berendezések, gépek, járművek  Egyéb berendezések, felszerelések, járművek  Tenyészállatok  Beruházások, felújítások  Beruházásra adott előlegek  Tárgyi eszközök értékhelyesbítése 10. A. A könyvvezetés (könyvvitel) fogalma. A könyvviteli számla levezetése a mérlegből. Könyvvezetés (könyvvitel) az a tevékenység, amelynek keretében a gazdálkodó a tevékenysége során felmerülő vagyonra, jövedelemre ható gazdasági eseményekről (a számviteli törvényben rögzített szabályok szerint) zárt rendszerben, folyamatosan nyilvántartást vezet, és azt az üzleti év végén lezárja. A könyvviteli számla levezetése a mérlegből: A számvitel célja a vagyon és a vagyonváltozás kimutatása. A vagyon (eszközök és források) kimutatására szolgál a könyvviteli mérleg. A gazdasági események hatására a vagyon folyamatosan változik. Ezért a gazdasági események hatásának rögzítése érdekében minden egyes gazdasági esemény után újabb és újabb mérleget kell készíteni. Egy-egy gazdasági esemény két vagy három mérlegsort érint. Ezért – hogy ne kelljen minden gazdasági esemény után újabb mérleget készíteni - célszerű a mérleg sorait külön-külön nyilvántartásokban rögzíteni és a változásokat e nyilvántartásokban feljegyezni. Ezeket a nyilvántartásokat nevezik könyvviteli számláknak. A leírtakból jól látható, hogy a mérlegből levezetett könyvviteli számlák egy-egy mérlegsort tartalmaznak. 10. B. A bizonylatra vonatkozó szigorú számadási kötelezettség. A bizonylat kiállításának követelményei Szigorú számadási kötelezettség alá tartoznak azok a bizonylatok, amelyek az illetéktelen felhasználónak megkönnyítik a csalást , ilyenek a pénzkezelés, számlázás stb. bizonylatai, amelyekért a nyomtatvány értékénél nagyobb összeget kell fizetni (pl. ajándékutalvány, étkezési jegy, belépőjegy). A szigorú számadás alá vont bizonylatokról olyan nyilvántartást kell vezetni, amely biztosítja azok elszámoltatását. A szigorú számadási kötelezettség a bizonylatot, a nyomtatványt kibocsátót terheli.

9. oldal

Számvitel I. szóbeli tételsor

10. oldal

Számvitel I. szóbeli tételsor 11. A. Az eredmény fogalma, csoportosítása Fogalma: A saját vagyon egy időszak alatti változásának összege. Csoportosítása:  Nyereség: A saját vagyon növekedése  Veszteség: A saját vagyon csökkenése 11. B. A bizonylat feldolgozásának előírásai. A bizonylat útja. A bizonylat megőrzése. A bizonylat feldolgozása: Minden gazdasági eseményről bizonylatot kell kiállítani, minden bizonylaton szereplő gazdasági eseményt el kell könyvelni. Könyvelni csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad. Szabályszerű az a bizonylat, amely az adott gazdasági eseményre vonatkozóan a könyvvitelben rögzítendő és a más jogszabályban előírt adatokat a valóságnak megfelelően hiánytalanul tartalmazza, megfelel a bizonylat általános alaki és tartalmi követelményeinek is, és amelyet hiba esetén előírás szerint javítottak. A bizonylat útja: A bizonylat a kiállítástól különböző feldolgozási fázisok után jut el az irattárig. Ezt az utat nevezik a bizonylat útjának. A bizonylat útjának leggyakoribb állomásai:  Kiállítás  Utalványozás  Átadás- átvétel  Ellenőrzés  Számlakijelölés (kontírozás)  Könyvelés  Megőrzés (Irattározás) A bizonylatok megőrzése: A gazdálkodó az üzleti évről készített beszámolót, leltárt, értékelést, főkönyvi kivonatot, naplófőkönyvet, és más a számviteli törvénynek megfelelő nyilvántartást, az egyszerűsített beszámolót alátámasztó leltárt, részletező nyilvántartás olvasható formában, valamint az adatok feldolgozásánál alkalmazott, működőképes állapotban tárolt számítógépes programot, legalább 10 évig köteles megőrizni.  A könyvviteli elszámolást közvetlenül és közvetve alátámasztó bizonylatokat legalább 8 évig kell olvasható formában visszakereshető módon megőrizni.  Folyószámláknál az elévülési idő a folyószámla megszűnésének időpontjával kezdődik.  A szigorú számadású bizonylatok rontott példányait is meg kell őrizni.  Szervezeti változás végrehajtásakor intézkedni kell a bizonylatok megőrzéséről. 12. A. A könyvviteli számla fogalma, jellege Fogalma: A könyvviteli számla olyan kétoldalú nyilvántartás, amelynek egyik oldalán a növekedést, másik oldalán a csökkenéseket jegyzik fel. A számla neve a számla tartalmát fejezi ki. A számla bal oldalát tartozik (T), jobb oldalát követel (K) oldalnak nevezik. Ha a számla tartozik oldalára könyvelnek, akkor azt a számla megterhelésének nevezik. Ha a számla követel oldalára könyvelnek, akkor azt a számla elismerésének (javára írásnak) nevezik. A tartozik és követel főösszege közötti különbözetet egyenleg (saldó) nak hívjuk. 

11. oldal

Számvitel I. szóbeli tételsor Jellege: Az eszköz számlák tartozik oldalára írják a nyitó egyeleget és a növekedést, ezeket a számlákat aktív számláknak nevezik. A forrás számlák követel oldalára írják a nyitó egyenleget és a növekedést, ezeket a számlákat passzív számláknak nevezik. 12. B. A mérlegtételek értékelésének szabályozása a számviteli törvényben  Az értékelésnél a vállalkozás folytatásának elvéből kell kiindulni.  Az előző üzleti év mérlegkészítésénél alkalmazott értékelési elvek csak akkor változtathatók meg, ha a változtatást előidéző tényezők tartósan - legalább egy éven túl - jelentkeznek, és emiatt a változás állandónak, tartósnak minősül. Ez esetben a változtatást előidéző tényezőket és számszerűsített hatásukat a kiegészítő mellékletben részletezni kell.  Az eszközöket és a kötelezettségeket leltározással (mennyiségi felvétellel, egyeztetéssel) ellenőrizni és - a törvényben szabályozott esetek kivételével egyedenként értékelni kell. A különböző időpontokban beszerzett, előállított, általában csoportosan nyilvántartott, azonos paraméterekkel rendelkező eszközöknél az átlagos beszerzési (előállítási) áron, továbbá a FIFO módszerrel történő értékelés is alkalmazható.  A mérlegben kimutatott eredmény meghatározásakor, a mérlegtételek értékelése során figyelembe kell venni minden olyan értékcsökkenést, értékvesztést, amely a mérleg fordulónapján meglévő eszközöket érinti, és amely a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált. 13. A. Az éves beszámoló tartalma A kettős könyvvitelt vezető vállalkozó az üzleti évről, az üzleti év utolsó napjával, mint mérlegfordulónappal éves beszámolót, vagy egyszerűsített éves beszámolót köteles készíteni. Az éves beszámolónak a vállalkozó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, azok változásáról megbízható, valós képet kell mutatnia. A beszámolónak tartalmazni kell minden eszközt, a saját tőkét, a céltartalékot és minden kötelezettségek, továbbá az időszak bevételeit és ráfordításait, az adózott és mérleg szerinti eredményt. A beszámolónak tartalmaznia kell azokat az adatok, szöveges indoklással, amelyek a vállalkozó valós vagyoni, pénzügyi helyzetének, működési eredményének bemutatásához szükségesek. 13. B. Az egységes számlakeret és a számlarend Az egységes számlakeretet a számviteli törvényben fogalmazták meg. Az egységes számlakeret célja, hogy a gazdálkodó eszközeinek és forrásainak, a gazdasági műveletek eredményre gyakorolt hatásainak egységes rendszerbe foglalásával segítséget adjon a gazdálkodó számvitelének megszervezéséhez, biztosítsa a számviteli törvény szerinti beszámoló elkészítéséhez szükséges alapinformációkat. Az egységes számlakeret fogalma: a könyvviteli számlák csoportosítása tartalmuk és jellegük szerint, a gazdasági műveletek összefüggéseinek kijelölése, a könyvelés szabályainak kijelölése, a könyvviteli számlák egységes számozásának és elnevezésének biztosítása. A számviteli törvény tíz számlaosztályt határozott meg:  1-4: Mérlegszámlák  5., 8-9: Eredményszámlák  6-7: Szabadon használható számlák  0: Nyilvántartási számlák

12. oldal

Számvitel I. szóbeli tételsor Számlarend: A kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó az egységes számlakeret előírásainak figyelembevételével olyan számlarendet köteles készíteni, amely szerint könyvelve a számviteli törvényben előírt beszámoló készítését maradéktalanul biztosítja. A számlarend tartalmazza: Minden alkalmazásra kijelölt számla számjelét és megnevezését, a számla tartalmát, a számlát érintő gazdasági eseményeket, azok más számlával való kapcsolatát, a főkönyvi számla és az analitikus nyilvántartások kapcsolatát, a bizonylati rendet. A számlarend összeállításáért, karbantartásáért, a naprakész könyvvezetés helyességéért a gazdálkodó képviseletére jogosult személy felelős. A vállalkozó a megalakulástól számított 90 napon belül köteles a számlarendet elkészíteni. 14. A. Az egyszeres és kettős könyvvitel lényege. A kettős könyvvitel hármas szabálya Az egyszeres könyvvitelt vezető vállalatok csak a pénzmozgással járó gazdasági műveleteket jegyzik fel zárt rendszerben. A kettős könyvvitelt vezető vállalkozások valamennyi gazdasági eseményt (műveletet) feljegyeznek zárt rendszerben. A kettős könyvvitel hármas szabálya: Minden gazdasági eseményt két számlán kell feljegyezni. az egyik számla tartozik, egy másik számla követel oldalán, azonos összegben, Egymással kölcsönös összefüggésben (az egyik változás meghatározza a másikat). 14. B. A mérleg szerkezete, jellemzői

13. oldal

Számvitel I. szóbeli tételsor

15. A. A mérlegtételek értékelésének elmélete, gyakorlata

14. oldal

Számvitel I. szóbeli tételsor 15. B. A számviteli törvény szerkezete

15. oldal

Számvitel I. szóbeli tételsor 16. A. A valuta és a devizatételek értékelése

16. oldal

Számvitel I. szóbeli tételsor 16. B. Az immateriális javak fogalma, csoportosítása Fogalma: Immateriális jószágként azokat a nem anyagi eszközöket kell kimutatni, amelyek tartósan, legalább egy éven túl szolgálják a vállalkozási tevékenységet. Az immateriális javak között kimutatható az alapítás, átszervezés és a kísérleti fejlesztés aktivált értéke is. Csoportosítása:  Alapítás, átszervezés aktivált értéke  Kísérleti fejlesztés aktivált értéke  Vagyoni értékű jogok, amelyek nem kapcsolódnak ingatlanhoz  Szellemi termékek  Üzleti vagy cégérték  Immateriális javakra adott előleg  Immateriális javak értékhelyesbítése 17. A. Az immateriális javak, tárgyi eszközök értékelése

17. oldal

Számvitel I. szóbeli tételsor 17. B. Az idősoros és számlasoros könyvelés

18. oldal

Számvitel I. szóbeli tételsor 18. A. A tárgyi eszközök és az immateriális javak nyilvántartása, főkönyvi számláinak tartalma.

19. oldal

Számvitel I. szóbeli tételsor 18. B. Az analitikus (részletező) könyvelés.

19. A. A beszámolási és könyvvezetési kötelezettség, a beszámoló formái, feltételei. Az éves beszámoló és részei. Nyilvánosságra hozatal, közzététel, könyvvizsgálat.

20. oldal

Számvitel I. szóbeli tételsor

21. oldal

Számvitel I. szóbeli tételsor

22. oldal

Számvitel I. szóbeli tételsor

23. oldal

Számvitel I. szóbeli tételsor 19. B. A négy számlasoros számlaelmélet és a főkönyvi kivonat

24. oldal

Számvitel I. szóbeli tételsor 20. A. A bekerülési érték meghatározása

25. oldal

Számvitel I. szóbeli tételsor 20. B. Amortizáció és értékcsökkenési leírás, valamint kapcsolatos fogalmai

26. oldal...