8. fejezet - emlékezés PDF

Preview

Summary

Atkinson Hilgard: 8. fejezet 1. 1. az fel 2. a a 3. az az is Az 3 szakasza egy bemutatkozik szakasz: ennek a fizikai jeleket megfeleltetve a kimondott egy vagyis amelyet a elfogad, majd ezt a a szakasz: a nevet a szakasz: a nevet a a szerint az szakaszai az agy (PET, fMRI a (bal az (jobb szakaszokat...

Description

Atkinson & Hilgard: Pszichológia

8. fejezet – Emlékezés 1. HÁROM ALAPTÉTEL 1. az emlékezet három részre bontható fel 2. a rövid és a hosszú idejű tárolást különböző memóriatípusok végzik 3. az emlékezet fajtája az információ jellegétől is függ Az emlékezet 3 szakasza  Példa: egy lány bemutatkozik nekünk  Kódolási szakasz: ennek során a bemenő fizikai jeleket (hanghullámokat) átalakítottuk, megfeleltetve a lány kimondott nevét egy kódnak, vagyis reprezentációnak, amelyet a memória elfogad, majd beemeltük ezt a reprezentációt a memóriába  Tárolási szakasz: megőriztük (tároltuk) a nevet a két találkozás közöt időtartamban  Előhívási szakasz: visszanyertük a nevet a tárból a második találkozás alkalmával 

újabb vizsgálatok szerint az emlékezés különböző szakaszai az agy eltérő képleteihez kötődnek (PET, fMRI eljárások alapján) – általában a kódolási (bal félteke) és az előhívási (jobb félteke) szakaszokat vizsgálják

Háromféle emlékezeti tár (Táras emlékezet modell)  a fenti emlékezeti folyamatok attól függően alakulnak, hogy a tárolni kívánt anyagot o kevesebb mint egy másodpercig o néhány másodpercig o ennél hosszabb időre (perc-év)  Atkinson-Shiffrin emlékezeti modell: az emlékezeti rendszerek idői alapon való megkülönböztetése  Szenzoros tár: minden érzékszervekbe jutó információt képes befogadni, a befogadott anyagot a másodperc tört részéig őrzi meg (auditív infó esetében pár másodpercig), az ide került információk, amik felkeltik a figyelmünket, továbbjutnak a rövid távú memóriába  Rövid távú emlékezet: bizonyos szempontból megfeleltethető a tudatosságnak, az itt tárolt információ állandóan előhívható, kb. 20 másodperc után elenyészik a befogadott anyag → ezt az ismétléssel küszöbölhetjük ki, az itt lévő anyag az elaboráció során a hosszú távú emlékezetbe kerül  Hosszú távú emlékezet: itt őrizzük az összes, számunkra hozzáférhető információt, jelen ismereteink alapján kapacitása végtelen, az itt tárolt információkat a felidézés során a rövid távú memóriába juttatjuk vissza, hogy ott különböző műveleteket hajthassunk végre velük

Különböző emléknyomok különböző jell. Információk számára  Explicit emlékezet: az adott helyen és időben megtörtént események tudatos felidézésére szolgál  Implicit emlékezet: nem tudatosan emlékszik az információkra; fizikai tevékenységekért (pl úszás) felel

2. SZENZOROS EMLÉKEZET   o o 

Kapacitás: nagy; mindegyik érzékszervből vesz fel információt Tárolás ideje: vizuális (ikonikus emlékezet): 1/10 másodperc hallási (echoikus emlékezet): 2 másodperc Felejtés oka: tárolási hiba (elhalványul)

Sperling részleges beszámolós kísérlete

  

 

amikor túlságosan sok info ér bennünket, egy pillanattal később már kevesebbet tudunk felidézni Memóriaterjedelem: a bemutatást követően közvetlenül felidézhető dolgok száma de ennél bonyolultabb a képlet o 1. a személyek eredetileg mindig több infot látnak, mint amiről be tudnak számolni o 2. a bemutatott inger képe tovább fennmarad, mint maga az inger Sperling módszere: részleges beszámolós módszer Betűsorok felvillanása – változtatták az egyes sorokban lévő betűk számát o Teljes beszámolós helyzet: annyi betűt idézzenek fel, amennyit tudnak – ebben a helyzetben a betűk számával a felidézett egységek száma bár nőtt, de egy idő után már nem emelkedett o Részleges beszámolós helyzet: egyetlen, véletlenszerűen megjelölt sorra kellett figyelniük – ebben a helyzetben folyamatosan nőtt a felidézett egységek száma

Látványperzisztencia: idői integrációs kísérlet  Erikson és Collins, majd Di Lollo és mtsai  Idői integrációs paradigma  felvillanó első és második tábla, 1 pötty hiányzik – honnan? – könnyen meg tudták mondani, ha a két tábla között eltelt idő rövid volt  az első ábra ikonikus képének elhalványulásával az itt bemutatott pöttyök egyre kevésbé maradtak láthatóak és a második ábra képébe integrálhatóak A két kísérlet integrálása  Először úgy tűnt, hogy a részleges beszámoló és az idői paradigma ugyanazt a jelenséget mérik, de kiderült, hogy az ikonikus emlékezetet két különböző oldaláról közelítik meg  Első eset: információ kivonása  Második eset: az egyén számára tudatosan hozzáférhető információ észlelése  Egyesítették a két paradigmát → legfontosabb megállapítások: 1. rövid ideig bemutatott ingerek az idegrendszerből szenzoros választ váltanak ki, ami kezdetben emelkedik, majd egyre csökken 2. az ingerről szerzett információ mennyiségét a szenzoros választ ábrázoló függvény alatti terület jelzi 3. az inger láthatósága annak függvénye, hogy a megfigyelő milyen gyakorisággal képes az ingerről információhoz jutni (információszerzés nélkül tudatosság nincs)

3.  

MUNKAMEMÓRIA

Aktuálisan használt információk átmeneti tárolása Kapacitás: 7 egység ± 2

Tárolás ideje: ismétlés nélkül kevesebb 30 másodpercnél, Kódolás: többnyire akusztikus Felejtés oka: tárolási hiba (halványulás, kiszorulás) Tömbösítés

    Kódolás  o o  o o  o o

Akusztikus kódolás a telefonszámok kódolása pl. háromféleképp lehetséges: vizuális módon, akusztikus módon és szemantikus módon (mozdulatsor megjegyzése) a munkamemóriánál az akusztikus módszer a legjobb az információk kódolására Vizuális kódolás idővel általában elhalványul némelyeknek fényképszerű, fotografikus, azaz eidetikus memóriájuk van, de ez nagyon ritka – a gyerekek 5%-a képes rá, a számuk az idő elteltével csökken A munkamemória két különböző tárból (pufferből) áll: Akusztikus puffer (bal félteke aktivitása) Vizuális-téri vázlattömb (jobb félteke aktivitása)

Tárolás  Ebbinghaus és George Miller vizsgálta alapján általában 7 ± 2 dolgot tudunk a munkamemóriánkban tárolni („mágikus hetes”)  a memóriaterjedelem meghatározása egymástól független tételek felidézése alapján történik  

Tömbösítés: az új anyag jelentéssel bíró egységekbe (chunk) kódolása, és így a munkamemóriában való tárolása – valójában 7 ± 2 tömb a terjedelem Felejtés: azért következik be, mert az információ o vagy elhalványul (egyes tételek reprezentációja csak egy másodperceken belül elhalványuló nyom), o vagy újabb információ kiszorítja (korlátozott kapacitás)

Előhívás   o o  o  o o

minél több tétel van a munkamemóriában, annál lassabb a felidézés Sternberg-féle emlékezeti letapogatási kísérlet számsorok mutatása, majd próbaszám – szerepelt-e a számsorban? a személyek ritkán hibáztak, viszont a reakcióidő egyenes arányban növekszik a tételek számával a munkamemóriából történő előhívás szeriális keresés eredménye minden tétel egyenként kerül vizsgáltra vagy értelmezhető az aktivációs modellekkel is az előhívás attól függ, hogy az elem aktivációja elért-e egy kritikus szintet minél több tétel van a memóriában, az egy tételre eső aktiváció annál kisebb lesz

Munkamemória és gondolkodás  a munkamemóriát valamely probléma megoldásánál a részletek rögzítésére, illetve a probléma szempontjából lényeges, a hosszú távú emlékezetből előhívott információk tárolására használjuk  a fejben számolási teljesítmény lényegesen romlik, ha közben szavakat vagy számjegyeket is észben kell tartanunk  a kutatók gyakran hasonlítják a munkamemóriát egy olyan táblához, amelyre az elme – miközben számításait végzi – a később majd felhasználandó részeredményeket írja



nem véletlen a RAM-analógia sem – minél nagyobb a munkamemória, annál jobb a teljesítmény (számolási, geometrikus, szövegértési feladatok stb.) o nálunk a prefrontális lebeny neuronjai tárolják az átmenetileg szükséges információt

Az információ átvitele a munkamemóriából a hosszú távú emlékezetbe  az egyik leggyakrabban vizsgált mód a tudatos ismételgetés o a munkamemóriában tartja (fenntartó ismételgetés), o és át is mozgatja a tételeket (feldolgozó ismételgetés)

4. HOSSZÚ TÁVÚ EMLÉKEZET Információk viszonylag tartós elraktározása Kapacitás: szinte korlátlan Tárolás ideje: akár élethosszig tartó Kódolás: jelentésen alapuló, de történhet bármilyen modalitásban Felejtés oka: előhívási hiba (felismerés, felidézés; interferenciák)

    

Kódolás  A jelentés kódolása: verbális anyagok esetén a hosszú távú emlékezetre jellemző reprezentáció nem akusztikus, nem képi, hanem a tételek jelentésén alapuló o DE: nem csak jelentés alapján kódolunk, pl. a verseket szó szerint tanuljuk, felismerjük valaki hangját a telefonban – képi benyomások, ízek és hangok is sokáig megőrződhetnek  Értelmes kapcsolatok kialakítása: legeredményesebb módja az, ha kódolás közben a lehető legalaposabban próbáljuk az anyagot feldolgozni; minél mélyebb a jelentés kódolása, annál jobb lesz az emlékezés Előhívás  A felejtés sok esetben nem az információ elveszítésének, hanem az információ hozzáférhetetlenségének következménye, tehát ha egy emlék nem kerül elő, az nem azt jelenti, hogy nincs is a memóriánkban  Előhívási hibák: minél jobb előhívási támpontokkal rendelkezünk, annál jobb az emlékezés o jobban teljesítünk a felismerési feladatokban, mint az felidézési feladatokban  Interferencia: a felidézési hibák közül a legerőteljesebb o ha a különböző tételeket ugyanazzal az előhívási támponttal kapcsoljuk össze, és azon keresztül próbáljuk felidézni a tételt, előfordulhat, hogy egy másik aktiválódik a céltétel aktiválását interferálva  itt is léteznek keresési és aktivációs előhívási modellek Felejtés    o o o o

számos esetben előhívási hibára vezethető vissza, de nem mindig az információk egy része valóban elvész a memóriából a felejtés okai: Kódolási (figyelmi) hiba: az információ nem kerül be az emlékezetbe Tárolási hiba: az információ eltűnik, elhalványul Keresési hiba: nem találjuk a meglévő információt, interferenciák (proaktív, retroaktív). a még nem konszolidálódott információ elveszhet  létezik egy kb. egy hónapig vagy tovább tartó konszolidációs folyamat  elektrokonvulzív terápia – az agyra alkalmazott, koncentrált, enyhe áramütés – ki lehet szedni bizonyos emlékeket

A kódolás és az előhívás közötti kölcsönhatások  Szervezés: minél jobban megszervezzük a kódolt anyagot, annál könnyebb később előhívni (pl. csoportosítás)  Kontextus: az eseményeket könnyebb felidézni ugyanabban a kontextusban, amiben kódoltuk őket o állapotfüggő tanulás – az adott állapotban átélt érzések vállnak a felidézés kulcsingerévé

A felejtés érzelmi tényezői  Ismételgetés: az érzelmi töltésű (legyen akár negatív vagy pozitív) emlékekre többet gondolunk, mint a semlegesekre  Villanófényemlékek: azok a körülmények, amelyek között egy erős érzelmi töltésű, fontosnak tartott eseményről értesülünk, erősen megmaradnak bennünk; a villanófényemlékek valódisága gyakran ellenőrizhetetlen (lásd konstruktív emlékezet)  Szorongás okozta interferencia: a negatív érzelmek akadályozzák az előhívást  Kontextushatás: ha szomorúak vagyunk egy anyag megtanulása közben, akkor lesz a legtökéletesebb az előhívás, ha ismét szomorúak leszünk (és vica versa)  Elfojtás: Freud szerint bizonyos gyermekkori élmények annyira megrázóak, hogy ha tudatunkba engednénk őket, még évek múltán is szorongást okoznának

5. EMLÉKEZET ÉS AMNÉZIA  

amnézia – részleges vagy teljes emlékezetvesztés többféle dolog okozhat amnéziát: agysérülés, stroke, agyvelőgyulladás, alkoholizmus (Korszakov-szindróma), elektrokonvulzív terápia, sebészeti beavatkozások, időskori szenilitás, stressz, „gyerekkori amnézia” (elfelejtjük, ami gyerekkorunkban történt)



anterográd amnézia – előre ható o már a legcsekélyebb figyelemelterelő ingerre elveszíti gondolatai fonalát o a napi események emlékezetben tartásának, a tényszerű új információk elsajátításának súlyos zavara retrográd amnézia o a sérülés vagy betegség előtt történtek felidézésének képtelensége kongrád amnézia o az emlékezetkiesés a sérülés időszakára vonatkozik

 



különös, hogy az amnézia nem mindegyik emlékezeti típust érinti o a perceptuális és motoros készségek megmaradnak, sőt, újakat is képesek elsajátítani a betegek o az explicit és az implicit rendszerek különböző struktúrák

Gyermekkori amnézia  mindannyiunkat érint  gyakorlatilag semmire nem emlékszünk az életünk első néhány évéből  először Freud foglalkozott vele, a nevét is ő adta  a legelső emlékek kb. 3-5 éves kortól vannak, egyéves kor előt emlékekre nagyon kevesen emlékeznek, ráadásul a felidézések valódiságában sem lehetünk biztosak  az lehet az oka, hogy a kisgyerekek és a felnőttek eltérő módon kódolják a strukturálják emlékeiket o a felnőttek kategóriákat és sémákat használnak, a gyerekek még nem hasonlítják az élményeiket más dolgokhoz  a hippokampusz is csak a második év végére válik elég éretté – az emlékek konszolidációjában fontos szerepe van  a nyelvi fejlődés és az iskolai oktatás is befolyásolja az emlékek szerveződését

6. IMPLICIT EMLÉKEZET 



az explicittel szemben, az implicit emlékezet egyes észlelési, mozgásos és kognitív feladatokban mutatott javulásban érhető tetten anélkül, hogy tudatosan előhívnánk azokat a tapasztalatokat, amelyek a javulást eredményezték az implicit emlékezet épp marad az amnéziában, külön tárolási rendszerrel rendelkezik

7. KONSTRUKTÍV EMLÉKEZET  

az emlékezet konstruktív és nem(csak) rekonstruktív folyamat az emlékeket nem egyszerűen előhívjuk, hanem sémáink mentén újra is alkotjuk őket

Az emlékek bevésésének konstruktív folyamatai  a két lépés bármelyikében keletkezhetnek téves emlékek o a kiinduló észlelet létrehozása és a rövid lejáratú tárba való továbbítása o a rövid lejáratú tárból a hosszú távú tárba való továbbítása 

Konstruktív észlelés: az észlelet nem felel meg egész pontosan a világ objektív elemeinek o perceptuális interferencia  a nagyon messziről indított tárgyakat csak jóval közelebbről lehet felismerni, mint a kevésbé messziről indítottakat  már korán elkezdünk hipotéziseket felállítani a közeledő tárgyról, és ezek befolyásolják a percepciót

Esemény utáni emlékezeti rekonstrukció  az új következtetéseinket hozzáfűzzük az eredeti emlékekhez  ismereteink / tapasztalataink fényében oda nem illő információkat elvetünk, más információkat pedig hozzáteszünk 

Belső következtetések o következtetéseket sémák (emberek, tárgyak, események osztályának mentális reprezentációi) alapján is lehet tenni o ilyenek a sztereotípiák is – ez a kognitív gazdaságosság ára o Bartlett vizsgálta először a sémák emlékezetre gyakorolt hatását  úgy gondolta, hogy a sémás megértés során emlékezeti torzítások lépnek fel  pl. valaki étterembe ment – arra is emlékezni vélünk, hogy evett és fizetett o a megőrzésre és megteremtésre (konstrukció) való törekvések párban járnak



Kívülről jövő sugallatok o az esemény utáni rekonstrukciót külső információk is befolyásolhatják o nyelvi szempontból fontos a kérdés felvetésének a válaszra gyakorolt hatása is o a hamis emlékezéssel gyakran együttjárnak bizonyos személyiségvonások  a disszociatív élményskála pontszámaival korrelál (emlékezeti, figyelmi kisiklások)  és a kreatív képzeleti skálával is (hipnabilitást méri) korrelál

A konstruktív emlékezet és igazságszolgáltatás





gyakorta a tanú magabiztossága az egyetlen, emlékezetének pontosságára utaló tényező, de ez is becsaphat o ha az eredeti esemény tényezői megnehezítik az információ kódolását o ha fennáll az esemény utáni rekonstrukció veszélye o vagy ha a rekonstruált emlékezet kerül szándékosan vagy véletlenül folyamatos ismétlésre fontos, hogy milyenek voltak az emlékezet kialakítása idején a körülmények o ha rosszak, fehér foltok lesznek, ezeket megpróbáljuk valahogy kitölteni, hiszen fontos az esemény, de az emlék nem lesz valódi, a végén mi magunk is elhisszük a konstruált emlékünket



sokszor kérdeznek ki kisgyerekeket bűncselekményekkel kapcsolatban, pedig ők védtelenek a kérdező által sugallt információkkal szemben o ilyenkor még szakemberek sem tudják utólag megállapítani, mely események történtek meg a gyerekkel, és melyek nem



vallomások is kikényszeríthetők, több módszert használnak erre o közlik, hogy megdönthetetlen bizonyítékok (ujjlenyomatok) igazolják érintettségüket o a bűncselekmény idején ittasak voltak, vagy más ok miatt nem emlékeznek o a súlyos bűncselekményeket az emberek általában magukba fojtják o többszörös személyiségzavarban szenvednek és valamelyik alszemélyiségük követte el a bűncselekményt a források általában a rendőrtisztek és egyéb tekintélyszemélyek



8. AZ EMLÉKEZET FEJLESZTÉSE 

 

a rövid távú memória kapacitását nem áll módunkban növelni o de átkódoló eljárásokkal kiterjeszthetjük a tömbök méretét, de ez elég speciális területeken alkalmazható csak a kódolás és előhívás fejlesztésében segíthet o a képzelet, az egyes mnemotechnikai rendszerek (helyek módszere, kulcsszómódszer) alapja o másik mód lehet a tételek jelentésének mélyebb feldolgozása és az anyag kódolás közbeni szervezése  a hierarchikus szerveződés a legjobb...