Európai Uniós ismeretek vizsgakérdések kidolgozva PDF

Preview

Summary

I. TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS1) Melyek az EU alapszerződései?  ESZAK (Montánunió), 1952. júl. 25., Párizs  EGK (Európai Gazdasági Közösség), 1958. jan. 1., Róma (célja a vámunió létrehozása volt, szabad és egyenlő versennyel a 6 tagállam között, és egy közös külső tarifarendszerrel a kívülállókkal szemb...

Description

EU ismeretek

I. TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS 1) Melyek az EU alapszerződései?  ESZAK (Montánunió), 1952. júl. 25., Párizs  EGK (Európai Gazdasági Közösség), 1958. jan. 1., Róma (célja a vámunió létrehozása volt, szabad és egyenlő versennyel a 6 tagállam között, és egy közös külső tarifarendszerrel a kívülállókkal szemben)  Euratom, 1958. jan. 1., Róma  Európai Közösségek Egyesülési Szerződés, 1967 2) Mikor és melyik tagországok csatlakoztak az integrációhoz? 1952 Belgium, Franciao., Hollandia, Luxemburg, Németo., Olaszo. 1973 Dánia, Írország, Nagy-Britannia 1981 Görögo. 1986 Portugália, Spanyolo. 1990 Kelet-német tartományok 1995 Ausztria, Finno., Svédo. 2004 Ciprus, Cseho., Észto., Lengyelo., Letto., Litvánia, Magyaro., Málta, Szlovákia, Szlovénia 2007 Bulgária, Románia 3) Mikor és mely szerződésekkel segítették elő az integráció mélyülését?  1986.02.18., 1987.01.01. – Egységes Európai Okmány - Luxemburg  1992.02.07., 1993.11.01. – Maastrichti Szerződés  1997.10.02., 1999.05.01. – Amszterdami Szerződés  2001.02.26., 2003.02.01. – Nizzai Szerződés  2007.12.13., 2009.12.01 – Lisszaboni Szerződés 4) Milyen fontosabb változásokat hoztak a módosító szerződések?  Egységes Európai Okmány o Megteremtették a feltételét az Európai Egységes Piac létrehozásának, ahol megvalósul az EGK eredeti célja: személyek, javak, szolgáltatások és tőke szabad áramlása o Kiterjesztette az EGK hatáskörét a környezetvédelem, a műszaki együttműködés témakörére is o Megerősítették a pénzügyi unió létrehozásának szándékát, meghatározták az ERFA tevékenységi köreit o Kiterjesztették a többségi szavazási eljárással eldönthető kérdések körét  Maastrichti Szerződés o Európai Unió elnevezés o Uniós állampolgárság fogalma o Hármas pillér szerkezet o Gazdasági és Monetáris Unió létrehozása o Kohéziós Alap o Szubszidiaritás  Amszterdami Szerződés o A tervezett célokat nem valósította meg – belső intézményrendszeri reformok o Közösségi politikává vált: vízumpolitika, menekültügyi politika, bevándorlás és az együttműködés polgári jogi ügyekben; EU külső határainak ellenőrzése o Önálló fejezet: foglalkoztatási politika 1

EU ismeretek 



Nizzai Szerződés o Meghatározta, hogy a 27 tagú Unióban melyik országnak hány tagja, milyen súlya legyen o Hatályba lépését követően lehetővé tette az EU keleti irányú bővítését o Módosította a tagállamok részvételét a döntéshozatalban oly módon, hogy jobban tükröződjenek a népességi súlyok a döntéshozó intézményekben o Többségi döntések további kiterjesztése → a szerződés számos területre kiterjesztette a minősített többséggel meghozandó döntéseket, ezzel visszautasította a tagállami vétó lehetőségét Lisszaboni Szerződés o Intézményi reformok

5) Mit jelent a szubszidiaritás elve?  A döntéseket egy adott politikai rendszerben a hatékony cselekvéssel összhangban álló legalsóbb szinten kell meghozni  A Bizottság csak akkor tesz javaslatot uniós szinten történő beavatkozásra, ha úgy látja, hogy a problémát nemzeti, regionális vagy helyi hatáskörben nem lehet kedvezőbben megoldani 6) Mik a legfontosabb eredményei a Maastrichti Szerződésnek?  Európai Unió elnevezés  Uniós állampolgárság fogalma  Hármas pillér szerkezet  Gazdasági és Monetáris Unió létrehozása  Kohéziós Alap  Szubszidiaritás 7) Mit jelent a három pilléres szerkezet?  1. pillér: közös és közösségi politikák  2. pillér: közös kül- és biztonságpolitika  3. pillér: közös bel- és igazságügyi együttműködés 8) Miért volt szükség a Nizzai Szerződés elfogadására az integráció további bővüléséhez?  A bővítés elengedhetetlen feltételeként, a Nizzai Szerződésnek lehetővé kell tennie a megfelelő intézményi működés biztosítását akkor is, amikor az Uniónak akár 30 tagja lesz. A Szerződés három fő irányban tervezett intézményi reformokat: a közösségi intézmények összetétele és működése, a Tanácsban folyó döntési eljárás és a megerősített együttműködések. A két utóbbi irány az Európai Unió három pillérét érinti.

II. NEMZETKÖZI INTEGRÁCIÓ FORMÁI 1) Hogyan definiálható a nemzetközi integráció?  integráció: különálló részeknek valamilyen nagyobb egészbe, egységbe való beilleszkedése, beolvadása, egységesülése  nemzetközi keretek között megvalósuló integráció: szuverén államok vagy nemzetgazdaságok önkéntes, komplex, gazdasági és politikai összefonódásaként jön létre o az önkéntesség hangsúlyozása azért fontos, mert az integráció az adott nemzetgazdaság feloldódásához, bizonyos mértékig azonosságának elvesztéséhez vezet 2

EU ismeretek

2) Milyen integrációs formákat különít el a szakirodalom?  Szabadkereskedelmi társulás  Vámunió  Közös piac  Egységes piac  Gazdasági unió  Politikai unió 3) Hogyan definiálhatók az egyes integrációs formák?  Szabadkereskedelmi társulás: a terület országain belül a külkereskedelem liberalizált, a kívül állókkal szemben azonban minden tagország külön nemzeti vámpolitikát folytat  Vámunió: a terület országain belül a külkereskedelem liberalizált (az áruk és szolgáltatások szabadon mozognak), de a kívülállókkal szemben már közös külső vámokat alkalmaznak, és közös kereskedelempolitikát folytatnak  Közös piac: a vámuniónál annyival több, hogy az áruk és szolgáltatások mozgásának szabadságán túl a termelési tényezők, a tőke- és munkaerő-áramlást is liberalizálják  Egységes piac: a közös piac olyan továbbfejlesztett változata, ahol a vámokon és a mennyiségi korlátozásokon túl az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a munkaerő szabad áramlását akadályozó, „nem vámjellegű” korlátokat (fizikai, pl. határformalitások; technikai, pl. előírások; pénzügyi, pl. adóharmonizálás) is felszámolják ← alapja a „négy szabadság”  Gazdasági unió: a közös piacon túl már a gazdaságpolitikák integrációját is megvalósítják, ami a nemzeti gazdaságpolitikák összehangolását, harmonizálását, végső célként pedig azok közösségi szintű egységesítését jelenti. Fontos eleme a közös valuta → monetáris unió  Politikai unió: a kormányzat és a törvényhozás fokozatos átvitele közösségi szintre. Fontos eleme a közös külpolitika kialakítása és a bel- és igazságügyek közös szintre emelése. 4) Mit takar a 4 alapszabadság?  Áruk szabad mozgása  Személyek szabad mozgása  Szolgáltatásnyújtás szabadsága  Tőke szabad mozgása 5) Mely országok alkotják ma az Európai Uniót? Belgium, Franciao., Hollandia, Luxemburg, Németo., Olaszo., Dánia, Írország, NagyBritannia, Görögo., Portugália, Spanyolo., Ausztria, Finno., Svédo., Ciprus, Cseho., Észto., Lengyelo., Letto., Litvánia, Magyaro., Málta, Szlovákia, Szlovénia, Bulgária, Románia

III. AZ EURÓPAI UNIÓ JOGRENDSZERE 1) Milyen jogforrásokra épül az EU szabályozása?

3

EU ismeretek 

A közösségi jog egy sajátos jogrendszer, amely különbözik mind a hagyományos értelemben vett nemzetközi jogtól, mind a tagállamok belső jogától. A közösségi jog forrásai: az EU joganyaga többféle forrásra épül: o Elsődleges jogforrások: az integráció szerződései o Másodlagos jogforrások: a közösségi intézmények által alkotott jogszabályok o Az Európai Bíróság ítéletei, jogértelmezési gyakorlata o A Közösségek és a tagállamok által kötött nemzetközi egyezmények az EU jogforrásainak tekinthetők

2) Milyen a közösségi és a nemzetközi jog viszonya?  Az EK jog nemzetközi szerződéseken alapuló autonóm jogrendszer, amely a tagállamok jogrendszerének integráns részévé vált, és amelyet a bíróságaik kötelesek alkalmazni. A közösségi jog elsőbbséget élvez a nemzeti jogrendszer szabályaival szemben. 3) Melyek az elsődleges jogforrások?  Szerződések; a jogforrások között központi szerepet töltenek be az EU-t, ill. a 3 közösséget létrehozó alapszerződések, ill. ezek módosító szerződései: o ESZAK, EGK és Euratom o Egyesülési Szerződés o Egységes Európai Okmány o Maastrichti Szerződés o Amszterdami Szerződés o Nizzai Szerződés o Csatlakozási szerződések o Lisszaboni Szerződés 4) Melyek a másodlagos jogforrások, mely intézmények vesznek részt a megalkotásukban?  Az elsődleges jogforrásoknál felsorolt szerződésekben lefektetett alapelvek, célok, feladatok megvalósulását elősegítő, biztosító jogi eszközök, amelyek a közösségi intézmények (Bizottság, Tanács, Parlament) jogalkotási tevékenysége nyomán születnek  Kötelező jogforrások: o Rendeletek (regulation): általános hatályú közösségi norma, minden tagállamban kötelező érvényű és kötelezően alkalmazandó o Irányelv (directive): célja a harmonizáció; az elérendő célokat illetően kötelezi a tagállamokat, de a cél megvalósításának formáját átengedi a nemzeti hatóságoknak. o Határozat (decision): meghatározott címzettekhez szól, konkrét ügyekre vonatkozó közösségi jogi aktus. A címzett lehet tagállam, de természetes vagy jogi személy is.  Nem kötelező jogforrások: ajánlások, vélemények 5) Mi a szerepe az Unió hivatalos lapjának? (Official Journal)  Az EU működését szabályozza; az Unió közlönyeként és közbeszerzési értesítőként is funkcionál; L, C, S sorozata különböző információkat tartalmaz: o L sorozat: közösségi joganyag (EU valamennyi hatályos jogszabálya, elsődleges + másodlagos jogforrások)

4

EU ismeretek o C sorozat: közlemények (jogszabálytervezetek, intézményi infók, híranyagok, euró napi árfolyama, Európai Bíróság ítéletei, állásajánlások hirdetései, Európai Parlament plenáris üléseinek jegyzőkönyvei…) o S sorozat: közbeszerzési tenderek (1988 óta csak elektronikus formában jelenik meg; pályázatok, EU intézmények felhívásai, Európai Beruházási Bank, Európai Központi Bank felhívási…) 6) Mit takar az acquis communautaire kifejezés?  A teljes közösségi joganyagot és az ahhoz kapcsolódó egyéb elemeket nevezzük így; magyarul közösségi (jogi) vívmányoknak nevezik.

IV. AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEI 1) Melyek az EU-t működtető intézmények? Európai Bizottság Európai Unió Tanácsa Európai Parlament Európai Bíróság

Európai Számvevőszék Európai Ombudsman Pénzügyi Szervezetek Tanácsadó Szervezetek

2) Az Unió döntéshozatalában melyik 3 fő intézmény vesz részt, milyen érdekeket képviselnek?  Európai Parlament → EU polgárait képviseli  Európai Unió Tanácsa → az egyes tagállamokat képviseli  Európai Bizottság → az Unió, mint egység érdekeit képviseli (Ez az ún. „intézményes háromszög” készíti az Unióban alkalmazott politikai irányelveket és jogszabályokat) 3) Milyen feladatai vannak az Európai Bizottságnak?  Jogszabályok javaslata a Parlamentnek és a Tanácsnak  Az Unió politikájának és költségvetésének kezelése, irányítása és végrehajtása  Az európai jog érvényesítése az Európai Bírósággal közösen  Az EU képviselete nemzetközi színen, pl. tárgyalások folytatása és megállapodások kötése az Unió és más országok között 4) Hogyan épül fel a Bizottság?  A bizottság szó 2 értelemben használatos: o Először: jelöli a Bizottság tagjait, akiket a Parlament és a tagállamok neveztek ki azért, hogy vezessék az intézményt, és döntéseket hozzanak. Új Bizottságot 5 évente állítanak fel. Európai Bizottság: a közös érdekek képviselete → uniós tagországonként 1 biztos, össz. 27 független tag  Jogorvoslatokat fogalmaz meg  Végrehajtó szerv  A szerződések őre  Képviseli az EU-t nemzetközi színtéren A jelenlegi Biz. Hivatali ideje 2010-ben kezdődött, elnöke José Manuel Barroso, M.o. részéről Andor László lát el biztosi feladatokat, foglalkoztatási és szociális ügyekért felel. Külügyi és biztonságpolitikai képviselet: a Lisszaboni Szerződés életbe lépésével létrejött új pozícióba, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai

5

EU ismeretek képviselőjének, az EU „külügyminiszterének” a brit politikus, Chaterine Ashton brit politikust, korábbi kereskedelmi biztost választották meg. o Másodszor: a Bizottság kifejezés jelöli magát az intézményt és annak állományát. A Biz. Állománya főigazgatóságokba (DG), ill. „szolgálatokba” szerveződik. Minden főigazgatóság egy speciális területért felelős, élén a főig. Áll, aki beszámolással tartozik az egyik biztosnak. 5) Mi a legfőbb feladata a Tanácsnak, hogyan épül fel?  Az Európai Unió Tanácsa (=Tanács= Miniszterek Tanácsa) az EU legfőbb döntéshozó testülete. Feladatai: o Európai jogalkotás o A tagállamok gazdaságpolitikájának összehangolása o Nemzetközi megállapodások megkötése o A költségvetés elfogadása o Az Unió közös kül- és biztonságpolitikájának kidolgozása az Európai Tanács által felállított körvonalak alapján o A nemzeti bíróságok és rendőri erők közötti együttműködés koordinálása bűnügyekben  A Tanács a tagállamokat képviseli, értekezletein egy-egy miniszter képviseli az Unió minden egyes nemzeti kormányát. Az, hogy melyik miniszter ez, a napirenden lévő témáktól függ.  A Tanács összetétele: o Általános Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsa o Gazdasági és Pénzügyi Tanács o Bel- és Igazságügyek o Foglalkoztatási, Szociálpolitikai, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Tanács o Versenyképességi Tanács o Közlekedési, Távközlési és Egészségügyi Tanács o Környezetvédelmi Tanács o Oktatási, Ifjúsági és Kulturális Tanács  Van még: o Európai Tanács: az EU állam- + kormányfőinek rendszeresen tanácskozó testülete; az Unió fejlődéséhez szükséges impulzusokat ad, rögzíti a fejlődés általános politikai célkitűzéseit. Az állam-, ill. kormányfők által egyhangúan hozott politikai döntéseket az Európai Unió Tanácsa önti jogi formába. o Európa Tanács: 1949-ben alakult kormányközi szervezet, fő célja, hogy védelmezze az emberi jogokat. 6) Hogyan változott a szavazatok figyelembevétele a tanácsi döntéshozatalban a kezdetektől napjainkig?  A Tanácsban szavazással születnek a döntések; a legelfogadottabb szavazási eljárás a minőségi többségi szavazás → ahhoz, hogy 1 javaslatot elfogadjon a Tanács, egy meghatározott minimum szavazat szükséges. A 27 tagú Unióban 255 szavazat kell a minősített többséghez (M.o.: 12 szavazat)  Bizonyos területeken, pl. közös kül- és biztonságpolitika, adózás, menedékjog, bevándorlási politika a Tanács egyhangú döntést kell, hogy hozzon.  A Tanács soros elnöki tisztét félévente más-más ország látja el, felelős a Tanács napirendjéért, 6 hónapig elnököl annak ülésein, támogatja a jogi- és politikai döntéseket, tárgyal a tagállamok közötti kompromisszumokról. „Elnökségi 6

EU ismeretek Következtetések” → dokumentum, amely rendszeresen a legfontosabb kérdésekben határozza meg az Unió álláspontját. 7) Hogyan változott és milyen szerepe van az Európai Parlamentnek?  3 alapvető feladat: o Jogszabály elfogadás o Demokratikus felügyelet o Költségvetést felügyelő jog  1979 óta a tagállamok a képviselőket közvetlenül választják 5 évre, a mandátumok száma a tagállamok népességétől függ  Az Európai Parlamentben a képviselők nem országonként, hanem pártonként ülnek a frakciókban. Egyes vélemények szerint ez EP működésének és létének talán ez az egyik legnagyobb érdeme.  Jelenlegi elnöke: Jerzy Buzek. 8) Magyarország hány képviselőt delegál az EP-be?  2004 – 2009: 24  2009 – 2014: 22 9) Milyen szerepe van az Európai Bíróságnak?  Döntő szerepe van a közösségi jog megalkotásában és továbbfejlesztésében. Hatásköre egyrészt kiterjed a hagyományos értelemben vett alkotmánybíráskodásra, amely keretében vizsgálja a másodlagos közösségi jogszabályok érvényességét, alapszerződésekkel való összeegyeztethetőségét.  Másik fontos feladata a közösségi jognak az Európai Közösség egész területén történő egységes és maradéktalan biztosítása  Uniós tagországonként 1, összesen 27 független bíró o Ítélkezik az uniós jog értelmezésével kapcsolatos ügyekben o Biztosítja az uniós jogszabályok egységes alkalmazását az EU egész területén 10) Mi a feladata a Számvevőszéknek?  Felügyeli a Közösség pénzügyeit o Ellenőrzi a költségvetési bevételeket o Felügyeli a kiadások törvényes és szabályos ügymenetét  Transzparencia = átláthatóság  27 független tag o Ellenőrzi az EU pénzgazdálkodását o Minden, uniós forrásokat kezelő személyt, ill. szervezetet pénzügyi ellenőrzésnek vethet alá 11) Melyik intézmény segíti az uniós intézményekben előforduló hivatali visszaélések feltárását?  Európai Ombudsman – védi az Unió polgárait és vállalatait a hivatalos visszaélésekkel szemben 12) Melyek az Unió pénzügyi szervezetei, közülük melyik felelős az euró kibocsátásáért?  Európai Beruházási Bank → az EU beruházási projektjeit finanszírozza  Európai Központi Bank → monetáris politikáért felelős, fő feladata az euró stabilitásának megőrzése; független szerv

7

EU ismeretek 

Európai Beruházási Alap → 1994, kisvállalatok megsegítésére; többségi részvényese a EBB

13) Milyen 2 tanácsadó szervet hoztak létre, melyik a fiatalabb?  Gazdasági és Szociális Bizottság (Római Szerz.) → civil társadalmak érdekképviselete, 344 tag  Régiók Bizottsága (Maastrichti Szerz.) → helyi önkormányzatok érdekképviselete; 344 tag; a helyi önkormányzatok részvételének elősegítése az uniós döntéshozatali folyamatban

V. AZ EU KÖLTSÉGVETÉSE 1) Melyek az Unió költségvetésének általános jellemzői?  Az országok közötti erőforrás-újraelosztási rendszer legfontosabb fóruma  Minden európai állampolgár hozzájárul az EU költségvetéséhez  Jogszabály, amely elfogadását követően jogosultságot teremt a közösségi politikák finanszírozására  A költségvetési keretterv 7 évre készül, a jelenlegi időszak 2007 – 2013  A forrásokat úgy határozzák mg, hogy azok tükrözzék a politikák aktuális prioritását  Minden kiadási előirányzatnak konkrét cél, jogi megalapozottság az alapja  Egységesen euróban számolják el  A költségvetés fejlődése tükrözi az EU felépítésében végbement változásokat  Nagyjából állandó (a bruttó nemzeti jövedelem kb. 1%-a)  2000-től a közösségi költségvetés keretei határozzák meg a közösségi politikák alakulását 2) Milyen bevételi forrásai vannak az EU költségvetésének?  Hagyományos saját források: vámokból származó bevétel; a tagország a beszedett összeg bizonyos %-át visszatarthatja (mértéke 25%); saját források súlya kb. 1%  Általános forgalmi adó alapú befizetés: minden tagállamra azonosan vonatkozó egységes kulcs, 2004-től a tagállamoknak ÁFA alapjuknak 0,5 %-át kell befizetniük; az 1990-es évek második felétől ez már csak a második legjelentősebb bevételi forrás.  GNI forrás: 1988-tól szerepel a közös költségvetés bevételei között. Olyan befizetés, amelyet mindig olyan mértékben vesznek igénybe, amennyire szükség van rá, hogy a kiadásokat fedezze. Lehívási kulcsa évenként változik, viszont adott évben minden tagország számára azonos; a legfontosabb bevételi forrás. 3) Milyen kiadási tételei vannak az EU költségvetésének?  Fenntartható növekedés: a kohézió, jólét megteremtése az EU valamennyi régiójában, valamint a versenyképes, tudásalapú gazdaság. A Strukturális alapokból és a Kohéziós Alapból 35 mrd € támogatást kapnak az EU kevésbé fejlett régiói; 9 mrd € vállalkozó tevékenység és innováció támogatásara + közlekedési és információs hálózatok javítására; 9,4 mrd € kutatásra, oktatásra, energiaügyet és közlekedést érintő területekre  Természeti erőforrások: 36,9 mrd € a mezőgazdaság megreformálására, piacorientált és környezetbarát termelés megvalósítására; 12,4 mrd € a vidékfejlesztés előmozdítására + a környezet védelmére  EU mint globális partner: célja a béke, stabilitás, jólét határainkon túli terjesztése; 1,3 mrd € Horváto.-nak, Macedóniának, Töröko.-nak, Nyugat-Balkánnak intézményfejlesztésre, regionális és határon túli együttműködés kiépítésére, és a helyi emberi erőforrás fejlesztésére. 1,4 mrd € a déli déli és keleti szomszédos országokkal 8

EU ismeretek

 

való együttműködés erősítésére, emberi jogok tiszteletben tartására, fenntartható fejlődés és a jogállamiság megvalósításához Uniós polgárság: célja a szabadság, biztonság, és a jog érvényesülésének biztosítása: külső határain védelme, a bevánmdorlás közös kezelése, közegészségügyi intézményhálózat felállítása, ifjúsági csereprogramok finanszírozása. Igazgatás: minden €-ból 5,5 cent szolgálja az uniós intézmények fenntartását.

VI. MAGYARORSZÁG CSATLAKOZÁSA AZ EURÓPAI UNIÓHOZ 1) Milyen főbb állomásai voltak Magyarország uniós taggá válásának?  1988. aug.: diplomáciai kapcsolat felvétele az Európai Közösségek é Magyarország között. Kereskedelmi és Együttműködési Megállapodást írnak alá  1989: a Vasfüggöny és a berlini fal leomlása; rendszerváltás M.o.-n és a többi középés kelet-európai országban. Létrejön a PHARE program a olt kommunista országok támogatá...