10 intelligencia és kreativitás PDF

Preview

Summary

Előadás 10...

Description

12. fejezet - Az inteligencia 1. Intelligencia: Az intelligenciának még a meghatározása is nehéz, ugyanis a definíció azt tükrözi, hogy általában mit tartunk az intelligenciáról, s így az intelligenciaelméletek jelentősen különböznek egymástól, néhány elméletalkotó amellett érvel, hogy az intelligencia önmagában nem is létezik, és mindössze azt jelöli, amit az intelligenciatesztek mérnek, mások úgy vélik, hogy az intelligenciát jóval tágabban kell értelmeznünk, beleértve azt is, hogy képesek vagyunk tapasztalatainkból tanulni, absztrakt fogalmakban gondolkodni, és környezetünket hatékonyan kezelni. 2. Megbízhatóság (reliabilitás): Egy teszt vagy egyéb méréses módszer megbízhatósága azt jelenti, hogy a mérés mindig megismételhető és konzisztens eredményekkel szolgál. 3. Változat-megbízhatóság: Amennyiben valamely teszt két változata közötti korreláció magas, a tesztnek magas a változat-megbízhatósága. 4. Belső konzisztencia: A megbízhatóság második leggyakrabban használt mutatója a belső konzisztencia, az, hogy valamely teszt egyes kérdései vagy tételei milyen mértékben mérik ugyanazt a dolgot, megállapításához egy adott csoportnak az egyes tételeken elért pontszámait korreláltatjuk őszpontszámaikkal. 5. Bírálóközi megbízhatóság: Ha a pontozók vagy bírálók közötti korreláció magas, erős a módszer bírálóközi vagy értékelőközi megbízhatósága, a személyiségmérés objektív eredményért felelős próba, azaz, ha több bíráló is megerősíti a kapott értéket. 6. Értékelőközi megbízhatóság: Ha a pontozók vagy bírálók közötti korreláció magas, erős a módszer bírálóközi vagy értékelőközi megbízhatósága. 7. Érvényesség (validitás): A teszt valóban azt méri, amit mérni akarunk vele, a megbízhatóság nem garantálja a validitást. 8. Kritérium- vagy tapasztalati érvényesség: A tesztek érvényességét olykor úgy besüljük meg, hogy a tesztpontszámot valamilyen külső kritériummal korreláltatjuk, ez a korreláció az érvényességi együttható, az ilyen típusú validitás pedig a kritérium- vagy tapasztalati érvényesség. 9. Becslési kritériumprobléma: Azaz nincs az „igazságnak” mércéje, amivel a tesztet érvényesíteni lehetne. 10. Konstruktív érvényesség: A kutatók inkább a mérőeszköz konstruktív érvényességét igyekeznek megalapozni, azt, hogy a tesztpontszámok korreláljanak az elmélet alapján elvárható eredményekkel. 11. Stanford-Binet-intelligenciaskála: Még mindig az egyik leggyakrabban használt pszichológiai tesztnek számít, az eredetileg Binet által kidolgozott tesztkérdéseket Lewis Terman, a Stanford Egyetem tanára ültette át amerikai gyerekek számára, standardizálta magát a tesztfelvételt, és különböző életkorú gyerekek ezreinek eredményei alapján meghatározta az életkori normákat, 1916-ban tette közzé a Binet-tesztstanfordi, ma Stanford-Binet intelligenciaskálaként ismert változatát. 12. Intelligenciahányados (IQ): Az intelligenciát a mentális kor és az életkor hányadosaként adta meg : IQ=MK/ÉKx100 13. Wechsler-féle intelligenciateszt felnőtt változata: Két részből: verbális és performációs próbákból áll, amelyek nemcsak az összesített IQ-értékben jelennek meg, hanem önmagukban, részpróbaként is értékelhetők. 14. SAT (ScholasticAssessment Test): Az Egyesült Államokban a leggyakrabban használt csoportos, általános képességeket vizsgáló teszt a központi érettségi vizsga szerepét betöltő SAT 15. ↄ ACT (American College Test): az Egyesült Államokban a leggyakrabban használt csoportos, általános képességeket vizsgáló teszt a központi felvételi vizsga jellegű ACT. 16. Faktoranalízis: Az egyik olyan módszer, amelynek segítségével pontosabb képet kaphatunk az intelligenciatesztben elért eredmények háttérben álló képességek természetéről, a faktoranalízis, ez a statisztikai eljárás a különböző tesztek közötti korrelációk alapján csoportosítja a legmagasabb korrelációt mutatókat, s kevesebb, egymástól független, faktornak nevezett dimenziókra redukálja őket. 17. g: Charles Spearman úgy gondolta, hogy az emberek különböző mértékben rendelkeznek egy g-nek nevezett általános intelligenciafaktorral, és egy adott személyt aszerint tekinthetünk egészében véve okosnak vagy butának, hogy milyen mértékű g-vel rendelkezik. 18. Gardner többrétűintelligencia-elmélete: Eszerint hétféle, egymástól független, az agyban különálló rendszerként, saját szabályaik szerint működő intelligencia létezik, ezek a nyelvi, zenei, logikai-matematikai, téri, testi-kinesztéziás, intraperszonális és interperszonális intelligenciák. 19. Anderson intelligenciaelmélete: Eszerint az intelligenciában és az intellektuális kompetencia fejlődésében észlelt egyéni különbségek oka az alkalmazott mechanizmusok eltérő voltában keresendő, az alacsony sebességű feldolgozómechanizmus alacsony általános intelligenciát eredményez.

20. Strernberg háromrétű elmélete: A tapasztalatot és a környezetet egyaránt alapvető információfeldolgozási tényezőnek tekinti, elméletének 3 része vagy alelmélete a gondolkodási folyamatokkal foglalkozó összetevő-elmélet, a tapasztalatnak az intelligenciára gyakorolt hatásával foglalkozó tapasztalati elmélet, valamint az emberre ható környezeti és kulturális hatásokkal foglalkozó környezeti elmélet. 21. Metaösszetevők: Elemzőképesség. Problémamegoldás során jelentkezőtervezés, szabályozás, nyomon követés és értékelés folyamatai. 22. Teljesítmény-összetevők: Kreatív képességek. A problémamegoldó stratégiákat kivitelezik. 23. Tanulási összetevők: Gyakorlati képesség. A problémamegoldás során kódolják, kombinálják és összehasonlítják az információt. 24. Cecibioökológiai elmélete: Eszerint az általános intelligencia vagy g hátterében nem egyetlen, hanem több kognitív potenciál húzódik meg, ez a többféle képesség vagy intelligencia, mivel biológiai alapokon nyugszik, határt szab a mentális folyamatoknak, kialakulásukat ugyanakkor erősen befolyásolják az egyén környezetében vagy az adott kontextusban felbukkanó feladatok és lehetőségek. 25. Érzelmi intelligencia: 4 fő összetevőből áll: érzelmek pontos észlelése és kifejezése; képesség, hogy érzelmeinkhez hozzáférjünk, azokat mozgósítani tudjuk; az érzelmek és azok üzeneteinek megértése; érzelmeink megfelelő kezelése és irányítása, vagyis az érzelmek szabályozása. 26. Örökletesség: Általánosságban egy vonás varianciájában azt a százalékot nevezzük örökletességnek, amelyért az adott populációban genetikai különbségek felelősek, minél inkább genetikai okokra vezethető vissza valamely vonáson belül az egyének közötti különbség, az örökletesség értéke annál közelebb kerül a 100 %-hoz. 27. Konvergens produkció: Intelligenciát igénylő feladatok megoldása. Összetartó, egy irányba haladó. 28. Divergens produkció: Kreativitást igénylő feladatok teljesítése. Szerteágazó. 29. Fluencia: Könnyedség; az a képesség, hogy emlékezetünkből adott feltételek mellett minél több szót, gondolatot, asszociációt és kifejezést tudjunk előhívni. Ezek szemantikus tartalmúak, és az egységek, kapcsolatok és rendszerek produktumait tartalmazza. 30. Flexibilitás: Hajlékonyság; az elraktározott információk átalakíthatóságára vonatkozik. Lehet spontán, amit a Szokatlan használat teszt mér, illetve alkalmazkodó, amikor gyufaszálakat kell megfelelően elrendezni. A hétköznapi életben bármikor kerülhetünk olyan helyzetbe, amikor a tárgyakat nem rendeltetésszerűen kell alkalmaznunk, Guilford ezért nem ragaszkodott ahhoz, hogy a kreativitást kizárólag a tudományban és művészetben emlegessük. A rendkívüli használatot rendkívüli helyzetek követelik meg. 31. Originalitás: Eredetiség; az a készség, hogy a dolgokat másképp lássuk. Transzformációs faktornak is nevezik, mivel át kell alakítani a probléma szerkezetét, hogy megleljük a jó megoldást. Ez az egyetlen olyan faktor, amely konvergens elemeket is igényel: megtalálni egy választ. A válasz minősége már divergens jellegű: legyen ritka, eredeti, és távoli asszociációkkal lehessen rátalálni. 32. „Szokatlan használat” teszt: A kreativitás mérésére használatos pszichológiai teszt. 33. Kifejező kreativitás: Lényege a kifejezés függetlensége. 34. Produktív kreativitás: Célja a befejezett alkotás létrehozása 35. Inventív kreativitás: Képes észrevenni a szokatlan dolgok közötti lehetséges összefüggéseket. 36. Újító kreativitás: Egy tudományos vagy művészeti terület alapvető elveit tökéletesíti. 37. Teremtő kreativitás: Alapvetően új elv megjelenése a tudomány vagy művészet világában. 38. Tehetség: az átlagon felüli általános és/vagy specifikus képességek, magas fokú feladat iránti elkötelezettség és kreativitás....