3. Méhen belüli fejlődés és születés PDF

Preview

Summary

Jegyzet...

Description

3. Méhen belüli fejlődés és születés A méhen belüli fejlődés szakaszai: - zigóta: a fogamzás utáni első néhány héten belül ez az egyetlen sejt sokszorosan osztódva nagyon sok különböző sejtet alkot - 3 fejlődési szakaszt különböztethetünk meg: a) csíraszakasz: a megtermékenyüléstől a méhfalba való beágyazódásig tart b) embrionális szakasz: a méhfalhoz rögzüléstől a 8. hét végéig tart, amikorra a fontosabb szervek mindegyike primitív alakot ölt c) magzati szakasz: a 9. héttől a születésig tart; csontok erősödése, szervek további differenciálódása A csíraszakasz: - a fogamzás utáni 8-10 nap folyamán a megtermékenyített petesejt lassan végigvándorol a petevezetéken a méhbe, majd beágyazódik - 24 órával a fogamzás után történik meg a zigóta mitózissal történő osztódása - egysejtes zigótakét utódsejtújra kettéosztódikmire megérkezik a méhbe, már sejtek százaiból áll - a sejtek különböző ütemben osztódnakheterokrónia (időbeli szóródás) - heterogenitás: a szervezet különböző részeinek fejlettségi szintjei közötti változatosság - első néhány sejtosztódásszedercsíra4-5 nap alatt a szedercsíra sejtjei is minden osztódáskor egyre kisebbek lesznekekkor kezdenek el a sejtek a peteburkon kívüli környezettel kapcsolatba lépni (táplálékfelvétel) - folyadékkal teli üreg megjelenése a szedercsírán belüla szedercsíra hólyagcsírává alakul - a hólyagcsíra kétféle sejtje különböző szerepet játszik a fejlődésben: a központi üreg egyik oldalára gyűlő kis sejtek egy csomót alkotnak=belső sejttömegebből jön létre maga az élőlény - belső sejttömeg+üreg körül sejtek trofoblaszt réteget alakítanak ki védőgátat a belső sejttömeg és a környezet között - epigenezis: az a feltételezés, amely szerint az új formák a megelőző alakok és azok környezete között zajló kölcsönhatásokból emelkednek ki - az epigenezis a sejt- és szövetdifferenciálódást, a szervek kialakulását jelenti a fejlődés során, az epigentikus hatás pedig a biológiai tulajdonságok öröklődése, de nem a DNS útján Beágyazódás: - az a folyamat, mely által a hólyagcsíra a méhhez tapad - jelzi a csíraszakasz és az embrionális szakasz közötti átmenetet Embrionális szakasz: - ha a hólyagcsíra sikeresen beágyazódott, a fejlődő szervezet az embrionális szakaszba lép, amely kb. 6 hétig tart - alakot öltenek a test szervei - a tápanyagokat már az anya biztosítja - trofoblasztbólhártyák (környezeti sérülésektől való védelem)belső magzatburok: amnion; vékony, erős, átlátszó hártya, amely a magzatvizet tartalmazza, és körülveszi és védi az embriót - belső magzatburok körül: külső magzatburok (chorion) a méhlepény magzati alkotórésze - méhlepény (placenta): anyai és magzati szövetből épül fel, gát (ne keveredjen a magzat és az anya vére) és szűrő (tápanyag, oxigén, hulladék csere) szerep - a méhlepényt és az embriót a köldökzsinór köti össze

1

Az embrió növekedése: - a belső sejttömeg sokasodó számú sejtjei különböző sejtféleséggé kezdenek differenciálódni, amelyekből végül kialakulnak a szervek 1. a belső sejttömeg két rétegre válik - ektoderma: külső réteg, ez alkotja a bőr külső felszínét (köröm, szemlencse, belső fül, fogak, idegrendszer) - endoderma: belső réteg, ebből fejlődik ki a tüdő és az emésztőrendszer, belek - mezoderma: középső réteg, ebből lesznek az izmok, csontok, keringési rendszer, a bőr belső rétege 2. fejlődési irányok: a) cefalokaudális minta - a fejlődés a fejtől halad lefelé, a karok kezdeményei előbb jelennek meg, mint a lábakéi b) proximodisztális minta a fejlődés a szervezet közepe felől halad a periféria felé, a gerincvelő előbb fejlődik ki, mint a karkezdemények Nemi differenciálódás: - a fogamzás utáni első 6 hétben nincs szervi különbség a genetikailag hím és nőstény embriók között - mindkét nemben egy pár szövetredő helyezkedik el az urogenitális területen, ezeket ivarredőknek nevezzük - ha fiú: az ivarredők a 7. héten herékké alakulnak, ha lány: további heteken keresztül nem történik semmi, majd utána kezd kialakulni a petefészek - a külső nemi jellegek a 12. hétre alakulnak ki - hermafroditák: az elsődleges nemi jellegek átmenetiek A magzati szakasz: - a terhesség 8.-9. hetétől a születésig tart - növekedés: 3 cm-ről ~50 cm-re; 8 grammról ~3300 grammra - ekkor már az összes alapvető szövet és szerv kezdetleges formában jelen van, és a későbbi csontvázat alkotó szövetek elkezdenek keményedni, csontosodni - a magzat ebben az időszakban tízszeresére növekszik, és a mozgások összerendezettebbekké válnak Az embrió növekedése és fejlődése: a sejtek rétegekbe különülnek el (ektod., mezod., 10-13. nap endod.) az agy három főbb része (elő, közép, utó) a hét harmadik hét vége felé kezd el differenciálódni, a szív is megjelenik, a hét végére már ver a végtagkezdemények láthatóak, a szemek, a negyedik hét fülek és az emésztőrendszer kezd kialakulni, megjelennek a csigolyák ötödik hét kialakul a köldökzsinór hatodik hét az agy három fő része különválik szemhéj kialakulása, gyomor felveszi végleges hetedik hét alakját, izmok fejlődése belek növekedése, a fej kiemelkedik, a nyak nyolcadik hét elkülönül, a magzat képes bizonyos mozgásokra

2

Magzati aktivitás: - első mozgások: 8. hét – szájnyitás, karremegés, fejfordítás (az anya még nem észleli) - a 26. héten reagál a fényre; 5-6. hónapban a hangra – anya beszédhangja, stb. - a 24-32. hét között aktívabb, utána nyugodtabb - Hamburger: kutatásoka magzati aktivitás fontos tényezője a fejlődésnek (pl.: döntő tényező a végtagok normális fejlődésében) - ahogyan a szülés időpontja közeledik a magzat aktívvá válik A magzat növekedése és fejlődése: tízedik hét a fej felegyenesedik, a belső szervek elfoglalják helyüket tizenkettedik hét a fiúk és a lányok külsőleg jól megkülönböztethetők 4.hónap vége a magzatnak emberi kinézete van, megjelenik a szőrzet, a legtöbb csont megkülönbözethető, megjelennek az ízületek, a legtöbb reflex (szopás) működik 5.hónap vége barna zsír kialakulásaújszülött melegen tartása 6.hónap vége tüdő surfacint termel, amely megakadályozza azt, hogy a tüdő összeessen 7.hónap vége a tüdő légzésre képes, a szem kinyílik 8.hónap vége az agy sok tekervénye már jelen van 9.hónap a magzat hirtelen hízni kezd, a szülés közeledtével a gyarapodás lelassul A méhen belül fejlődő szervezet: - a szervezetre a nem csak a közvetlen környezet, de a méhen kívüli világ is hat - anyai élményei, érzelmei, betegségei, táplálkozása, életmódja is befolyásolják a magzatot A magzat érzékelési képességei: - mozgás: a vesztibuláris rendszer már a 4. hónapban működik, a magzat képes érzékelni az anya testhelyzetének változásait - látás: a 7. hónapban már képesek lehetnek a fényre válaszolni - hallás: James Grimwade: a magzati aktivitás a hang bekapcsolása után megemelkedetta magzat közvetlenül észleli a hangot Magzati tanulás: - L. Salk: szívverés lejátszása anyjuktól elválasztott újszülötteknek – 4 napon át; 80/p – nyugtató hatás, 120/p nagyon izgatottak letteka nyugodt szívverés ismerős lehet a csecsemőnek Az anya állapota és a méhen belüli fejlődés: - a magzatra az anya szervezetének biokémiai változásai is hatással vannak Az anyai attitűdök és a pszichológiai stressz hatásai: - a negatív attitűdök hátrányosan befolyásolhatják a méhen belüli fejlődést - Henry David: negatív és pozitív attitűd terhesség alattolyan gyerekeket vizsgált, akiket vártak és olyanokat, akiket nem (abortusz kísérletek), a két csoport tagjai társadalmi-gazdasági helyzet és életkor szempontjából megfeleltek egymásnaka nem várt gyerekek sokkal kisebb születési súllyal jöttek a világra, több orvosi beavatkozásra volt szükségük, illetve felnőttként ezek a gyerekek veszélyeztetettebbek börtönre, kábítószer-használatra, stb. - kutatások kimutatták, hogy a stresszt átélő anya szervezete olyan hormonokat választ ki (adrenalin), amelyek keresztüljutnak a méhlepényen és mérhető hatást gyakorolnak a magzat mozgási aktivitásáraakár vetélés és koraszülés is lehet A táplálkozás hatása a méhen belüli fejlődésre: 3

a magzat az anyára van utalva szélsőséges alultápláltság: káros hatással van a magzatra; háborús éhínségek Leningrádbana halvaszületések száma megduplázódott, koraszülöttek száma megnőtt - a táplálékhiány a terhesség első három hónapjában az idegrendszer fejlődését érinti - a kisebb fokú alultápláltság is veszélyes lehet, de nehéz elválasztani a rossz életkörülmények egyéb összetevőitől (pl. rossz lakásviszonyok, higiénia) Az éhezés epigenetikus hatásai: - a DNS nukleotidjaihoz kapcsolódó metilcsoportok (az ún. metiláció) hatása a génműködésre - akár örökletes is lehet, bár a DNS nukleotidsorrendjét nem változtatja meg - a táplálkozási szokások és dohányzás hatással lehetnek a gyerekek és unokák egészségére is Teratogének: - olyan környezeti tényezők, amelyek eltérítik a normális fejlődést, és amelyek súlyos rendellenességekhez és akár halálhoz is vezethetnek - ilyenek a drogok, fertőzések, környezetszennyezés, sugárzás - koffein, dohányzás: a spontán vetélés és kis súllyal születés esélyét növeli - gyógyszerek: Contergan-katasztrófahatására sok gyermek karok és lábak nélkül született - magzati alkohol-szindróma: terhes nők túlzott alkoholfogyasztása okozhatja, vitatott, hogy kis mennyiségű, nem tömény alkohol káros lehet –e - fertőzések és egyéb körülmények: rubeola (50%ban fejlődési károsodást okoz), AIDS (minden esetben halálhoz vezet), Rh-összeférhetetlenség (súlyos születési károsodás, halál), sugárzás (deformációt okoz), vérbaj, bárányhimlő, magas vérnyomás, cukorbetegség, toxémia, mumpsz, szennyezés, A teratogén hatások alapjai: - az életre legsúlyosabb veszélyt az első két hét jelentikritikus szakasz - a központi idegrendszer a 15. és a 36. nap között a legsérülékenyebb - mindegyik teratogén sajátos módon hat az egyes fejlődő szövetekre - általában minél nagyobb a teratogén hatás koncentrációja, annál nagyobb a rendellenes fejlődés kockázata A méhen belüli fejlődés áttekintése: - a sorrend alapvető - az időzítés fontos - a fejlődés differenciálódást és újraintegrációt jelent - a fejlődést szakasz jellegű változások jellemzik Születés: az első bio-szocio-pszichológiai átmenet: - a vajúdás általában mintegy 280 nappal a nő utolsó menstruációjának első napja, azaz 266 nappal a fogamzás előtt kezdődik, három szakaszra osztják fel: 1. összehúzódásoktól addig tart, amíg a méhnyak kitágul 2. a baba feje keresztülhatol a méhnyakon a hüvelybe 3. a kisbaba megszületik, a méhlepény leválik a méh faláról - szülési fájdalom enyhítésére használt gyógyszerek: nyugtatók, fájdalomcsillapítók, de ezek hathatnak a babára - orvosi beavatkozások: szülés megindítására oxitocin hormont adnak be az anyának, császármetszés Az újszülött állapota: - normális súlya: 2500-4500 gramm - normális hossz: 52 cm -

Az újszülött életképességének mérése: 4

1. fizikai állapot felmérésére: Apgar-skála: az újszülött vizsgálata és pontozása 1 és 5 perccel a szülés után; 5 életjelet pontoznak: szívverés, légzési erőkifejtés, izomtónus, reflexválasz, szín; 1-től 10-ig pontoznak, a 4-nél kevesebb pontot elérő újszülött nagyon rossz fizikai állapotban van 2. viselkedéses állapot felmérésére: Brazelton-újszülöttskála: az újszülött neurológiai állapotának felmérése a vajúdás és a szülés okozta stresszt követően, koraszülött csecsemők fejlődésének követésére is használják; a csecsemő reflexeit, mozgási képességeit, izomtónusát, tárgyakra és emberekre mutatott válaszkészségét, viselkedésének és figyelmének kontrollját mérik; a skála néhány jellemző tétele: - látási és hallási figyelem élő tárgyakra - ülésbe húzás - simulékonyság - védekező mozgások arcára tett kendőt próbálja –e levenni? - önnyugtatás ujjszopás, nézelődés Problémák és komplikációk: - csecsemő halál - agykárosodás - koraszülés: normális kihordási idő: 37-43 hét, 37 hét előtt beszélünk koraszülésről; kis születési súly, fejlődési nehézségek A szülő-gyermek kapcsolat kezdete: - a csecsemő és szülei között szoros kapcsolat kifejlődése döntő fontosságú a gyermek egészsége szempontjából - az anya és utódja közötti korai érintkezés szükséges ahhoz, hogy érzelmi kötelék alakulhasson ki - a gyerek és a szülő között a születéskor induló kapcsolat lényeges része annak az alapnak, amelyre a későbbi fejlődés ráépül

5...