Atkinson 13. fejezet - a személyiség PDF

Preview

Summary

Atkinson & Hilgard: Pszichológia 13. fejezet – A személyiség    a személyiségpszichológiának különböző irányai vannak, különböző megközelítései a XX. század pszichológiájának 4 uralkodó elméleti irányzata: pszichoanalitikus, behaviorista, humanisztikus és kognitív megközelítés + e...

Description

Atkinson & Hilgard: Pszichológia

13. fejezet – A személyiség   

a személyiségpszichológiának különböző irányai vannak, különböző megközelítései a XX. század pszichológiájának 4 uralkodó elméleti irányzata: pszichoanalitikus, behaviorista, humanisztikus és kognitív megközelítés + evolúciós megközelítés minden elméleti megközelítés tartogat az emberi természetre vonatkozó burkolt, nyíltan meg nem fogalmazott feltételezéseket – filozofikus vitákat váltanak ki, megosztóak

1. A SZEMÉLYISÉG MÉRÉSE 

 

a személyiséget meghatározhatjuk úgy is, mint az egyén gondolatainak, érzéseinek és viselkedésének olyan egyedi és jellegzetes mintázatát, amely az egyénre jellemző, személyes kapcsolatot eredményez fizikai és társas környezetével leírásra használhatunk olyan szavakat mint extravertált/introvertált a személyiségpszichológusoknak régi vágya, hogy a személyiségvonások mindennapi használatát három szempontból is meghaladó módszerekkel legyenek képesek leírni és mérni a személyiséget: o a készlet kezelhető méretűvé csökkentése o megbízható, érvényes eszközök használata o empirikus vizsgálatok használata a vonások és a viselkedés közötti összefüggések feltárására

Faktorok  az 1930-as években két személyiségpszichológus belevágott az angol nyelv szótárainak végigböngészésébe o 18 000 olyan szót találtak, ami a viselkedés jellemzőire utal o kivonták a homályos jelentésű szavakat és szinonimákat: 4500 szó o pszichológiai jelentéssel bíró alcsoportokat hoztak létre – Allport-Odbert-féle lista o az utánuk következő kutatók ezeket a kifejezéseket használták besoroláskor (pl. skálák mentén)  Raymond Cattell először 200 szóra zsugorította a listát, majd vizsgálati személyeivel saját magukat, társaikkal pedig őket pontoztatta az egyes vonások mentén o faktoranalízis -> hány háttérben működő személyiségfaktor magyarázza a pontok közöt korrelációs mintázatot -> 16 faktor  Hans Eyenseck hasonló eljárással két (később három) faktort talált o introverzió-extraverzió  a személy figyelme milyen mértékben irányul önmaga irányába befelé vagy a külvilág irányába befelé o neurocitás (labilitás-stabilitás)  labilis végpont: hangulataitól vezérelt, szorongó, csapongó, rosszul alkalmazkodó egyének  stabil végpont: higgadtak és jól alkalmazkodóak o pszichoticitás (később vezette be)  vakmerőség, a szabályok figyelmen kívül hagyása, nem megfelelő érzelemkifejezés, a reális helyzetértékelés hiánya, egocentrikusság, impulzivitás, mások szempontjaira való érzéketlenség



a faktorok számára még a faktoranalízis precíz módszerével sem tudnak határozott választ adni o eltérő adatok, más-más vonásokat vizsgálnak, az eljárások különbsége, ízléseltérések (differenciáltabb / redukáltabb forma) o pl. Cartell 16 faktorából Eyenseck 2 faktora a szuperfaktor – még hierarchikus rendszer is van

ennek ellenére egyre elterjedtebb a „Nagy Ötök” öt vonásdimenziója o eredetileg az Allport-Odbert-féle listán, de később más tesztekből is kiemelkedtek o NYELNB mozaikszó Nyitottság Lelkiismeretesség konvencionális-eredeti gondtalan-gondos bátortalan-merész megbízhatatlan-megbízható konzervatív-liberális hanyag-lelkiismeretes Extraverzió Neurocitás visszahúzódó-társaságkedvelő nyugodt-szorongó csendes-bőbeszédű szívós-sérülékeny gátlásos-spontán magabiztos-bizonytalan Barátságosság ingerlékeny-jókedélyű könyörtelen-lágy szívű önző-önzetlen 

Személyiség-kérdőivek  általában nem közvetlenül személyiségvonásokra kérdeznek rá, hanem abból próbálnak kiindulni, hogy a személyek hogyan viselkednek bizonyos helyzetekben  a kérdőíveket egyre inkább számítógépeken értékelhető űrlapokon fogadják  egyes tételek általában bizonyos személyiségjegyet céloznak meg o az összetartozó tételek együttes értéke a meghatározó  adott vonás skáláján mért pontszámok  általában a kidolgozók személyiségvonásokról kidolgozott elmélete alapján állítják őket össze  majd válogatnak a tételek között, hogy jól korrelálnak-e (faktoranalitikus elemzés)



MMPI (Minnesota Multiphasic Personality Inventory) o egyik legnépszerűbb kérdőív o kritérium-szempontú/empirikus szerkesztési módszer  több mint 550 tétel (attűdök, érzelmi reakciók, testi tünetek, pszichológiai tünetek, élmények)  igen/nem igaz  nem elméletből, hanem gyakorlatból indul ki – előzetes tesztekben a mondatok százait értékeltették átlagtól eltérő csoportokkal (pl. paranoiditást szűrőket paranoidokkal stb.) o validitási skálát is tartalmaz – annak megállapítására irányulnak, hogy a személy őszintén és érvényesen válaszolt-e a kérdésekre  segít a szűrésben, de nem csalhatatlan o az MMPI-2 már megbízhatóbb (1989) o előnyei  képes különbséget tenni az egészséges és beteg emberek között  a zavarok súlyosságának megállapítására is alkalmas o hátrányai  finom különbségekre érzéketlen  kulturális különbségekre érzéketlen



CPI (California Psycholigical Inventory) o az MMPI tételeinek felhasználásával készült, az egészséges embereket vizsgálják vele o dominancia, szociabilitás, önelfogadás, felelősség, szocializáltság



Q-rendezés o a skálázó, azaz a rendezést végző személy az egyén személyiségét kb. 100 kártya csoportokba rendezésével jellemzi o a kártyákon 1-1 a személyiségre jellemző megállapítás áll (pl. „önsorsrontó”) o jellemző / közömbös / jellemző (1-9)  a különbség az írásos skálázásos értékeléstől az, hogy azokban a vizsgáló személyek másokhoz hasonlítják a jellemzett egyént (implicit módon), míg a Qrendezésben a skálázó személy az egyes vonásokat ugyanazon az egyénen belül hasonlítja más vonásokhoz o különböző időpontokban végzett rendezések összehasonlíthatók o létezik egyénre jellemző és hipotetikus (elképzelt) Q-rendezés, ezek összehasonlíthatók – mennyire közelíti meg az ideált

2. PSZICHOANALITKUS MEGKÖZELÍTÉS Sigmund Freud (…)  pszichológiai determinizmus – minden gondolatnak, érzelemnek, cselekedetnek oka van o kielégítetlen késztetések, tudattalan vágyak o álmok, humor, felejtés, nyelvbotlások  írásai huszonnégy kötetet töltenek meg o 1900 – Az álomfejtés o 1940 – A pszichoanalízis vázlata (egy évvel halála után) A személyiség szerkezete 1. Topológiai modell (jéghegyhasonlat) tudatos – most tudatelőttes – most nem, de bármikor előhívható tudattalan – különleges technikával hozzáférhető az álom „királyi út” de még ezt is finomítjuk látens álomtartalom - valódi álommunka manifeszt álomtartalom – erre emlékszik saját dekódolás, asszociációk a szabad asszociáció technikája elszólások szublimáció 2. Strukturális modell ID – ösztönén agresszív, szexuális ösztönök örömelv, azonnali kielégülésre törekszik SUPEREGO – felettes én mi szabad, mi tiltott, követelmények próbálja megakadályozni lelkiismeret-furdalás EGO – én egyensúly az ID, a superego és a környezet között realitás-elv 3. Topológiai + strukturális modell van átjárás, kapcsolat pl. nem értjük a bűntudatot nem tudatos superego-parancsok a mérlegelési folyamat sokszor szintén nem tudatos Energiamegmaradás  Freud Helmholtz nagy tisztelője volt – a fiziológiai események is megmagyarázhatóak a fizikában már bevált elvekkel o az energia nem keletkezik, nem vész el, csak átalakul  a nemi vágy mint elsődleges hajtóerő

mindenki adott mennyiségű, libidónak nevezett pszichés energiával rendelkezik (’vágy, kéjvágy’) o ha elfojtják, a rendszeren belül valahol máshol keres kiutat Szorongás és elhárító mechanizmusok  Elfojtás o a túl ijesztő vagy fájdalmas impulzusokat vagy emlékeket kizárjuk a tudatunkból  Racionalizáció o a racionális cselekvés benyomását igyekezvén kelteni, logikus / szociálisan kívánatos motívumokat tulajdonítunk cselekedeteinknek  Reakcióképzés o úgy próbálunk valamilyen motívumot önmagunk előtt is leplezni , hogy az ellentétes motívumokat hirdetjük fennhangon  Projekció o saját nemkívánatos tulajdonságainkat felnagyítva másoknak tulajdonítjuk  Intellektualizáció o elvont, intellektuális kategóriák segítségével próbálunk kilépni a stresszes helyzetből o pl. hogy érzelmileg ne kerüljenek túl közel  Tagadás o tagadjuk, hogy létezik a „rideg valóság”  Eltolás o az adott módon ki nem elégíthető motívumokat más mederbe tereljük o ez a legüdvösebb módja az agresszív és szexuális impulzusok kezelésének  művészet, költészet, zene stb., másokkal való törődés o nem szünteti meg a frusztrációs indulatokat, de a póttevékenységek segítik a feszültség levezetését 

A személyiség fejlődése  pszichoszexuális szakaszok o az id örömkereső impulzusa, a lbidó az egyes szakaszokban a test más-más területeit, és az azokhoz kapcsolódó tevékenységeket veszik birtokba, szállja meg – katexál o ha elvész a libidó tárgya, önmagunkat szállja meg (nárcisztikus libidómegszállás) 1. orális fázis (1. év) száj, szájkörnyék ingerlése csak az ID létezik, örömelv 2. anális fázis (2. év) végbélkörnyék ingerlése szobatisztaságra szoktatás első alkalommal kell az IDet összeegyeztetni a normákkal, környezettel -> kialakul az ego 3. fallikus fázis (3.-6. év) (( / genitális )) oedpiális komplexus erotikus vonzalom az ellenkező nemű szülő iránt feszültség a gyerekben) féltékeny az azonos nemű szülőre (ennek lehet továbbélése, elengedés, nehéz kapcsolatok, alaphelyzet megélése) férfiak bűntudat + kasztrációs félelem már látják egymást meztelenül „a lányoknak is volt, csak az apa levágta” lezárás – ha azonosul az apjával így részesülhet az anyjából értékrend, szabályok beépítése a személyiségbe

-> kialakul a superego nők nincs kasztrációs félelem a szabályok gyengébb beépülése a személyiségbe -> gyengébb superego a korszellem hatása péniszirigység van kisebbrendűségi érzés, az anyjukat okolják, állandósul nagyjából kialakul a személyiség 4. latencia-periódus (7-12. év) a libidó az iskolai teljesítményt szállja meg 5. genitális fázis (13. évtől) a libidó az ellenkező nemű személyt szállja meg innentől Freud szerint nem fejlődik tovább a személyiség Freud elméletének módosításai  Anna Freud (lánya) o a szorongáselmélet kiterjesztése o az elhárító mechanizmusok kidolgozása o alkalmazás a gyermekpszichiátriai gyakorlatra o Erik Eriksont ő „képezte ki” (lásd 3. fejezet, fejlődéselméletek) – pszichoszexuális funkciók szakaszok helyett  Carl Jung o Freud elméletének több pontját is megkérdőjelezi o analitikus pszichológia – létezik a kollektív tudattalan is, archetípusok



Harry Stack Sullivan o fő hangsúly az interperszonális kapcsolatokon o a személyiség „soha nem független azoknak a személyközi kapcsolatoknak a bonyolult együttesétől, amelyben él és tevékenykedik” o interperszonális tapasztalatokra válaszolva alakítunk ki perszonifikációkat  azaz önmagunkról és másokról megfogalmazott mentális képeket  self-ről alkotott kép három féle lehet o jó-én, rossz-én, nem-én (félelmetesek, leválasztjuk) o a személyiség szerinte gyerekkor után is fejlődik  csecsemőkor, gyermekkor, kisiskoláskor, serdülőkor előestéje, korai serdülőkor, késői serdülőkor, felnőttkor



a mai pszichoanalitikusok erőteljesebben hangsúlyozzák az ego szerepét o születéstől kezdve jelen van, o az ID-től függetlenül fejlődik, o az ID funkcióinak kiélésének keresésén túl más funkciói is vannak  exploráció, manipuláció, kompetencia  erőteljesen összekapcsolódik a kognitív folyamatokkal



az ember másokhoz való kötődéseivel, kapcsolataival foglalkozó tárgykapcsolat-elmélet o ugyanolyan fontos, hogy milyen mértékből sikerült a szüleinkről leválnunk, o hogy milyen mértékben kötődünk másokhoz, o vagy foglalkozunk inkább magunkkal, o vagy hogy milyen erős az önbecsülésünk, kompetenciaérzésünk

Projektív tesztek  kapcsolódik Freud asszociációs módszeréhez  a projektív tesztek olyan többértelmű ábrákkal dolgoznak, amelyekre bármilyen értelmezés adható (többértelmű inger)  abból indulnak ki, hogy az egyén valószínűleg saját személyiségét vetíti, projektálja a válaszba  két leggyakoribban használt teszt o Rorschach o Tematikus appercepciós teszt (TAT)



Rorschach-teszt o Hermann Rorschach svájci pszichiáter, 1920-as évek o gazdagon árnyalt tintafoltok o az egyéni válaszokat igen sokféleképpen értékelik, a leginkább figyelembe vett három kategória  lokalizáció (a tintapaca melyik részére vonatkozik a válasz)  determinánsok (szín/alak/mintázat/árnyék befolyásolt-e)  tartalom (a válasz mit képvisel)  plusz a gyakoriságot is figyelik, vannak „népszerű” válaszok o különböző pontrendszerek vannak, de kevés bír jó bejósló érvényességgel, ezért a legtöbb pszichológus kiértékeléskor saját benyomásaira támaszkodik – teszthelyzet



TAT o o o o o



Henry Murray, Harvard Egyetem, 1930-as évek 20 többértelmű ábra, emberek, jelenetek a vizsgált személyek történeteket mondanak el, mondhatnak bármit, ami eszükbe jut az appercepció ebben az esetben olyasmit jelent, hogy a világot korábbi tapasztalatinknak megfelelően észleljük az elemzéskor a pszichológus a visszatérő témákat, motívumokat keresi

Problémák o a Rorschach-teszt Exner-féle változata (számítógépes alkalmazás, 1995) túl sokszor nyilvánít egészséges embereket is betegnek  ugyanazt a jegyzőkönyvet két képzett szakember különbözőképpen értékeli o a TAT valamivel jobb  a teljesítménymotívumok és agresszivitás kimutatásában jó

más tesztek is léteznek, azonban még nem sikerült megállapítani, hogy valóban alkalmasak-e a személyiség vizsgálatára, és a már bemértek sem bizonyultak következetesen megbízhatónak és érvényesnek A pszichoanalitikus emberkép  paradigmaváltás, megrengeti az emberiség önmaga nagyságába, felsőbbrendűségébe vetett hitét  determinált, passzív emberkép, megfoszt racionalitásunktól, pesszimista  egyedül a pszichoanalízis segíthet, de az is csak korlátozottan  „Ahol eddig id volt, ott mostantól ego legyen.” (1933) o

A pszichoanalitikus megközelítés értékelése  áthatja az életünket, képtelenség önmagában helyesnek/helytelennek nevezni  hatása és eredményei mind kulturális és tudományos szempontból vitathatatlanok  elméleteit minduntalan újraértelmezik  tudományos szempontból bírálatok kereszttüzében áll o homályos fogalmak, objektíven mérhetetlenek o az empirikus vizsgálatok nem hoznak egyértelmű eredményeket o maroknyi ember megfigyelésére hagyatkozott (viktoriánus Bécs, felső középosztály) o péniszirigység… o a konstruktív emlékezet zavarhat  a szorongásról és az elhárító mechanizmusokról szóló elmélete állja ki a legjobban az idők próbáját, míg a strukturális és pszichoszexuális elmélet kevésbé

3. BEHAVIORISTA MEGKÖZELÍTÉS  

   

a viselkedés környezeti, helyzeti meghatározóinak jelentőségét hangsúlyozza viselkedés: személyiségbeli és környezeti változók folyamatos kölcsönhatásának eredménye o környezeti feltételek -> tanulás -> viselkedés o személy viselkedése -> környezet fontos, hogy az egyén és a helyzet jellemzői miként lépnek kapcsolatba egymással a klasszikus kondicionálás során az ember megtanul bizonyos helyzeteket bizonyos következményekkel összekapcsolni az operáns kondicionálás során az ember megtanulja, hogy bizonyos viselkedések és büntetések vagy jutalmak között kapcsolat van ezt a kapcsolatot megfigyelés útján is elsajátíthatja

1910, USA, John B. Watson  a pszichológiának objektívnak kell lennie, nem jó módszer az introspekció  hanem a viselkedés objektív vizsgálata, hiszen a lélek „black box”  inger-válasz kapcsolatok sorozata (S-R pszichológia) - mechanikus emberkép  a megerősítéstől függ a kapcsolatok erőssége  azt gondolja, az újszülöttek bármivé „átalakíthatók”  a megerősítés tehát következetesen alkalmazható, rugalmasan alakítható o gyereknevelési elvek (…)  a félelmek is tanultak (kivéve egyensúlyvesztés, hirtelen erős fény) (Kis Albert-kísérlet) A behaviorista emberkép  ma már kevesen olyan szélsőségesek, mint Watson volt  de a környezet megváltoztatásával szerintük képesek vagyunk megváltoztatni az emberi viselkedést is  nincs jó/rossz alaptermészet, a környezet befolyásol, determinál  saját természetünk aktív alakítása egyre fontosabb A behaviorista megközelítés értékelése  a környezeti tényezők azonosítása fontos a klinikai pszichológia, személyiségelméletek számára  bírálatok o determinisztikus, kevés figyelmet szentel a viselkedés biológiai meghatározóinak, egyéni különbségeknek, túlhangsúlyozza a helyzeti tényezőket (nem veszi figyelembe a személyiség helyzeteken átívelő konzisztenciáját (?))

4. KOGNITÍV MEGKÖZELÍTÉS  



napjaink legtöbb személyiségkutatója „egyre kognitívabbá válik” a kognitív megközelítés nem valamilyen egyedi filozófiai képet próbál az emberi természetről kialakítani, hanem arról fogalmaz meg általános empirikus képet, hogy az emberek miként dolgozzák fel az önmagukról és a világról szóló információkat a kognitív elméletalkotók számára a személyiségkülönbségek a különböző információk mentális reprezentációinak eltéréseiből keletkeznek

Szociális tanuláselmélet  a korai behaviorista felfogásban gyökerezik, de szakít is azzal  „A túlélésre nézve elég sovány kilátásokkal kecsegtetne az, ha az ember csak próba-szerencse alapon tanulhatna. A gyerekeket úszni, a serdülőket autót vezetni, az orvostanhallgatókat operálni nem saját élmény, egyéni sikerek és kudarcok átélése során tanítjuk.” ( Albert Bandura, 1986)  szociális tanuláselmélet – a viselkedés nemcsak mások viselkedésének és az adott környezetnek a megfigyelése, hanem a belső kognitív folyamatok is irányítják 

Julian Rotter már kognitív változókat vezetett be a behaviorista szemléletbe (1954) o viselkedési potenciál – egy adott helyzetben egy adott viselkedés valószínűségét jelenti o két változó határozza meg  elvárás  megerősítési érték  mennyivel kedveljük jobban az egyik megerősítést a másiknál

Albert Bandura – szociális-kognitív elmélet o kölcsönös meghatározottságot hangsúlyoz  a viselkedés külső meghatározói (jutalom, büntetés)  és belső meghatározói (vélekedések, gondolatok, elvárások) o egymással összefonódó, mind a viselkedést, mind a rendszer egyéb tényezőit befolyásoló együttest alkotnak o a környezet és a viselkedés kölcsönösen hatnak egymásra  környezet - > viselkedés -> milyen környezetet alakítunk ki -> újra visszahat a viselkedésünkre -> … o mindig átgondoljuk, mit tegyünk (akár szimbólumok segítségével)  új helyzet  elképzeljük a lehetséges kimeneteleket  számba vesszük mindegyik valószínűségét  célokat tűzünk ki  kidolgozzuk a hozzájuk vezető stratégiákat o a múltbeli tapasztalatok is befolyásolnak o a legtöbb viselkedés a jutalmak és büntetések hiányában zajlik, és az önszabályozás belső folyamatiból ered! (túlmutat a behaviorizmuson) Walter Mischel kognitív változói az egyéni különbségekre o kompetencia (mire vagyunk képesek) o kódolási stratégia (milyen reprezentációink vannak) o elvárások (a viselkedésünk következményeire vonatkozó elvárásaink)

o o

szubjektív értékek (megéri-e? mennyire fontos?) önszabályozó rendszerek és tervek (hogyan érhetjük el céljainkat? szabályok, normák)

Kelly elmélete a személyes konstruktumokról  George Kelly (1905-1966)  a személyiségpszichológusok az egyéneket általában saját maguk által kidolgozott dimenziók mentén jellemzik, pedig inkább úgynevezett személyes konstruktumokat kellene használniuk o olyan dimenziók, amelyeket az egyének önmaguk és társas világuk értelmezésére saját maguk alkalmaznak  az embereket intuitív tudósoknak tekinti – hipotéziseket állítanak fel, és ellenőrzik őket  a világot aztán kategorizálják, majd ítéleteket alkotnak róla  mindenki sajátos konstruktumkészletet használ o a konstruktumaik általában vagy-vagy formát öltenek o pl. okos vagy buta o a különbségek viselkedésbeli különbségekhez is vezetnek



Kelly-féle szereprepertoár (Rep-) teszt o az egyént saját konstruktumai alapján kell értékelni, ezért kidolgozott egy tesztet o a mátrix tetejére a fontos személyek kerülnek (fontos az én és az ideális én) o majd az adott konstruktumok és kontrasztjaik (amelyek nem szükségszerűen ellentétesek velük logikailag) mentén értékeli őket o a megjelenő különbségek az érdekesek, a tanácsadásban fontos módszer

Énsémák  a séma olyan kognitív struktúra...