NK-vizsgafeladatok kidolgozva PDF

Preview

Summary

F OGALMAKKomparatív előny: Az egy adott ország/személy a másiknál kisebb alternatív költséggel állít elő egy adott terméket.Alternatív költség: Minden, amiért le kell mondanunk azért, hogy egy adott dolgot megszerezzünk.TLH-görbe: A rendelkezésre álló termelési tényezők és technológia mellett lehets...

Description

FOGALMAK

Komparatív előny: Az egy adott ország/személy a másiknál kisebb alternatív költséggel állít elő egy adott terméket. Alternatív költség: Minden, amiért le kell mondanunk azért, hogy egy adott dolgot megszerezzünk. TLH-görbe: A rendelkezésre álló termelési tényezők és technológia mellett lehetséges kibocsátáskombinációkat ábrázoló görbe. MPL (munka határterméke): Azt mutatja meg, hogyha egy egységgel növeljük a munkaerő felhasználását mennyivel növekszik az előállított mennyiség. Abszolút előny: Ha valaki/egy ország képes egy adott terméket másoknál kevesebb erőforrás felhasználásával előállítani MRS (helyettesítési határráta): Azt mutatja meg, hogy az adott fogyasztó mennyi y-ról hajlandó lemondani egy egységnyi x többlet fogyasztásáért cserébe. Közömbösség görbe: Olyan jószágkombinációk halmaza, amelyeknek a hasznossága ugyanolyan jók a fogyasztó számára. a fogyasztói optimalizálás kulcsa jellemzői: 1. az origótól távolodva a fogyasztó helyzete egyre jobb, mert nagyobb hasznossági szintet jelképez 2. végtelen sok közömbösségi görbe lehet 3. nem metszhetik egymást, mert a tranzitivitás megsérülne 4. ha jól viselkedő közömbösségi görbéről van szó: a. konvex b. MRS a meredeksége (az MRS növekszik) -

A közömbösségi görbe meredeksége az MRS. A TLH meredeksége az MRT

MRT (transzformációs határarány): Mennyi y-ról kell lemondani egy egységnyi x termeléséért cserébe. -

-

Autark helyzetben az határozza meg a belföldi árak arányát egy országban, hogy a transzformációs határarány (MRT) mekkora. Azaz, hogy mi hogyan vagyunk képesek termelni. A világpiaci árarány a két transzformációs határarány között lesz, pl.: MRTA Kx/Lx. Munkában relatíve gazdag egy ország: Ha egy egységnyi tőkére jutó munka mennyisége meghaladja a másikét. LA/KA> LB/KB

Tőkében relatíve gazdag egy ország: Ha egy főre jutó tőke mennyisége meghaladja a másik országban egy főre jutó tőke mennyiségét. KA/LA> KB/LB

Konkáv TLH: Ha legalább az egyik jószág technológiáját csökkenő határtermék jellemezi (MPL), miközben a másik technológiája állandó határtermékű, akkor a TLH görbe konkáv. Tehát a termelési függvény csökkenő hozadékú (MPL). Ha konkáv a TLH-görbe MRT növekszik=annál nagyobb a transzformációs határráta,  ahogy egyre több x-et állítunk elő, egyre több y-ról kell lemondani. GNI = bruttó haza termék + nem rezidens gazdasági egységektől kapott elsődleges jövedelmek – nem rezidens gazdasági egységeknek fizetett elsődleges jövedelmek. Autark egyensúlyban (TLH líneáris): Autark ár = TLH és a közömbösségi görbe meredekségével (Px/Py)AUT=MRS(xA,yA) = MRT(xA,yA) ,ami az MRT konstans volta miatt azt is jelenti, hogy a keresleti oldal nem befolyásolja az autark relatív árat. Autark egyensúlyban (TLH konkáv): Autark egyensúlyban továbbra is igaz: (Px/Py)AUT= MRS(xF,yF) = MRT(xT,yT), de most az MRT nem konstans, ezért az autark ár akkor is más, ha csak a preferenciák térnek el. Külkereskedelem hatásai: Az autark egyensúlyból a szabadkereskedelemi egyensúlyba történő elmozdulás tehát a kereskedelem hatása. Ennek részhatásai: - Termelési hatás: Átcsoportosítjuk az erőforrásokat a komparatív előnyös iparágba. - Fogyasztási hatás: Megváltozik a fogyasztási szerkezet is. Relatíve többet fogyasztanak abból, ami a világpiacon relatíve olcsóbb lett az eredeti, autark egyensúlybelihez képest. - Külkereskedelmi hatás: Az első kettőt váltja ki: beindul a kereskedelem. Az export és az import mindkét országban növekszik – autark helyzetben egyik sem volt. - Jövedelmi hatás: Világpiaci árakon és az importjószágban mért GDP növekszik. Csökkenő hozadék vs. állandó hozadékú A standard modell két következménye, ami másképp van, mint a ricardói modellben: 1. A komparatív előnyöket indokolhatják pusztán a preferenciák eltérései. Ugyanolyan TLH-kal, de különböző preferenciákkal rendelkező országokban is eltérnek az autark árarányok. Ott ahol nagyobb az MRS (jobban szeretik x-et) relatíve drágább lesz x, és ezért az x-et szerető országnak komparatív hátránya van x-ben  azt importáljuk, amit szeretünk és azt exportáljuk, amit nem. 2. Nincs teljes specializáció, vagyis egyik jószágból sem termel az ország nullát.

HO modell: A komparatív előnyöket az országok tényezőellátottságának és a technológiák tényezőintenzitásának viszonya határozza meg. A modell feltevései 1. (2x2x2):  2 jószág (szektor, iparág)  2 ország  2 termelési tényező 2. A termelési tényezők homogének. (minden munka ugyanolyan, minden tőke ugyanolyan, nem differenciált nem szektor-specifikus 3. A technológiák nem különböznek országok között. 4. Mindkét szektor termelési függvénye állandó mérethozadékú. 5. Különbözik a két ország tényezőellátottsága (tényezőellátottság az az ország tulajdonsága; tőkével vagy munkával való relatíve ellátottságot jelent.) 6. Különbözik a technológiák tényezőintenzitása. (tényezőintenzitás az az adott iparágban alkalmazott tőke és munka arányára vonatkozik; a jószág tulajdonsága) 7. A két ország fogyasztóinak preferenciái megegyeznek. HO-tétel: Egy ország annak a jószágnak a termelésében rendelkezik komparatív előnnyel, amelynek termelésében intenzívebben használják fel azt a termelési tényezőt, amellyel az ország jobban el van látva. Tehát HO-hipotézis: - a tőkével jobban ellátott országnak a tőkeintenzív jószág termelésében van komparatív előnye - a munkával jobban ellátott országnak pedig a munkaintenzív jószág termelésében van komparatív előnye Azt mondja a modell, hogy ki fog egyenlítődni az országok között a termelési tényezők ára. (= Azaz a relatív tényezőárak kiegyenlítődnek).

Stolper-Samuelson tétel: A kereskedelem a relatíve bőségben rendelkezésre álló termelési tényezőnek kedvez. Példa: A munkával bővebben ellátott országban a bérek relatíve alacsonyabbak  a nemzetközi kereskedelem hatására nő a termelés, a munkakereslet és a bérek. A tőkével fordítva. A globalizáció és a jövedelmi egyenlőtlenségek összefüggését segíti megérteni a tétel.

Smith-i abszolút előnyök elve: Mindenki arra szakosodik, amiben abszolút előnye van, tehát amiben leginkább termelékeny, vagyis amely legkisebb ráfordítással jár számára. munkaórák száma 1 személy 2 személy

x (borl) 1 mó/l 2 mó/l

y (cukorkg) 4 mó/kg 3 mó/kg

Ricardo-i modell (2x2)  komparatív előnyök elve

mó 1 személy 2 személy

x (borl) 1 mó/l 2 mó/l

ráfordítás (mó) y (cukor kg) 4 mó/kg 3 mó/kg

alternatív költség x bor (kg/l) y cukor (l/kg) 1/3 kg 3l ½ kg 4/2 l = 2l

Az a bormennyiség, amiért lemondunk a cukor javára. Komparatív előnye van, mert kisebb áldozathozatallal állítja elő az adott terméket. Ricardo szerint: A szakosodás nem azon múlik, hogy kinek mekkora ráfordítással lehet előállítani egyes termékeket, hanem, hogy mekkorák az alternatív költségek. Nemzetközi kereskedelem --- Standard modell o 2 termék (x;y) o 1 termelési tényező (L) - termelési függvény csökkenő hozadékú (MPL)munka határterméke - a világpiaci árarány kisebb, mint az autark árarány: (Px/Py)W...