7. fejezet - tanulás és kondicionálás PDF

Preview

Summary

Atkinson Hilgard: 7. fejezet A meg, mint a viszonylag a az nem a vagy az nem tartoznak ide Lehet nem o Nem egy bizonyos ingerre vonatkozik o a alapul (klasszikus 1. o Nem Az ingerekre adott ha de halljuk a oda tarthat 2. Nem forma A egy adott ingerre egyre a olyankor be, amikor az vagy valamilyen fo...

Description

Atkinson & Hilgard: Pszichológia

7. fejezet – Tanulás és kondicionálás 



A tanulás úgy határozható meg, mint a viselkedés viszonylag állandó megváltozása a gyakorlás eredményeképp; az érésnek (és nem a gyakorlásnak) vagy az élőlény időleges állapotának (fáradtság, droghatás) tulajdonítható viselkedésváltozások nem tartoznak ide Lehet asszociációs és nem asszociációs o Nem asszociációs: kizárólag egy bizonyos ingerre vonatkozik (habituáció és szenzitizáció) o Asszociációs: együtt járásokon és a viselkedés következményein alapul (klasszikus és instrumentális kondicionálás)

1. HABITUÁCIÓ   o 

Nem asszociációs tanulás Az ártalmatlan ingerekre adott viselkedéses válaszok ritkulását eredményezi Példa: ha dudálnak, összerezzenünk, de minél többször halljuk a dudát, annál kevésbé figyelünk rá oda Néhány percig/óráig tarthat

2. SZENZITIZÁCIÓ   



Nem asszociációs tanulási forma A habituáció ellentéte: egy adott ingerre egyre erősebb a viselkedéses válasz Többnyire olyankor következik be, amikor az élőlény ártalmas vagy valamilyen szempontból fontos ingerrel találja magát szembe o Példa: ha az iménti duda akkor szólal meg, amikor egy sikátorba érünk, sokkal jobban összerezzenünk, mint egyébként Rövid ideig, néhány percig/óráig tart

3. KLASSZIKUS KONDICIONÁLÁS Pavlov kísérletei  Felvillanó fény után a kutya húsport kap, és nyáladzani kezd  A nyáladzás feltétlen válasz (unconditioned response, UCR; önkéntelen, mindenképpen megjelenő válasz - reflex), amely nem igényel tanulást; ugyanezért a húspor feltétlen inger (unconditioned stimulus, UCS; biológiailag releváns: mindenképp kivált valamilyen választ)  Meggyőződnek arról, megtanulta-e a kutya összekapcsolni a fényjelzést az étellel, világítanak, de nem kap húsport  Ha a kutya nyáladzik, megtanulta a kapcsolatot – a nyáladzás most feltételes válasz (conditioned response, CR; bármely ingerre adott tanult, esetleg irreleváns válasz), míg a fényjelzés feltételes inger (conditioned stimulus, CS; tanult választ vált ki)  egy új ingert (stimulus) tanult - > S-típusú tanulás

A jelenség és alkalmazási területei  Pavlov kísérletének számos változatát végezték el  A feltételes inger (CS) és a feltétlen inger (UCS) minden párosítását próbának nevezzük  Tanulási fázis: a próbák, amelyekben a kísérleti alany megtanulja a két inger közti kapcsolatot  A fényjelzés és az étel ismételt párosítása megerősíti a kettő közöt kapcsolatot  Ha nem erősítik meg, a válasz fokozatosan csökkenni fog; ezt kioltásnak hívjuk  Ha az állatot új környezetbe helyezzük, miután keresztülment a kioltás fázisán, a feltételes válasz újra megjelenhet → spontán felújulás

 

A klasszikus kondicionálás igen elterjedt az állatvilágban, és még az olyan primitív élőlényeknél is megjelenhet, mint a laposférgek A spektrum másik végén számos emberi válasz kondicionálható klasszikusan, amelyek közül sok akaratlan válasz



Másodlagos kondicionálás: egy ingernek egy olyan másik ingerrel történő társítása, amelyet előzőleg egy biológiailag fontos eseménnyel (elsődleges kondicionálóval) társítottak o Példa: a kutyát olyan helyzetbe tesszük, ahol minden próbában hangingert kap a fény előtt (de ételt nem), a hang végül egyedül is kiváltja a feltételes választ, bár maga sosem volt élelemmel társítva



Generalizáció: minél hasonlóbb az új inger a feltételes ingerhez, annál inkább kiváltja a feltételes választ (olyan új ingerekre is reagálunk, amelyek ismertekre hasonlítanak) Diszkrimináció: a szelektív megerősítés és kioltás terméke, tulajdonképpen két hasonló inger megkülönböztetése



 



Serkentő kondicionálás: a feltételes inger növeli valamely adott viselkedés valószínűségét vagy mértékét (eddig) Gátló kondicionálás: a feltételes inger csökkenti valamely adott viselkedés valószínűségét vagy mértékét o tehát az asszociációs tanulás kétirányú, a viselkedés növekedését és csökkenését egyaránt előidézheti A klasszikus kondicionálás az olyan érzelmi reakciókban is szerepet játszik, mint a félelem o sok emberi félelem keletkezik ilyen módon, különösen kisgyermekkorban o ezek közül egyesek, különösen az irracionális félelmek, eloszlathatók a klasszikus kondicionálás alapelvein nyugvó gyógyítótechnikákkal

Bejósolhatatlanság és kognitív tényezők  A döntő tényező, amely a klasszikus kondicionálás létrejöttéhez szükséges → Pavlov úgy gondolta, hogy ez a döntő mozzanat a CS és UCS időbeli érintkezése (kontiguitása)  Ahhoz, hogy a kapcsolat létrejöjjön, a két inger időben közel kell legyen egymáshoz  A kondicionálás létrejöttéhez esetleg az szükséges, hogy az UCS magasabb valószínűséggel jelenjen meg a CS után, mint a CS nélkül  Rescorla (1967) egy fontos kísérletben szembeállította a kontiguitást és a bejósolhatóságot o ha az inger bejósolható volt, a kísérleti csoport gyorsan kondicionálódott 

Blokkolás (Kamin): ha a CS redundáns, azaz olyan információval szolgál, amely már az élőlény rendelkezésére áll, akkor nem kondicionálódik az UCS-hez



A bejósolhatóság ugyanilyen fontos az érzelmi reakciókban is: ha egy bizonyos inger megbízhatóan jelzi előre a fájdalom közeledtét, a CS hiánya azt jelenti, hogy nem lesz fájdalom, a szervezet pihenhet Rescola-Wagner modell: az, hogy mekkora kondicionálás jön létre az egyes próbákban, attól függ, hogy mennyire meglepő az UCS, amely viszont azon múlik, mennyire kapcsolódott össze az UCS a lehetséges CS-ekkel



Biológiai korlátok  Az etológusok szerint az állat tanulásának bele kell illeszkednie a genetikailag meghatározott „viselkedési tervrajzba”  A kondicionálás korlátainak legjobb bizonyítékai az ízelkerülés kutatásából származnak  Genetikailag meghatározott, azaz „beépített” lehet a kapcsolat az ízlelés és az emésztési reakciók között, amely viszont behatárolja, hogy milyen asszociációkat képes megtanulni a patkány  A hosszú távú tanulás eredménye az agykéreg egészében oszlik el, talán úgy, hogy a tanult információ vizuális vonatkozásai a látókéregben, mozgási vonatkozásai a mozgatókéregben stb. tárolódnak

4. INSTRUMENTÁLIS KONDICIONÁLÁS  

Az idomításhoz először arra kell rávennünk a kutyát, hogy csinálja a mutatványt, aztán utólag megjutalmazhatjuk dicsérettel vagy étellel Operáns/instrumentális kondicionálás: Megtanulunk egy választ, mert befolyásolja a környezetünket (operál rajta), vagyis hat rá, az élőlények viselkedésükkel igyekeznek befolyásolni a környezetet, megtanulják, hogy cselekedeteiknek következményei vannak

Az effektus törvénye  Az operáns kondicionálás tanulmányozása a századfordulón E. L. Thorndyke (1898) kísérletsorozatával kezdődött  Tipikus kísérlet: Egy éhes macskát betesznek egy ketrecbe, amelynek ajtaját egy egyszerű retesz zárja, és egy darab halat helyeznek el a ketrecen kívül. Kezdetben a macska úgy próbálja meg elérni az ételt, hogy mancsait kidugja a rácsok között, aztán véletlenül kinyitja az ajtót a retesszel. Mindig visszateszik a macskát, amíg el nem tűnik az irreleváns viselkedés, és tudatosan nem nyitja ki a reteszt.  Effektus törvénye: A macska teljesítménye fokozatosan alakul ki a próbák folyamán, leginkább a próba-szerencse viselkedés jellemző, és ha a jutalom közvetlenül követi az ilyen viselkedést, az adott akció tanulása megerősödik o Az effektus törvénye a legalkalmasabb válasz fennmaradását hirdeti Skinner kísérletei  A skinneri kísérletben egy éhes állatot (általában patkányt vagy galambot) helyeznek egy dobozba, amelyet népszerű nevén „Skinner-boxnak” neveznek, benne egy pedál található  Kezdeti pedálnyomási gyakoriságot mérnek  Ettől kezdve ahányszor csak a patkány megnyomja a pedált, egy kis ételgalacsin hullik a tálba  Az étel megerősíti a pedálnyomást, és a nyomkodás gyakorisága drámaian megnő  Ha az ételtartályt lekapcsoljuk a dobozról, a pedálnyomás gyakorisága csökken (a megerősítés hiánya kioltja az operáns kondicionálást is)  A válaszgyakoriság tehát jól használható mértéke a válasz erősségének: minél gyakoribb a válasz, annál nagyobb a válasz erőssége  megtanulja, hogy egy új viselkedésforma (response) milyen következménnyel jár -> R-típusú tanulás



Formálás (shaping): az a technika, amely csak azokat a válaszokat erősíti meg, amelyek találkoznak a kutató elvárásával, és minden egyebet kiolt o lépcsőzetes eljárás, kezdetben általános dolgokat erősít meg, majd szűkíti a kört o állatokkal szokták csinálni, pl. Priscilla, a finnyás malac c. TV-műsor – a malac porszívózik, reggelizik, stb.

Jelenségek és alkalmazásaik - Kondicionált megerősítők: kb. minden inger válhat másodlagos, azaz kondicionált megerősítővé elsődleges megerősítőkkel való következetes társítás révén o a leggyakoribb ilyen megerősítők a pénz és a dicséret – gyakran kapcsolódnak elsődleges megerősítőkhöz (étel, ital, kényelem), de a dicséret az elsődleges megerősítés minden reménye nélkül is képes a viselkedések fenntartására - a generalizáció és a diszkrimináció az instrumentális tanulásnál is működik

Megerősítési tervek  Részleges megerősítés: egy viselkedés kondicionálható és fenntartható akkor is, ha eseteinek csak töredékét erősítik meg  Megerősítési terv: a megerősítések adagolása, amely befolyásolja a válaszok mintázatát  Arányterv: a megerősítés attól függ, mennyi választ ad az élőlény (lehet rögzített vagy változó arányú) o Rögzített arányú: a jutalom előre meghatározott válasz után jelenik meg o Változó arányú: a jutalom bejósolhatatlan számú válasz után jelenik meg  Idői terv: esetükben a megerősítés csak egy bizonyos idő elteltével jár (lehet rögzített vagy változó) o Rögzített idő: a jutalom egy bizonyos idő után jelenik meg (pl fizetés) o Változó idő: a jutalom rapszodikusan jelenik meg (pl e-mail) Averzív kondícionálás - averzív inger – a válasz következő megjelenését gyengítő vagy elnyomó inger

 

a büntetett viselkedés nem szűnik meg örökre, csak gátlás alá kerül o a fenyegetés megszűnése után visszatér a testi büntetés agressziót vált ki

 



o azt sugallja, hogy a konfliktusokat agresszíven kell megoldani félelmet kelt, ami nem kívánt viselkedéshez vezethet, o lásd iskolától való félelem, tanult tehetetlenség, depresszió nem segíti elő a kívánt viselkedést o jutalmazásnál egyértelmű, hogy melyik viselkedés vált be, a büntetésnél nem

az averzív események új válaszok kialakulását is eredményezhetik o Menekülő tanulás: veszélyes ingerrel való találkozás váltja ki  a gyerekek megtanulják elfordítani a vízcsapot, hogy ne legyen olyan forró a víz o Elkerülő tanulás: a veszély lehetősége váltja ki (pl. fóbiák)  a piros lámpánál a balesetek elkerülése végett megállunk

Kontroll és kognitív tényezők  az instrumentális kondicionálást sok esetben úgy kellene felfognunk, mint a válaszok és a megerősítések közöt kapcsolat felfedezését  mi kell az instrumentális kondicionálás létrejöttéhez? együttjárás / kontroll?  együttjárás – időbeli érintkezés, amelynek értelmében egy válasz akkor kondicionálódik, ha a megerősítés közvetlenül követi o klasszikus kondicionálásnál a viselkedés és egy bizonyos inger közöt, az instrumentális kondicionálásnál a viselkedés és egy bizonyos elvárt válasz közöt együttjárást ismerik fel az élőlények  kontroll – egy válasz csak akkor kondicionálódik, ha az élőlény úgy értelmezi, hogy a megerősítés az ő válaszától függ o a kísérletek ezt az utóbbit erősítik meg, mint döntő tényezőt

5. KOMPLEX TANULÁS 



Kognitív nézőpontból a tanulás kulcsa az élőlény azon képességében rejlik, hogy a világ egyes vonatkozásait mentálisan reprezentálja (leképezi), és azután ezeken a mentális reprezentációkon hajt végre műveleteket, és nem a valóságos világban E műveletek a mentális próba-szerencse alakját ölthetik: az élőlény fejben próbálja ki a lehetőségeket

Kognitív térképek és absztrakt fogalmak  Kognitív térkép: a bonyolult útvesztőkben futó patkány nem jobbra és balra fordulások sorozatát tanulja meg, hanem egy kognitív térképet alakít ki – amely az útvesztő alaprajzának mentális reprezentációja  Kísérletek alapján a csimpánzok nem csak olyan konkrét fogalmakat tudnak megérteni, mint a banán vagy a papír, hanem olyan elvont fogalmakat is, mint az azonos, ok stb. Belátásos tanulás  Wolfgang Köhler nevéhez fűződik (Szultán nevű csimpánz)  A megoldás hirtelen jelenik meg, nem pedig egy fokozatos próba-szerencse folyamat eredménye  Köhler csimpánzai az általuk megtanultakat könnyedén átviszik új szituációkra is  A komplex tanulásnak gyakran két fázisa van: o a kezdő fázisban problémamegoldást használunk, hogy levezessük a megoldást; o a második fázisban a megoldást az emlékezetben tároljuk, és előhívjuk, amikor hasonló problémával szembesülünk Előzetes vélekedések  azokban a vizsgálatokban, amelyek újszerű feladatokat alkalmaztak, a kísérleti személyek előzetes ismeretei és vélekedései nem sokat nyomtak a latban, és a résztvevők meglehetősen ki voltak szolgáltatva az ingerek közöt objektív viszonyok erősségének  ugyanakkor a tökéletesen be nem jósolható ingerek közöt kapcsolatok megítélésekor hajlamosak vagyunk előzetes hiedelmeinket előtérbe helyezni, és ez a tanulást is befolyásolja o egy kísérletben elmebeteg rajzai és tünetei közöt esetleges kapcsolatot kellett kimutatni, a résztvevők akkor is következetesen kapcsolatot fedeztek fel, ha nem volt, ezek az álasszociációk o gyakran felülbecsüljük a kapcsolatok erősségét, pl. előzetes hiedelmünk, miszerint a becsületes személy minden helyzetben becsületes, több kapcsolatot láttat velünk annál, mint amennyit az elénk tárt információ valójában tartalmaz o ahogy a tények egyre nyilvánvalóbbá válnak, inkább a valóságot fogjuk leszűrni o felülről lefelé irányuló folyamatról van szó, a végső észleletet a tényleges bemenet és elvárásaink ötvözetéből hozzuk létre o az oktatásban is fontos: gyakran előzetes ismereteik mellé próbálják beilleszteni a diákok az új anyagot, ezért a tanítás során ezeket mindig felszínre kellene hozni, hogy a tanár szembesülhessen velük, tisztázhassa őket  bizonyos korlátok nélkül talán túl sok lehetséges asszociációval kellene megbirkóznunk, s ez asszociációs tanulásunkat kaotikussá, olykor akár lehetetlenné tenné Obszervációs tanulás: viselkedésünket mások viselkedésének megfigyelése alakítja (Bandura) Latens tanulás: csak később derül ki, hogy a tanulás végbement-e

Tanult tehetetlenség: ha reménytelennek látjuk a menekülést (érdekeink érvényesítését), meg sem fogjuk próbálni

6. A TANULÁS ÉS KONDICIONÁLÁS IDEGI ALAPJAI  

habituáció – a szinaptikus átvitel gyengülésével szenzitizáció – a szinaptikus átvitel erősödése



fontos a szinapszisok helyzetekhez alkalmazkodó visszahúzódása és kiterjedése is (a kibocsátott neurotranszmitterek, hormonok száma vagy a posztszinaptikus receptorok számának változása) – szinaptikus rugalmasság

 

az emlősagy szinapszisai részt vesznek a tanulás folyamán végbemenő információtárolásban is fontos a szinaptikus átvitel felerősödése -> hosszú távú áthangolódása (long-term potentiation, LTP)



a félelem kialakulása az amygdalához kötődik, ami általában felel az érzelmekért is – összekapcsolja az agy talamikus és kérgi területeinek információit és érzelmi válasszá alakítja...