Polgári-jog-II. Dologi jog A Tételsor 2016 5. könyv PDF

Preview

Summary

POLGÁRI JOG II. A tételsor 2016.A/1. A tulajdon, tulajdonjog, tulajdoni berendezkedés A tulajdonjog, mint jogviszony alapvető jellemzői: Elemeit, tárgyát, alanyát, tartalmát foglalja magában Abszolút szerkezet: o jogosulti oldalon személy o kötelezeti oldal: ▪ mindenki más ▪ a tulajdonos is minden m...

Description

POLGÁRI JOG II. A tételsor 2016. A/1. A tulajdon, tulajdonjog, tulajdoni berendezkedés A tulajdonjog, mint jogviszony alapvető jellemzői:

- Elemeit, tárgyát, alanyát, tartalmát foglalja magában - Abszolút szerkezet: o jogosulti oldalon személy o kötelezeti oldal: ▪ mindenki más ▪ a tulajdonos is - minden más dologi jogviszony feltételezi a tulajdonjogviszonyt Tulajdonjogviszony tartalmát, mint minden jogviszony tartalmát a jogok és kötelezettségek jelentik, amelyek a feleket az adott jogviszony alapján megilletik, illetve terhelik. 5:13. § [A tulajdonjog] (1) A tulajdonost tulajdonjogának tárgyán - jogszabály és mások jogai által megszabott korlátok között - teljes és kizárólagos jogi hatalom illeti meg. (2) A tulajdonost megilleti különösen a birtoklás, a használat, a hasznosítás, a hasznok szedésének és a rendelkezés joga. (3) A tulajdonosnak joga van minden jogosulatlan behatás kizárására. A tulajdon alanya

Minden jogalany természetes vagy jogi személy. A tulajdonjog alanyává válás feltétele a jogképesség, de ez nem azt jelenti, hogy minden jogalany bármilyen konkrét tulajdonjogviszony alanyává válhatna. A konkrét jogalany és az adott tulajdoni tárgy tekintetében a feltételeket a szerzőképesség dönt. A tulajdonjog alanyi pozíciójában mindig ember áll! - Természetes személy - Jogi személy o külső viszonyokban jogi személy

https://lookaside.fbsbx.com/file/Polgári-jog-II.-A-tételsor.do…fTvcMmFoUn9yc4_RYByrAgXCpOyzUOQCi3N4AQR-Ox_uC9Q

2018. 02. 14. 12X01 99/1 oldal

o belső viszony alapján tulajdonjog à szervezeti tulajdon Állam: - állami vagyon: o kincstári vagyon ▪ tulajdonban lévő dolgok ▪ hasznosítható természeti erők ▪ nemzeti vagyonról szóló tv által meghatározottak ▪ részvények ▪ üzletrészek ▪ immateriális vagyoni értékű jogok ▪ pénzügyi eszközök o vállalkozói vagyon à piacgazdasági szerep Önkormányzatok: o tulajdon o vagyoni értékű jogok (feladatok és célok ellátására) Az állam a polgári jogviszonyokban csak kivételesen jelenik meg közvetlenül. - jogi személyként jelenik meg - az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter képviseli Állami tulajdonosi jogok és kötelezettségek: - felügyelet: az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter a MNV Zrt-vel - beruházások: Magyar Fejlesztési Bank - ingatlanok: Nemzeti Földalap - más szerv is kijelölhető Költségvetési és gazdálkodó szervek: - nemzeti vagyon kezelői à VAGYONKEZELŐK VAGYONKEZELŐK KORLÁTAI: - kezelt vagyont nem idegenítheti el, nem terhelheti meg - nem adhatja biztosítékul a vagyont - nem létesíthet osztott tulajdont

https://lookaside.fbsbx.com/file/Polgári-jog-II.-A-tételsor.do…fTvcMmFoUn9yc4_RYByrAgXCpOyzUOQCi3N4AQR-Ox_uC9Q

2018. 02. 14. 12X01 99/2 oldal

- jogot másra nem ruházhat, nem terhelheti meg - a kezelt vagyont érintő tulajdonosi hozzájárulást nem adhat 2 .A tulajdonjog tárgya

A tulajdonjog tárgya mindig az emberi magatartás. Jogosulti oldal: - Magatartás – amelyeket a tulajdonos, mint jogosult az uralma alatt álló dolgokra vonatkozóan kifejthet, illetve amiket köteles kifejteni. (birtoklás, hasznok szedése, használat, rendelkezési jog) Tulajdonjogviszony tárgya Kötelezetti oldal: - Magatartások, amelyeket a tulajdonossal szemben mindenki másnak tanúsítania kell. Közvetlen tárgy: - tevés - nem tevés - tűrés Közvetett tárgy: - a dolog 3. A tulajdon tartalma

A tulajdonjogviszony tartalma: Azok a jogok és kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik. A tulajdonos bármilyen magatartást tanúsíthat a dolgával kapcsolatban, de csak a törvényi korlátok, illetve mások jogainak tiszteletben tartásával. Három fő részjogosítvány: o birtoklás joga és a birtokvédelem o használat és hasznos szedésének jogaTulajdonosi triász o a rendelkezési jog Történetiség

- rendszerváltás előtt: (1959es Ptk) o állami és szövetkezeti tulajdont kiemelten kezelte o személyi tulajdon – fogyasztási cikk

https://lookaside.fbsbx.com/file/Polgári-jog-II.-A-tételsor.do…fTvcMmFoUn9yc4_RYByrAgXCpOyzUOQCi3N4AQR-Ox_uC9Q

2018. 02. 14. 12X01 99/3 oldal

o termelési eszközökre vonatkozó tulajdon – megtűrt /tiltott - r.v. után (2013.évi Ptk) - az állami tulajdon is magántulajdonnak minősül - állam vállalkozásai privilégiumokban nem részesülnek a polgárok tulajdonaival szemben A/2. A dolog fogalma, fajtái, a dolog, vagyon, gyümölcs, haszon egybevetése 1. A dolog fogalma

A dolog, a dologi jog közvetett tárgya; a jogviszonyok közvetlen tárgya az emberi magatartás. A Ptk. dolog fogalma: Nincs definíció Az 1959-es Ptk. szerint a tulajdonjog tárgya mindig birtokba vehető testi tárgy. Minden birtokba vehető dolog tárgya lehet a tulajdonjognak, azaz dolognak minősül, ami birtokba vehető. Dolognak minősül jogi értelemben mindaz, ami a tulajdon tárgya lehet, ha birtokba vehető. Ptk. 5:14. § [A dolog] (1) A birtokba vehető testi tárgy tulajdonjog tárgya lehet. Ptk. 5:14. § [A dolog] (2) A dologra vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell a pénzre és az értékpapírokra, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőkre.

Pénz: helyettesítő és birtokba vehető dolog, képvisel egy értéket. Kivétel: pl.: muzeális értékű pénzek

Értékpapír: okirat, amely megtestesíti a benne foglalt jogosultságot. - hitelviszonyt megtestesítő - tagsági jogot megtestesítő Dolog módjára hasznosítható természeti erő: természettudományos úton meghatározható jelenség, amely vagyoni értékű szolgáltatások alapja, hordozója lehet. - villamos-energia - vízerő - nukleáris energia Valódi testi dolgok: ásványi eredetű energiahordozók

https://lookaside.fbsbx.com/file/Polgári-jog-II.-A-tételsor.do…fTvcMmFoUn9yc4_RYByrAgXCpOyzUOQCi3N4AQR-Ox_uC9Q

2018. 02. 14. 12X01 99/4 oldal

Az ember, emberi test:

Az ember, az emberi test mind élő, mind pedig halott állapotában kívül esik a dolog és a dologi jog fogalomkörén, de a személyi jog és az orvosi jog szabályai szerint részsül védelemben. Az emberi testtől elválasztott egyes élettelen részek dologgá válhatnak (haj, köröm). Ptk. 5:14. § [A dolog] (3) A dologra vonatkozó szabályokat az állatokra a természetüknek megfelelő eltéréseket megállapító törvényi rendelkezések figyelembevételével kell alkalmazni.

Állatok: - A dolgokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. o Dologi fogalmi körből való kivétel: más jogterületek (pl.: állatkínzás – büntetőjog) - Speciális szabályok az állatvédelemről 2. A dolgok csoportosítása

Cél: az azonos csoportba tartozó dolgokra azonos, vagy hasonló szabályok. Hagyományos csoportosítás szempontjai: - A dolgok természeti tulajdonsága - A dolgok forgalomképessége - Más dolgokkal való kapcsolataik (dologkapcsolatok) 1. A dolgok csoportosítása természeti tulajdonságaik szerint: A) Ingók és Ingatlanok

- A Ptk. nem határozza meg sem az ingó, sem pedig az ingatlan fogalmát, azokat lényegében tudottnak tekinti. o DE számos helyen használ megkülönböztetést Törvényi meghatározás nélkül is ingatlannak minősül a földrészlet, valamint mindaz, ami a földdel szilárd összeköttetésben, azzal tartósan egyesítve van (épület, fák, építmények, lábon álló termés). Az ingatlanokra vonatkozó szabályozás alapvető gazdasági jelentősége a föld, mint „véges jószág”. Az ingatlanok tulajdonlására több törvényi kötöttség, előírás, tilalom vagy korlátozás érvényesül B) Elhasználható és elhasználhatatlan dolgok

Mikor merülhet fel? A dolog rendeltetésszerű használata esetén!

https://lookaside.fbsbx.com/file/Polgári-jog-II.-A-tételsor.do…fTvcMmFoUn9yc4_RYByrAgXCpOyzUOQCi3N4AQR-Ox_uC9Q

2018. 02. 14. 12X01 99/5 oldal

Elhasználható dolog: Aminek rendeltetésszerű használata magának a dolognak a megsemmisülésével jár. Ehhez képest minden más dolog elhasználhatatlan. ELHASZNÁLHATÓ ELHASZNÁLHATATLAN Általában ingó

Ingó és ingatlan

Sokszor előtérbe kerül a meghatározásnál a: - tulajdonos felhasználási szándéka - használat módja - használat mértéke - fogyasztói szokások - technikai fejlődés C. Helyettesíthető és helyettesíthetetlen dolgok

Helyettesíthető: Azok a dolgok, amelyek a vagyoni forgalomban nem egyediesítve, hanem fajta és mennyiség megjelölésével, súly, szám, mértékegység szerint szerepelnek. Helyettesíthetetlen: Minden egyedileg meghatározott dolog. Szerződések köre: o fajlagos szolgáltatás (ált. helyettesíthető) o egyedi szolgáltatás (helyettesíthetetlen) Kötelmi jog: A felek megállapodása szerint a helyettesíthető dolgot is egyi szolgáltatásként határozzák meg (nem egy zsák búza

à hanem a vörös jelölt zsákban lévő búza)

Vagy az egyébként helyettesíthetetlen dolgot is fajlagos szolgáltatásként tegyék megállapodás tárgyává (pl.: tíz darab Szász Endre festmény)

D. Osztható és oszthatatlan dolgok

Osztható: a felosztás, részekre bontás után egy adott dolog minősége, gazdasági rendeltetése az egyes részek tekintetében ugyanaz marad, es az egyes részeken ez a bontás nem okoz aránytalan értékcsökkenést. Oszthatatlan: minden más Releváns kérdéskör: vagyonközösségi formák megszüntetése: o közös tulajdon o házassági vagyonközösség o hagyaték felosztása o gt végelszámolása

https://lookaside.fbsbx.com/file/Polgári-jog-II.-A-tételsor.do…fTvcMmFoUn9yc4_RYByrAgXCpOyzUOQCi3N4AQR-Ox_uC9Q

2018. 02. 14. 12X01 99/6 oldal

E. Egységes és összetett dolgok

Egységes: több elemből tevődik össze, de egyes fizikai értelemben vett részein önálló tulajdonjog már nem állhat fenn. Összetett dolog: több elemből tevődik össze, de alkotóelemek az összetétel után is külön-külön felismerhetőek, tehát ezekre önállóan is fennáll a tulajdonjog. (pl.: festmény+keret) 2. A dolgok csoportosítása forgalomképességük szerint

Forgalomképesek: amelyek a polgári jog szabályai szerint elidegeníthetők, forgalmazhatók, vagy akár megterhelhetők Uratlan dolog, Teljes forgalomképesség Korlátozottan forgalomképes dolgok Forgalomképtelen dolgok A. Forgalomképtelen dolgok:

Alaptörvény 38. cikk. Állami tulajdon kizárólagossága Forgalomképtelen dolgok elidegenítése semmis! Az állam kizárólagos tulajdonában álló vagyontárgyak köre (2011. évi CXCVI tv. a nemzeti vagyonról szóló törvény) - Szent Korona, jelvények; Országház; föld méhének kincsei - felszín alatti vizek, víztartó képződmények, folyóvíz és természetes tavak elhagyott medre - a mellékletben meghatározott: folyók, holtágak, mellékágak, tavak, ezek medre - csatornák, tározók, árvízvédelmi fővédvonalak, egyéb vízi létesítmények, állú vízi közművek - közutak; terek, parkok (állami tulajdonban); törzshálózati vasútpályák, azok tartozékai; nemzetközi kereskedelmi repülőtér; barlang; rádióspektrum; földgáztároló A helyi önkormányzat vagyona törzsvagyon vagy üzleti vagyon lehet (nemzeti vagyon külön része a törzsvagyon) Helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonát képző nemzeti vagyonba tartoznak: - közutak és műtárgyaik - terek, parkok

https://lookaside.fbsbx.com/file/Polgári-jog-II.-A-tételsor.do…fTvcMmFoUn9yc4_RYByrAgXCpOyzUOQCi3N4AQR-Ox_uC9Q

2018. 02. 14. 12X01 99/7 oldal

- nemzetközi kereskedelmi repülőtér - vizek közcélú vízi létesítmények, ide nem értve a vízi közműveket. A helyi önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonát képezi: - közmű - intézmény, épület - társasági részesedés - Balatoni Hajózási Zrt. társasági részesedései Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonban tartandó vagyonelemeknek minősülnek: a) 100%-ban az állam tulajdonában álló a. védelmi és közjóléti elsődleges rendeltetésű erdő b. természetes erdő (5 hektárnál nagyobb) c. génmegőrző gyűjtemény d. növényi génbank-hálózat e. állati génbank-hálózat f. vagyontárgyak g. levéltári anyag B. Korlátozottan forgalomképes dolgok

Csak valamely törvényben meghatározott feltétel teljesítése esetén idegeníthetők el. - pályázat - forgalmazás módja - mennyiség - állami szerv, hatóság engedélye Sajátos eset: amikor az egyes dolgok tulajdonváltozását vagy maga a tulajdonos, vagy pedig az szerződő felek jogügylet útján biztosítják

3. Dologkapcsolatok:

A dolgok közötti jogi kapcsolatra utal, lényege, hogy az egyik dolog osztozik a másik dolog jogi sorsában: - fődolog - mellékdolog Ez a kapcsolat nem feltétlenül fizikai, jogi helyzetük összekapcsolásáról van szó.

https://lookaside.fbsbx.com/file/Polgári-jog-II.-A-tételsor.do…fTvcMmFoUn9yc4_RYByrAgXCpOyzUOQCi3N4AQR-Ox_uC9Q

2018. 02. 14. 12X01 99/8 oldal

A. Alkotórész (5:14; 5:15; 5:16 à zh!) Ptk. 5:15. § [Alkotórész] A tulajdonjog kiterjed mindarra, ami a dologgal olyképpen van tartósan egyesítve, hogy az elválasztással a dolog vagy elválasztott része elpusztulna, illetve az elválasztással értéke vagy használhatósága számottevően csökkenne.

Addig áll fenn, amíg a köztük lévő kapcsolatot teremtő összefüggés olyan erős, hogy annak állandó jellege nyilvánvaló. Az alkotórész tulajdonjoga a fődolog tulajdonjogától nem válhat el. Sajátosság: földtulajdon A föld és a rajta emelt épület kapcsolatában a föld tulajdonjoga kiterjed az épületre is, a föld tulajdonosa épp ezért az épület tulajdonosa is. (aedificium solo cedit) DE! Ptk. 5:18. § [Az épület és a föld tulajdonjoga] (1) Az épület tulajdonjoga - ha az épület és a föld tulajdonosa eltérően nem állapodnak meg - a földtulajdonost illeti meg. (2) Az ingatlan tulajdonosa rendelkezhet úgy, hogy a földet és a rajta álló épületet önálló ingatlanokként jegyezzék be az ingatlan-nyilvántartásba.

A földtulajdonost az épületre elővásárlási jog illeti meg, és fordítva. B. Növedék

Abban az esetben beszélhetünk növedékről, ha egy dolog egy másiknak az alkotórészévé válik. Ilyenkor: - módosul a tulajdonjog tárgya - a főtulajdon tulajdonosa tekintetében tulajdonszerzést eredményez Ptk. 5:51. § - a föld tulajdonosa megszerzi mindazoknak a dolgoknak a tulajdonjogát, amelyek utóbb válnak a föld alkotórészévé. KIVÉVE: ha az valamilyen jogviszony alapján mást illet. Mire vonatkozik? - vadon növő növények - partra sodort földdarab - iszaplerakódás - termék - termény Növedék, tehát mindaz, ami eredetileg nem volt a föld alkotórésze, de utóbb azzá vált.

https://lookaside.fbsbx.com/file/Polgári-jog-II.-A-tételsor.do…fTvcMmFoUn9yc4_RYByrAgXCpOyzUOQCi3N4AQR-Ox_uC9Q

2018. 02. 14. 12X01 99/9 oldal

Pl.: az ingatlanon kinő egy fa C. Tartozék

A tulajdonjog kiterjed arra a dologra, amely nem alkotórész ugyan, de a dolog rendeltetésszerű használatához, vagy épségben tartásához rendszerint szükséges vagy azt elősegíti. Pl.: mezőgazdasági ingatlan tartozéka: gazdálkodásra rendelt eszközök, gépek, állatok. A fődolog és a tartozék tulajdonjoga elválhat egymástól, de kétség esetén a fődolog tulajdonjoga a tartozékra is kiterjed! VÉLELEM: a tulajdon a fődologgal együtt a tartozék tulajdonjoga is átszáll. De pl.: ülőgarnitúra a lakásban D. Haszon

Bármilyen előny, ami a tulajdonból fakad. E. Gyümölcs

Def.: Minden olyan gazdasági előnyt jelent, mi valamely dolognak (esetleg jogosítványnak) a rendeltetésszerű használata során időszakosan visszatérően keletkezik, anélkül azonban, hogy ezáltal a gyümölcsöző dolognak vagy hasznot hajtó jognak a létét, állagát és további gyümölcsöző képességét veszélyeztetné. A gyümölcs lehet: - természetes gyümölcs - polgári/jogi gyümölcs à ez az értelem tágabb! Természetes gyümölcs: o természetes fejlődés eredménye o vagy az ember általi rendeltetésszerű használata során jön létre o pl.: ▪ alma ▪ erdőgazdálkodásban a kitermelt fa, ▪ az állat szaporulata ▪ birka gyapja ▪ stb. Polgári gyümölcs:

https://lookaside.fbsbx.com/file/Polgári-jog-II.-A-tételsor.do…fTvcMmFoUn9yc4_RYByrAgXCpOyzUOQCi3N4AQR-Ox_uC9Q

2018. 02. 14. 12X01 99/10 oldal

o A dologhoz kapcsolódó olyan közvetett gazdasági előny o A gyümölcs, mint gazdasági előny, egy jogviszony alapján jön létre. F. Dologösszesség

Jellemzők: - több különálló dolog - azonos gazdasági cél - forgalomban egységként vannak jelen Lehet: - Ugyanazon fajú dolgok o pl.: nyáj, könyvtár - Egymástól különböző jellegű dolgok: o cukrászda berendezése, eszközei A dologösszességként meghatározott egyes dolgok külön tulajdonjog tárgyai lehetnek. Létrejöttének feltétele: a felek autonómiájának függvénye A vagyon

Definíció: Egy jogalany vagyoni értékű jogainak és kötelezettségeinek összességét jelenti. - Jogok à aktívák - Kötelezettségek à passzívák Jogok és kötelezettségek különbsége: TISZTA VAGYOK A vagyont egyetlen ügylettel átruházni nem lehet! Kivétel: egyetemes jogutódlás à öröklés ALVAGYON: - egymástól különböző jogi célra összefogott vagyonelemek Dogmatikai különbség: 1. dologi alvagyon a. a vagyon és az alvagyon jogosultja elválik egymástól b. pl.: kiskorú személy munkával szerzett

https://lookaside.fbsbx.com/file/Polgári-jog-II.-A-tételsor.do…fTvcMmFoUn9yc4_RYByrAgXCpOyzUOQCi3N4AQR-Ox_uC9Q

2018. 02. 14. 12X01 99/11 oldal

keresményeßàvagyona felett törvényes képviselője (vagyonkezelés) 2. számolási alvagyon a. Különböző alvagyonok – ugyanaz a személy à különböző szabályok b. pl.: házastársak közös vagyoni részeßà saját különvagyona A/3. A dologi jogi jogviszony 1. A dologi jog a polgári jog rendszerében

A dologi jog vagyoni státusjog, amely abszolút szerkezetű, a kívülállók számára negatív tartalmú, jogvédelmi eszközei ERGA OMNES (mindenkivel szemben érvényesülő) jellegűek. Típuskényszer: Dologi jogot csak törvény hozhat létre és tartalmát is csak törvény határozhatja meg! A személyek joga és a dologi jog egymástól elválaszthatatlan, szoros kapcsolatban állnak. MINDEN TULAJDON MAGÁNTULAJDON Ha az állam, mint polgári jogi jogalany a vagyonjogi forgalomban fellép, ugyanolyan jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik, mint bármely más magántulajdonos! Szövetkezet: polgári jogi jogviszonyokban egy sajátos gazdasági társaság KIVÉTEL: ▪ köztulajdon: Az állam kincstári vagyona, amely közvetlen közfeladatokat szolgál, NEM az a céljuk, hogy az állam ezekkel kereskedjen, vállalkozzon. • fogalomképtelen dolgok • állami tulajdon kizárólagos tárgyai Az állam, tehát nem csak saját vagyonnal rendelkezik, hanem az általános köztulajdon letéteményese is. 2. A dologi jogviszony

A dologi jogviszony: Egy dologhoz kapcsolódó, egy dologgal kapcsolatban álló jogviszonyt jelent.

https://lookaside.fbsbx.com/file/Polgári-jog-II.-A-tételsor.do…fTvcMmFoUn9yc4_RYByrAgXCpOyzUOQCi3N4AQR-Ox_uC9Q

2018. 02. 14. 12X01 99/12 oldal

Emberek között fennálló jogilag szabályozott kapcsolatot jelent, egy meghatározott dologra vonatkoztatva. A dologi jog alanya: a JOGOSULT Mindenki más: KÖTELEZETT Abszolút szerkezet ≠ Abszolút jog

(NEM abszolút jog, mert az csak az élethez és emberi méltósághoz való jog) Abszolút szerkezet jellemzi továbbá a személyhez fűződő jogokat és a szellemi alkotásokhoz fűződő jogokat. DEF: A dologi jogviszony, tehát egy személy (jogalany) és a dolog közötti közvetlen, minden(ki) mást kizáró szoros kapcsolatnak tűnik ugyan, e mögött azonban az egyes jogalanynak mindenmás jogalannyal szemben fennálló kölcsönös jogi vonatkozásai nyernek kifejezést. - Kölcsönös jogi vonatkozások összekapcsolása: A DOLOGI JOGVISZONY A dologi jog, mint fogalom egy ABSZTRAKCIÓ, amely több jogintézményt is magában foglal: 1. TULAJDON: o Egy dologra vonatkoztatott uralmi, hatalmi viszonyt jelenti o A dolgok feletti legteljesebb és legkizárólagosabb jogosultság, amelyet a jogosult törvényi keretek között mások zavarása nélkül gyakorolhat. Nem kirázólagos jogosultság: csupán a lehető „legteljesebb és „legkizárólagosabb” a törvényi és egyéb korlátok között.

2. IDEGEN DOLOGBELI JOG/KORLÁTOLT DOLOGI JOG o Ezek a jogok feltételeznek egy fennálló tulajdonjogot, melynek jogosultja (a tulajdonos) nem azonos az idegen dologbeli jog (korlátolt dologi jog) jogosultjával. ▪ TULAJDONOS (szintén jogosult) ≠

https://lookaside.fbsbx.com/file/Polgári-jog-II.-A-tételsor.do…fTvcMmFoUn9yc4_RYByrAgXCpOyzUOQCi3N4AQR-Ox_uC9Q

2018. 02. 14. 12X01 99/13 oldal

JOGOSULT ▪ Megterhelés, korlátozás /a tulajdonjog te...