Atkinson 11. fejezet - érzelmek PDF

Preview

Summary

Atkinson & Hilgard: Pszichológia 11. fejezet – Érzelmek       míg alapvető motívumaik a hüllőknek is vannak (éhség, szexualitás), addig érzelmeik csak a melegvérű emlősöknek antiszociális személyiségzavar (néha pszichopátia / szociopátia) o nem rendelkeznek normális érzelmi rea...

Description

Atkinson & Hilgard: Pszichológia

11. fejezet – Érzelmek  

  



míg alapvető motívumaik a hüllőknek is vannak (éhség, szexualitás), addig érzelmeik csak a melegvérű emlősöknek antiszociális személyiségzavar (néha pszichopátia / szociopátia) o nem rendelkeznek normális érzelmi reakciókkal (különösen szégyennel, bűntudattal, félelemmel) és empátiás képességgel o nem teljesen érzelemmentesek, csak behatárolt érzelmi skála és mélység o „protoérzelem” közvetlen szükségleteikre adott primitív válaszok az érzelmek ugyanúgy aktiválhatják és irányíthatják a viselkedést, mint az alapvető motívumok o az érzelmek és az alapvető motívumok társulhatnak is egymáshoz, de van különbség! a motívumok belső események hatására alakulnak ki, a külső tényezők itt célok, szükséglet váltja ki őket az érzelmi reakciók elsősorban külső események hatására alakulnak ki o különböző ingerek végtelen sora váltja ki őket o és az emocionális reakciók ezen események felé irányulnak o mindig aktiválják a vegetatív idegrendszert  idegrendszeri folyamatok  elsősorban kéregalatti területek irányítják: o formatio reticularis (intenzitás) o limbikus rendszer (polaritás) o hipotalamusz (szabályozás) tehát a motivációk és érzelmek eredetükben, szubjektív megjelenésükben és viselkedésre gyakorolt hatásukban is különböznek egymástól (néha kétséges a döntés, lásd agresszió)

Az érzelmek összetevői  az érzelmem összetett, többkomponensű, cselekvésre sarkalló epizód  az erőteljes érzelmek legalább 6 összetevőből állnak

 

önmagában még ezen összetevők egyike sem érzelem o a különböző alkotórészek együtt alkotnak érzelmet különbség több hasonló állapottól, pl. hangulat Érzelem

Hangulat

nyilvánvaló (?) oka van rövidebb idő több összetevő különböző kategóriák

szabadon lebegő, diffúz affektív állapot hosszabb idő inkább csak a szubjektív élmény szintjén kellemes/kellemetlen dimenziók (?)

  

egy álláspont szerint az összetevők között kölcsönös kapcsolat van (mindegyik hat mindegyikre) az érzelmi folyamatok vázlatos rajza (Lazarus, 1991b; Rosenberg, 1998) o de a kutatások szerint bármely más összetevő is lehet az érzelmi reakció kiinduló forrása mai fő kérdések az összetevők egymásra gyakorolt hatása, az érzelmek megkülönböztethetősége

1. KOGNITÍV KIÉRTÉKELÉS személy-környezet érintkezés: tőlünk független helyzet, amelyben a világ tényezőihez vagy a többiekhez képest aktuálisan találjuk magunkat; nem mindig vagy nem közvetlenül vált ki érzelmeket, önmagában nem elég o kognitív kiértékelés: az egyes helyzeteket személyes céljaink vagy jóllétünk szempontjából ki kell értékelnünk, személyes jelentőséggel ruházva fel az objektív körülményeket o a megfigyelésekből következte a kognitív kiértékelés már önagában is képes az élmény minőségét meghatározni o

A kiértékelés felfedezése  Schachter és Singer – érzelmek kétfaktoros elmélete o amennyiben az emberekben sikerül valamilyen általános vegetatív arousalállapotot létrehozni, átélt érzelmeik kizárólag a helyzet kiértékelésének megfelelően fognak alakulni o az érzelmek két tényező, a nem értelmezett eredendő arousal és az arra irányuló kognitív magyarázat egymásra hatásának eredményeként jönnek létre o inger -> általános fiziológiai arousal -> arousal kognitív kiértékelése -> szubjektív élmény  kísérlet (1962)  KSZ-adrenalin injekció o tájékoztatott csoport o félretájékoztatott csoport o nem tájékoztatott csoport  teszteket kell kiölteniük, beépített személyek ülnek be, egyre agresszívabban/viccesebben kezdenek viselkedni  mennyire vették át a hangulatát? (elmondásuk szerint) o leginkább a nem tájékoztatottak vették át o az arousalállapotukat fiziológiai okoknak betudó személyekre kevésbé hatottak a helyzetek  a kísérletet rengeteg kritika érte, annak igazolása, hogy a valóban semleges arousal (ami egyébként is ritka) bármilyen érzelemnek értelmezhető, még várat magára  a mai kutatók szerint a kognitív kiértékelés megelőzi a fizikai arousalt  de egy közeli, korlátozottabb jelenség: a téves tulajdonítás  már meglévő fiziológiai arousalállapotunkat tévesen kizárólag valamely éppen bekövetkező eseménynek tulajdonítjuk, túlreagálva azt

o

James-Lange elmélet: testi változások észlelése – szubjektív élmény, mindegyik érzelemhez külön vegetatív mintázat tartozik (azért félünk, mert futunk vagy azért futunk, mert félünk?)

Kiértékelés tartalma és dimenziói o abban az összes elmélet egyetért, hogy a helyzetek kiértékelése, és nem a fiziológiai arousal kiértékelése vezet az érzelmek szubjektív élményéhez o a kiértékelési folyamat megelőzi az érzelmek többi összetevőjét, és egyben befolyásolja is azokat o különbség: a kiértékelési folyamat értelmezésében minimalista kiértékelés o csak néhány alapvető szempontot vesznek figyelembe, a kiértékelés dimenzióit minimálisra csökkentve o Lazarus: egyes alapvető emberi tranzakciók (kulcshelyzetek) meghatározott érzelmekhez vezetnek o kulcshelyzetek: a személy-környezet érintkezés sajátos kiértékelése mintája alapján létrejövő személyes jelentés, a kiértékeléseket eredményező események (kultúrafüggő) dimenzionális kiértékelés o számos kiértékelési dimenziót feltételeznek a különböző érzelmek kialakulásánál o ezek és érzelmi következményeik azonosítására törekednek o 15 különböző érzelem leírásához legalább 6 dimenzió szükséges o a helyzet kívánatossága o a helyzethez tervezett erőfeszítés mértéke o a helyzet bizonyossága o a helyzetnek szentelt figyelem o a helyzet kézben tartásának mértéke o nem emberi erők helyzet feletti befolyása o a megközelítés előnye, hogy részletezi a kiértékelési folyamatot, és az érzelmek széles tartományát képes értelmezni Tudatos és tudattalan kiértékelés  nehezen tudnak megegyezni abban, hogy a kiértékelési folyamat szándékos-e  vannak álláspontok, amelyek szerint minden előzetes tudatos gondolat nélkül is keletkezhetnek érzelmek o közönséges fóbiák, hátramaszkolás, a veszély kiértékelése tudattalan szinten  a kognitív kiértékelés automatikusan, tudatos közreműködés nélkül is létrejöhet

de mekkora részét teszi ez ki? – kettős feldolgozás álláspontja  lehet, hogy csak az elemi minőségvizsgálat (jó/rossz) és a vészhelyzet kiszűrése tudattalan, de a bonyolultabb kiértékelések valószínűleg tudatosak Agy és kiértékelés  az érzelmi áramkörökben kulcsszerepet játszó agyi képletek egyike: az amygdala o apró, mandula formájú o az agy hátsó területein elhelyezkedő és az érzelmi reakciók tárolásáért felelős szerv o információit az agykéreg irányából kapja o de létezik a szenzoros csatornák és az amygdala között egy olyan összeköttetés is, amely nem érinti az agykérget o az amygdala valószínűleg folyamatosan monitorozza tudattalan szinten a lehetséges érzelemkiváltó ingereket  antiszociális személyiségzavar – kevésbé aktív amygdala érzelmi feldolgozás alatt o

2. SZUBJEKTÍV ÉLMÉNYEK    

noha a kezdeti kiértékelő folyamatok tudattalanul is végbemehetnek , az érzelmek szubjektív összetevője, az érzés tudatos kell, legyen a kiértékelő folyamatok megváltoztatják a szubjektív élményt is az egyik legelfogadottabb nézet szerint a mindenkori körülmények velünk kapcsolatos vonatkozásairól nyújtanak visszajelzést az érzelmek szubjektív összetevője közvetlenül irányítja a viselkedést, a döntéshozatalt és az információfeldolgozást

Gondolkodási és cselekvési tendenciák  az érzések a hozzájuk tapadó sürgetéseken, az ún. gondolkodási és cselekvési tendenciákon keresztül irányítják a viselkedést és az információfeldolgozást o negatív érzelmek – beszűkültek és specifikusak (menekülés) o pozitív érzelmek – személyes erőforrások  ezek csak tendenciák, hogy a sürgetésekből mikor lesz viselkedés (impulzuskontroll), az a kulturális normák és egyéb tényezők függvénye  mindenesetre ezeknek a tendenciáknak köszönhetően váltak az érzelmek evolúciós értelemben adaptívvá Az érzések figyelemre és tanulásra gyakorolt hatása  az aktuális érzéseinkkel összeillő cselekményekre lerövidül a reakcióidő, és ez irányítja figyelmünket a kérdéses események felé (hipnózis-kísérlet)  tanulás alatti érzelmeink megkönnyítik a velünk összeillő emlékekhez való hozzáférést, amelyek azután már könnyen rendelhetők a velük összeillő új információhoz o meghatározzák a hozzáférhető emlékeink jellegét, a hozzáférhető emlékek pedig meghatározzák az adott pillanatban legkönnyebben megjegyezhető dolgok körét Az érzések hatása az értékelésre és az ítéletalkotásra  érzéseink mások / élettelen tárgyak megítélését is befolyásolják  a kockázatok gyakoriságának becslését is befolyásolják (a félelem bizonytalanná tesz)  az érzelmek ugyanolyan kognitív kiértékelésre szeretnének rávenni a továbbiakban is bennünket, mint amelyeknek keletkezésüket is köszönhetik  a szubjektív érzések kognitív következményei tehát a mindenkori érzelmi állapotok fenntartására törekednek, olyakor lefelé, olykor felfelé tartó spirált eredményezve (visszacsatolási hurok)



a gyarapodási elmélet (Fredrickson) szerint a pozitív érzelmek kitágítják megszokott gondolatvilágunkat és cselekedeteinket, maradandó személyes erőforrásokat halmoznak fel bennünk

3. FIZIOLÓGIAI VÁLTOZÁSOK 





az érzelmi arousalt kísérő fizikai változások többsége a vegetatív idegrendszer szimpatikus ágának aktivációjából származik, ami az alábbi változásokért felelős: o emelkedő vérnyomás és szívritmus o szapora légzés o kitágult pupillák o fokozódó izzadás o emelkedő vércukorszint o gyorsuló véralvadás o agyba és vázizmokba áramló vér o „libabőr” a változások többek között a hipotalamusz és az amygdala irányításával történnek o az ezekben keletkező impulzusok a vegetatív idegrendszer működését vezérlő agytörzsi magvakhoz futnak -> fiziológiai változások illetve a mellékvese hormontermelésének módosításával is lehetséges közvetett fiziológiai reakciók elindítása



negatív érzelmek – általában „üss vagy fuss” válasz, specifikus feladatok végrehajtásához készítenek elő



az érzelem elcsitulásával a paraszimpatikus ág kerekedik felül és állítja vissza a szervezet normális állapotát



pozitív érzelmek – nincsenek ilyen látványos fiziológiai változások, a hozzájuk kapcsolódó gondolkodási-cselekvési tendenciák tág keretek között mozognak o a pozitív érzelmek kioldási effektusa: specifikus válaszra sarkalló erős arousal kialakítása helyett a negatív érzelmek levonulása után hátramaradt arousal feloldását segítik elő o a pozitív érzelmek tehát a negatív érzelmek után hátramaradt fiziológiai utóhatások ellen hatásosan bevethető fegyverek

Az érzelmek intenzitása  saját arousalszintünk észlelése, a zsigeri percepció is része az érzelmi élménynek o minél magasabban van a sérülés a gerincvelőn, annál kevesebb visszajelzést kap az agy a vegetatív idegrendszerből – a sérülés a szubjektív élményt is befolyásolja  némelyek még a saját szívverésüket is hallják Az érzelmek megkülönböztetése  léteznek-e különféle fiziológiai mintázatok a kül. érzelmeknél?  William James: a testi változások észlelése hozza létre a szubjektív élményt, minden érzelemnek más a mintázata („Azért félünk, mert futunk.”) o James-Lange elmélet: az érzelmeket a vegetatív arousal különbözteti meg egymástól  Walter Cannon cáfolatai: o belső szervek érzéketlenek, beidegzésük gyenge, a reakciók túl lassúak lennének o mesterségesen, pl. epinefrinnel, nem lehet előidézni érzelmi élményt o az érzelmek arousalmintázata egyforma  azóta kiderült, hogy kimutathatóak eltérések (amelyek ráadásul egyetemesek)



de ez nem jelenti, hogy ez lenne az egyetlen érzelmeket minőségileg elkülönítő tényező, a kognitív kiértékelés is részt vesz a folyamatban!

4. MIMIKA   

az érzelmeket kísérő arckifejezések elősegítik az érzelmek kommunikálását a pszichológusok az érzelmek kommunikációját a fajok számára túlélési értékkel bíró, nélkülözhetetlen funkciónak tekintik (Darwin!) az érzelmi kifejezések a szubjektív élményhez is hozzájárulnak

Az érzelmek mimikai kommunikálása  egyes arckifejezések egyetemes jelentéssel bírnak → veleszületett válaszok o néha egy arckifejezés képes egy másik ember arckifejezését is megváltoztatni  anya-gyerek interakció  vannak tanult elemei is → kimutatási szabályok (kultúránként változnak, és megszabják, hogy az egyes érzelmek nyilvánítása mikor kívánatos, és milyen viselkedés illik hozzájuk) – „érzelmi nyelvet” képeznek (pl. Japánban a negatív érzelmek kimutatásának kontrollja erős) A mimikai visszacsatolás hipotézise (faciális beedback)  az arckifejezések kommunikatív funkciójukon túlmenően az érzelem élményének létrejöttéhez is hozzájárulnak (toll-kísérlet) o a vegetatív arousal fokozásával közvetetten is hatnak az érzelmekre  de elsősorban a kognitív kiértékelés a felelős

5. AZ ÉRZELMEKRE ADOTT VÁLASZOK: ÉRZELEMSZABÁLYOZÁS 



  



érzelemszabályozás: saját érzelmeinkre adott válaszaink o olykor igyekszünk adott érzelmeinket fenntartani, sőt fokozni, máskor pedig tompítani akarjuk őket a szocializáció során is elsősorban azt tanulják meg a gyerekek, hogyan és mikor kell kontrollálniuk érzelmeiket o bizonyos kísérletek azt mutatták, hogy a gyerekek érzelemszabályozási készsége egész későbbi szociális boldogulásukra kihatással van, a kontrollálás képessége negatívan korrelált a későbbi viselkedési problémákkal a válaszok gyakran automatikusak, azaz kikerülik a tudatot (figyelemelterelés, a történtek megbeszélése stb) fokról fokra kibontakozó és állandóan változó folyamatról van szó mimikánk elnyomásával próbáljuk megőrizni lelki nyugalmunkat, de az erőltetett arckifejezés mindkét félnél fokozza az fiziológiai arousalt, és a kognitív működésben is megbosszulja magát (emlékezet, szociális tájékozódás) az érzelmeket a kiértékelésre és az ítéletalkotásra gyakorolt hatása miatt a problémák megoldása eredményesebb lehet, ha negatív érzelmeinket már sikerült felszámolni (figyelemeltereléssel például) ADAPTÍV (hasznos)

-

figyelemelterelés bizonyos esetekben sport, társaság stb átértékelés

MALADAPTÍV (kevéssé hasznos)

-

rágódás / újragondolás depresszív tünetek akár tudatos elnyomás

-

„nehogy eszembe jusson” felerősít

elfogadás

6. ÉRZELMEK, NEMEK, KULTÚRÁK  

az érzelmek terén lehetnek különbségek: személyiség, egyéniség, nemi/kulturális hovatartozásban főleg a folyamat „két végén” hatnak

Nemi különbségek  nemi sztereotípiák (pl. nők érzelmesebbek) – mennyire fedik a valóságot? o a két nem elsősorban érzelmeik kifejezésében és nem átélésében különbözik o az érzelmekre adott válaszokban van elsősorban különbség o a fiúk és a lányok jórészt a nemekre szabott érzelemszabályozási útmutatók alapján tanulják meg, hogyan kell férfiasan/nőiesen viselkedni, kifejezni érzéseiket  a kifejezés a mimikában és verbális téren is megnyilvánul o színezett narratívák, kivétel (!) az aktuálisan átélt érzések (a helyzetre figyel) o az érzelemkifejezésben jelentkező különbségek összhangban állnak azokkal a célokkal, amelyek mentén a nők és a férfiak szabályozzák érzelmeiket o nők – kapcsolatok fenntartása, férfiak – hatalom fenntartása, fitogtatása  a nemek közötti társadalmi rangsor, eszerint a nők alacsonyabb státusszal rendelkeznek – ez alapján hangsúlyozzák érzelmeiket  pl. inkább sírnak, ha dühösek, a kétértelmű mimika a férfiarcon látszik inkább haragnak  az érzelemátélés szempontjából nincsenek ilyen különbségek Kulturális különbségek  a folyamat elejét befolyásolja, a célok másfajta kiértékelését eredményezik  Individualista kultúrákban o az érzelmek az egyénhez tartozó belső szubjektív világot tükrözik, egyediség hangsúlyozása o az egyén még a hozzá közel álló emberektől is elkülönül, függetlenség, egyediség o nyugat-európai országok többsége, USA, Ausztrália, Kanada  Kollektivista kultúrákban o az én kapcsolatokon belül nyeri el értelmét, beilleszkedésben, személyközi harmóniában ölt testet o keleti-ázsiai, latin-amerikai, afrikai országok többsége  befolyásolják a maszkolást is  maga az érzelemfelfogás is más o belső szubjektív világot tükröz / objektív realitást

7. ÉRZELMEK FEJLŐDÉSE Az első életév:  elemi érzelmek (öröm, fájdalom, félelem),  tanult érzelmek megjelenése,  rövid lefolyás, intenzív kifejezés  szociális mosoly, szorongás Kisgyermekkorban  erősen polarizáltak,  látványosan kifejezettek,  rövid lefolyásúak,  a tanult érzelmek köre bővül Óvodások érzelmei  érzelmeiket képesek szabályozni  esztétikai érzelmeiket a forma (szín, ritmus) kelti  erkölcsi érzelmeik szokásnormákhoz kapcsolódnak (árulkodás, káröröm, szégyen)  intellektuális érzelmeiket a kíváncsiság jellemzi (mi ez? , miért?, mit lehet vele csinálni? - játék) Kisiskolások érzelmei  kiegyensúlyozott időszak  megjelennek az ambivalens érzelmek  helyzethez igazodó intenzív átélés, adekvát kifejezés,  nem tartósak (harag, rokonszenv, ellenszenv)  egyre inkább az akarat szabályozása alá kerülnek  magasabb rendű érzelmek Serdülőkorban  átmeneti érzelmi labilitás  érzelmi kifejeződések kicsúszhatnak az akarat szabályozása alól  szélsőséges, végletes hangulathullámzások  inadekvát megnyilvánulások  tartós érzelmek (harag, rokonszenv, ellenszenv)  magasabb rendű érzelmek szabályozó hatása

8. AGRESSZIÓ  

a haraggal a támadás cselekvési tendenciája jár együtt, aki enged a sürgetésnek, az fizikai vagy verbális agressziót követ el agresszió (jelen értelmezése) mások szándékos fizikai vagy verbális bántalmazása, tárgyak elpusztítása

Az agresszió, mint késztetés (drive) – Freud életösztön Eros

halálösztön Tanatos

kisebb egység -> nagyobb egység

nagyobb egység -> kisebb egység (élő ->élettelen) disszimilatorikus folyamatok

asszimilatorikus folyamatok

 







(a háború példája) frusztráció-agresszió hipotézis, pszichoanalitikus nézőpont ha valakit megakadályoznak céljai elérésében, akkor a frusztrációt okozó akadály eltávolítására agresszív késztetés jelenik meg o két gyengepont  az agresszió okának a frusztrációt jelöli meg  az agressziót, mint alapvető késztetést kezeli, amely a veleszületett reakciókhoz (pl. éhség, szexualitás) hasonlóan energizálja a viselkedést, és mindaddig fennmarad, amíg el nem éri a célját tény, hogy az állatok sem kevésbé agresszívak, mint az emberek (csimpánzok határháborúi, dominanciaharc), sőt a nőstényeknél is o egyes vizsgálatok alapján a hipotalamusz elektromos ingerlése -> agresszív/gyilkos viselkedés/hidegvérű gyilkosság (macskáknál, egereknél) o az emlősök egy részénél az agresszió ösztönös mintázatai az agykéreg szabályozása alatt állnak, és a tapasztalatok is alakítják azokat az ember is rendelkezik agressziót létrehozó idegi mechanizmusokkal, ezek aktivációja részben a prefrontális kéreg (az érzelem szabályozását is ez végzi) ellenőrzése alatt állt o a fékezhetetlenül agresszív emberek prefrontális kérgének bizonyos területei gyakran működésképtelen de az embernél az agresszív viselkedés gyakoriságát (normális idegrendszeri háttérrel), formáját és körülményeit elsősorban a tapasztalat és a szociális tényezők határozzák meg

Az agresszió, mint tanult választ  szociális tanuláselmélet: viselkedésünket a környezet olykor jutalmazza, máskor kedvezőtlen fogadtatásban részesíti → a megerősítéseken keresztül alakítjuk ki a megfelelő viselkedésmintázatokat  gyökerei a behaviorizmusig nyúlnak vissza, de a kognitív folyamatokat is figyelembe veszi és  a behelyettesítő tanulást is – megfigyeljük, mások mit csinálnak, és hogy cselekedetük milyen következménnyel jár – a modellek, utánzás szerepét hangsúlyozza (szülők, társak, filmek stb.), kutatásokkal bizonyított!  a frusztráció tehát elsősorban azoknál eredményez agressziót, akik azt tanulták meg, hogy a nehéz helyzetekre agresszíven kell válaszolni  az agresszió csak egy, a lehetséges, frusztrációra adott válaszok közül  nem rendelkezik a késztetések tulajdonságaival, befolyásolják a viselkedés elővételez...