1 - Lecture notes 1 PDF

Preview

Summary

Download 1 - Lecture notes 1 PDF

Description

A vállalat fogalma, funkciói és céljai. Gazdasági vállalkozás: A vállalat fogalma a gazdasági vállalkozásból vezethető le. A gazdasági vállalkozás olyan gazdasági és jogi egységet jelöl, mely haszonszerzési célból folytat termelő tevékenységet. A termelés az a folyamat, melynek révén a gazdasági vállalkozás inputjai outputokká alakulnak át. A gyártási tevékenységen túl magában foglalja a növénytermesztést, állattenyésztést, halászatot, a szolgáltatások nyújtását stb. Az outputot, vagyis a termelési tevékenység végeredményét más szóval terméknek nevezzük. Mindennemű gazdasági vállalkozás az alábbi 4 fő elemből tevődik össze: Meg kell hozni a 3 legfontosabb döntést, ami megadja a vállalkozás lényegi jellemzőit:



 Mit?  Kinek a részére?  Hogyan? állítsanak elő. (a technológiára vonatkozó döntést jelenti) 

Biztosítani kell a termelés élőmunka-, tőke-, és egyéb inputigényét.



Az erőforrások megfelelő összerendezése (allokáció) is szükséges (koordináció és szervezés).



Kockázatvállalás. A vállalkozásnak egy adott kínálattal kell megjelennie a piacon. Ez a megjelenés komoly előzetes kiadásokat igényel és az erőforrások biztosítása, illetőleg a költségek felmerülése megelőzi a piacon való megjelenést és a bevétel realizálását. (Piaci kockázat, Üzleti kockázat, Pénzügyi kockázat, Döntési kockázat, Pszichikai kockázat)

Szerintem nem olyan fontos!!! Az előkészítő munka alapossága a siker egyik fontos előfeltétele. Csak olyan termékkel célszerű megjelenni a piacon, melyre megfelelő biztonsággal lesz kereslet, az erőforrások megfelelő mennyiségben és minnőségben biztosíthatók lesznek és megfelelő szintű nyereség is keletkezik. Mind ehhez: 

egyrészt tájékozódni kell a termékek és erőforrások piacán,



másrészt szükséges a potenciális vevők igényeinek, preferenciáinak ismerete,



harmadrészt szükséges, hogy folyamatosan biztosítható legyen a megfelelő piaci jelenlét,



negyedrészt az üzleti partnereket is körültekintően kell megválasztani.

Új vállalkozás létrehozása, alapítása előtt a fentieken túlmenő feladatok is jelentkeznek: 

Tájékozódni szükséges, hogy nincs-e valamilyen korlátja, akadálya a tevékenység beindításának, nincs-e szabadalmi védettsége, nem esik-e valamilyen szempontból kiemelt állami vagy önkormányzati hatáskörbe.



Tisztázandó, hogy a tervezett tevékenység végzéséhez milyen hatósági engedélyek szükségesek. (pl. tűzvédelmi, közegészségügyi-járványügyi)



Körültekintő elemzést igényel a vállalkozás jogi formájának megválasztása is.

A vállalat fogalma:

A hazai szakirodalom megosztott abban a kérdésben, hogy a gazdasági vállalkozások milyen körét tekinti vállalatnak: 

Minden gazdasági vállalkozás lényegben vállalat.



A gazdasági vállalkozásoknak csak egy bizonyos köre tartozik a vállalatok körébe.

Szervezeti felépítés szerint minden vállalat gazdasági vállalkozás, de nem minden gazdasági vállalkozás vállalat. A szervezeti felépítésük alapján a vállalati körbe sorolható gazdasági vállalkozások rendszerint jogi személyek. Az önálló jogi személyiség lényegében azt jelenti, hogy az alany törvény előtt minden szempontból jogképes, a saját nevében jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat és kötelezettségeiért csak maga felel. Az angol nyelvű irodalomban jellemző megoldás, hogy a gazdálkodástani problémák módszertani tárgyalását corporation és small business (kisvállakozás)/enterprises (vállalkozások) szerint választják ketté. A vállalat és vállalkozó fogalma néha összemosódik hazánkban. A 2000. évi számviteli törvény a következőképpen fogalmaz: Vállalkozó: „…Minden olyan gazdálkodó, amely a saját nevében és kockázatára nyereség- és vagyonszerzés céljából üzletszerűen, ellenérték fejében termelő vagy szolgáltató tevékenységet (továbbiakban: vállalkozási tevékenység) végez. Definíció: A vállalat a fejlett áru- és pénzviszonyok körülményei között a gazdaság meghatározó jelentőségű tényezője. Fizetőképes szükséglet üzleti alapon történő kielégítése céljából szerveződő, és emberek, eszközök, információk egyidejű, bonyolult kölcsönhatásaként fejlődő gazdasági komplexum. Az erőforrásokat saját racionális szempontjainak megfelelően kombinálja, helyettesíti. Bevételeiből fedezi kiadásait, kockázatokat vállalva jövedelmezőségre, eredményességre törekszik. Jogi személy, jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat. Harmadik személyekkel szemben - belső szerkezetétől függetlenül - önállóan lép fel. Felelőssége egységes és egyetemleges.

A vállalat funkciói (szerepkörei): Minden vállalt alapvető gazdasági szerepe: piaci kereslet kielégítése. Ezen keresztül létezik, ez a létformája. További szerepkörök: 

a szükséglet-kielégítés tárgyainak és előállítási módszereinek egyre magasabb színvonalra emelése



munkaalkalom teremtése



egyéni, társadalmi és vállalkozói jövedelmek létrehozása



a munkavállalók szakmai tudása fejlesztésének a terepe stb.

A működés révén betöltött szerepkörök különböző jelentőségűeknek mutatkoznak:

aspektusból vizsgálva

eltérő



Gazdasági működés szempontjából: piaci kereslet kielégítése



Magántőkés vállalkozó: a vállalat rizikóprémiumot (vállalkozói nyereség) termel. Vállalkozói nyereség: azt a nyereségrészt jelenti, melyet kizárólag a piaci kockázatvállalás révén, annak egyfajta ellenértékeként lehet elérni.



Munkavállaló: egzisztenciális biztonságát, boldogulásának elősegítését várja



Vevők: jó minőségű termék megfelelő áron



Állam számára: adóbevételek biztosítása



Szociális szempontból: munkaalkalmat teremt, munkajövedelmet biztosít

A vállalati funkciókat és célokat igen gyakran azonosítják, holott nem szükséges, hogy mindazon gazdasági és társadalmi szerepkörök, melyeket a vállalat működésénél fogva betölt, teljes körben megfogalmazódjanak a vállalti célok között. A vállalat legfőbb funkciója, azaz legfőbb szerepe a javak előállításában és a szolgáltatások nyújtásában való közreműködés. Stakeholderek Azok a csoportok és egyének, akik befolyásolhatják a vállalat működését, illetve érdekeltek annak következményeiben. A vállalathoz való kapcsolódás módja szerint:  Belső stakeholderek: 

Tulajdonosok



Menedzserek



Beosztott munkavállalók

 Külső stakeholderek: 

Szállítók



Vevők



Állam



Bankok



Versenytársak



Stratégiai partnerek



Természeti környezet képviselői



Helyi közösség

A stakeholderekkel kapcsolatos feladatkomplexumot és ennek megoldását, vagyis a vállalat belső és külső kapcsolatrendszerét koncepcionálisan irányító tevékenységet, mel gazdasági, társadalmi és etikai elemeket is tartalmaz, stakeholder menedzsmentnek nevezik. A stakeholderek eltérő súlyú odafigyelést és eltérő típusú tevékenységet igényelnek. A stakeholder térképek egyik legismertebb változata a hatalom-érdek mátrix. A stakeholder térképek érdemben csak a hozzájuk kapcsolt részletes stakeholder analízissel együtt hasznosíthatók.

Vállalati célok: A vállalati gazdálkodás sokszintű, bonyolult, állandóan megújuló célrendszer iránymutatása alapján zajlik. A gazdasági vállalkozás egyik fő elemeként definiált döntéshozatal-vagyis annak eldöntése, hogy mit, kinek a részére és hogyan állítsunk elő- pl. 3 alapvető cél megfogalmazásaként is értelmezhető.

A vállalati célok sokszínűségére jellemző, hogy a nem célként nyilvántartott különböző előirányzatok között is sok cél szerepel. A vállalati tervadatok jelentős hányada például értelmezhető célként is (tervcélok). Azonban nem minden tervadat cél. Az emberi cselekvés elsődleges vezérlőjeként a továbbiakban nem a cél, hanem egy ennél mélyebb struktúra, az érdek szerepel. Az érdek a szükségletek kielégítésére irányuló belső motivációt, belső mozgósító erőt jelenti. Az emberi szükségletek többrétegűek és sokszínűek. Maslow kidolgozta a szükségletek hierarchiájának sémáját. (Maslow-piramis) A meghatározó az egyén által érzékelt (elképzelt) szükséget. A mozgósító erőt ez váltja ki. A vállaltok működése is emberi érdekérvényesítési törekvések hatására zajlik. Itt a legfőbb mozgósító erő az anyagi érdek. Bizonyos munkakörökben meghatározó az önmegvalósítás iránti szükséglet. (művészet) A célképzés emberi tevékenység. A vállalat az által rendelkezik célokkal, hogy valaki célokat fogalmaz meg a száméra. A vállat megfelelő működése szempontjából fontos, hogy jelentősebb célokat írásban is rögzítsék és a megvalósításukban közreműködők tudomására hozzák. A vállalati célok fajtái A vállalatok sokféle tartalommal és eltérő jelentőséggel bíró célokkal, célrendszerekkel rendelkeznek, melyek a külső környezeti feltételekkel, egymással és a vállalt belső tagozódásával is összefüggésben állnak. Csoportosításuk: 1 Célhierarchia szerint 

főcél: a főcélok a vállalkozás alapkérdéseire és jövedelmezőségére vonatkoznak. Az alsóbb rendű célok a magasabb rendű célok megvalósítási eszközeiként értelmezhetők. Általában a stratégai fő célok képzik a célképzés kiindulási alapját. A célhierarchia legmagasabb szintjén két célsáv, a misszió (küldetés) és a vízió (jövőkép) áll. A célpiramis talapzatát a közvetlen, operatív célok képzik, a csúcsát pedig az alapvető, legfőbb célok. A célhierarchiák és célpiramisok sokféle rendszere létezik. (goodwill=vállalat jó hírneve)



részcél

2 A vállalat alapvető funkciójával (piaci kereslet kielégítése) való kapcsolat szerint 

Közvetlen gazdasági cél (pl. 200 mFt nyereség realizálása)



Nem közvetlen gazdasági cél=nem gazdasági cél

3 A cél irányultsága szerint 

Általános cél (jó piaci hírnév)



Eredménycél (10%-os tőkejövedelmezőség)



Pozíciócél (piaci részesedés 30%-ra növelése)



Akciócél (egy adott beruházás megvalósítása)

4 Időtáv szerint 

Hosszú távú cél



Közép távú cél



Éves cél



Operatív cél (Az idősávok egyre rövidülnek)

5 Az összhang szempontjából 

Célsemlegesség: az egyik cél megvalósítása nem befolyásolja a másik cél megvalósulását.



Célkomplementaritás: a célok kiegészítik egymást, az egyik elérése támogatja a másik megvalósulását.



Célkonkurencia: célkonfliktust jelent, az egyik megvalósítása rontja a másik cél megvalósítási lehetőségeit.

A profitmaximalizálási cél értelmezése A mikroökonómia a rövid távú profitmaximálási cél szempontjából dolgozza ki a vállalat viselkedésével kapcsolatos tételeit. Ennek lényege, hogy a vállalat a döntési változatok közül azt a változatot választja ki, mely az egyébként keletkező nyereséghez képest a legnagyobb többletnyereséget eredményezi. A mikroökonómia ily módon a rövid távú döntéseket modellezi. A hosszú távú profitmaximálás azonban magába foglalja a jövő érdekében történő átmeneti profitáldozatot is, amit a mikroökonómiai modellek már nem képesek kezelni. A hosszú távú profitmaximálás egy olyan elv, mely a vállalati magatartás törvényes keretein belül keresi a hosszú távon legnagyobb hasznot hozó döntési változatokat. A profitmaximálási cél elfogadására vonatkozóan három fő irányzat jellemző: 

Klasszikus irányzat: A vállalat a nyereség maximalizálására törekszik.



Modernizációs irányzat:  A részvényesi érték (shareholder value) maximalizálása  Versenyképesség fenntartása



A profitmaximalizálás tagadása: Kielégítő szintű és nem maximális profit a szórt tulajdonú nagyvállalatok esetében....