Atkinson 12. fejezet - az intelligencia PDF

Preview

Summary

Atkinson & Hilgard: Pszichológia 12. fejezet – Az intelligencia   az intelligencia fogalma egyike a legvitatottabb fogalmaknak a pszichológia területén, napjainkig nehéz definiálni, különböző intelligenciaelméletek vannak o van, aki szerint önmagában nem létezik, csak azt jelöli, a...

Description

Atkinson & Hilgard: Pszichológia

12. fejezet – Az intelligencia  

az intelligencia fogalma egyike a legvitatottabb fogalmaknak a pszichológia területén, napjainkig nehéz definiálni, különböző intelligenciaelméletek vannak o van, aki szerint önmagában nem létezik, csak azt jelöli, amit az intelligenciateszek mérnek o mások szerint tágabban kellene értelmeznünk – képesek vagyunk tapasztalatainkból tanulni, absztrakt fogalmakban gondolkodni és környezetünket hatékonyan kezelni

1. AZ INTELLEKTUÁLIS KÉPESSÉGEK MÉRÉSE   

az ipari társadalmakban igyekeznek a kognitív / intellektuális képességeket objektívan mérni de a mérési módszerek az intelligencia elméletei, kutatása számára is fontosak fontos, hogy megbízhatóak, érvényesek, strandardizáltak legyenek

Megbízhatóság (reliabilitás)  a mérés mindig megismételhető és konzisztens eredményekkel szolgáljon  a megbízhatóságot általában két pontszámsorozat korrelációjával állapítjuk meg o akkor megbízható a teszt, ha két különböző alkalommal (ugyanannál a csoportnál alkalmazva) az első tesztfelvétel pontszámai szorosan korrelálnak a másodikkal o de nem lehet ugyanazt a tesztet kétszer kitöltetni, tesztváltozatok kellenek  amennyiben valamely teszt két változata közötti korreláció magas, a tesztnek magas a változatmegbízhatósága o a megbízhatóság második leggyakrabban használt mutatója a belső konzisztencia  valamely teszt egyes kérdései vagy tételei milyen mértékben mérik ugyanazt a dolgot o szokták két vagy több bíráló független értékelését is korreláltatni, ez a bírálóközi vagy értékelőközi megbízhatóság  egy jól szerkesztett teszt megbízhatósági együtthatója 0,9 fölött kell, hogy legyen (bár még a 0,7 is elfogadható lehet) Érvényesség (validitás)  a teszt valóban azt méri-e, amit mérni akarunk vele  olykor úgy becsüljük meg, hogy a tesztpontszámot valamilyen külső kritériummal korreláltatjuk, ez lesz az érvényességi együttható o az ilyen validitás a kritérium- vagy tapasztalati érvényesség  néha nem könnyű külső kritériumot találni (pl. az intelligencia néhány vonása), a kutatók általában nem hajlandók egyetlen kritériumot elfogadni kizárólagos „igazságként” o ez a becslési kritériumprobléma  nincs az igazságnak mércéje, amivel a tesztet érvényesíteni lehetne  ezért inkább a mérőeszköz konstruktív érvényességét igyekeznek megalapozni o a tesztpontszámok korreláljanak az elmélet alapján várható eredményekkel o ilyenkor az elmélet és a teszt érvényesítése párhuzamosan folyik

Az első intelligenciateszek  Sir Francis Galton (természettudós, matematikus, 1884) o Darwin után úgy gondolta, bizonyos családok felsőbbrendűek (eugenetika, szelektív szaporodás) o szerinte az intelligencia kivételes, az egyik generációról a másikra öröklődő érzékelési és észlelési képesség kérdése o minél pontosabb és érzékenyebb az észlelési apparátusunk, annál érzékenyebbek vagyunk o az utókor inkább a statisztikai módszerei miatt tartja fontosnak  bevezette a korrelációs együtthatót 

Alfred Binet (pszichológus, 1905) o 1881-ben a francia kormány elrendelte az általános iskolakötelezettséget, és Alfred Binett kérték fel egy olyan teszt kidolgozására, amellyel ki lehetetne szűrni a lassú felfogású gyerekeket o Binet már abból indult ki, hogy az intelligencia a gondolkodási és problémamegoldási képességeken keresztül közelíthető meg  mentális kor – MK  születés idejétől számított életkor – ÉK  szerinte a lassú felfogású gyerekek semmiben nem különböznek a normális, de mentálisan későn érő gyerekektől  az okos gyerekek pedig nem különböznek a normálisan fejlődő idősebb gyerekektől o 1905, 1908, 1911 – az első teszt és javított változatai  tesztje egyre növekvő nehézségű tételekből állt  képes volt követni a gyerekek korral változó intelligenciájának sajátosságait  minél több kérdésre tudtak válaszolni, annál magasabb az MK

Stanford-Binet-intelligenciaskála  a Binet-tesztet Lewis Terman, a Stanford Egyetem tanára standardizálta o a tesztfelvételt, az életkori normákat  1916, majd módosítások 1937, 1960, 1972, 1986 o még mindig az egyik leggyakrabban használt pszichológiai teszt, bár régi  megmaradt a mentális kor fogalma  átvette William Stern német pszichológustól az intelligenciahányadost (IQ) o az intelligenciát a mentális kor és az életkor hányadosaként adja meg o



MK x 100 ÉK

ha MK=ÉK, az IQ=100 a legújabb változatban az IQ-pontok helyett standaréletkor-pontszámokat használnak az IQ alapját már nem a fenti egyenlet képezi, hanem egy olyan táblázat, amelynek segítségével a tesztek nyerspontszámai standard pontszámokká alakíthatók a tesztkérdéseket 4 nagy területre csoportosítja o verbális gondolkodás o absztrakt/vizuális gondolkodás o számolás o rövid távú emlékezet érvényességi együttható: 0,50 o o o



IQ=

Wechsler-féle intelligenciateszt (1939) (magyar változat: MAWI)  új teszt, mert a Standford-Binet egyoldalúan a nyelvi képességeket méri, nem alkalmazható felnőttek számára (de gyerekváltozatot is csinált)  két részből áll o verbális próbák o performációs próbák (kockák, képek, egyebek kiegészítése)  önmagukban, részpróbaként is érvényesek, külön pontozható a két rész  érvényességi együttható: 0,50 Csoportos közösségvizsgáló tesztek  egyetlen vizsgálatvezető közreműködésével egyidejűleg sok ember is vizsgálható  az USA-ban a központi felvételi és érettségi vizsga ilyen jellegű Faktoriális megközelítés  az intelligenciát nem mint globális képességet méri  a tesztben elért eredmények hátterére kíváncsi  faktoranalízis (Charles Spearman, 1904) o g – általános intelligencia o s – speciális faktorok  statisztikai eljárás; a különböző tesztek közötti korrelációk alapján csoportosítja a legmagasabb korrelációt mutatókat, s kevesebb, egymástól független, faktornak nevezett dimenziókra redukálja őket  a cél a lehető legkisebb számú faktor vagy képesség feltárása, amelyek már képesek megmagyarázni a különböző tesztek közötti korrelációk megfigyelt mintázatát o de a faktorok nem teljesen függetlenek egymástól  kétséges eljárás, bár még ma is használják Kulturális megfontolások  gyakori vád, hogy az intelligenciatesztek elfogultak a közép- és felsőosztálybeli, európai származású amerikaiak javára a kisebbségekkel szemben o pl. egy közép-ázsiai földműves társadalmi normáját sérti, ha olyant állít, amit nem első késből tud, stb.  a feladatmegoldó nem ahhoz a domináns kultúrához tartozik, amely a tesztsort készítette  a kultúrafüggetlen tesztek azonban nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket

2. AZ INTELLIGENCIA MAI ELMÉLETEI  

1960-as évekig főleg faktoranalitikus megközelítés majd a kognitív pszichológiával az információfeldolgozási modellek új irányt hoztak o különböző definíciók, de mind az  egyes intellektuális tevékenységek alatt működő kognitív tevékenységből indulnak ki o kérdéseik  Milyen mentális folyamatokat feltételeznek a különféle intelligenciatesztek?  Milyen gyorsan és pontosan hajtja végre a személy ezeket?  Az információk milyen jellegű mentális reprezentációira hatnak a fent folyamatok? o fontos, hogy a személyek milyen mentális folyamatokat hoznak működésbe, ezek mennyire pontosak és gyorsak

Howard Gardner többrétűintelligencia-elmélete (1993)  az intelligencia: a problémák megoldására, illetve az adott kultúrában értékesnek számító dolgok létrehozására való képesség  nemcsak egy alapvető mentális képesség (g) létezik, hanem sokféle, egymást kiegészítő intelligencia, különálló modul o hétrétű intelligencia: nyelvi, zenei, logikai-matematikai, téri, testi-kinesztéziás, intraperszonális, interperszonális (463. o. ábra)  az intelligencia inkább lehetőség, amelynek birtokában képesek vagyunk különféle tartalmaknak megfelelően gondolkodni  különböző kultúrákban különböző kombinációk  ez az egyéni különbségeket is magyarázza  az agykárosodások egy része például csak egyik-másik intelligenciát károsítja  eszerint nem létezik a többitől elkülönölő, specifikus intellektuális képesség - kritizálják Mike Anderson intelligencia- és kognitívfejlődés-elmélete (1992)  az intelligencia: olyan alapvető feldolgozófolyamat, amely a propozicionális gondolkodást és a vizuális és téri működést irányító specifikus feldolgozókkal együtt érvényesül  az általános intelligencia gondolatából indul ki   

szerinte az egyéni különbségek oka az alapvető feldolgozófolyamatok eltérései a tudást a gondolkodás teszi lehetővé az alacsony sebességű feldolgozómechanizmus alacsony általános intelligenciát szül

 

vannak olyan mechanizmusok, amelyekben nincsenek egyéni eltérések ezek az egyetemes képességekért felelős mechanizmusok a modulok o ezek egymástól függetlenül és automatikusan működnek, nem befolyásolja őket a többi feladat o pl. háromdimenziós észlelés a kognitív gyarapodást, fejlődést az új modulok beérése hozza létre

 

a specifikus feldolgozók (processzorok) viszont már hatással feldolgozófolyamatokra, azaz az intelligenciára is o propozicionális gondolkodás: nyelvi, matematikai kifejezések o vizuális és téri működés

vannak

az

alapvető

Robert Sternberg háromrétű elmélete (1996)  három alelméletből áll o összetevő-elmélet  a belső információfeldolgozó mechanizmusokra vonatkozik (lásd később) o tapasztalati elmélet  az egyénnek az adott feladattal vagy helyzettel kapcsolatos tapasztalatait veszi figyelembe  a tökéletesen ismeretlen feladattól a teljesen automatikus megoldásig terjed o környezeti elmélet  a külső környezet és a személy intelligenciája közötti kapcsolatot vizsgálja  három fő mentális folyamat  alkalmazkodás  kiválasztás  külvilág átalakítása  először mindig az adott környezetben próbálkozunk, ha itt nem lehetséges a megoldás, másikat kerestünk vagy a meglévőt alakítjuk át 

az összetevő-elmélet a legkidolgozottabb – a gondolkodás építőköveiről o metaösszetevők / elemzőképesség  a problémamegoldás során jelentkező tervezés, szabályozás, nyomon követés, érzékelés folyamatai o teljesítmény-összetevők / kreatív képességek  a problémamegoldó stratégiákat kivitelezik o tanulási összetevők / gyakorlati képességek  a problémamegoldás során kódolják, kombinálják, összehasonlítják az információkat – ezek a kritikus összetevők, az egyéni különbségek főként ezek hatékonyságában mutatkoznak meg!  a kiválóan teljesítők több időt fordítanak a kódolásra, és pontosabb mentális reprezentációt építenek ki + az összehasonlító szakaszban gyorsabbak o a különböző összetevők összefonódnak, nem önállóan működnek



kritika: az elmélet olyan összetett, hogy már az egységesség kárára megy, elhanyagolja az intelligencia biológiai összetevőit

Stephen Ceci bioökológiai elmélete (1996)  az intelligencia: többféle, biológiailag megalapozott kognitív potenciált foglal magában, amelyek kifejeződése az egyének valamely adott területen felhalmozott tudásától függ  Sternberg elméletéből indul ki, kiegészíti azt  az intelligencia kialakulását erősen befolyásolják az egyén környezetében vagy az adott kontextusban felbukkanó feladatok és lehetőségek is  más kontextus, más teljesítmény  az „egyén ökológiai fülkéje” a meghatározó  az intelligencia nem azonos a tárgykörtől független absztrakt gondolkodás képességével o valamely adott területen / kontextusban szerzett tudáshoz kapcsolódik o ezért az intelligenciát nem lehet egyedül az IQ-val jellemezni Az intelligencia kultúrközi megközelítése  néhány kultúra előnyben részesíti a társas intelligenciát, az együttműködés a mérce

3. GENETIKA ÉS INTELLIGENCIA 

vitatott, hogy mennyire határozza meg az intelligenciát a genetika

Örökletesség  általánosságban egy vonás varianciájában azt a százalékot nevezzük örökletességnek, amelyért az adott populációban genetikai különbségek felelősek  az örökletesség a populációra, az emberek közötti különbségekre vonatkozik és nem egyénekre  a népességet egy adott időpontban jellemzi  mit sem árul el a csoportátlagok közötti különbségek forrásáról, és arról sem, hogy a környezeti tényezők változása hogyan befolyásolja a vonások átlagos szintjét

 

az olyan tényezők, mint a szülői gondoskodás még akkor is befolyásolhatják az intellektuális képességeket, ha ezeknek a képességeknek az örökletessége magas az egypetéjű ikrek IQ-pontszámai jobban hasonlítanak egymásra, mint a kétpetéjű ikreké vagy más testvéreké, még akkor is, ha utóbbiak együtt nevelkedtek

4. ÉRZELMI INTELLIGENCIA -

-

az érzelmek pontos észlelése és kifejezése o a környezetemben élők érzéseinek dekódolása  segíti helyzetünk átlátását  választ o saját érzelmeink azonosítása  a pszichoterápia egyik célja lehet (tükrözés) az érzelmek mozgósítása – a gondolkodás elősegítése o különböző kognitív folyamatok segítenek az érzelem megértése o kialakulásuk okait is érzelmek szabályozása o annak ismerete, hogy adott gondolatok, helyzetek, cselekvések milyen érzelmi állapotot váltanak ki o közvetett irányítás...