11 - Az állampolgárság PDF

Preview

Summary

Az állampolgárság...

Description

11. tétel Az állampolgárság 1. MAGYAR ÁLLAMPOLGÁRSÁG FOGALMA   

 

 





az állampolgárság bonyolult, sokrétű fogalom – fontos átalakuláson ment keresztül állampolgárságra utaló jelek a görög poliszokban és a feudalizmusban modern értelemben vett állampolgárság megszületése a francia forradalomban o népszuverenitás elve, emberek jogi egyenlősége o 19. század: státusként fogták fel – polgári törvénykönyvekben rendezték ezt a kérdést  állampolgársági szabályok jogképességgel és cselekvőképességgel együtt 19. század második felében állampolgárság fogalmának közjogosítása állampolgárság: modern államok és polgáraik kapcsolatának kifejezésére szolgáló speciális jogintézmény o állam és természetes személy egymásrautaltsága, kölcsönös viszonyrendszere o egyszerre státus (jogállás) és jogviszony állampolgárság, mint státus: az a jogi tulajdonság, amely az egyénnek az állami közösséghez való tartozását fejezi ki 1997. évi európai állampolgársági egyezmény: állam és személy közti jogi kapcsolat, amelyben a személy etnikai eredete nem jelenik meg o egyén és állam közti kapocsnak ténylegesnek és valódinak kell lennie (genuine link) – hiánya esetén az állampolgárság megszűntetése is megengedhető Állandó Nemzetközi Bíróság: Nottebohm-ügy o ítélet, és annak indoklása szerint: az állampolgárság jogi kapcsolat  ennek alapja az összetartozás szociális ténye  a létezés, érdek, érzelmek kölcsönös jogokkal összekapcsolt tényleges érdekközössége magyar szakirodalom: Tóth Judit o aszimmetrikus, az államnak, a főhatalomnak való alávetettség miatt kógens és kötelezést tartalmazó szabályok foglalata o önrendelkezési jogot is nyújt o közpolitikával összefüggő jogokat és szabadságokat nyújt o védelmi igény o kötelék létrejötte, megszűnése jogilag, szuverénként szabályozott, konkrét államhoz kötődik o belső jog tölti meg tartalommal o jogon kívüli elemek (erkölcsi, történeti, kulturális) o legszorosabb kapcsolatra épül o egyes ki nem zárható magánjogi tények alakítják a jogállást o külföldön is érvényes

2. ÁLLAMPOLGÁRSÁG TÖRTÉNETE 

első magyar állampolgársági törvény: 1879. évi L. törvény o vérségi elv o állampolgársági státus egyenlősége o külföldiek honosítással szerezhettek állampolgárságot









o minden állampolgárnak valamely község kötelékébe kellett tartoznia (függetlenül attól, hol lakott) – községi illetőség o állampolgárságot leszármazással, törvényesítéssel, házassággal és honosítással lehetett megszerezni o elveszteni elbocsátással (egyéni és állami akarat), hatósági határozattal (egyoldalú állami akarat), vagy tízéves távolléti klauzulával lehetett 1948. évi LX. törvény, 1957. évi V. törvény o restriktív (korlátozó) jellegű rendelkezések o azokra vonatkozott, akik disszidáltak o 1948. évi LX. törvény megszűntette a házasságból született és házasságon kívül született gyerek jogállása közti különbséget o 1957. évi V. törvény eltörölte, hogy a férjezett nő megszerezhette vagy elveszíthette az állampolgárságot  határozott fellépés a hontalanokkal: ország területén született v. talált gyereket magyar állampolgárnak kell tekinteni  kedvezményes visszahonosítás  állampolgárságtól való megfosztás átfogóan kezelve 1989. évi Alkotmány nagy novellája o nincs definiálva, ki az állampolgár o egy cikkben összefoglalva az idegenek és magyar állampolgárok megkülönböztető tételei o 69. szakaszban 4 dolog, ami csak a magyar állampolgárokat illeti meg  állampolgárságtól való önkényes megfosztás tilalma  országból való kiutasítás tilalma  bármikor érvényesíthető hazatérési jog  állami védelem külföldön is o más paragrafusban szereplő, de csak magyar áp-t megillető  országos szintű választójog és népszavazási jog  hivatalviselés lehetősége 1993. évi LV. törvény o sarkalatos o született és honosított állampolgárok közti különbségtétel tilalma o család állampolgárságának egységét segíteni kell o nincs visszaható hatálya 2011-es Alaptörvény o másként szabályozza ezeket a kérdéseket o Alapvetés című rész G) cikkében megjelenik az állampolgárság  születéssel a magyar állampolgár gyereke is azzá válik  állampolgárrá válás egyéb eseteit sarkalatos törvénynek kell rendeznie  senkit nem lehet születéssel keletkezett vagy jogszerűen szerzett állampolgárságától megfosztani o Szabadság és felelősség rész XIV. cikk  nem utasítható ki, bármikor hazatérhet, letelepedhet  külföldit csak törvényes határozat alapján lehet kiutasítani  tilos a csoportos kiutasítás  olyan államba nem utasítható/adható ki, ahol veszély fenyegeti  kérelemre menedékjog (akit faji, nemzeti, társadalmi csoporthoz való tartozásuk, vallásuk, politikai beállítottságuk miatt üldöznek) o XXVII. cikk

 

szabad mozgás Mo. védelmét élvezzék külföldön (konzuli védelem)

3. ÁLLAMPOLGÁRSÁG FŐBB SZABÁLYAI  



állampolgárságról szóló törvény 2/3-os, sarkalatos törvény magyar állampolgárok kizárólagos jogosítványai o bármikor hazatérhetnek o az ország területéről ki nem utasíthatók o állampolgárságuktól nem lehet önkényesen megfosztani őket o országgyűlési választójoggal rendelkeznek o külföldön konzuli védelem állampolgárság megszerzése o születéssel: ius sanguinis (vérségi elv) o honosítással  Magyarországon élő külföldi  8 év ittlakás  5 év: Mo.-n született, kiskorúként letelepedett  3 év: magyar állampolgár házastársa/ kiskorú gyereke, menekült, nagykorú örökbefogadott, hontalan  büntetlen előélet, nincs ellene folyamatban eljárás  lakhatás megélhetés biztosított  alkotmányos alapismeretek vizsga  honosítása a közbiztonságot nem sérti  magyar nyelv ismerete o visszahonosítással o kedvezményes honosítás 2010. évi novelláris módosítás  akinek felmenője magyar állampolgár volt, vagy valószínűsíti magyarországi származását, magyar nyelvtudását igazolja  nem kell felmutatnia mo.-i lakhelyét  nem kell igazolnia, hogy 8 éve itt tartózkodik  megélhetését nem kell biztosítania  alkotmányos alapismeretek és magyar nyelv vizsgáját nem kell igazolnia  büntetlen előélet  nem folyhat ellene büntetőeljárás  a honosítás a közbiztonságot nem sértheti  legalább 10 éve magyar állampolgár házastársa  5 éve magyar állampolgár házastársa és közös gyerekük van  magyar nyelv ismerete  nincs időbeli vagy területi korlátozás o nyilatkozattal  köztársasági elnökhöz intézett írásbeli nyilatkozat  korábban magyar állampolgár volt, de 1947 és 1990 között megfosztották, elvesztette állampolgárságát vagy kiutasították  VAGY magyar állampolgár anyától és külföldi apától 1957. október 1je előtt születtek  o ius soli (területi elv) alapján megszerezhető állampolgárság szabályozása visszafogott

kiegészítő szerep – csökkenjen a saját akaratán kívül hontalanná vált személyek száma  pl Mo.-n talált, ismeretlen szülőktől származó gyermek  Mo.-n élő hontalan szülőktől Mo.-n született gyermek kettős állampolgárság megengedett alkotmányos alapismeretek vizsga alóli mentesség o korlátozottan cselekvőképes kiskorú, korlátozottan cselekvőképes nagykorú, cselekvőképtelen személy o magyar tannyelvű oktatási nevelési-oktatási vagy felsőoktatási intézményben végzettséget szerzett o kérelem benyújtásakor betöltötte a 60-at o egészségi állapotának romlása miatt képtelen letenni állampolgárság elvesztése o lemondás: saját elhatározás, köztársasági elnöknek el kell fogadnia  külföldi állampolgársággal is rendelkezik  külföldön való letelepedés miatt elhagyta Mo.-t  külföldön élő magyar állampolgárként nincs bejelentett, érvényes lakcíme Mo.-n  szabályozás célja: senki ne váljon hontalanná  reparációs lehetőség: lemondás elfogadásától 3 éven belül kérheti a köztársasági elnöktől a visszaállítást, ha mégsem szerez külföldi állampolgárságot o visszavonás  jogszabályok megsértése (valótlan adatok közlése, adatok elhallgatása, hatóság félrevezetése) – így szerezte meg az állampolgárságot döntési hatáskörök az állampolgársággal kapcsolatos eljárások során o államfő: honosítás, visszahonosítás, lemondás, visszavonás o előterjesztő: miniszter, miniszterelnök-helyettes o miniszterelnökség, Budapest Főváros Kormányhivatala: bizonyítványok, határozatok, anyakönyvezés 

 





4. UNIÓS POLGÁRSÁG   

          

nem állampolgárság maastrichti-szerződés 1993. szubszidiáris jelleg – tagállamhoz köthető o uniós polgárság csak kiegészíti az állampolgárságot uniós tagállamok kölcsönösen kiterjesztik a saját állampolgáraikat megillető jogok bizonyos körét a többi tagállam állampolgáraira EU területén szabad mozgás, letelepedés aktív és passzív választójog az Európai Parlamentbe történő választásokon aktív és passzív választójog a lakóhelyük szerinti tagállamban bármelyik tagállamtól diplomáciai és konzuli védelmet olyan harmadik tagállamban, ahol állampolgárságuk szerinti államuknak nincs külképviselete hivatalviselési jog az EU intézményeiben petíció az európai ombudsmanhoz vagy EP-hez jó kormányzáshoz való jog dokumentumokhoz való hozzáférés joga uniós identitás...