a második világháború PDF

Preview

Summary

a második világháború...

Description

VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés / 20. A II. világháború. A holokauszt A II. VILÁGHÁBORÚ KEZDETE 1. Időszaka: 1939. szeptember 1. – 1945. szeptember 2. 2. Szakaszai: 1939. szeptember 1.: a II. világháború kitörése 1939-1941: a tengelyhatalmak sikerei 1942-1943: a fordulat éve 1944-1945: a szövetségesek győzelme 1945. május 9.: az európai harcok vége (a győzelem napja) 1945. szeptember 2.: Japán leteszi a fegyvert  a II. világháború vége A HÁBORÚ ELŐZMÉNYEI 1. Olaszország megerősödése Bár Olaszország az I. világháborúban a győztesek közé tartozott, mégis elégedetlen volt, mert a Párizs környéki békékkel kevesebbet kapott a vártnál  kormányváltás történt, s Benito Mussolini, a Duce (=vezér) Hitleréhez hasonló diktatúrát alakított ki. Az ő rendszerét nevezik fasizmusnak, egy ókori római jelkép, a szőlővessző (latinul fasces) után. Hitler nem fasiszta, hanem náci (a nazionalsozialistische = nemzetiszocialista) szóból. A kettőt nem szabad összetéveszteni, még ha sok hasonlóság is van a két rendszer között!  Mussolini célja: a volt Római Birodalom visszaállítása  ez csak háborúval valósítható meg  szövetségeseket keres 2. A tengelyhatalmak szövetsége Mussolini megnyerte szövetségesének a hitleri Németországot és Japánt  megszületett a Berlin – Róma – Tokió tengely (elnevezve a fővárosokról, Gömbös Gyula nevezte el)  kialakult az új háborús szövetség, a tengelyhatalmak szövetsége (alapító tagok: Olaszország, Németország, Japán)  céljuk: a világ újrafelosztása, az első világháborús békék( eltörlése 3. A világháború főpróbája: 1936-39: A spanyol polgárháború Küzdő felek: kommunista kormány  Franco tábornok hadserege Hitler és Mussolini fegyverekkel segíti Franco csapatait:  Franco megnyeri a háborút és szintén diktatúrát vezet be  Hitler és Mussolini felmérhették a fegyvereik hatékonyságát 4. A háború kirobbanása oka: Hitler agresszív külpolitikája, aki sorban rúgta fel a német béke pontjait: háborús készülődés: hadiflotta és légierő növelése, általános hadkötelezettség 1935: népszavazás a Saar-vidékről Hitler csapatainak „felügyelete mellett”  sikerül a terület visszaszerzése 1936: a Rajna-vidék remilitarizálása (katonai megszállása) 1938: Anschluss: Németország egyesül Ausztriával 1938: müncheni szerződés: Csehszlovákia feldarabolása, újabb területek megszállása  Csehország német irányítás alá kerül (Cseh-Morva Protektorátus) Szlovákia önálló lesz, de Hitler-imádó miniszterelnökkel (Tiso) azt fogják tenni, amit Hitler kér tőlük. Idáig Hitler mindent megtehetett, az antant elnézte neki, mert tudták, hogy katonailag ő a legerősebb Európában. Hitler következő áldozatának Lengyelországot nézi ki: Követeli a lengyelektől Danzig szabad várost és a korridort Egyezséget köt a Szovjetunióval: ez a Molotov-Ribbentrop paktum:  megnemtámadási szerződés Németország és a Szovjetunió között  a két ország felosztja egymás között Lengyelországot Anglia és Franciaország figyelmezteti Hitlert: ha megtámadja a lengyeleket, hadat fognak neki üzenni Hitler ennek ellenére 1939. szeptember 1-jén lerohanja Lengyelországot:  nem tart senkitől, mert katonailag még mindig ő a legerősebb  azt hiszi, az antant nem üzen hadat, mivel eddig mindent eltűrtek neki Az antant viszont tényleg hadat üzen  Lengyelország megtámadásával tehát kitör a II. világháború

1

VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés / 20. A II. világháború. A holokauszt A TENGELYHATALMAK SIKEREI (1939-41) 1. A furcsa háború (1939 ősze – 1940 tavasza) Anglia és Franciaország a lengyelek lerohanása után ígéretükhöz híven hadat üzentek Hitlernek. A hadüzenetet azonban nem követte háború: az antant még nem tudott, Hitler még nem akart támadni. Maximum megadásra szólító röplapokat szórtak egymásnak repülőről, „keményebb akció” nem volt. 2. Németország sikerei a) Az északi hadjárat (1940 tavasz): Hitler seregei villámháborúval megszállják Dániát, Norvégiát (itt Quisling kormánya feltétel nélkül együttműködik vele) és a Benelux-államokat. Miért volt fontos ez?  kijáratot nyer az Északi-tengerre  könnyen beszállíthatja a Skandináv-félsziget ásványkincseit (pl. svéd vasérc)  több irányból támadhatja meg a franciákat b) Franciaország elfoglalása (1940 nyara) Hitler hetek alatt megszállja a franciákat, hajszál híján az angol segítő csapatokat is sikerül az Északi-tengerbe szorítani Dunkerque-nél (dönkerk) Ugyanúgy megalázza a franciákat, mint ők 1919-ben a németeket:  az ország jelentős területét Németországhoz csatolja  új fővárost nevez ki = Vichy; Hitler-barát kormányzóval (Pétain marsall) c) Az angliai csata (1940 nyár – 1941 nyár) A német légierő (Luftwaffe) hónapokig bombázza Anglia nagyobb városait. A német légierő porig bombázta a városokat, az angolok azonban új Hitler -ellenes miniszterelnökük, Churchill vezetésével a végsőkig kitartottak, pedig Churchill csak „Vért és könnyeket!” ígért megválasztásakor. Az angolok t nem adják meg magukat, ráadásul bevetik a radart és sok német gépet lelőnek  Hitler rájön, hogy erősíteni kell a hadiflottát és szárazföldi csapatokat kell Angliába átdobni 3. Olaszország kínszenvedései (1941 tavasz): Mussolini külön akcióba kezd a Balkán-félszigeten: irigyeli Hitler sikereit, fél, hogy neki már nem marad semmi hódítanivaló a Duce a Führer tudta nélkül megtámadja Görögországot  a görögök viszont visszaverik az olasz sereget Hitler kénytelen besegíteni: lerohanja Görögországot, majd utána elfoglalja Jugoszláviát is, mivel nem akartak vele együttműködni a görögök ellen 1941 nyarán tehát a tengely győzelemre áll: egyedül Angliát kellene Hitlernek megvernie a totális győzelemhez. 4. Japán belépése a háborúba (1941 december): a tengely európai sikereit látva Japán is belép a háborúba: 1941. december 7-én hadüzenet nélkül megtámadták és tönkrebombázták az USA legfontosabb hadihajó támaszpontját, Pearl Harbort (Hawaii-szigetek) Az USA válaszul hadat üzent a tengelynek  ezzel a háború világháborúvá szélesedett ki. A FORDULAT ÉVEI (1942-43) Ebben az időszakban fordul meg a háború menete: a tengelyhatalmak előrenyomulása megáll, a szövetségesek elkezdik visszaszorítani őket. A fordulat 3 fő hadszíntéren következik be: 1. Csendes-óceán: Midway-szigetek (1942. június) Pearl Harbor után a japánok fél évig akadálytalanul hódították a Csendes-óceán térségét, mert az USA-nak idő kellett a hadiflotta újjászervezéséhez 1942 júniusában a Midway-szigeteknél az USA megsemmisíti a japán flotta jelentős részét  megkezdődik a japánok visszaszorítása 2. Észak-Afrika: El-Alamein (1942. október) Az angolok megpróbálják megszerezni Olaszország gyarmatait, de a németek itt is besegítenek: Rommel vezetésével kis híján kiűzik az angolokat Afrikából 1942 októberében viszont Montgomery angol tábornok az egyiptomi El-Alameinnél áttöri a németek vonalát és kiszorítja őket Afrikából.

2

VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés / 20. A II. világháború. A holokauszt 3. Európa: Sztálingrád (1942. augusztus – 1943. február) Az angolok legyőzéséhez Hitlernek erősíteni kell a német sereget  nyersanyagra, ásványkincsekre és élelemre van szüksége  1941 nyarán megtámadja a Szovjetuniót, 1942 nyaráig Sztálingrádig nyomultak előre Ha a németek elfoglalják Sztálingrádot, alighanem megnyerik a háborút:  kijutnak a Perzsa-öbölig  megoldva a benzintartalék (kőolaj)  elérik az Urál-hegységet is  vasérc, színesfém, bauxitlelőhelyek tömege található arra  megoldva a fegyvergyártás kérdése is Sztálingrádot nem sikerül elfoglalni: fél éves harc után a szovjet túlerő (Zsukov) legyőzi a német technikát (Paulus), kezdik Hitler visszaszorítását A SZÖVETSÉGESEK GYŐZELME (1943-45) 1. A szövetségesek összefogása a) Létrejön a szövetségesek tábora: a tengelyhatalmak sikerei kikényszerítették Nagy-Britannia, Franciaország, az USA és a Szovjetunió összefogását. Közös cél, ami összetartja őket: a tengelyhatalmak legyőzése. b) Antifasiszta koalíció: A II. világháború idején megalakult szövetség, amely a fasizmus elleni harcra különböző politikai berendezkedésű országokat tömörített. Vezető hatalmai a Szovjetunió, Nagy-Britannia és az Amerikai Egyesült Államok volt. Az antifasiszta koalíció létrehozásának első állomása az Amerikai Egyesült Államok és Nagy-Britannia vezetője által 1941 augusztusában aláírt Atlanti Charta volt. Ehhez 1942 januárjában több mint ötven állam csatlakozott, így világméretűvé szélesedett az antifasiszta koalíció. c) A szövetségesek konferenciái: Hely (év)

Résztvevők

Casablanca (Marokkó) (1943)

Churchill (NBr.) Roosevelt (USA) De Gaulle (Fro.)

Teherán (Irán) (1943)

Jalta (Krím, SzU) (1945) Potsdam (Németország) (1945)

Churchill (NBr.) Roosevelt (USA) Sztálin (SzU.) Churchill (NBr.) Roosevelt (USA) Sztálin (SzU.) Attlee (NBr.) Truman (USA) Sztálin (SzU.)

Határozatok döntöttek a szövetségesek észak-afrikai, szicíliai és olaszországi partraszállásairól. egyeztettek a francia ellenállás vezetőivel A háborút Hitler totális legyőzéséig folytatják (egyikük sem köt különbékét) 1944-ben Nyugat-Európában megnyitják az ún. második frontot (Normandia, É-Franciaország) volt egy balkáni front terve is, de azt itt végül elvetették, és ezzel kiderült, hogy hazánkból a szovjet seregek fogják kiűzni a németeket és nem az angolszászok A szövetségesek felosztják egymás között a világot: Nyugat-Európa a nyugati hatalmak, Kelet-Európa a Szovjetunió hatalma alá kerül. Megállapodnak Németország háború utáni felosztásáról négy megszállási övezetre.

2. Az európai háború vége a) Olaszország kiiktatása (1943) Az el-alameini győzelem után a szövetségesek partra szálltak Olaszország déli részén Mussolini megbukott: az olasz király letartóztatta, hogy jobb színben tűnjön fel a szövetségesek előtt (Hitler kommandósai kiszabadították, de a Duce sokáig nem élvezhette a sikert: olasz felkelők elfogták és agyonlőtték) A szövetségesek fokozatosan elfoglalták az „olasz csizmát”, az előrehaladás lassú tempója miatt ez a hadművelet a „csigaoffenzíva” nevet kapta. b) Németország legyőzése (1943-45) három nagy lépésben 1943: A kurszki csata: a II. világháború legnagyobb tankcsatája, Hitler sikertelen visszavágási kísérlete Sztálingrádért. Kurszk után megkezdődik a németek visszavonulása a Szovjetunióból. 1944. június 6.: a normandiai (É-Franciaország) partraszállás (D-nap): Hitler két tűz közé kerül: nyugatról az angolszászok és a franciák, keletről a szovjetek támadják  a szövetségesek villámháborúval nyomulnak előre 1945: „találkozás az Elbánál”: a nyugati és a szovjet seregek az Elba folyó me ntén találkoztak össze. Németország totális vereséget szenvedett, Hitler öngyilkosságot követett el. 1945. május 9.: A győzelem napja  Európában véget ért a II. világháború

3

VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés / 20. A II. világháború. A holokauszt 3. Japán kapitulációja (1943-45) Midway után az amerikai seregek szigetről szigetre nyomulnak Japán felé (ez volt az ún. „békaugrás taktika”). A japánok fanatikusan harcoltak, bevetve a kamikaze (=isteni szél) harcmodort is: öngyilkos pilóták belevezették repülőgépüket a célpontokba, hogy az biztosan felrobbanjon és megsemmisüljön  a háború még hosszú évekig eltartott volna A gyors befejezés érdekében az USA beveti az atombombát  1945. augusztusában két japán várost elpusztítanak: Hirosima a „Kisfiú” (Little Boy), Nagaszaki a „Kövér Ember” (Fat Man) nevű atombomba áldozata lett 1945. szeptember 2-án Japán feltétel nélkül megadta magát  ezzel véget ért a II. világháború. A HOLOKAUSZT 1. Holokauszt vagy holocaust: a hitleri diktatúra által szervezett és központilag irányított népirtás görög eredetű szó, jelentése: „tűzáldozat” zsidó elnevezése: soáh, a német neve Endlösung (végső megoldás) 2. A holocaust alapja a fajelmélet: A nácik úgy hitték, a német nép (árják) felsőbbrendű, más népek alacsonyrendűek:  vagy szolgálják a németeket (Hitler tervei szerint ez lett volna a magyarok sorsa is, kitelepítve bennünket Ázsiába)  vagy életre méltatlanok  kiirtandók, pl. zsidók, romák (cigányok), szláv népek (lengyelek, oroszok, csehek stb.) A népek mellett más csoportokat is kiirtásra ítéltek politikai vagy viselkedési alapon, ilyenek voltak a kommunisták, szocialisták, Jehova Tanúi, homoszexuálisok és a fogyatékkal élők is. 3. A holokauszt kialakulásának állomásai: a) Hátrányos megkülönböztetés: Jogi és vagyoni korlátozások (pl. zsidó munkavállalóknak nem adtak állást, túljelentkezés esetén őket nem vették fel az egyetemre stb.) b) Elkülönítés Megkülönböztető bélyeg viselése: Dávid-csillag (hatágú sárga csillag) tiltják a zsidók és keresztények közötti házasságot (faji alapon vérfertőzőnek számít) Külön közösségi helyek kijelölése (pl. kávézó, vonatfülke, strand stb.) Külön élőhely kijelölése számukra: ez a gettó. c) Munkatáborok Cél: az elkülönített csoportok agyondolgoztatása: ingyenmunkájukból hasznot húzni, ameddig csak lehet Szándékosan rossz körülmények (pl. mocsárvidéki levegő, tetves ágyak, mocskos latrina) várták a foglyokat  gyengüljenek és pusztuljanak minél előbb d) Haláltáborok Ide szállították kivégzésre azokat, akik a munkatáborban már nem bírtak dolgozni Egyből ide kerültek megsemmisítésre a megbízhatatlan elemek és a munkaképtelenek (idősek, betegek, gyerekek) A kivégzés lehetett akasztás, tarkón lövés, tömeges gázmérgezés (kipufogógáz vagy Ciklon-B rovarirtó szer) A hullákat tömegesen égették el a krematóriumokban  innen ered a tűzáldozat elnevezés A leghírhedtebb haláltáborok: Auschwitz, Dachau, Buchenwald Az áldozatok számát hatmillió főre becsülik a kutatók.

4

VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés / 20. A II. világháború. A holokauszt (A következő anyag ELMÉLETILEG nem része ennek a tételnek, mivel az egyetemes részekre vonatkozik. GYAKORLATILAG ezt is illik tudni, írásbelin biztos, hogy előjöhet)

MAGYARORSZÁG A II. VILÁGHÁBORÚBAN    1939-1941: 1941. június 27.: 1941-1945: A semlegesség időszaka Belépés a háborúba Harc a tengely oldalán 1. A semlegesség időszaka: a) Semlegességi taktika: Magyarország a II. világháború kitörésekor nem lép be a háborúba, semleges marad. Cél: mindkét harcoló féllel jóban lenni, s kivárni, hogy mikor tudunk a kedvező alkalmakat kihasználva békésen területeket visszaszerezni. b) Terület-visszacsatolások: A semlegesség időszaka alatt négy területrészt tudtunk átmenetileg visszaszerezni a történelmi Magyarország területéből: Terület-visszaszerzési alkalom 1. bécsi döntés (1938): Hitler lett a döntőbíró hazánk és Csehszlovákia között, az új határ etnikailag igazságos Csehszlovákia feldarabolását (1939) kihasználva a magyar sereg bevonult Kárpátaljára. 2. bécsi döntés (1940): Hitler lett a döntőbíró hazánk és Románia között, az új határ etnikailag már vegyesebb. Jugoszlávia megszállása (1941): amikor Hitler elfoglalta Jugoszláviát, megszálltuk a magyarlakta területeket.

Visszakapott terület

Nagysága

A Felvidék magyar többség lakta déli része

12 000 km2

Kárpátalja

11 000 km2

Észak-Erdély

43 000 km2

Muraköz és Délvidék

12 000 km2

A terület-visszacsatolások következtében Magyarország területe 93 000 km2-ről 171 000 km2-re, lakossága 10 millió főről 15 millió főre növekedett. Ez volt a revízió és az irredentizmus maximális eredménye.

5

VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés / 20. A II. világháború. A holokauszt 2. Belépésünk a háborúba: A semlegességi taktikát feladva Magyarország 1941 nyarán belépett a háborúba a tengelyhatalmak oldalán. A belépés okai: Mindegyik terület-visszacsatoláshoz Hitler hozzájárulása is kellett  az ország kényszerből egyre közelebb került a tengelyhatalmakhoz 1941 nyarán úgy nézett ki, hogy Hitler legyőzhetetlen. Amikor megtámadta a szovjeteket, a szlovákok és a románok azonnal csatlakoztak a németekhez  mi sem maradhattunk le mögöttük, ha még akartunk területeket visszakapni, főleg úgy, hogy biztosnak látszott a gyors győzelem is. A belépéshez már csak egy megfelelő ürügy kellett, a kassai bombázás: 1941. június 26-án ismeretlen gépek bombázták Kassát. Másnap Bárdossy László miniszterelnök bejelentette a parlamentben, hogy a bombázók szovjet gépek voltak  Magyarország hadat üzent a Szovjetuniónak és ezzel belépett a háborúba. 3. Harc a tengelyhatalmak oldalán A magyar csapatokat Hitler a Szovjetunió elleni háborúhoz használta fel: a) 1941 nyár-ősz: az ún. gyorshadtest bevetése (45 ezer fő) Főként védekező feladatokat kellett ellátni az utánpótlás-vonalakon 1941 végére felmorzsolódott a harcokban b) 1943 január – február: a 2. magyar hadsereg pusztulása Létszáma 200 ezer fő  ez már jelentékeny haderőnek számított Helyszín: Don-kanyar (Voronyezs) Feladat: a szovjet ellentámadás feltartóztatása a sztálingrádi csata után  ennek érdekében 3 hídfőállást kellett megvédeni: : Uriv : Scsucsje  Korotojak A célkitűzés megvalósítása nem sikerült, 1943 január-február folyamán a szovjet Vörös Hadsereg szinte teljesen megsemmisítette a 2. magyar hadsereget: a 200 ezer katonából 50 ezer térhetett haza  az esemény neve emiatt Don-kanyari tragédia vagy voronyezsi katasztrófa. A vereség okai:  a szovjetek túlereje  a magyar fegyverek gyenge technikai színvonala  „Tél tábornok” beavatkozása: sok katona halálra fagyott

6

VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés / 20. A II. világháború. A holokauszt 4. Magyarország veresége (1944-1945) a) Hazánk német megszállása A 2. magyar hadsereg megsemmisülése után Horthy titkos tárgyalásokba kezdett az angolszászokkal  a németek többé nem bíztak a magyar szövetségben, ezért 1944. március 19-én a „Margaréta terv” alapján megszállták az országot. A megszállás következményei: sok politikust üldözött a Gestapo (titkosrendőrség) áprilistól angol bombatámadások Magyarország ellen. megindult a zsidóüldözés az ország gazdasági kirablása (nyersanyag, munkaerő, közlekedés). az 1. magyar hadsereget frontra küldték. b) Horthy kiugrási kísérlete: 1944 augusztusában Románia átállt a szövetségesek oldalára  nekünk is lépni kell: ha Magyarország nem áll át, a románok visszakapják Észak-Erdélyt a háború után a győztesektől. 1944. október 15.: Horthy rádióbeszédben jelentette be, hogy fegyverszünetet kér, a németek parancsait ne kövesse a hadsereg  később német nyomásra mindent visszavont (nem akarta Miklós fiát is elveszíteni, aki a németek fogságában volt, miután már István fia, aki már a helyettese is volt, halálos repülőbalesetben elhunyt). Lemondott, miután a nyilas párt vezetőjét, Szálasi Ferencet nevezte ki miniszterelnökké. c) Szálasi Ferenc rémuralma: miniszterelnök és „nemzetvezető” egy személyben a zsidó gettók felállítása, tömeges kivégzések a Dunába lövés módszerével anyagi és kulturális javak elhurcolása d) A háború vége: Magyarország szovjet megszállása A szovjet megszállásra négy lépésben került sor; Debreceni hadműveletek: tankcsata 1944. október 6-tól 29-ig. A 2. ukrán front Malinovszkij vezetésével elfoglalta a Tiszántúlt. Budapest ostroma decembertől február 13-ig. A Dunántúl elfoglalása

1945. április elejére az ország egész területe szovjet katonai megszállás alá került, a háborút ismét a vesztesek oldalán fejeztük be. 7

VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés / 20. A II. világháború. A holokauszt 5. Magyar miniszterelnökök a II. világháború alatt 1938-39: Imrédy Béla Horthy azért nevezte ki, mert Imrédy kitűnő angol kapcsolatokkal bírt  azt remélte, hogy nem veszítjük el a szövetségesek jóindulatát Bukása: Imrédy az 1. bécsi döntés után angolbarátból Hitler lelkes rajongója lett elfogadtatta az első magyarországi zsidótörvényt, amely kimondta: a szellemi szabadfoglalkozású pályák állásainak legfeljebb 20 százalékát foglalhatják el zsidók. Horthy leváltotta, mert nem jött be az elképzelése. 1939-41: Teleki Pál gróf Feladata: egyensúlyozni a tengely és a szövetségesek között, megőrizni Magyarország semlegességét Bukása: miután Jugoszláviával örök barátsági szerződést kötött, három hónap múlva Hitler nyomására hadat kellett üzennie Jugoszláviának  nem volt hajlandó megszegni a szavát  1941. április 3-án főbe lőtte magát Búcsúlevelében így írt Horthynak: „Hullarablók lettünk, a legpocsékabb nemzet… Nem tartottalak vissza. Bűnös vagyok.”  öngyilkosságával megpróbálta visszatartani Horthyt a háborúba lépéstől, de nem sikerült. 1941-42: Bárdossy ...