Társasági jog előadások PDF

Preview

Summary

1. A gazdasági társaságok funkciója és önálló jogalanyisága. A társasági jog gazdasági háttere.Vállalkozási formák Magyarországon ■ Gazdasági társaságok (Ptk. 3:88. §): - Üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatása - Profitorientált vállalkozás - Tagok kötelező vagyoni hozzájárulása - Jogi sze...

Description

1. A gazdasági társaságok funkciója és önálló jogalanyisága. A társasági jog gazdasági háttere. Vállalkozási formák Magyarországon ■ Gazdasági társaságok (Ptk. 3:88. §): – Üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatása – Profitorientált vállalkozás – Tagok kötelező vagyoni hozzájárulása – Jogi személyiséggel rendelkezik ■ Személyegyesítő társaságok: bt., kkt. ■ Tőkeegyesítő társaságok: kft., rt. ■ Nonprofit gazdasági társaság ■ Egyéni vállalkozó (természetes személy üzletszerű - rendszeresen, nyereség- és vagyonszerzés céljából, saját gazdasági kockázatvállalás mellett folytatott - gazdasági tevékenysége) ■ Egyéni cég (egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő természetes személy által alapított, jogi személyiséggel nem rendelkező jogalany, amely a cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre. Jogképes, kizárólag egy tagja lehet, egy természetes személy kizárólag egy egyéni cég tagja lehet.) (2009. évi CXV. törvény) ■ Szövetkezet (A tagok vagyoni hozzájárulásából álló tőkével alapított, a nyitott tagság és a változó tőke elvei szerint működő, a tagok gazdasági és társadalmi szükségleteinek kielégítésére irányuló tevékenységet végző jogi személy, amelynél a tag kötelezettsége a szövetkezettel szemben vagyoni hozzájárulásának szolgáltatására és az alapszabályban meghatározott személyes közreműködésre terjed ki. A szövetkezet kötelezettségeiért a tag nem köteles helytállni. A szövetkezet tevékenysége értékesítésre, beszerzésre, termelésre és szolgáltatásra irányulhat. (Ptk. 3:325-3:367. §§) ■ Egyesülés (A tagok által gazdálkodásuk eredményességének előmozdítására és gazdasági tevékenységük összehangolására, valamint szakmai érdekeik képviseletére alapított, jogi személyiséggel rendelkező kooperációs társaság. Az egyesülés saját nyereségre nem törekszik; vagyonát meghaladó tartozásaiért a tagok egyetemlegesen kötelesek helytállni. Összehangolási feladatok teljesítését segítő egyéb szolgáltatási és közös gazdálkodási tevékenységet (kiegészítő gazdálkodási tevékenység) is végezhet. (Ptk. 3:368-3:377. §§) A társaságok gazdasági funkciói ■ A modern piacgazdaságban a gazdasági-vállalkozási tevékenység túlnyomórészt társasági (társas vállalkozási) szervezeti keretek között zajlik ■ társaságok száma + gazdasági potenciálja ■ emellett az egyéni vállalkozók száma is jelentős ■ A társaságok/társas vállalkozások (vállalatok) létrejöttének gazdasági mozgatórugói: ■ ERŐFORRÁS KONCENTRÁCIÓ ■ KOCKÁZATELOSZTÁS Erőforrás koncentráció ■ A gazdasági tevékenységhez szükséges erőforrások megszervezése kétféle módon érhető el: ■ Állami kényszerrel ■ Piaci módszerekkel – Ennek feltétele az adott erőforrás áru jellege –  magántulajdonban legyen + kialakuljon az adott erőforrás piaca

■ Legtipikusabb erőforrások és a kapcsolódó piacok: ■ Tőke  pénzpiac ■ Munka  munkaerő piac ■ Nyersanyagok – termőföld/ingatlan  termőföldpiac/ingatlanpiac ■ A társaságalapítás révén a külső befektetők a társaság tagjai (tulajdonosai) lesznek ■ Így csökkenthetők a vállalkozáshoz szükséges erőforrások beszerzésének piaci költségek ■ A társaság létrehozatalának és működtetésének is vannak azonban költségei ■ A társaság alapítása és működtetése akkor racionális, ha az ezzel járó költségek alacsonyabbak, mint ugyanezeknek az erőforrásoknak a piacról történő beszerzése ■ Az egyszemélyes társaságok (kft., rt.) léte mögött részben más gazdasági igények állnak: ezek is lehetőséget nyújtanak egy adott személy vagyonának a megosztására (magánvagyon – üzleti vagyon) Eltérő vállalatfinanszírozási formák ■ A társaságalapítás a hitelfelvétel alternatívája ■ Két eltérő, egymással is konkuráló finanszírozási forma ■ Hitelfelvétel: idegen tőkére épülő finanszírozás – Klasszikus bankhitel, bankkölcsön – Vállalat általi kötvénykibocsátás – A magas idegen tőke növeli a csődhelyzet bekövetkeztét ■ A társaságalapítás, társaságba való belépés: saját tőkére épülő (saját tőke jellegű) finanszírozás – A befektetők a társaság társtulajdonosaivá (tag, részvényes) válnak (Erre épülnek például a kockázatitőke befektetések is) ■ A hitelnyújtás ideiglenes tőkejuttatás: – A vásárlóerő ideiglenes átengedése – Visszafizetési kötelezettséggel jár, amely nem függ a vállalkozás sikerétől ■ A társaságalapítás tartós tőkejuttatás: – A külső befektető a társaság tagjává (tulajdonosává) válik – A tag részére történő kifizetés a társaság eredményes gazdálkodásától (nyereségétől) függ Kockázatelosztás ■ Nem egy személy viseli a vállalkozás összes kockázatát, a kockázat így megoszlik és ezáltal csökkennek a költségek is ■ Ennek egyik előfeltétele volt a korlátolt tagi (befektetői/tulajdonosi) felelősség elismerése – Fontos: nem a társaság felelőssége korlátozott, hanem a társaság tagjainak a felelőssége (helytállási kötelezettsége) – A korlátolt tagi (befektetői) felelősség elismerésére először Angliában került sor a 18-19. században – Gazdaságtörténeti kutatások igazolják, hogy ez nagymértékben hozzájárult a vállalkozási kedv élénkítéséhez (pl. Kornai János elemzései) Korlátolt tagi (befektetői) felelősség ■ A korlátolt tagi felelősség (korlátolt tagi helytállási kötelezettség) lényege, hogy a társaság hitelezői nem tarthatnak igényt a társaság tagjainak (befektetőinek) magánvagyonára – A társaság hitelezői kizárólag a társaság vagyonára tarthatnak igényt a társaság tartozásai fejében

– Ezért feltétel, hogy minden társaságnak legyen vagyona – A társasági tartozások megfizetése iránt a társaság tagjai ellen nem indítható végrehajtás vagy más eljárás – A társaság hitelezői a tagok magánvagyonához nem férhetnek hozzá ■ A tagok (befektetők) kizárólag a társaságba bevitt vagyonuk (üzleti vagyon) erejéig felelnek, magánvagyonukkal azonban nem ■ Ez csak az ún. tőkeegyesítő társaságok (Kft., Rt.) esetében érvényesül tisztán, az ún. személyegyesítő társaságoknál (Kkt., bt.) azonban nem A társaságok jogalanyisága ■ Jogalanyiság/jogképesség: jogok és kötelezettségek alanya lehet ■ közjogi és magánjogi jogalanyiság elhatárolása ■ Magánjogi jogalanyok: ■ Ember (természetes személy): jogképessége egyenlő és korlátozhatatlan ■ Jogi személyek és egyéb szervezetek ■ Jogi személyek: ■ Egyesületek, alapítványok, gazdasági társaságok, szövetkezetek, egyesülések, szakszervezetek, pártok, az állam ■ A jogalanyiság állam általi elismerése: ■ Normatív elismerés: vállalkozáshoz, társaságalapításhoz való alkotmányos jog + a gazdasági verseny szabadsága ■ Egyedi elismerés: cégbírósági bejegyzéssel keletkezik ■ Az önálló jogalanyiság fogalmi elemei: ■ Elkülönült szervezet ■ Kell egy KÉPVISELŐ, akinek a képviseleti joga főszabály szerint nem korlátozható ■ Elkülönült vagyon ■ Elkülönült felelősség ■ Korrekciós szabályok: ■ Mögöttes tagi felelősség ■ Az elkülönült jogalanyiság és a korlátolt tagi felelősség áttörése (felelősség-átviteli esetek) ■ A jogi személyiség állam általi elismerése a társaságok és a tagok jogi értelemben vett szétválasztását is jelenti ■ Vagyonszétválasztás: a társaság vagyona nem a tagok vagyona (nem közös tulajdon) ■ A jogi személyiség a társaság vagyonát védi a tagok hitelezőitől ■  a korlátolt tagi felelősség elismerése pedig a tagok magánvagyonát védi a társaság hitelezőitől ■ Az önálló jogalanyiság következtében társaság vagyonához kizárólag a társaság hitelezői férhetnek hozzá ■ Ennek alapján sem a tagok, sem pedig a társaság tagjainak a hitelezői nem férhetnek hozzá a társaság vagyonához ■ A jogi személyiség a társaság hitelezőit védi: korlátozza, hogy ki férhet hozzá a társaság vagyonához, és megóvja azt a társaság hitelezői számára A társasági jogi szabályozás gazdasági összefüggései ■ Társaságalapítás szabályai: – Milyen idő- és költségigénye van a társaságalapításnak? ■ Felelősségi viszonyok: – A tagok (befektetők) korlátolt vagyoni felelősségének a rögzítése

■ A tagot megillető társasági részesedés forgalomképessége: – A társaságból való kiszállás lehetősége – A forgalomképesség azt jelenti, hogy a társasági részesedés átruházható, értékesíthető (így annak piaci ára is van) – Személyegyesítő társaságoknál: a társasági részesedés átruházása korábban kizárt volt, most egyhangú társasági határozattal lehetséges – Tőkeegyesítő társaságoknál: az átruházást csak kivételesen lehet korlátozni ■ Az ellenőrzési és az irányítási jogok szétválasztása, delegálása a társaságon belül – Ennek hátterében a tagok (tulajdonosok) és a menedzsment közötti érdekkonfliktus áll – Speciális szabályok vonatkoznak a társaság vezető tisztségviselőinek (menedzsment tagok) felelősségére (Ptk. 3:24. §., Ptk. 3:118. §) – Bizonyos esetekben kötelező létrehozni felügyelőbizottságot is ■ A tagok (befektetők) érdekvédelme (befektetői tulajdon védelme) – Ezt a célt szolgálják az országok közötti beruházásvédelmi megállapodások is ■ A társaság piacról való kivezetésének szabályai – Ezeknek a jogilag szabályozott eljárásoknak az idő- és költségigénye – Milyen költségei vannak a végelszámolásnak, a felszámolásnak? ■ A társaságok (vállalatok) kialakulásához és működéséhez szükséges jogintézmények: – Magántulajdon: alkotmányos alapjog – A szerződések állam általi kikényszeríthetősége – Felelősségi szabályok: a társasági tagok és a vezető tisztségviselők felelősségére vonatkozó rendelkezések – A gazdasági-vállalkozási tevékenység folytatásának jogi keretei ■ Lehetséges társaságot alapítani, azt a jogrend nem tiltja ■ Állam elismerés kérdése (cégnyilvántartás) ■ Ezeknek a jogintézményeknek a kialakulása és megszilárdulása az elmúlt két évszázadban a vállalkozási kedv kibontakozását és ezáltal a társasági jog fejlődését nagymértékben befolyásolta.

2. A társasági jog alapelvei. A gazdasági társaságok alapítása A társasági jog alapelvei ■ Társulási szabadság elve – Alapja: a szerződéses szabadság elve – Feltételezi, hogy a javak magántulajdonba kerülhetnek ■ Társult tagok egyenlőségének az elve – Korrekciós szabály: a kisebbségi tagok védelmére vonatkozó szabályok ■ Cégnyilvánosság elve – A cégnyilvántartás egy közhiteles és nyilvános állami regiszter ■ Bírói kontroll elve – Cégbíróság: törvényességi felügyelet a cégek felett – Rendes bíróság: társasági jogviták fóruma – Választottbíróság: társasági jogviták alternatív fóruma A társulási szabadság ■ Alkotmányos alapja az Alaptörvény M) cikke: – Magyarország gazdasága a vállalkozás szabadságán alapszik + gazdasági verseny szabadsága – Mindenkinek joga van társas vállalkozást létrehozni, alapítani, illetve működő szervezetekhez csatlakozni. ■ Több esetben azonban törvény korlátozza ezt az elvet: – Bizonyos személyek nem lehetnek gazdasági társaság tagjai, illetve korlátlanul felelős tagjai –  Tovább társulási tilalmak (pl. kiskorú, eltiltás hatálya alatt álló személy) A társulási szabadság korlátai ■ Típuskényszer – Kizárólag a törvényben (Ptk.) meghatározott társasági formákat lehet létrehozni (bt., kkt., kft., rt.) – A törvényben meghatározott társasági formákat nem lehet egymással vegyíteni ■ Tevékenységi korlátok – Bizonyos gazdasági szektorokban meghatározott társasági formákat lehet csak létrehozni, így pl. bankok, biztosítók, befektetési vállalkozások (csak rt. formában működhetnek!) ■ Alapítási kényszer – Ha jogszabály gazdasági társaság alapítását írja elő – A koncessziós törvény kötelezővé teszi a társaságalapítást a koncessziós pályázat nyertese számára A társult tagok egyenlőségének az elve ■ A társaság alapításában, illetve működésében részt vevő tagokat egyenlő jogok illetik, illetve azonos kötelezettségek terhelik ■ Ez azonban nem azt jelenti, hogy valamennyi jog (pl. szavazati jog, osztalékhoz való jog) azonos mértékben illeti meg a tagokat: ezek gyakorlása főszabály szerint a tag által teljesített vagyoni hozzájáruláshoz igazodik ■ Ettől az elvtől a létesítő okirat eltérhet: – pl. elsőbbségi részvények kibocsátása = Ptk. 3:230. § A cégnyilvánosság elve

■ A gazdasági társaságokra, azok tagjaira, vezető tisztségviselőire, felügyelőbizottsági tagjaira vonatkozó adatok nyilvánosak ■ Ennek biztosítása és gyakorlati megvalósulása három szinten történik: – Cégbíróság – Igazságügyi Minisztérium Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálat – Cégközlöny (hivatalos lap) A társaságok feletti bírósági kontroll ■ Cégbíróság – Vezeti a cégjegyzéket és a cégnyilvántartást – Bejegyzi a cégalapítást, illetve a cégadatok módosulását – Törvényességi felügyeleti jogkört gyakorol a cégek felett ■ Rendes bíróság (törvényszék) – Társasági határozatok bírósági felülvizsgálata – Tagkizárás iránti perek – A társaság létesítő okirata érvénytelenségének elbírálása – Kisebbségi jogok érvényesítése A választottbíróság ■ A feleknek a választottbírósági utat külön ki kell kötniük, ebben külön meg kell állapodniuk ■ A társasági jogviszonyokból eredően a társaság és tagjai közötti jogviták választottbíróság elé is vihetők ■ Ez kiterjed minden olyan társasági jogvitára, amely a rendes bíróság hatáskörébe tartozik ■ A hazai választottbíráskodás rendszerét a 2017. LX. törvény szabályozta újra ■ A legrégebbi magyar választottbíróság: a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) mellett működő Állandó Választottbíróság A társaságok létszakaszai ■ Alapítás – a létesítő okirat létrejötte: aláírása - elfogadása és ellenjegyzése – előtársasági szakasz – cégbejegyzési eljárás ■ A létesítő okirat módosítása – változásbejegyzési eljárás ■ Átalakulás – 2013. évi CLXXVI. törvény – társasági formaváltás – egyesülés: összeolvadás, beolvadás – szétválás: különválás, kiválás – speciális eset: tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesülése (2007. évi CXL. törvény) ■ Jogutód nélküli megszűnés ■ felszámolási eljárás (Csődtörvény) ■ végelszámolás (Cégtörvény) ■ kényszertörlési eljárás (Cégtörvény) A létesítés szabadsága ■ A társaság létrehozásáról a tagok a létesítő okiratban szabadon rendelkezhetnek ■ A társaság szervezetét és működési szabályait a tagok maguk állapíthatják meg.

■ A Ptk. alapján a társasági jogban a diszpozitivitás/eltérés lehetősége a főszabály (Ptk. 3:4. §): – A tagok az egymás közötti és a társasághoz fűződő viszonyuk, valamint a társaság szervezetének és működésének szabályozása során a létesítő okiratban a Ptk. szabályaitól eltérhetnek. ■ Az eltérésnek azonban vannak korlátai ■ Ezeket a korlátokat a Ptk. 3:4. § (3) bekezdése rögzíti ■ A tagok nem térhetnek el a Ptk.-ban foglaltaktól, ■ ha az eltérést a Ptk. tiltja; ■ ha az eltérés a társaság ■ hitelezőinek, ■ munkavállalóinak vagy ■ a tagok kisebbségének jogait nyilvánvalóan sérti, vagy ■ a jogi személyek törvényes működése feletti felügyelet érvényesülését akadályozza; Továbbtársulási tilalmak ■ Természetes személy egyidejűleg egy gazdasági társaságban lehet a társaság korlátlanul felelős tagja ■ Kiskorú személy nem lehet gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja ■ Kkt., bt., egyéni cég, egyéni vállalkozó nem lehet gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja – Egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 3. § (2) bekezdés d) pont, 27. § (2) bekezdés ■ Nem lehet gazdasági társaság tagja, aki eltiltás hatálya alatt áll (kivéve: nyrt.) – Az eltiltásról a Cégtörvény 9/B. §-9/E. §-ai rendelkeznek A létesítő okirat ■ A gazdasági társaság tagjainak szerződéses kapcsolata, amely a tagok egybehangzó akaratnyilatkozatával jön létre ■ Kkt., bt. és kft. esetén a létesítő okirat a társasági szerződés ■ Egyszemélyes kft.: alapító okirat ■ Részvénytársaság: alapszabály ■ Itt a tagok nagy száma miatt nem alkalmazható a szerződéses forma ■ Ezt a tagok (részvényesek) nem aláírják, hanem elfogadják ■ Egyszemélyes rt.: alapszabály ■ A létesítő okiratok tekintetében szigorú formai, alakszerűségi követelmények állnak fenn ■ A létesítő okiratot minden tagnak alá kell írnia ■ A tagot közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással rendelkező képviselője helyettesítheti és a tag helyett az okiratot aláírhatja ■ Ez nem vonatkozik az Nyrt. alapszabályára ■ A létesítő okiratot ezt követően megfelelő okiratba kell foglalni: ■ Közjegyző által készített közokiratba ■ Ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba ■ Az alapító jogtanácsosa által ellenjegyzett magánokiratba A létesítő okirat és a cégbejegyzés ■ A létesítő okirat alapján kerülhet sor a cégbejegyzés iránti kérelem benyújtására

■ A létesítendő társaság nyilvántartásba való bejegyzése iránti kérelem a benyújtására a társaság képviseletére kijelölt személy (a vezető tisztségviselő) köteles (jogi képviselő útján!) ■ A cégbejegyzés iránti kérelmet a létesítő okirat aláírásától, illetve elfogadásától (alapszabály) számított 30 napon belül kell benyújtani az illetékes cégbírósághoz – Ha a társaság alapítása hatósági engedélyhez kötött, a bejelentést a jogerős engedély kézhezvételétől számított 15 napon belül kell teljesíteni ■ A kérelem benyújtásának elmulasztásából vagy késedelméből, valamint a hiányos vagy hibás bejelentésből eredő károkért a képviselő a tagokkal szemben felel Egyszerűsített cégbejegyzés – létesítő okirati minták ■ A legtöbb cég létesítő okirata jogszabályban meghatározott okirati minta megfelelő kitöltésével is elkészíthető ■ Okirati minta alkalmazása esetén: egyszerűsített cégbejegyzési eljárás ■ Okirati minta alapján történő cégbejegyzés esetén nem érvényesül a diszpozitivitás elve – Ebben az esetben a létesítő okirat tartalmát kizárólag a kitöltött mintában foglalt rendelkezések alkotják. ■ A minta alapján létesítő okiratra egyebekben a létesítő okiratra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni (pl. ellenjegyzés) – Ctv. 9/A. § A 21/2006. IM rendelet tartalmazza a szerződésmintákat A létesítő okirat kötelező tartalmi elemei ■ A társaság létesítésére irányuló akarat kifejezése ■ A társaság neve (cégnév) ■ A társaság székhelye ■ A tagok neve, lakóhelye, székhelye (telephely, fióktelep) ■ A társaság fő tevékenységi köre ■ Társasági vagyon (vagyoni hozzájárulások, azok értéke, a vagyon rendelkezésre bocsátásának módja és ideje) ■ Az első vezető tisztségviselő(k) megjelölése ■ A cégjegyzés módja (önálló vagy együttes) ■ Az egyes társasági formáknál megjelölt kötelező tartalom A cégnév ■ A társaság cégneve alatt válik önálló jogalannyá ■ A cégnév szükséges ahhoz, hogy a társaság az üzleti forgalomban részt tudjon venni ■ A társaság neve önmagában is üzleti értékkel bírhat ■ A cégnévre a Ptk. mellett a Cégtörvény tartalmaz előírásokat ■ A Ctv. lehetővé teszi a cégnév előzetes lefoglalását (legfeljebb 60 napra) – névfoglalás – A névfoglalás ideje alatt a lefoglalt cégnévvel más cég nem jegyezhető be, illetve a cégnév nem foglalható le ■ Teljes cégnév: – Legalább a vezérszó + a társasági forma megjelölése – Emellett tartalmazhatja a társaság által kifejtett főtevékenység megjelölését is – pl. CBA Kereskedelmi Kft., Magyar RTL Televízió Zrt. – A cégnévben a társaság non-profit jellegét is fel kell tüntetni ■ Rövidített cégnév: – Vezérszó + társasági forma megjelölése – Akkor használható, ha ezt is bejegyezték a cégnyilvántartásba

■ Toldattal használt cégnév: – Bejegyzés alatt (b.a.) – Csődeljárás alatt (cs.a) – Felszámolás alatt (f.a.) – Végelszámolás alatt (v.a.) – Kényszertörlési eljárás alatt (kt.a.) – Határon átnyúló egyesülés céljára létrejövő cég esetén: „egyesülés céljára alapított” (e.a.) ■ A cég nevének olyan mértékben különböznie kell a korábban nyilvántartásba vett más cégek elnevezésétől, hogy azokkal ne legyen összetéveszthető – cégkizárólagosság ■ A megkülönböztetés az ország egész területén érvényesül. ■ A cég neve nem kelthet a valósággal ellentétes, megtévesztő látszatot – cégvalódiság ■ Ezért kötelező pl. a toldat használata a cégnévben. ■ A névben a cég típusát, bizonyos esetben a tevékenységét is fel kell tüntetni, magyar nyelven, a magyar helyesírás követelményeinek megfelelően – cégszabatosság ■ A cégnévben a vezérszón kívül csak magyar szavak szerepelhetnek Az előtársaság ■ A társaság a cégbírósági bejegyzés előtt is megkezdheti a működését: ez az ún. előtársaság (Ptk. 3:101. §) – A gazdasági társaság a létesítő okirat közjegyzői okiratba foglalásától vagy ügyvédi (jogtanácsosi) ellenjegyzésétől kezdődően a létrehozni kívánt társaság előtársaságaként működik – Ez a státusz a cégbejegyzés napjáig áll fenn. – Fel kell tüntetni a „bejegyzés alatt (b.a.)” toldatot ■ Üzletszerű gazdasági tevékenységet azonban csak a cégbejegyzési kérelem benyújtását követően folytathat ■ Az előtársaság működése korlátozott  Ptk. 3:101. § (2) bekezdés ■ Ha a társaságot bejegyzik: az előtársasági létszakasz megszűnik és az előtársaságként kötött jogügyletek a társaság jogügyleteinek minősülnek ■ Ha a társaság nyil...