VP beugró - ,,, PDF

Preview

Summary

VÁLLALATI PÉNZÜGYEK I. – BEUGRÓ KÉRDÉSEK1. A cash flow kimutatás helye, fogalma, szerkezete. A működési cash flow fogalma,összeállítása, alapelveiÉves beszámoló részei: - Mérleg - Eredménykimutatás - Kiegészítő melléklet (benne a cash flow kimutatás) - Üzleti jelentés (kötelező elkészíteni, de nem n...

Description

VÁLLALATI PÉNZÜGYEK I. – BEUGRÓ KÉRDÉSEK 1. A cash flow kimutatás helye, fogalma, szerkezete. A működési cash flow fogalma, összeállítása, alapelvei Éves beszámoló részei: • Mérleg • Eredménykimutatás • Kiegészítő melléklet (benne a cash flow kimutatás) • Üzleti jelentés (kötelező elkészíteni, de nem nyilvános) Fogalma: • A cash flow-kimutatás a vállalkozás pénzeszközeiben, adott időszak alatt bekövetkezett változás levezetését tartalmazza, a pénzbeáramlások és kiáramlások szerinti bontásban. • tehát: cash flow=tárgyévi pénzeszköz – előző évi pénzeszköz Szerkezete: I. Működési (operatív): a működéshez szükséges pénzeszközök képződése o elvárt értéke: pozitív II. Befektetési (beruházási): a befektetett eszközök beszerzéséhez és értékesítéséhez kötődik o elvárt értéke: negatív III. Pénzügyi (finanszírozási): finanszírozáshoz kapcsolódó gazdasági események o elvárt értéke: pozitív/negatív IV. Pénzeszközök változása (I+II+III) Tehát: Működési CF + Befektetési CF + Finanszírozási CF = Pénzeszközök változása = tárgyévi pénzeszköz – előző évi pénzeszköz (mérleg) Összeállítása: • Direkt, vagy közvetlen módszer o Pénzmozgások folyamatos ellenőrzése, a gazdadasági események pénzmozgásainak közvetlen megfigyelése és kimutatása ▪ befektetési és pénzügyi (finanszírozási) cash flow • Indirekt módszer o Az eredmény ellentétes előjelű korrigálása azokkal a tételekkel, melyek az eredmény nagyságát befolyásolják, de pénzmozgással nem járnak. ▪ működési cash flow Indirekt módszer Adózott eredmény + értékcsökkenés + értékvesztés és terven felüli értékcsökkenés - értékvesztés visszaírása + céltartalék képzés - céltartalék feloldása +/- befektetett eszközök értékesítése (nyereség -, veszteség +) Bruttó cash flow 1

Indirekt módszer – mérleghez kapcsolódó korrekciós tételek • Eszközök o növekedés ▪ például követelés növekedése o csökkenés + ▪ például követelés csökkenése • Források o növekedése + ▪ például szállítók növekedése o csökkenés ▪ például szállítók csökkenése

2

2. Rövid és hosszú távú fizetőképesség: Likviditási mutatók, és értelmezésük. Tőkeszerkezeti mutatók, hosszú távú fizetőképességi mutatók. Fogalma és általános likviditás: • A likviditási mutatók a vállalkozás rövid távú fizetőképességét mérik. • A mérlegből származnak, így statikus mutatók (adott időpontra vonatkoznak) Mutatói: • általános likviditási mutató • gyors likviditási mutató • azonnali (készpénz szintű) likviditási mutató • nettó forgótőke • biztonsági időszak Likviditási sorrend • A forgóeszközök mindegyik csoportjára teljesül, hogy várhatóan 1 évnél rövidebb ideig vannak a vállalkozás birtokában, de likviditás szempontjából különböznek. • Likviditási sorrend (Milyen gyorsan tehetőek pénzzé?): 1. Pénzeszközök és értékpapír (leginkább likvid) 2. Követelés (közepesen likvid, pénzzé tétele időigényes) 3. Készlet (legkevésbé likvid, leglassabban pénzzé tehető) Likviditás 3 szintje • A likviditási mutatók különböző szintjei alakíthatók ki a forgóeszközök likviditási sorrendjét figyelembe véve o általános likviditás = o gyors likviditás =

•

𝑓𝑜𝑟𝑔ó𝑒𝑠𝑧𝑘ö𝑧−𝑘é𝑠𝑧𝑙𝑒𝑡

𝑟ö𝑣𝑖𝑑 𝑙𝑒𝑗á𝑟𝑎𝑡ú 𝑘ö𝑡𝑒𝑙𝑒𝑧𝑒𝑡𝑡𝑠é𝑔𝑒𝑘

o azonnali likviditás =

• •

𝑓𝑜𝑟𝑔ó𝑒𝑠𝑧𝑘ö𝑧

𝑟ö𝑣𝑖𝑑 𝑙𝑒𝑗á𝑟𝑎𝑡ú 𝑘ö𝑡𝑒𝑙𝑒𝑧𝑒𝑡𝑡é𝑔𝑒𝑘

𝑓𝑜𝑟𝑔ó𝑒𝑠𝑧𝑘ö𝑧−𝑘é𝑠𝑧𝑙𝑒𝑡−𝑘ö𝑣𝑒𝑡𝑒𝑙é𝑠 𝑟ö𝑣𝑖𝑑 𝑙𝑒𝑗á𝑟𝑎𝑡ú 𝑘ö𝑡𝑒𝑙𝑒𝑧𝑒𝑡𝑡𝑠é𝑔𝑒𝑘

A vállalkozás rövid távon (1 éven belül) várható pénzbeáramlásainak és kiáramlásainak aránya. A forgóeszközök azok az eszközök, amik 1 évnél rövidebb ideig vannak a vállalkozás birtokában o Pénzügyi szempontból rövid távon 1 éven belül pénzbevétel várható. A rövid lejáratú kötelezettségek azok a kötelezettségek, amiket a vállalkozásnak 1 éven belül ki kell egyenlítenie o Pénzügyi szempontból rövid távon 1 éven belül pénzkiáramlás várható.

Mikor kedvező a likviditás? • Kedvező értéknek tekinthető, ha: o általános likviditás magasabb mint 1,5 o gyors likviditás magasabb mint 0,8 o azonnali likviditás magasabb mint 0,3 • Tevékenységtől, vállalati jellemzőktől függően az elvárt értékek eltérőek lehetnek.

3

Nettó forgótőke és biztonsági időszak • Nettó forgótőke = forgóeszköz – rövid lejáratú kötelezettségek o A forgóeszköz azon része, amit a vállalkozás hosszú távú forrásokból finanszíroz. •

Biztonsági időszak =

𝑓𝑜𝑟𝑔ó𝑒𝑠𝑧𝑘ö𝑧

á𝑡𝑙𝑎𝑔𝑜𝑠 𝑛𝑎𝑝𝑖 𝑚ű𝑘ö𝑑é𝑠𝑖 𝑘ö𝑙𝑡𝑠é𝑔

A pénzügyi tőkeáttétel fogalma: • A pénzügyi tőkeáttétel mutatók a vállalkozás tőkeszerkezetét (forrásoldalát) vizsgálja. • Az idegen tőke és a saját tőke arányára koncentrál. • A finanszírozók között hogyan oszlik meg a jövedelem. • Idegen tőke és csőd kockázat kapcsolata. A pénzügyi tőkeáttétel mutatói: • Összes eladósodottság • Adósság / saját tőke (tőkefeszültség) • Saját tőke multiplikátor • Hosszú távú adósság • Kamatfedezeti mutató A mutatók értelmezése: • Összes eladósodottság: A vállalkozás eszközeit mekkora arányban finanszírozza idegen forrásokból. összes eladósodottság = •

ö𝑠𝑠𝑧𝑒𝑠 𝑒𝑠𝑧𝑘ö𝑧

Saját tőke multiplikátor: Egységnyi tőkével mekkora eszközállományt mozgat a vállalkozás STM =

•

ö𝑠𝑠𝑧𝑒𝑠 𝑒𝑠𝑧𝑘ö𝑧−𝑠𝑎𝑗á𝑡 𝑡ő𝑘𝑒

ö𝑠𝑠𝑧𝑒𝑠 𝑒𝑠𝑧𝑘ö𝑧 𝑠𝑎𝑗á𝑡 𝑡ő𝑘𝑒

Tőkefeszültség: Hogyan aránylik a saját tőkéhez az idegen tőke. tőkefeszültség =

Kapcsolatok

1

•

STM =

•

1-

•

tőkefeszültség + 1 = STM

1 𝑆𝑇𝑀

𝑎𝑑ó𝑠𝑠á𝑔

𝑠𝑎𝑗á𝑡 𝑡ő𝑘𝑒

1−ö𝑠𝑠𝑧𝑒𝑠 𝑒𝑙𝑎𝑑ó𝑠𝑜𝑑𝑜𝑡𝑡𝑠á𝑔

= összes eladósodottság (ha nő a saját tőke multiplikátor, nő a vállalkozás eladósodottsága)

Hosszútávó adósság • A vállalkozás hosszú távú eladósodottságát mutatja meg. •

ℎ𝑜𝑠𝑠𝑧ú 𝑙𝑒𝑗á𝑟𝑎𝑡ú 𝑘ö𝑡𝑒𝑙𝑒𝑧𝑒𝑡𝑡𝑠é𝑔+𝑙í𝑧𝑖𝑛𝑔 𝑘ö𝑡𝑒𝑙𝑒𝑧𝑒𝑡𝑡𝑠é𝑔

ℎ𝑜𝑠𝑠𝑧ú 𝑙𝑒𝑗á𝑟𝑎𝑡ú 𝑘ö𝑡𝑒𝑙𝑧𝑒𝑡𝑡𝑠é𝑔+𝑙í𝑧𝑖𝑛𝑔 𝑘ö𝑡𝑒𝑙𝑒𝑧𝑒𝑡𝑡𝑠é𝑔+𝑠𝑎𝑗á𝑡 𝑡ő𝑘𝑒

Kamatfedezet • Az idegen tőkével való finanszírozás következménye a vállalkozás kamatkiadásainak növekedése. • A kamatfedezeti mutató megmutatja, hogy a vállalkozás eredménye milyen mértékben fedezi a kamatkiadásokat kamatfedezet =

𝑎𝑑ó𝑧á𝑠 𝑒𝑙ő𝑡𝑡𝑖 𝑒𝑟𝑒𝑑𝑚é𝑛𝑦+𝑘𝑎𝑚𝑎𝑡 𝑓𝑖𝑧𝑒𝑡é𝑠𝑖 𝑘ö𝑡𝑒𝑙𝑒𝑧𝑒𝑡𝑡𝑠é𝑔 𝑘𝑎𝑚𝑎𝑡 𝑓𝑖𝑧𝑒𝑡é𝑠𝑖 𝑘ö𝑡𝑒𝑙𝑒𝑧𝑒𝑡𝑡𝑠é𝑔

4

3. Forgási sebesség mutatók, és értelmezésük. Jövedelmezőségi mutatók, Du Pont összefüggés Forgási sebesség mutatók: (Hatékonysági mutatók) • Értékesítés és adott mérleg tétel viszonya • Eszközkihasználtság, hatékonyság: o Készletek forgási sebessége ▪ Készletezési időszak o Követelések forgási sebessége ▪ Átlagos beszedési időszak (átfutási idő) o Tartozások forgási sebessége ▪ Tartozási időszak • Egyéb forgási sebesség mutatók: o Készpénz forgási sebessége o Nettó forgótőke forgási sebessége o Összes eszköz forgási sebessége Készletek: •

Készlet forgási sebessége =

á𝒓𝒃𝒆𝒗é𝒕𝒆𝒍

á𝒕𝒍𝒂𝒈𝒐𝒔 𝒌é𝒔𝒛𝒍𝒆𝒕á𝒍𝒍𝒐𝒎á𝒏𝒚

o az átlagos készletállományunk hányszor fordul meg az értékesítésben o minél magasabb, annál kedvezőbb o pontosabb értéket ad értékesítés közvetlen költségével számolva

• Készletezési időszak =

365

𝑘é𝑠𝑧𝑙𝑒𝑡 𝑓𝑜𝑟𝑔á𝑠𝑖 𝑠𝑒𝑏𝑒𝑠𝑠é𝑔𝑒

o átlagosan hány napig van a készlet a vállalkozás birtokában o minél alacsonyabb, annál kedvezőbb • Készletek forgási sebessége értékesítés közvetlen költsége alapján o Az árbevétel alapján számolt forgási sebesség jellemzően felülbecsli a forgási sebességet, mivel az árbevétel az értékesített készlet értéke felett a profitot is tartalmazza (fedezeti összeg) o Amennyiben elérhető a forgalmi költség eljárással készült eredménykimutatás, az értékesítés közvetlen költsége pontosabb értéket ad. o készletek forgási sebessége =

Követelések (vevők): •

Követelés forgási sebesség =

é𝑟𝑡é𝑘𝑒𝑠í𝑡é𝑠 𝑘ö𝑧𝑣𝑒𝑡𝑙𝑒𝑛 𝑘ö𝑙𝑡𝑠é𝑔𝑒 á𝑡𝑙𝑎𝑔𝑜𝑠 𝑘é𝑠𝑧𝑙𝑒𝑡á𝑙𝑙𝑜𝑚á𝑛𝑦

á𝒓𝒃𝒆𝒗é𝒕𝒆𝒍

á𝒕𝒍𝒂𝒈𝒐𝒔 𝒗𝒆𝒗ő𝒌

o az átlagos vevőállományunk hányszor fordul meg az értékesítésben o minél magasabb, annál kedvezőbb •

•

Beszedési időszak =

365

𝑘ö𝑣𝑒𝑡𝑒𝑙é𝑠 𝑓𝑜𝑟𝑔á𝑠𝑖 𝑠𝑒𝑏𝑒𝑠𝑠é𝑔𝑒

o átlagosan hány napig tart, míg a vevőink fizetnek értékesítés után o minél alacsonyabb annál kedvezőbb Követelés forgási sebessége – hitelben történő értékesítés o Amennyiben elérhető az adat, pontosabb értéket kaphatunk, ha a hitelben történt értékesítés árbevétele alapján számoljuk a követelések forgási sebességét. (Készpénzes értékesítés esetén nem merül fel követelés.) o Az árbevétel alapján számolt forgási sebesség, felül becsülheti a forgási sebességet. (Minél nagyobb a készpénzes értékesítés, annál jobban felülbecsli.) 5

o követelések forgási sebessége = Tartozások: •

Tartozások forgási sebessége =

ℎ𝑖𝑡𝑒𝑙𝑏𝑒𝑙𝑖 é𝑟𝑡é𝑘𝑒𝑠í𝑡é𝑠 á𝑡𝑙𝑎𝑔𝑜𝑠 𝑣𝑒𝑣ő𝑘

á𝒓𝒃𝒆𝒗é𝒕𝒆𝒍

á𝒕𝒍𝒂𝒈𝒐𝒔 𝒔𝒛á𝒍𝒍Í𝒕ó𝒌

o az átlagos „szállítók” hányszor fordul meg az értékesítésben o minél alacsonyabb annál kedvezőbb o pontosabb értéket ad, ha az értékesítés közvetlen költségével számolunk •

Tartozási időszak =

365

𝑡𝑎𝑟𝑡𝑜𝑧á𝑠𝑜𝑘 𝑓𝑜𝑟𝑔á𝑠𝑖 𝑠𝑒𝑏𝑒𝑠𝑠é𝑔𝑒

o átlagosan hány napig tartozunk szállítóink felé o minél magasabb annál kedvezőbb • Tartozások forgási sebessége értékesítés közvetlen költsége alapján: o A tartozások az értékesítés során szintén az értékesítés közvetlen költségeiben fordulnak meg o Érvelés azonos a készletek forgási sebessége esetén tárgyaltakkal o Amennyiben elérhető a forgalmi költség eljárással készült eredménykimutatás, az értékesítés közvetlen költsége pontosabb értéket ad. Jövedelmezőségi mutatók: • Árbevétel arányos jövedelem (ROS) • Eszközök hozama (ROA) • Saját tőke hozama (ROE) ROS (Árbevétel arányos jövedelem): • Return on Sales • az árbevétel hány %-a marad meg a vállalkozásnak profitként • függ a vállalkozás hozam-ráfordítás arányától • alacsony marginális jövedelem, ha a vállalat nem állít elő elegendő bevételt a költségeihez viszonyítva • • •

𝑹𝑶𝑺 =

𝒂𝒅ó𝒛𝒐𝒕𝒕 𝒆𝒓𝒆𝒅𝒎é𝒏𝒚 á𝒓𝒃𝒆𝒗é𝒕𝒆𝒍

meghatározhatjuk a különböző eredménykategóriák szerint, így pontosabb képet kaphatunk arról, hogy a bevételek és a ráfordítások milyen tevékenységből keletkeztek ÜTE alapján: o A vállalkozás alaptevékenysége során az árbevétel mekkora részét képes profitként realizálni o Az ÜTE és az adózott eredmény alapján meghatározott ROS információt biztosít a pézügyi műveletek hatásáról o Jellemző tétel a kamatráfordítás, ami a két szint közötti különbözetet indokolhatja

ROA (Eszközök hozama): • Return of Assets • az eszközök jövedelemtermelő-képességét méri, a vállalkozás képes-e kielégítő mértékű eredményt elérni az összes eszközre vonatkoztatva • függ az eszköz profiljától (pl.: túl sok hozamot nem termelő eszköz birtoklása (követelés, pénzeszköz) rontja az eszközök átlagos jövedelemtermelő-képességét) •

𝑹𝑶𝑨 =

𝒂𝒅ó𝒛𝒐𝒕𝒕 𝒆𝒓𝒆𝒅𝒎é𝒏𝒚 ö𝒔𝒔𝒛𝒆𝒔 𝒆𝒔𝒛𝒌ö𝒛

ROE (Saját tőke hozama): • Return on Equity • a tulajdonosok a befektetett tőkéjükön hány %-os hozamot érhetnek el • megmutatja, hogy mennyire eredményes a tulajdonosi tőke felhasználása 6

•

𝑹𝑶𝑬 =

𝒂𝒅ó𝒛𝒐𝒕𝒕 𝒆𝒓𝒆𝒅𝒎é𝒏𝒚 𝒔𝒂𝒋á𝒕 𝒕ő𝒌𝒆

Du Pont mutatórendszer:

7

4. Cash flow alapú mutatók. Piaci érték mutatók A cash flow alapú mutatók: • A vállalkozás gazdálkodásának egyes területeit pénzáramlás szempontjából közelíti meg. 1. Cash flow-forgalom ráta 2. Dinamikus likviditási fok 3. Dinamikus eladósodási fok 4. Adósságtörlesztési erő 5. Kamatfedezet 6. Növekedési lehetőség 7. Eszközök pénzhozama (CROA) Dinamikus likviditási fok: • Működési cash flow arány • A jelenlegi működési CF, vagy finanszírozási erő hány %-át fedezi a rövid kötelezettség állományának. 𝒎ű𝒌ö𝒅é𝒔𝒊 𝑪𝑭 • Dinamikus likviditási fok = 𝒓ö𝒗𝒊𝒅 𝒍𝒆𝒋á 𝒓𝒂𝒕ú 𝒌ö𝒕𝒆𝒍𝒆𝒛𝒆𝒕𝒕𝒔é𝒈 Dinamikus eladósodás és adósságtörlesztési erő •

Dinamikus eladósodottság =

𝒎ű𝒌ö𝒅é𝒔𝒊 𝑪𝑭

𝒓ö𝒗𝒊𝒅 𝒍𝒆𝒋á𝒓𝒂𝒕ú 𝒌ö𝒕𝒆𝒍𝒆𝒛𝒆𝒕𝒕𝒔é𝒈𝒆𝒌+𝒉𝒐𝒔𝒔𝒛ú 𝒍𝒆𝒋á 𝒓𝒂𝒕ú 𝒌ö𝒕𝒆𝒍𝒆𝒛𝒆𝒕𝒕𝒔é𝒈𝒆𝒌

o Mekkora arányban fedezi a működési pénzáramunk a teljes adósságállományunkat. •

Adósságtörlesztési erő =

𝒓ö𝒗𝒊𝒅 𝒍𝒆𝒋á𝒓𝒂𝒕ú 𝒌ö𝒕𝒆𝒍𝒆𝒛𝒆𝒕𝒕𝒔é𝒈𝒆𝒌+𝒉𝒐𝒔𝒔𝒛ú 𝒍𝒆𝒋á𝒓𝒂𝒕ú 𝒌ö𝒕𝒆𝒍𝒆𝒛𝒆𝒕𝒕𝒔é𝒈𝒆𝒌 𝒎ű𝒌ö𝒅é𝒔𝒊 𝑪𝑭

o Hány év alatt tudnánk a működési CF-val visszafizetni az adósságunkat. Kamat pénzfedezete: • pénzáramlás szemléletű kamatfedezet

o

𝒎ű𝒌ö𝒅é𝒔𝒊 𝑪𝑭+𝒌𝒂𝒎𝒂𝒕 𝒇𝒊𝒛𝒆𝒕é𝒔𝒊 𝒌ö𝒕𝒆𝒍𝒆𝒛𝒆𝒕𝒕𝒔é𝒈 𝒌𝒂𝒎𝒂𝒕 𝒇𝒊𝒛𝒆𝒕é𝒔𝒊 𝒌ö𝒕𝒆𝒍𝒆𝒛𝒆𝒕𝒕𝒔é𝒈

• a vállalkozás működéséből származó pénzáramok hányszorosan fedezik a kamatkiadásokat • magas értéke stabil gazdálkodásra utal Pénzhozam mutatók (cash return ratio): • A jövedelmezőségi mutatók pénzáramlás szemléletű megfelelői. • CROS (cash flow termelő képesség) o Az árbevétel hány %-át képes a vállalkozás tényleges pénzbevételként realizálni. o •

CROA (növekedési lehetőség) o Az eszközök hány %-os pénzhozamot képesek generálni. o

•

𝒎ű𝒌ö𝒅é𝒔𝒊 𝑪𝑭 á𝒓𝒃𝒆𝒗é𝒕𝒆𝒍

𝒎ű𝒌ö𝒅é𝒔𝒊 𝑪𝑭 ö𝒔𝒔𝒛𝒆𝒔 𝒆𝒔𝒛𝒌ö𝒛

CROE o A saját tőkén hány %os pénzhozamos képesek elérni. o

𝒎ű𝒌ö𝒅é𝒔𝒊 𝑪𝑭 𝒔𝒂𝒋á𝒕 𝒕ő𝒌𝒆

Piaci érték mutatók: • Nyilvánosan működő részvénytársaságok esetén a piaci kereskedésből származó információkat mutatják. 8

•

Részvényenkénti eredmény (EPS): o Earnings per share o Megmutatja, hogy egy részvényre mekkora adózott eredmény jut o 𝑬𝑷𝑺 =

•

•

𝒂𝒅ó𝒛𝒐𝒕𝒕 𝒆𝒓𝒆𝒅𝒎é𝒏𝒚

𝒌𝒊𝒃𝒐𝒄𝒔á𝒕𝒐𝒕𝒕 𝒓é𝒔𝒛𝒗é𝒏𝒚𝒆𝒌 𝒔𝒛á𝒎𝒂

P/E : o A befektetők egy egységnyi nyereség hányszorosát hajlandók kifizetni a részvényért o erős növekedési potenciál esetén -> magas o kockázatos vállalkozás esetén -> alacsony 𝑷 𝒓é𝒔𝒛𝒗é𝒏𝒚 𝒑𝒊𝒂𝒄𝒊 á𝒓𝒂 o 𝑬= 𝑬𝑷𝑺 ▪ abszolút értéke kevéssé informatív, iparági összehasonlítás esetén alkalmazható Osztalékfizetési és visszaforgatási ráta: o Osztalékfizetési ráta (jele: d) ▪ Megmutatja, hogy adózott eredményének mekkora részét fizeti ki a vállalkozás osztalék formájában. 𝒐𝒔𝒛𝒕𝒂𝒍é𝒌 ▪ 𝒅= 𝒂𝒅ó𝒛𝒐𝒕𝒕 𝒆𝒓𝒆𝒅𝒎é𝒏𝒚

o Visszaforgatási ráta ▪ Megmutatja, hogy adózott eredményének mekkora részével refinanszírozza magát a vállalkozás. ▪

•

𝟏−𝒅 =

𝒂𝒅ó𝒛𝒐𝒕𝒕 𝒆𝒓𝒆𝒅𝒎é𝒏𝒚−𝒐𝒔𝒛𝒕𝒂𝒍é𝒌 𝒂𝒅ó𝒛𝒐𝒕𝒕 𝒆𝒓𝒆𝒅𝒎é𝒏𝒚

Piaci érték/könyv szerinti érték mutató: o Piaci érték: részvény piaci ára o Könyv szerinti érték: ▪ a saját tőke mérleg-értékének egy részvényre vetített nagysága ▪

𝒔𝒂𝒋á𝒕 𝒕ő𝒌𝒆 𝒎é𝒓𝒍𝒆𝒈𝒃𝒆𝒍𝒊 é𝒓𝒕é𝒌𝒆

𝒌𝒊𝒃𝒐𝒄𝒔á𝒕𝒐𝒕𝒕 𝒓é𝒔𝒛𝒗é𝒏𝒚𝒆𝒌 𝒔𝒛á𝒎𝒂

o Piaci érték/könyv szerinti érték = •

•

𝒓é𝒔𝒛𝒗é𝒏𝒚 𝒑𝒊𝒂𝒄𝒊 á𝒓𝒂

𝒓é𝒔𝒛𝒗é𝒏𝒚 𝒌ö𝒏𝒚𝒗 𝒔𝒛𝒆𝒓𝒊𝒏𝒕𝒊 é𝒓𝒕é𝒌

Piaci kapitalizáció: o A vállalkozás kibocsátott részvényeinek a piaci értékét jelöli. (A vállalkozás saját tőkéjének piaci értéke.) o piaci kapitalizáció (E) = részvények száma * részvények piaci ára o Piaci érték vs. könyv szerinti érték: ▪ saját tőke könyv szerinti értéke: • bekerülési érték koncepció • csak múltbéli eseményeken alapul ▪ saját tőke piaci értéke: • kereskedés, összes piaci információ • jövőre vonatkozó várakozások is beépülnek az árba Vállalati érték (Enterprise Value): o A vállalati érték (EV) a vállalkozó piaci értékét adja meg. o EV = E + D – pénzeszközök o EV: vállalati érték o E: saját tőke piaci értéke (piaci kapitalizáció) o D: adósság piaci értéke

9

5. Forgótőke menedzsment: PC, MC BEVEZETŐ A forgóeszközök körforgásának az a jellegzetessége, hogy ciklus során a lekötött forgóeszközök mennyisége is és összetétele is nagyon változó. Egy fejlődő, növekvő vállalkozás zavartalan működéséhez szükséges eszközök állománya két csoportba sorolhatók: • •

a befektetett eszközök és a tartósan lekötött forgóeszközök állománya, aminek nagysága hosszú távon (rendszerint) növekvő tendenciát követ; az átmenetileg szükséges folyó forgóeszközökre, amely állománynak a nagysága részben bizonyos szabályszerűséggel (ciklikusan) követi a trendet, másik részben pedig kiszámíthatatlanul fluktuál.

1.Forgótőke: A vállalati forgótőke a folyó eszközökbe irányuló beruházást jeleni (amelyeket a vállalat egy éven belül készpénzé tud váltani: pl. készpénz, a piacképes értékpapír, a kintlevőség és a készlet. A nettó forgótőke = forgóeszközök – rövid lejáratú kötelezettségek A vállalati nettó forgótőkével való gazdálkodás a vállalati likviditás biztosításának is eszköze. A forgótőkegazdálkodás egyrészt a folyó eszközökbe irányuló beruházások menedzselését, másrészt a rövid lejáratú forrásokkal történő gazdálkodást jelenti. 2.Menedzselés kérdései• •

Rövid vagy hosszú lejáratú kölcsön (kockázat-megtérülés kérdése) Minél inkább rövid lejáratú kölcsönökre támaszkodnak, annál mérsékeltebb a likviditás. DE kevésbé költséges, mint a hosszú lejáratú, valamint rugalmas eszköz is.

Folyó kötelezettségek előnyei • • •

rugalmasak, igazodnak a változáskhoz szezonalitáshoz is igazodik (pl egy évben csak 3 hónapig nincs pénzem és akkorra veszek csak fel) alacsonyabb a kamat a rövid lejáratú kölcsönre

Hátrány • •

likviditás ügyileg nagyobb kockázatnak teszi ki a vállalatot -> fizetési kondíciók romolhatnak kamatkiadás bizonytalansága (évente változó összeg)

3.Forgótőke szükséges szintje Irányadó elv- FEDEZETI ELV-lejárat szerinti illesztés. A fedezeti elv egy eszköz pénzáram-generáló jellemzőit illeszti az eszköz megszerzéséhez szükséges finanszírozási források lejáratával. Ez azt jelenti, hogy a készletek szezonális növekedését rövid lejáratú kölcsönnel kell finanszírozni. Szolíd finanszírozási stratégia: ebben az esetben a források lejárata tökéletes összhangban van az eszközök megtérülésével Konzervatív stratégia: az eszközök nagyobb hányadát finanszírozzák tartós forrásokkal, mint amekkorát az eszközök megtérülési struktúrája megkövetelne Következmény: •

lecsökken időnként átmenetileg a forgóeszköz-állomány 10

• •

így többletforráshoz jutnak ezt be is fektethetik rövid távra (hitelezői pozíció)

Agresszív finanszírozási stratégia: alacsonyabb szintet képviselnek a hosszú lejáratú források, mint amekkorát az eszközök megtérülési ideje megkívánna (tartósan lekötött forgóeszközök egy részével szemben is rövid lejáratú források állnak) • • •

legolcsóbb kockázatos, csődveszélybe kerülhet sok cég nem fordít kellő figyelmet a megfelelő stratégia kiválasztására, hanem spontán finanszíroz, ez sokszor hasonlít ehhez az agresszív stratégiához

Működési ciklus (alapanyag beszerzésétől a készterméken át a pénzügyi realizációig) forgóeszközök folyamatos formaváltozáson mennek keresztül a termelési folyamat során Két része van • •

Készletezési időszak (amit átlagosan a készletek eltöltenek a vállalkozásnál, VAGY az alapanyag érkezésétől a késztermék értékesítéséig terjedő időszak) Beszedési időszak (ameddig a követeléseink átlagosan fennállnak VAGY a késztermék értékesítésétől pü-i rendezéséig)

CÉL: minél rövidebb időszakok Pénzciklus (az alapanyag kifizetésétől a késztermék ellenértékének kifizetéséig terjed) Meghatározása: működési ciklusból kivonjuk a tartozási időszakot (van már alapanyagunk, de nem fizettük még ki), ez az az időszak, ami alatt finanszíroznunk kell a forgóeszközeinket. CÉL: minél rövidebb legyen (akár későbbi fizetés a szállítóknak)

11

6. Fedezetszámítás: fedezeti mennyiség, fedezeti ár Fedezetelemzés – fedezeti pont • Fogalma o A fedezeti pont azt az értékesített termékmennyiséget jelzi, amely mellett az árbevétel éppen fedezi a költségeket, tehát sem nyeresége, sem vesztesége nem keletkezik a vállalkozásnak. • Röviden o Az az értékesített termékmennyiség, ahol a vállalkozás Üzemi és üzleti tevékenységének eredménye (működési eredménye) 0. Értékesített termékmennyiség • A költségeink csak akkor kerülnek fedezésre, amennyiben a termék értékesítésre is kerül, azaz nem az előállított termékmennyiség számít. • Összköltség eljárás o saját termelésű készletek állományváltozás nő (bevétel), ezzel azonos mértékben növekednek a költségnemet (ráfordítások), így az eredmény 0. • Fogalmi költség: o A mérlegben előállítási költségen kimutatásra kerülnek az előállított készletek, ugyanakkor az eredménykimutatásban nem jel...