A tanulás meghatározásai PDF

Preview

Summary

a tanulas...

Description

A tanulás meghatározásai, alapfogalmak és a tanulásra vonatkozó klasszikus kísérletek.

A tanulás a pszichológia kiemelt és legrégebbi kutatási területei közé tartozik. A korai tanulással kapcsolatos kísérleteket állatokkal végezték és ebből próbáltak az emberi tanulásra következtetni. A tanulás úgy határozható meg mint viszonylag állandó, tapasztalotakban keresztül alakuló, próbákat, megfigyelést, gyakorlást, ismétlés feltételező változás a viselkedésben megszerzett tapasztalatokban illetve az uj tapasztalatok ismeretek beépülése a korábbiakba. A tanulás pszichológiai meghatározása komplexebb és több aspektusból közelíti azt meg: • A viselkedés oldaláról: a tanulás a gyakorlás és/vagy tapasztalatszerzés következtében a bekövetkező viszonylag állandó viselkedésváltozás. •Az alkalmazkodás szempontjából: a környezethez való rugalmas alkalmazkodás kialakulásának elengedhetetlen feltétele a tanulás. •A személyiség oldaláról: a tanulás során szerzett tapasztalatok révén személyiségünk fejlődik, változik. A tanulás tárgya szerint két nagy csoportot különitünk el: egyik csoport a környezet által szerzett adatszerű tények, események vannak az ugynevezet deklarativ emlékezet, a másik csoport összetevői a készségek, alkalmazási procedurák, tanult automatizmusok (gyakorlás által), ezek alkotják a procedurális emlékezetet. Nagyon leegyszerűsitve azt is mondhatjuk, hogy az első csoportba tartoznak a nyelvhez kötött verbális tanulási formák, a másikba pedig a nem verbális tanulási formák.

A tanulás formái 1 Habituáció 2 Klaszikus kondicionálás 3 Operáns kondicionálás 4 Komplex tanulás

A habituáció A tanulás legegyszerübb formája, a megerősités nélküli, ismerőssé vált, monoton bármely komoly következményt nélkülöző ingerekre adott válaszok fokozatos csökkenése, eltünése, ezen ingerek fokozatos figyelmen kivül hagyása (pl órakegyegés “megszokása”) Ha viszont az inger jellege, erőssege megvaltozik fellép az orientácios reakció,amikor az inger hatása visszanyeri az eredeti, habitáció előtti jelentőségét. Ekkor beszélünk diszhabitációról. Az elemi tanulás másik formája a szenzitizáció, „amelynek során az élőlény egy olyan gyenge ingerre adott válaszát erősíti fel, amelyet egy fenyegető vagy egy fájdalmas inger követ. Például megtanuljuk, hogy hevesebben reagáljunk egy készülék által adott zajra, ha azt gyakran annak elromlása követi.” A klaszikus kondicionálás által az élölény azt tanulja meg, hogy egy bizonyos eseményt egy másik követ. (csengőszó-étel) Az operáns kondicionálás által az élőlény megtanulja, hogy valamilyen válasza egyedi következményekkel jar (retesz kinyitása – ételhez jutás) A komplex tanulás a problemamegolási stratégiák alklmazásátvalamint a környezetnek megfelelő mentális térkép készitését foglalja magába. Ide tartozik a Látens tanulás, más néven lappangó tanulás során a tanulási folyamatot nem kíséri a viselkedés látható megváltozása, hanem az csak a későbbiek során jelenik meg. Perceptuális tanulás amely során az ismételt észlelés következtében az észlelésben változás következik be. Például kezdetben, amikor találkozunk egy egypetéjű ikerpárral nehezen tudjuk megkülönböztetni őket egymástól. Többszöri találkozás után azonban ez már könnyebb lesz, hiszen megtanuljuk az aprónak tűnő különbségeket is észlelni. A szociális tanulás a szocializáció folyamatában értelmezhető. Az a folyamat, amely által az egyének olyan tudásra, képességekre és állapitokra tesznek szert, amely alkalmassá teszi őket arra, hogy különböző csoportoknak és a társadalomnak többé-kevésbé hasznos tagjaivá váljanak. A szocializációt tehát felfoghatjuk úgy is, mint a személyiség fejlődésének társadalmi vetületét. A belátásos tanulás Köhler ,az alaklélektan egyik jelentős képviselője, csimpánzokkal végzett klasszikus kísérletében, a ketrecen kívül helyezett el egy banánt, amit a majom csak saját végtagjait használva nem érhetett el. Ugyanakkor a ketrecben elhelyezett egy botot is. Kezdetben a csimpánz kezével próbálta a banánt megkaparintani, ez azonban nem sikerült. Majd a botra

pillantva először a banánra pillantott, majd ismét a botra nézett és ezután a bot segítségével magához húzta a banánt. A tanulás hirtelen belátáson alapulva, a cél és az eszköz összekapcsolásával jött létre. A belátásos tanulást az „aha”-élmény kíséri.

A behavioristák bevezetteék a konzekvencia fogalmát (következmény) azaz ha egy válasznak az élőlény számára is érzékelhető következménye van, akkor gyakrabban vagy ritkábban fog a következökben megtörténi.ha a következmény pozitiv jutalmazó értékkel bir, akkor megerösitésének ha pedig negativ akkor büntetésnek nevezuük. A megerősités fogalma a tanulás meghatározott koncepciojához kötött kifejezés. Az averziv események új válaszok megtanulásában alkalmazhatók, az élőlény megtanulhat egy választ, hogy beálitson egy folyamatban lévő eseményt. (pl vizcsap elforditása, a viz leálitása céljából)....