Nemzetközi-üzleti-ismeretek kérdések 2021 - 2022 PDF

Preview

Summary

Download Nemzetközi-üzleti-ismeretek kérdések 2021 - 2022 PDF

Description

Nemzetközi üzleti ismeretek Nemzetközi üzleti ismeretek vizsgakérdések

1. Ismertesse a közvetlen külföldi befektetések fogalmát. A külföldi befektetések az eszközök külföldre irányuló transzferét vagy a külföldi eszközök felvásárlását foglalja magában. A külföldi befektetések egyik típusa a közvetlen külföldi befektetés (FDI). FDI során a befektető tartós, és hosszútávú motivációval rendelkezik ahhoz, hogy befektessen. A befektető továbbá aktív szerepet kíván vállalni a befektetésben, pédául befolyással kíván élni a gyárak működését illetően. A közvetlen külföldi befektetés során a befektető 10% feletti részesedést szerez meg. 2. Ismertesse a portfolió befektetések fogalmát. A nemzetközi portfólió befektetések alatt a külföldi értékpapírok (részvények, kötvények) passzív tulajdonlását értjük pénzügyi hozamok elérése érdekében. A portfólió befektetések nem tartósak, a befektető nem kíván beleszólni a tartós működésbe, például ha Microsoft vagy Tesla részvényeket vásárolunk. A portfólió befektetések célja általában a realizált árfolyamnyereség elérése. A portfólió befektetések során a befektető legtöbbször 10% alatti részesedést szerez meg. 3. Miben különböznek a nemzetközi és a hazai üzleti tranzakciók? A nemzetközi üzleti kapcsolatok nemzeti határokon átnyúlóak, sajátos módszerek jellemzik, illetve olyan országok közötti kapcsolatot jelent, amelyek eltérő kultúrával, nyelvvel, politikai rendszerrel, jogrendszerrel, gazdasági helyzettel és infrastruktúrával rendelkeznek. A cégek nemzetközi működése négy fontosabb kockázattípussal jár együtt (kereskedelmi kockázatok, kulturális kockázatok, országkockázat és pénzügyi kockázat). 4. Ismertesse példák segítségével a nemzetközi üzleti kapcsolatok 4 főbb kockázatát! A kulturális kockázat a különböző országok kultúrabeli, életstílusbeli, szokásbeli és vallási kölönbségeiből ered. Ezen kommunikációs és viselkedési problémák veszélyeztethetik az üzleti sikert. A legtöbb üzleti tranzakcióhoz tárgyalás szükséges. A tárgyalási stílusok egyes kultúrákban azonban eltérőek lehetnek. Például, míg a mexikóiak barátságosak és fontosak számukra a személyes és társadalmi kapcsolatok, addig az amerikaiak asszertívak, és azonnal a lényegre térnek. A latinamerikaiakra az jellemző, hogy beszélgetnek a családról és a személyes dolgaikról, ez azonban az iszlámoknál tabu. Kínában az a jellemző, hogy a tárgyalások közben fogyasztanak teát, de ők azok, akik szeretik az ajándékokat az üzleti életben. A döntéshozatali stílusok is eltérőek kultúránként. A hagyományos japán döntéshozatal igényes, míg a kanadaiak határozottak, és nem halogatják a döntés meghozatalát. Továbbá a sztenderdek, amelyek segítenek eldönteni, hogy mi a helyes és a helytelen, jelentősen eltérőek a világ különböző részein. Pl.: a megvesztegetés viszonylag elfogadott néhány afrikai országban, viszont általánosan elfogadhatatlan Svédországban. Az országkockázat alatt a kormányzati beavatkozásokat értjük, ilyen például a protekcionizmus és a kereskedelem, illetve a befektetések korlátozása. A vállalatok gyakran attól tartanak, hogy az adott ország

csökkenti a profitjukat. Sajnos a mai napig megfigyelhető minden országban a korrupció, ami szintén az országkockázat része. Az országkockázati tényezők közé soroljuk még a külföldi cégek számára kedvezőtlen jogalkotás, a gazdaságpolitikai hibák, illetve a társadalmi és politikai nyugtalanság és instabilitás. Országkockázatra példa az USA cukorra és egyéb mezőgazdasági termékek importjára kivetett vámok. Oroszországban pedig az üzleti tevékenység sokszor megköveteli a kormányzati tisztviselők megvesztegetését. A pénzügyi kockázathoz tartozik az árfolyam kockázat, az eszközértékelés, a külföldi adózás és az infláció. Árfolyam kockázat akkor lép fel, mikor eltérő fizetőeszközben történik a tranzakció. Az eszközértékelés annak a kockázata, hogy az árfolyamváltozások kedvezőtlenül befolyásolják a vállalkozás eszközeinek vagy kötelezettségeinek értékét. Az adózást tekintve a jövedelemadó, a forgalmi adó és egyéb adónemek jelentős mértékben befolyásolhatják a vállalatok teljesítményét és jövedelmezőségét. A magas infláció pedig megnehezíti az üzleti tervezést, az inputok és a késztermékek árazását. Pénzügyi kockázatra példa a japán jen árfolyamának többszöri jelentős változása a 2000-es években. Az USA-ban pedig relatíve magas a társasági nyereségadó. A kereskedelmi kockázathoz a gyenge partner, a működési problémák, a belépés időzítése (ha még nincs jól kiépítve a piac, akkor annak negatív hatása lehet a profitra) , a verseny intenzitása (amikor még nem olyan jelentős a verseny könnyebb profitot elérni) és a stratégia nem megfelelő végrehajtása tartozik. A kereskedelmi kockázatok korlátozhatják a vállalat nemzetközi értékteremtő folyamatainak optimális kialakítását és működtetését.

5. Ismertesse a pénzügyi kockázat legfontosabb összetevőit! . A pénzügyi kockázathoz tartozik az árfolyam kockázat, az eszközértékelés, a külföldi adózás és az infláció. Árfolyam kockázat akkor lép fel, mikor eltérő fizetőeszközben történik a tranzakció. Az eszközértékelés annak a kockázata, hogy az árfolyamváltozások kedvezőtlenül befolyásolják a vállalkozás eszközeinek vagy kötelezettségeinek értékét. Az adózást tekintve a jövedelemadó, a forgalmi adó és egyéb adónemek jelentős mértékben befolyásolhatják a vállalatok teljesítményét és jövedelmezőségét. A magas infláció pedig megnehezíti az üzleti tervezést, az inputok és a késztermékek árazását. Pénzügyi kockázatra példa a japán jen árfolyamának többszöri jelentős változása a 2000-es években. Az USA-ban pedig relatíve magas a társasági nyereségadó. 6. Ismertesse a kereskedelmi kockázat legfontosabb összetevőit! A kereskedelmi kockázathoz a gyenge partner, a működési problémák, a belépés időzítése (ha még nincs jól kiépítve a piac, akkor annak negatív hatása lehet a profitra) , a verseny intenzitása (amikor még nem olyan jelentős a verseny könnyebb profitot elérni) és a stratégia nem megfelelő végrehajtása tartozik. A kereskedelmi kockázatok korlátozhatják a vállalat nemzetközi értékteremtő folyamatainak optimális kialakítását és működtetését.

7. Ismertesse a fókuszvállalatok legfontosabb típusait rövid leírással!

A fókuszvállalatoknak közé tartoznak a multinacionális vállalatok, a kis-, és középvállalatok, a globálisan született vállalatok, de a nemzetközi üzleti kapcsolatok legfontosabb résztvevői közé soroljuk a nemkormányzati szervezeteket is. A Multinacionális vállalatok (MNE) jelentős erőforrásokkal rendelkező nagyvállalatok, amelyek a különböző országokban működő leányvállalatok hálózatán keresztül változatos üzleti tevékenységeket végeznek, pl. Caterpillar, Samsung, Unilever, Vodafone, Disney. A kis- és közepes vállalkozások (KKV, angol rövidítés: SME) fogalmát minden országban külön jogszabály határozza meg. Magyarországon a kis- és közepes vállalkozások 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások, amelyeknek az árbevétele kevesebb 50 millió eurónál és a mérlegfőösszeg nem lehet nagyobb 43 millió eurónál. A Globálisnak született (Born global) cégek olyan fiatal vállalkozások, amelyek már alapításuktól fogva jelentős nemzetközi üzleti tevékenységet folytatnak. A Nemkormányzati szervezetek (Non-governmental organizations) pedig határon átnyúló tevékenységet folytatnak. Speciális célokat szolgálnak és kívánnak megvalósítani a társadalmi kérdések, az oktatás, a politika és a kutatás területén.

8. Miért végeznek a cégek nemzetközi üzleti tevékenységet? A cégek elsősorban növekedési lehetőségeket keresnek a piacdiverzifikáció révén. Erre példa az IKEA vagy a H&M. Gyakran a nyereségesség-növelés érdekében lépnek a vállalatok a nemzetközi piacra, hiszen a külföldi piacok gyakran jövedelmezőbbek. Meg kell azonban említeni, hogy ha nő a verseny a piacokon, akkor csökkennek a profitszerzési lehetőségek, hiszen a fogyasztók olcsóbban tudnak az árukhoz jutni. Külföldön azonban tanulni és ötleteket szerezni is lehet. Sok cég új termék-, és szolgáltatásötleteket, új üzleti módszereket sajátítanak el. Számos vállalat dönt úgy, hogy a kulcsvevők hatékonyabb kiszolgálása érdekében külföldön is tevékenységet folytatnak. Például mikor a Toyota megkezdte a brit tevékenységét, számos beszállítója követte őket. Vannak továbbá olyan erőforrások, amelyek csak külföldön találhatóak meg, így érdemes ott megépíteni a gyárakat. Számos országban olcsóbban lehet a munkaerőhöz hozzájutni, így számos vállalat dönt úgy, hogy a termelést ezen országokban végzik (a Sony a termelésének nagy része Kínában zajlik). A növekvő skálahozadék (optimális gyártási mennyiség) kihasználása a beszerzésben, a termelésben és a K+F-ben is indok arra, hogy a cégek nemzetközi üzleti tevékenységet végeznek (pl.: Airbus). Sok cég gondolkozik úgy, hogy a versenytársak hatékonyabb megtámadása érdekében vagy azok hazai piaci növekedési lehetőségeinek korlátozása érdekében külföldön is tevékenységet folytatnak. Utolsó sorban pedig találkozhatunk olyan vállalatokkal, akik úgy lépnek a külföldi piacra, hogy egy külföldi céggel szövetséget, esetleg részesedési kapcsolatot kötnek (a Groupe Bull a Toshibával lépett partnerségre). 9. Definiálja a globalizáció fogalmát! Olyan világméretű folyamatok, amelyek a világgazdaságot alkotó országokat és társadalmakat egyre integráltabbá teszi és növeli a közöttük lévő kölcsönös függőségeket. A globalizációra nem tekinthetünk se pozitív, se negatív folyamatként, mindkét hatás megfigyelhető. A globalizációt úgy is definiálhatjuk, mint a nemzetgazdaságok összekapcsolódását, és a fogyasztók, termelők, beszállítók és kormányzatok növekvő kölcsönös függőségét. A globalizáció lehetővé teszi, hogy a cégek az áruk, szolgáltatások, tőke, munkaerő, tudás egységes nagy piacaként tekintsenek a világpiacra.

10. Melyek a globalizáció mozgatórugói? A globalizáció kialakulásában nagy szerepe volt a Cobden-Chevalier egyezménynek, mely egy angol-francia szabadkereskedelmi megállapodás volt. Ez az egyezmény megszűntette a vámokat a kereskedelem fő tételein (pl.: bor). Továbbá fontos volt a globalizáció kialakulásában a Szovjetunió szétesése, illetve Mao Ce-Tung halála. Ezen események csökkentették a kereskedelem és a beruházások akadályait. Megjelent a piaci liberalizáció és hatalmas gazdasági fejlődés és modernizáció ment végbe. A globalizációnál azonban nem szabad elfelejteni a technológiai fejlődést sem, amely nagyban segítette a globalizáció kialakulását. 11. Melyek a piacok globalizációjának dimenziói? A piacok globalizációjának a dimenzióihoz soroljuk a nemzetgazdaságok integrációj át és interdependenciáját, a regionális kereskedelmi integrációk számának növekedését (majdnem 200 működő szabadkereskedelmi egyezmény van), a globális pénzügyi és tőkeáramlások növekedését, a fogyasztói életstílus és a preferenciák konvergenciáját, a termelési tevékenységek globalizációját és a szolgáltatások globalizációját. 12. Ismertesse a piacok globalizációjának vállalati szintű hatásait! A legfontosabb, hogy számtalan új üzleti lehetőség a nemzetközivé váló cégek számára, azonban újabb kockázatok is megjelennek, hiszen a globalizáció hatására a külföldi versenytársak is intenzíven jelen vannak az adott piacon. A vállalatoknak számolni kell azzal, hogy a vevők egyre igényesebbek, akik a világpiacról elégítik ki szükségleteiket. Manapság már nem igen lehet sikeres vállalkozást folytatni anélkül, hogy a nemzetközi környezetet ne vizsgálnánk folyamatosan. Kijelenthető tehát, hogy a vállalatok értéklánca a globalizáció hatására nemzetközivé vált. 13. Ismertesse a piacok globalizációjának társadalmi következményeit! Súlyos következmény, hogy a nemzeti szuverenitást a társadalmak elveszítik, hiszen bizonyos döntésekről le kell mondaniuk önként, például kereskedelmi egyezményeknél. Sajnos a pénzügyi válságok a globalizáció hatására gyorsan átterjednek egyik országról a másikra. Számos cég dönt úgy, hogy a munkahelyeit áttelepíti egy másik országba, mely döntés a munkavállalókat hátrányosan érintheti. A globalizáció hatalmas hatással van továbbá a szegénységre (pédául a Nike gyár Latin-Amerikában a vállalat sok kritikát kapott, mivel alacsony béreket fizetnek és rossz munkakörülmények között dolgoztatják a munkavállalókat), a természeti környezetre és a nemzeti kultúrára is. 14. Ismertesse a kultúra és a kulturális kockázat fogalmát! A kultúra alatt azon az emberi gondolkodás és cselekvés által teremtett értékek et, hiedelmeket, művészeti és egyéb alkotásokat értünk, amelyek jellemeznek egy adott társadalomban élő embereket. A kultúrát gyakran jéghegyként szokták illusztrálni. A kulturális kockázat pedig olyan szituáció vagy esemény, amely valamilyen emberi értéket kockáztat. Felmerülhet olyan helyzetekben, amikor eltérő nyelveket kell használnunk, vagy egyedi értékeket, hiedelmeket, viselkedésformákat tapasztalunk. 15. Ismertesse a szocializáció és az akkulturáció fogalmát!

A szocializáció az a folyamat, amely során az egyén megtanulja saját társadalmának szabályait és viselkedési sajátosságait. A saját kultúránkat tehát a szocializáció során ismerjük meg (pl.: otthoni nevelés, iskola, egyetem, munkahely). Az akkulturáció az a folyamat, melynek során az egyén alkalmazkodik vagy adaptálódik egy a sajátjától eltérő kultúrához, ezt gyakran tapasztalják például a külföldi kiküldetésben dolgozók. A kultúrák azonban sokszor nem békíthetőek össze, ellentétben állnak egymással. 16. Ismertesse a kultúra kulcsdimenzióit! Az értékek az egyén megítélését reprezentálják arról, mi a helyes és a helytelen, az elfogadható és az elfogadhatatlan, a fontos és a jelentéktelen, a normális és az abnormális. A legtöbb értéket a kultúra alakítja ki. Pédául Japánban, Észak-Amerikában, illetve Észak-Európában is egyaránt értéknek számít a kemény munka, a pontosság és a jólétre való törekvés. Az attitűdjeinket és preferenciáinkat pedig az értékeinkre építve alakítjuk ki, hasonlóak a véleményhez, azzal az eltéréssel, hogy az attitűdjeink néha nem tudatosak és nem feltétlenül rendelkeznek racionális bázissal. Az embereknek saját magukkal szemben is vannak attitűdjei. Ezek általában pozitív attitűdök, hiszen az emberek nem szeretik, ha „megszólják” őket. 17. Ismertesse a monokronikus és a polikronikus időérzékelés jellemzőit! A monokronikus időérzékelés olyan szigorú idővel kapcsolatos orientáció, amelyben az egyénnek összpontosítania kell az időzítésre, a pontosságra, az idő mint erőforrás jelenik meg, amelyet lineárisan érzékelünk („az idő pénz”). Az USA-ban például az emberek sietnek és türelmetlenek. A polikronikus időérzékelésnél az időorientáció rugalmas, nem lineáris, az egyén perspektívája hosszú távú, az idő elasztikus, a cselekvés előtti hosszú várakozásokat elfogadják. A pontosság viszonylag alacsony fontosságú. A kapcsolatok értéke pedig igen magas. Példák erre a típusra Afrika, Latin-Amerika és Ázsia országai. Azonban azt meg kell jegyezni, hogy ezen országokban a multinacionális vállalatok megjelenésével van konvergencia, oda időben kell érkezni.

18. Mi azok az idiómák? Olyan kifejezések, amelyek szimbolikus jelentése különbözik a szó szerinti jelentésüktől. Nem érthetjük meg pusztán az egyes szavak ismeretén keresztül. Például Ausztráliában ismeretes a „The tall puppy gets cut down” idióma, melynek jelentése, hogy ne legyünk kirívóak, kérkedőek. Szó szerinti fordítása azonban a következő: A magas pipacsot levágják. 19. Milyen hatásai vannak a kultúrának az üzleti életben? Az üzleti életben a kultúrának hatása van az alkalmazottak irányításában, a disztribútorokkal és egyéb üzleti partnerekkel való kommunikációban és bánásmódban, az üzleti tárgyalásoknál és a vállalkozások struktúrájának a kialakításában, a termék- és szolgáltatásfejlesztésben, a promóciós és reklámanyagok készítésében, a nemzetközi kiállításokra való felkészülésben és a jelenlegi és a potenciális fogyasztókkal való interakciókban. 20. Ismertesse példák segítségével a kulturális metaforák jelentőségét! A kulturális metaforák egy társadalom sajátos tradíciói vagy intézményei, amelyek segíthetnek megérteni az attitűdöket, az értékeket vagy a viselkedést. Kulturális metaforára példa az amerikai foci, amely szisztematikus tervezést, stratégiát, vezetést és riválisokkal való küzdelmet szimbolizál. A svéd stuga (házikó) pedig a természet szeretetét és az individualizmus iránti vágyat testesíti meg. Továbbá, a spanyol bikaviadal a rituálék, a stílus, a bátorság és a büszkeség szimbóluma.

21. Mi a különbség a magas és az alacsony kontextusú kultúrák között? A magas és alacsony kontextusú kultúra fogalmainak „megteremtője” E.T. Hall. Az alacsony kontextusú kultúrák explicit magyarázatokon, nyílt kommunikáción alapulnak. Az ilyen kultúrákban fontos a világos, hatékony, logikus verbális kommunikáció, amely közvetlen. A megegyezéseket jogi szerződésekbe foglalják. A magas kontextusú kultúrákban a hangsúly inkább a nemverbális vagy indirekt kommunikáción van. A kommunikáció célja, hogy elősegítse a zökkenőmentes, harmonikus kapcsolatokat. Ezek a kultúrák preferálják az udvarias, a méltóság megőrzését lehetővé tévő stílust, amelyben hangsúlyos szerepet kap a kölcsönös törődés és tisztelet mások iránt. Gondosan ügyelnek arra, hogy ne botránkoztassanak vagy bántsanak meg másokat. 22. Ismertesse a nemzeti kultúrák Hofstede szerinti tipológiáját. A Hofstede a következő hat dimenziót alkotta meg: individualizmus versus kollektivizmus, hatalmi távolság, bizonytalanság kerülés, férfiasság versus nőiesség, hosszú versus rövid távú orientáció és megengedő versus korlátozó kultúrák a. Valamelyik dimenzió részletes kifejtése (nem szabadon választható, a kérdés fogja megadni) Az individualizmus versus kollektivizmus dimenzió arra vonatkozik, hogy vajon egy személy elsődlegesen egyénkét vagy egy csoport tagjaként funkcionál. Az individualista társadalmakban minden személy számára a saját önérdeke a leghangsúlyosabb, az erőforrásokért folytatott verseny alapvető norma és a legjobban versenyző egyéneket jutalmazzák. (pl. Ausztrália, Nagy-Britannia, Kanada, USA, Magyarország) A kollektív társadalmakban az egyének közötti kapcsolatok fontosak, az üzleti élet a csoport kontextusában szerveződik, az élet alapvetően egy kooperatív élmény és a konformitás, illetve a kompromisszumok segítenek fenntartani a harmóniát (Kína, Panama, Japán, Dél-Korea). A hatalmi távolság leírja, hogyan kezeli a társadalom az emberek közötti hatalmi egyenlőtlenségeket A magas hatalmi távolsággal jellemezhető társadalmakban jelentős rés van a gyengék és az erősek között, a vállalatokban a top menedzsment inkább autokratikus, kevés autonómiát adva az alacsonyabb szinten lévő beosztottaknak (Guatemala, Malaysia, Fülöp-szigetek és számos közel-keleti ország). Az alacsony hatalmi távolsággal jellemezhető társadalmakban csekély rés van a gyengék és az erősek között. A cégek igyekeznek lapossá tenni a vállalati struktúrát, egyenlőségen alapuló kapcsolatokat kialakítva a vezetők és a beosztottak között. A skandináv országok például számos intézményt hoztak létre a társadalmi-gazdasági egyenlőség biztosítása érdekében. A bizonytalanság kerülési dimenzió azt jelzi, hogy az emberek mennyire képesek tolerálni a kockázatokat és a bizonytalanságokat életük során. A kockázatkerülő társadalmak a kockázatokat minimalizáló és a biztonságot támogató intézményeket hoznak létre. A cégek stabil karrierlehetőségeket kínálnak és szabályozzák a munkavállalói tevékenységeket. A döntéshozatal lassabb (Belgium, Franciaország, Japán, Magyarország). Az alacsony kockázatkerüléssel jellemző társadalmakban a vezetők vállalkozóak és jól viselik a kockázatokat. A cégek gyors döntéseket hoznak. Az embereknek nem jelent problémát a munkahelyváltás (Írország, Jamaica, USA).

A Férfiasság versus nőiesség változója azt mutatja meg, hogy a társadalom orientációja elsősorban a férfi vagy a női értékeken alapul-e. A férfias kultúrák értékelik a versenyképességet, az ambíciót, az asszertivitást és a vagyongyűjtést. Mind a férfiak mind a nők asszertívak, a karrierre és a pénzkeresésre összpontosítanak (Ausztrália, Japán) A nőies kultúrák elsősorban a gondoskodást hangsúlyozzák, jellemző az emberek közötti kölcsönös függőség, a kevésbé szerencsésekkel való törődés , mind a férfiak, mind a nők körében (Skandináv országok). A Hosszú versus rövid távú orientáció azt írja le, mennyire hajlandók az emberek elhalasztani a jelen béli jutalmazást a hosszú távú siker érdekében. A ...