5. Az első év fejleményei PDF

Preview

Summary

Az első év fejleményei 3 hónap: átfordulás 7-8 hónap: mászás 1 év: járás Biológiai változások: a legtöbb csecsemő megháromszorozza súlyát, és kb. 25 cm-t nő az első év folyamán a testi növekedés a születés utáni első hónapokban a legnagyobb a test arányok is módosulnak: születéskor a fej mérete a te...

Description

5. Az első év fejleményei - 3 hónap: átfordulás - 7-8 hónap: mászás - 1 év: járás Biológiai változások: - a legtöbb csecsemő megháromszorozza súlyát, és kb. 25 cm-t nő az első év folyamán - a testi növekedés a születés utáni első hónapokban a legnagyobb - a test arányok is módosulnak: születéskor a fej mérete a test teljes hosszának 25%-a, egy éves korban a fej a testhossz 20%-a - a testarányok változása 12 hónapos korra a súlypontot is lejjebb süllyeszti, ami az egyensúlyozást és a járást segíti elő - a csontok és izomzatok is megfelelően növekszenek - nemi különbségek: a lányok már a magzati kortól kezdve vezetnek a fejlődésben: csontozat, maradó fogak előbb alakulnak ki - az idegrendszer méret- és komplexitásbeli növekedése 3 és 12 hónapos kor között folytatódik; a változások az agykéregben jelentősek: az akaratlagos cselekvésekhez és az egyéb magasabb pszichológiai funkciókhoz járul hozzá döntően Agyterületek közti különbség: - mozgatókéreg: 6 hónapos kor körül tetőzik (nyúlás, lábmozgás változásai) - homloklebeny: 7-9. hónap - hippokampusz: emlékezetben játszik fontos szerepet - kisagy: mozgáskontroll kulcsfontosságú központja - prefrontális kéreg: önszabályozás, viselkedésgátlás (pl. automatikus tárgymegragadásé; figyelemirányítás, fenntartás Az észlelés és a mozgás fejlődése: Nyúlás és fogás: - 2,5 hónapos korra a csecsemők mozgásaikat vizuálisan kezdik vezérelni, amikor egy tárgyért nyúlnak - ezek a mozgások már agykérgi szabályozás alatt állnak - a szem-kéz koordinációjuk fokozatosan javul - 2-3 hónap: akaratlagos kontroll; nyúlás és megragadás koordinált lesz (időben zárja az ujjait) - 5 hónap: az elérhető távolságok felmérése - 9 hónap: magabiztos tárgymegragadás - 7-12 hónap között: ujjak kontrollja; hüvelykujj szembefordítása - 12 hónap: az ujjak tárgyformához alakítása, kanállal evés, pohárból ivás - változatos manipulációk: forgatásrázáshajlításütögetés Helyváltoztatás: - 1-2 hónap: reflexes mászó mozgások - 2 hónap: fejüket képesek felemelni - 3 hónap: összehangolt karmozgatás - 8-9 hónap: mászás - 12-14 hónap: járás

1

Kognitív változások: Piaget szenzomotoros alszakaszai: - I.-II. szakasz: az egyszerű reflexes cselekvéstől jutnak el ahhoz a képességhez, hogy a kellemesnek talált akcióikat elnyújtsák III. alszakasz (másodlagos cirkuláris reakciók; 4-8 hó): - a fókusz a saját testről a külvilág felé irányul - olyan tevékenységeket ismételget, amelyek érdekes változásokat eredményeznek a környezetben - a tevékenységek a saját magukon kívüli tárgyakra irányulnak IV. alszakasz (másodlagos cirkuláris reakciók összehangolása; 8-12 hó): - a csecsemő több másodlagos cirkuláris reakcióját össze tudja hangolni a cél elérése érdekébencélvezérelt viselkedések (Piaget – fia, Laurent megfigyelése: Laurent doboz ejtegetéseaz ismételt ejtegetéstől (másodlagos cirkuláris reakció) eljutott odáig, hogy többször is a mosdótálba ejtette a dobozt, noha annak helye változott) - az igazi problémamegoldás legkorábbi formája Tárgyállandóság fejlődése: - tárgyállandóság: az a tény, hogy a tárgyak akkor is léteznek, ha éppen nem látjuk - Piaget szerint a csecsemők nem rendelkeznek a tárgyállandóság fogalmával, amit nem látnak, az számukra nincs Kísérletek 5-6 hónaposoknál: - a csecsemőnek egy játéktárgyat mutatnak, majd eldugják egy ernyő mögé, a csecsemő nem jön rá, hogy hova lett a játék - anyjával játszikanya kimegy, visszajön, egy tükör segítségével hármat láthat a csecsemő belőlenem lepődik meg - az anya játékvonatot tol a sínen, a csecsemő követi a szemével a vonat útjátamikor az bemegy az alagútba nem lepődik meg, ha másik színű vonat jön ki - Piaget szerint a tárgyállandóság megértése hat szakaszban fejlődik ki: a) I. és II. szakasz (1-4 hónap): a csecsemők abba az irányba néznek tovább, melyben őt látták, de nem keresték aktívan a tárgyat, ami eltűnt (mintha már nem is létezne) b) III. szakasz (4-8 hónap): a teljesen eltűnő tárgyakat hamar elfelejtik, de amikor a tárgyak csak részben vannak eltakarva értük nyúlnak c) IV. szakasz (8-12 hónap): ekkor kezdik a csecsemők jelét adni annak, hogy tudják, a tárgyak akkor is léteznek, ha nem láthatóak; de itt követnek egy jellegzetes hibát: A nem B-hiba amikor a gyerek a tárgyat azon a helyen keresi, ahol utoljára látta, még akkor is, ha látta, hogy más helyre tették; ez a hajlam egészen 1 éves korig megmarad d) V. szakasz (12-18 hónap): követik a látható mozgást, ott keresik a tárgyat, ahol eltűnt, de a láthatatlan áthelyezést (pl. zárt kézben) még nem értik e) VI. szakasz (18-24 hónap): eddigre értik meg a tárgyállandóságot Cáfolatok: - Renée Baillargeon és munkatársai: tárgyállandóság sokkal hamarabb kialakul, mint Piaget gondolta (3,5 hónapos korban már jelen van) - kísérlete: forgó lemezakadálya lemez beleütközik az akadályba, a csecsemők nem lepődnek meg, mert tudják, hogy ott van az akadály (pedig akkor nem látható) 2

Alszakasz

Életkor (hónap)

I.

0-1,5

II.

1,5-4

III.

IV.

V.

VI.

4-8

8-12

12-18

18-24

A szenzomotoros alszakasz jellemzői reflexsémák gyakorlása: akaratlan keresés, szopás, fogás, nézés elsődleges cirkuláris reakciók: az önmagukban élvezetes cselekvések ismételgetései másodlagos cirk. reakc.: a saját cselekedetek és a környezet kapcsolatának kezdődő felismerése; kiterjesztett akciók, amelyek érdekes változásokat eredményeznek a környezetben másodl. cirk. reakc. összehangolása: sémák kombinációja a kívánt hatás elérése érdekében; a problémamegoldás legkorábbi formái harmadlagos cirk. reakc.: a problémamegoldás eszközeinek módszeres változtatása; kísérletezés a következmények kipróbálása érdekében a szimbolikus reprezentáció kezdetei: képek és szavak ismerős tárgyakra kezdenek vonatkozni, a problémamegoldás új eszközeinek felfedezése szimb. kombinációk segítségével

A tárgyállandóság fejlődése a csecsemő nem keresi a látóteréből kikerülő tárgyakat

a csecsemő arra fordul, amerre a tárgy eltűnt

a csecsemő nyúl a részben takart tárgy felé, de abbahagyja, ha az eltűnik

a csecsemő keresi a teljesen elrejtett tárgyakat, az eredeti helyen keresi akkor is, ha a szeme láttára tették egy másik helyre

a csecsemő keresi a tárgyat, miután látta, hogy hova tették, de nem törődik vele, ha nem találja

a csecsemő keresi az elrejtett tárgyat, bizonyos benne, hogy lennie kell valahol

3

Babamatematika: - Karen Wynn: 4 hónapos babákkal történt a kísérlet: paraván mögé 1 egér + 1egér; kétféle helyzet: elvárt esemény: a paraván mögött 2 egér/váratlan esemény: a paraván mögött 1 egér - a babák tovább nézték a váratlan eseményt, mert az ütközött az elvárásukkal Tárgyak osztályozása: - 2,5-12 hónap: figyelemreméltó előrehaladást mutatnak a kategorizáció képessége terén: különböző tárgyakat, eseményeket együvé sorolnak - a kategóriák lehetnek egyediek (macska, autó), vagy általánosak (állat, jármű) - perceptuális kategorizáció: látványon, halláson, tapintásin ízlelésen alapul (3 hónapos korban) - fogalmi kategorizáció: a tárgyak funkciójára, eredetére vonatkoznak (1 éves kor körül) - néhány hónapos csecsemők képesek mesterséges kategóriákat tanulni, és egyszerű, átlagoló absztrakciót végezni - prototípus absztakció: az átlagolt, de soha nem látott elem ismerős a csecsemőknek - 6-9 hónap: sokkal finomabb különbségeket is észrevesznek - a csecsemő a múlt tapasztalataiból származó információkat fel tudja használni - állatok megkülönböztetése sikeres, és van egy tendencia az arcra figyelésre - a csecsemők illetve nagyobb gyerekek kategóriái nem teljesen azonos szerkezetűek - esszencializmus: egy tárgynak vannak lényegi és akcidentális (esetleges) tulajdonságai Emlékezet fejlődése: - Rovee-Collier – „mobilrugdosásos” kísérlet 3 hónapos csecsemők 1 hétig emlékeztek a bemutatott cselekvésre - egy hónap múlva, egy nappal a teszt előtt a mobil látványa is előhívja a mozgásos tevékenységet - késleltetett utánzás: Meltzoff 3 cselekvést mutatott 9 hónapos babáknak táblával, csengővel és műanyagtojással)a csecsemők másnap felismerték a tárgyakat, felidézték a tevékenységeket (szerinte már 6-9 hónapos korban jelen van) - Piaget szerint a késleltetett utánzás mentális szimbólumokon alapul, ezért csak a második év vége felé jelenik meg - 18 hónaposan olyan akciókat utánoznak, ahol a modellnek célja, szándéka volt - emberi illetve robot modell - A. Meltzoff -: az emberi modellt utánozták a gyerekek az ugyanazon akciót végző mechanikus szerkezetet nem„olyan mint én” elv, mint az utánzás feltétele - szociál-kognitív forradalom: 9 hónapos korban, célok és hozzájuk vezető viselkedések szétválasztása, a célattribúció alapja; Piaget: már ebben a korban értik a gyerekek, hogy egy cél különböző módokon érhető ela Csibra-Gergely kísérlet Célok és eszközök: - az elemes lámpa fölgyújtása homlokkal (Meltzoff és Tomasello)14 hónaposok késleltetett utánzása egy hét késéssel Az óvatosság: - 9 hónapos kor körül nem automatikusan ragadnak meg új, ismeretlen tárgyakat - a hónaposan még azonnal, 6-9 hónap körül egyre hosszabb késleltetés után 4

-

Meltzoff arcikfejezés-utánzási vizsgálata újszülöttekkel: 6 hetesek már azonnal utánozzák a nyelvkiöltést, sőt, 24 óra után, ha újra meglátják a modellt, kiöltik rá a nyelvüket Új kapcsolat a társas világgal, társas fejlődés: - 7-9 hónap: a csecsemők félnek az ismeretlen felnőttektől, izgatottak lesznek, amikor anyjuk eltűnik - a bizonytalanság összefügg az önálló mozgással, kategorizációval, az emlékezés képességének növekedésévelmagyarázat: a csecsemők új helyzetekkel találkoznak, de kevés a tapasztalatuk, nem önállóak még, a felnőttek tudják, hogy mire van szükségük - Lev Vigotszkij: amire a csecsemő még csak segítséggel képes, 6-12 hónapos korban aktívan keresik a szülők segítségétlegközelebbi fejlődési zóna – a felnőttek támogatása, mely lehetővé teszi, hogy a gyerekek olyan tevékenységeket hajtsanak végre segítséggel, melyeket később majd megtanulnak önállóan is elvégezni - szorongás 8 hónapos korbanannak felismerése, hogy az idegenek nem olyan gyakorlottan, tapasztaltan viszonyulnak hozzájuk, mint a szüleik A kommunikáció változó jellege: - elsődleges interszubjektivitás: Colin Trevarthen; a csecsemő és gondozói közötti összehangolt szerepcserélgetés és megosztott érzelmek, szemtől szembeni közvetlen interakciókra korlátozódik - másodlagos interszubjektivitás: ebben a szakaszban a csecsemő és gondozója már saját magukon kívüli tárgyakra és emberekre vonatkozó érzelmekben osztoznak - szociális referencia: új dologgal találkoznak a gyerekekgondozóikra néznek valamilyen jelzésért Érzelmi kapcsolatok új formája: - amikor a csecsemő mászni kezd a szülők intenzívebb érzésekről számolnak be velük kapcsolatbana mászó gyerek új érzelmi reakciói: kötődés (7-9 hónapos kor) Eleanor Maccoby szerint a kötődés 4 jele: - a csecsemők igyekeznek gondozójuk közelében maradni - nyugtalanok lesznek, ha elválnak gondozóiktól - boldogok, ha újra találkoznak a kötődés tárgyát képező személlyel - a csecsemők játék közben is figyelik anyjukat, hallják őt A kötődés magyarázatai: 1. Sigmund Freud - drive redukciós magyarázata: biológiai késztetések (biológiai drive-ok) motiválják az embereket (pl.: éhség, szomjúság), az élvezet a drive csökkenésének (redukciójának) az érzése - véleménye szerint a csecsemők azokhoz fognak kötődni, akik kielégítik táplálékigényüket (orális szakasz)az anyához való kötődés alapja a táplálás 2. Erik Erikson pszichoszociális magyarázata - az emberi életet 8 stádiumra osztja és mindegyiket egy-egy alapkonfliktus megoldása jellemzipl.: 1. stádium (0-1 év): bizalom / bizalmatlansága kötődés azokhoz fog kialakulni, akik megbízhatóan gondoskodnak szükségleteik kielégítéséről 3. John Bowlby etológiai magyarázata - a II. vh. után a családjuktól elválasztott gyerekekről készült feljegyzések 5

-

amikor először válnak el anyjuktól: tomboló félelem, sírás dühroham, majd elkeseredettség és depresszió - ha az elválasztottság fennmarad, és új, stabil kapcsolat nem alakul kiközömbösség - a közömbösség állapotát nevezi leválásnak (=kötődésre való képtelenség) - a kötődés: egyfajta szabályozórendszer, egyensúlyt teremt a gyerek biztonság iránti szükséglete és tapasztalatszerzési vágya közötta kötődés termosztát modellje A kötődés 4 szakaszban fejlődik ki: 1. Kötődés előtti szakasz (születés - 6. hét): - gyerekek szoros kapcsolatban maradnak a gondozójukkal, nem keserednek el, ha egy idegen vigyáz rájuk; a táplálkozás összhangja az alapvető 2. Kötődés keletkezése (6. hét - 6-8 hó): - a gyerekek másképp reagálnak ismerős és ismeretlen emberekre, ismeretlen láttán félelem jelei 3. Tiszta kötődési szakasz (8 hó – 18 hó): - szeparációs szorongás jellemző, feldúlttá válik, ha a gondozó kimegy - az anya biztonságos hátteret nyújt 4. Kölcsönös kapcsolatok szakasza (18-24 hó): - anya-gyerek időnként megszakítja a tevékenységet, és megújítja a kapcsolatot - a gyerek önállóbb lesz, a felfedezésben és az anyával való kapcsolatkeresésben is Állatkísérletekből származó bizonyítékok: - Harry Harlow kísérletsorozata rhesusmajmokkal: „drótanya, szőranya” - eredmény: mind ugyanannyit ivott, és ugyanolyan gyorsan növekedett, DE előnyben részesítették a szőranyátezzel cáfolja Freud drive-redukciós elméletét, tehát a testi érintkezés és az azonnali vigasz fontos - „doboló, lépegető mackó”eredmény: a megrémült kölykök a szőranyához rohantak, megnyugvás után kíváncsiság jelei - ugyanakkor más majmokkal szemben közömbösség, erőszakosság volt megfigyelhető a majmoknál - a szőranya nem biztosítja a normális fejlődést, társas kapcsolataik nem alakulnak normálisan A kötődés mintázatai: - Mary Ainsworthanya-gyerek interakció mintázatainak kutatása„idegen helyzet kísérlet”az anya visszatérésére adott reakció a kulcsmozzanat a) biztonságosan kötődés (65%): anya eltávozására sír, visszatértekor figyelmét keresi, megnyugtatás után tovább játszik, viselkedés később: képesség hosszútávú, stabil kapcsolatokra b) szorongó/elkerülő kötődés (25%): kevéssé figyel az anyára, nem esik kétségbe, mikor elmegy, az idegen személy is ugyanúgy meg tudja vigasztalni; később általában rövidebb távú kapcsolatokat alakít ki c) szorongó/ellenálló kötődés (ambivalens) (10%): állandó közelségre törekvés az anyával; távozásakor distressz; visszatértekor nem könnyű megvigasztalni; később kevés kapcsolat, igen erős kötődéssel - Main és Solomon szerint plusz egy típus: d) rendezetlen/dezorganizált

6

A kötődési minták változatainak okai: 1. szülői viselkedés - anyák válaszkészségében mutatkozó különbségek (egyes anyák gyorsan reagálnak a sírásra, mások nem) 2. a gyermek jellemzői - a gyermek képességei, temperamentuma 3. a család befolyása - társadalmi-gazdasági háttér (szocio-ökonómiai státusz) - a rosszabb helyzet több feszültséget okoz a szülőkben, s ez érintheti a gyerekek kötődését; szülők közti konfliktusokkevesebb figyelem jut a gyerekre 4. kulturális hatások - más elvárások az anya-gyerek kapcsolatban (Németország: távolságtartó attitűd, kibucok: egy ágyban a gyermekkel) 7 és 9 hónapos kor közötti bio-pszicho-szociális átmenet elemei:

Biológiai vonatkozások

Viselkedéses vonatkozások

Társas vonatkozások

az izmok növekedése és a csontok keményedése az alsó törzsrész, a láb és a kéz mozgató idegsejtjeinek mielinizációja az agykéreg új típusú EEG-aktivitása a mászás kezdete félelem a mélységtől automatikus nyúlás és fogás célok elérése érdekében összehangolt cselekvéssorok cselekvésekben megnyilvánuló tárgyállandóság emlékezeti felidézés bizalmatlanság az újdonsággal szemben bizalmatlanság az idegenekkel szemben új érzelmi válasz a gondozórakötődés szociális referencia

7...