VP tételek - ,,, PDF

Preview

Summary

1. Beruházás értékelés: NPV módszer, PI módszer, eltérő élettartamúberuházások értékelése (pótlási lánc, ekvivalens éves annuitások)Beruházások fogalmi megközelítése: - Beruházások esetében reáleszközökbe történő pénzkiadásokról beszélünk o Tőkekiadás: azok a pénzkiadások, amelyek révén a vállalat h...

Description

1. Beruházás értékelés: NPV módszer, PI módszer, eltérő élettartamú beruházások értékelése (pótlási lánc, ekvivalens éves annuitások) Beruházások fogalmi megközelítése: • Beruházások esetében reáleszközökbe történő pénzkiadásokról beszélünk o Tőkekiadás: azok a pénzkiadások, amelyek révén a vállalat hosszú élettartamú befektetett eszközökhöz jut o Beruházás: azok a tőkekiadások, amelyeket a vállalat tárgyi eszközök beszerzésére, létesítésére fordít Beruházások jellemzői: • Jelentős kezdeti pénzkiáramlással járnak • Kiválasztásuk és megvalósításuk is jelentős szakértelmet igényel o A beruházás sikere függ a menedzsment tudása. • Illikvidek: o Míg a pénzügyi termékek piaca likvid és kvázi azonnal értékesíthetjük az értékpapírokat, addig a reáleszközök csak nagyon költségesen vagy egyáltalán nem. • A pénzbeáramlások csak a jövőben merülnek fel o Értékelés során számításba kell venni a pénzidőértékét. o A beruházások mindig kockázatot rejtenek magukban • Visszafordíthatatlanok: megszüntetése, leszerelése nagyon költséges • Hatással lehetnek más beruházásokra, vállalati tevékenységekre o elvehetik korábbi termékek piacát: termékkannibalizmus o erősíthetik más beruházások piacát: kiegészítő termékek o kölcsönösen kizárhatják egymást Beruházások célja: vállalati értékek maximalizálása • olyan projektek kiválasztása és megvalósítása, aminek következtében a vállalat bevételei növekednek, költségei csökkennek • kivétel: jogszabály miatt kötelező beruházás pl: káros anyag emisszió csökk, munkabiztonság Beruházás értékteremtése: • igazi értékteremtésre akkor kerül sor, amennyiben a vállalkozás a tőkeköltségét meghaladó hozamokra képes szert tenni. Számításkor a súlyozott átlagos tőkeköltséget vesszük alapul, mivel elvárt hozam Döntési módszerek: • Nem diszkontáló módszerek (Megtérülési idő MT, Számviteli profitráta SZP) • Diszkontáló módszerek (Diszkontált megtérülési idő DMT, Nettó jelenérték NPV, Belső megtérülési ráta IRR, Jövedelmezőségi index PI) Nettó jelenérték (NPV): • beruházásból származó pénzbeáramlások jelenértékének és pénzkiáramlások jelenértékének különbözete. • Mivel eltérő időpontból felmerülő pénzáramokat nem adhatunk össze, ezért hozzuk a pénzáramokat azonos időpontra, azaz számítsuk ki jelenértéküket. A jelenértékek már egy időpontról vonatkoznak, így azok összeadhatóak. N-ik évig pénzárámlások jelenértékeit összeadjuk. • A módszer nevében a nettó kifejezés arra utal, hogy a fenti pénzárámlásokból kivonva a beruházás jelenben felmerülő kezdeti költségét kapjuk a beruházás értékét. • Számítása: 1

• • •

o r: elvárt hozamráta o C0: kezdetim beruházás összege Megmutatja mekkora értéket teremt a beruházás. o NPV > 0 o ebben az esetben a projekt pénzárámlásainak jelenértéke felülmúlja a kezdeti tőkekiadást. előny: pénzáramlás alapú, figyelembe veszi a kockázatokat, additív, megmutatja mennyivel növeli a projekt a vállalat értékét hátrány: gyakorlati alkalmazása bonyolult lehet

Jövedelmezőségi index (PI): • megmutatja, hogy a befektetés kezdeti kiadása jelenértéken számolva hányszorosan térül meg a befektetési idő alatt

• • •

PI > 1 előnyei: pénzáramlás alapú, figyelembe veszi a kockázatokat, megmutatja, hogy növeli-e a projekt a vállalat értékét, hasznos mutató rangsoroláskor • hátrány: gyakorlati alkalmazása bonyolult lehet, rosszul rangsorolhat • PI problémák o nem additív o előfordulhat, hogy rosszul rangsorol PI problémák: • Nem additív o Míg az NPV additív addig a PI nem. o Ha PI (A) > PI (B)., és mindkettő értéke nagyobb, mint 1. Akkor még nem biztos hogy A projekt feltétlenül jobb mint B projekt. o Ki kell számolni a különbség projekt (A-B) PI-jét, s ha az nagyobb mint 1, akkor A jobb mint aB

Diszkontál MT 2

Projektek összehasonlítása: • Azonos élettartamú projektek összehasonlítása o Döntés NPV szabály alapján: ▪ egymást kölcsönösen kizáró projektek esetén NPV alapján a magasabb nettó jelenértékűt valósítjuk meg, mivel nagyobb mértékben növeli a vállalat értékét (jól rangsorol) o Döntés PI alapján: ▪ kölcsönösen kizáró projekteknél a magasabb PI kedvezőbb, eltérő befektetési méret esetén nem; korlátozott források esetén a PI rangsor alapján választhatjuk ki a legjobb befektetést o Döntés IRR alapján: ▪ Csak az IRR-ek összevetése alapján félrevezethető lehet, pénzáramok időbeli lefutásától függ ▪ Annak a projektnek, aminek magasabb az IRR-je, nem biztos hogy magasabb lesz az NPV-je. o Döntés keresztráta (IRRk): ▪ az a diszkontráta, ahol a 2 projekt nettó jelenértéke egyenlő ▪ ha r > IRRK - > magasabb IRR-rel rendelkező projektet választjuk ▪ ha r < IRRK - > kisebb IRR-rel rendelkező projektet választjuk ▪ keresztráta nem értelmezhető ha az egyik projekt egyértelműen jobb Eltérő élettartamú projektek összehasonlítása o Pótlási lánc módszere: ▪ eltérő élettartamú beruházásokat azonos élettartamú projektekké kell alakítani ▪ azt feltételezzük, hogy a rövidebb futamidejű projektet a futamidő végén megismételjük. ▪ Azt a projektet választjuk, ahol magasabb az NPV. ▪ Pótlási lánc alkalmazhatósága: 1. Azt feltételezzük, hogy a beruházás vége után a projekt megismételhető. 2. Nem alkalmazható egyszer megvalósítható beruházások esetében o Ekvivalens annuitások módszere: ▪ kölcsönösen egymást kizáró projekteknél alkalmazzuk. ▪ A módszer megmutatja, hogy éves szinten átlagosan mekkora pénzáramlást generál a projekt ▪ A projekt NPV-jét annuitássá alakítjuk át. ▪ Azt választjuk, ahol magasabbak éves szinten az átlagos pénzáramlásai ▪ lépései: 1. NPV kiszámítás 2. NPV-t az annuitás jelenértékének tekintjük NPV=PVAN 3. a projekt tényleges időtartamát alkalmazva határozzuk meg azt az éves pénzáramot, ami =NPV

3

2. Beruházás értékelés: IRR módszer, nem diszkontáló módszerek Döntési módszerek: • Diszkontáló módszerek • Nem diszkontáló módszerek o Megtérülési idő o Számviteli profitráta Megtérülési idő (MT): • megmutatja hány év alatt éri el a várható összes nettó pénzáram a kezdeti befektetés összegét tényleges megtérülési idő < maximálisan elvárt megtérülési idő ▪ előny: egyszerű számítás, gyors megtérülést biztosító projekteket preferálja ▪ hátrány: nem számol a pénz időértékével, a megtérülési időt követő pénzáramokat nem veszi figyelembe, önkényes döntési kritérium • Számítása:

MT: megtérülési idő n: utolsó év, ahol a kumulált pénzáramlások értéke negatív : a pénzáramlások értéke az n időszakik : kezdeti kiadás Számviteli profitráta (SZP): • Számítása: Átlagos (ÁCS és ad.u.) várható profit / Beruházás könyv szerinti értéke ▪ számviteli profitráta > elvárt hozam ▪ előny: számítás egyszerű számviteli adatok alapján (ROA) ▪ hátrány: nem számol a pénz időértékével, jövedelem és nem pénzáramlás alapú • Számítás

SZP: számviteli profitráta n: beruházás élettartama AE: beruházásból származó adózott eredmény Co: beruházás költsége Belső megtérülési ráta (IRR): 4

• az a diszkontráta, amely mellett NPV=0 • azt feltételezi, hogy az NPV az r-nek egyenletesen csökkenő függvénye • Elfogadása: r < IRR • előny: pénzáramlás alapú, figyelembe veszi a kockázatokat, megmutatja mennyivel növeli a projekt a vállalat értékét • hátrány: gyakorlati alkalmazása bonyolult lehet, rosszul rangsorolhat, nem mindig egyértelmű, a pénzáramok IRR-en történő újra befektetését feltételezi Elfogadás IRR alapján: • Ha az IRR magasabb, mint az elvárt hozam (IRR>r) akkor elfogadjuk a beruházást, mert a projekt NPV-je pozitív • Az IRR>r azt jelenti, hogy a projekt magasabb megtérülést eredményez, mint amennyit elvárunk. IRR számítás lineáris interpolációval • Az IRR számítógépes támogatás nélkül lineáris interpolációval számolható. • Lineáris interpolációs az IRR esetén: o fokozatosan közelítjük azt a diszkontrátát, ahol NPV=0 o kiválasztunk egy diszkontrátát, ahol feltesszük, hogy az NPV negatív, valamit egyet, ahol pozitív o a diszkontráták fokozatos közelítésével becsüljük meg az IRR-t o képlet:

rA: alsó diszkontráta (alacsony) rF: felső diszkontráta (magas) NPVA: alsó diszkontrátával számolt NPV NPVF: felső diszkontrátával számolt NPV IRR problémák: • nem konvencionális pénzáramlások (- + + -; - - -; - - + ) esetén nem egyértelműen meghatározható o A beruházás pénzáramlás konvencionális, ha egy kezdeti pénzkiárámlást követően pénzbeáramlások keletkeznek. o Konvencionális pénzárámlás esetén teljesül, hogy az NPV csökken az IRR nő. o Nem konvencionális pénzáram: ▪ leszerelési költség a beruházás végén - ++++▪ bevételt nem termelő beruházás (szennyezés csökkentése): ----▪ váltakozó előjelű pénzáramok - - ++ • Ahány alkalommal előjelet vált a pénzáramlás, annyi IRR lehet, tehát 1 projekthez akár több IRR is tartozhat. • Annyi IRR tartozhat maximálisan egy projekthez, ahányszor előjelet vált o Egy bevételt nem termelő beruházás végig negatív • Az IRR felülbecsülheti a megtérülést • Az IRR számítás során azt feltételezzük, hogy a pénzáramlásokat IRR hozam mellett újra betudjuk fektetni.

5

Döntés IRR alapján: • Csak az IRR-ek összevetése alapján félrevezethető lehet két projekt összehasonlítása! • Pénzáramok időbeli lefutásától függ o Az IRR preferálja azokat a beruházásokat, amiknek a kezdeti időszakban magasabbak a pénzáramlásai. • Annak a projektnek, aminek magasabb az IRR-je, nem biztos hogy magasabb lesz az NPV-je. Módosított belső megtérülési ráta (MIRR): • IRR azon hibáit igyekszik kiküszöbölni, o Nem konvencionális pénzáram esetén nem egyértelmű o Az IRR-en való újra befektetés feltételezése túlbecsülheti a hozamokat • Előnye az IRR-el szemben, hogy egyértelműbb döntést eredményez • Hátránya az IRR-el szemben, hogy nem tekinthető tényleges megtérülési rátának a WACC-on történő PV és FV számítás miatt.

6

3. A kötvény és jellemzői, értékelése, kötvények hozammutatói Kötvény • olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, ahol a kibocsátó arra törekszik, hogy a kötvényben megjelölt pénzösszeget a kötvény tulajdonosának a megjelölt időben, meghatározott kamattal teljesíti. • Külső, idegen tőke jellegű finanszírozás Kötvények típusai • hozam szerint: fix/változó kamatozású, örökjáradék kötvény, elemi kötvény • kockázat szerint: visszahívható, visszaváltható, meghosszabbítható, előresorolt, hátrasorolt, átváltható, zálogjoggal fedezett, fedezetlen, bóvli Jellemzői • Névérték • Kamatszelvény • Diszkont és prémium • Lejárat • Elméleti árfolyam (gazdasági/belső érték) • Aktuális piaci ár • Alul és túlértékelt kötvény • Kötvény minősítés Névérték (face vagy par value) • az az összeg, amelyet a kibocsátó a hitelezőtől kölcsön kapott, és legkésőbb a lejáratkor köteles visszafizetni • A hitelviszony tőkerészét testesíti meg. (A kamatszelvény a névérték százalékában határozódik meg.) • Az aktuális árfolyamot gyakran a névérték %-ban határozzák meg Kamatszelvény (kupon) • A kamatszelvény testesíti meg a rendszeres időközönként felmerülő kamatot, amire a kötvény jogosít. • A kötvény lehet: ▪ kamatszelvény nélküli (elemi vagy zéró-kupon) • ezek a kötvény lejáratig nem fizetnek kamatot ▪ fix kamatozású kamatszelvényes kötvény: • a kötvény rendszeres a névérték %-ban azonos nagyságú kamatot fizet. • kamatszelvényt a kötvény névleges kamatrátája határozza meg (névérték * névleges kamatláb) ▪ változó kamatozású kötvény • a kötvény kamata egy irányadó kamatráta függvényében változik. Lejárat • A kötvény lejárata az az időpont, amikor névérték egészében visszafizetésre kerül. • A rövidebb (3-5 év) futamidejű kötvények névértékét általában egy összegben fizetik vissza, lejáratkor. • A hosszú lejáratú (10-30 év) nyílt kibocsátású kötvények névértékét általában egy bizonyos türelmi idő után, egyenlő részletekben, azonos időközönként törlesztik. • Speciális típus az örökjáradék kötvény (konzol) aminek nincs lejárata Piaci vs. elméleti árfolyam • A körvény elméleti árfolyama: a jövőbeli pénzáramlások (kamat-és névérték) jelenértéke. 7

•

o Belső értékként is hivatkozunk rá. Piaci árfolyam: az az ár, amelyen a kötvénnyel másodlagos piacokon kereskednek.

Alul és túlértékelt kötvény • A kötvény elméleti árfolyama és piaci árát összevetve dönthetjük el, hogy a kötvény alul vagy túlértékelt. • Alul értékelt o piaci ár < elméleti árfolyam o Ekkor érdemes megvásárolni az értékpapírt, mivel azt várjuk, hogy növekedni fog az ára • Túlértékelt o piaci ár > elméleti árfolyam o Ekkor nem érdemes megvásárolni az értékpapírt, mivel azt várjuk, hogy csökkeni fog az ára. Prémium, par és diszkont • Diszkont kötvény: o névérték alatt kereskedhető a piacon o a kötvény névleges kamata alacsonyabb, mint az elvárt hozam • Prémium kötvény: o névérték felett kereskedhető a piacon o a kötvény névleges kamata magasabb, mint az elvárt hozam • Par kötvény o A kötvény névértéken lehet kereskedni o a névleges kamat megegyezik az elvárt hozammal. A kötvény minősítése • A kötvény jövőbeni kockázatosságát mutatja • Nemzetközi hitelminősítő cégek: Moody’s • Elvárt hozam meghatározása során fontos szereppel bír a nemzetközi minősítők kockázati besorolása • Rossz besorolás - > magasabb kockázati prémium - > magasabb elvárt hozam - > magasabb adósságfinanszírozási terhek Elvárt hozam • Az a hozam, amit a kockázat alapján a piac elvár a kötvénytől • A gazdesági érték meghatározása során az elvárt hozammal diszkontáljuk a kötvény pénzáramait • r = referenciahozam + spread (állampapírhozam + kockázati prémium) Kötvényértékelés alapelve: • A kötvényeket a belőlük származó pénzáramlások és kockázatuk alapján értékeljük. • A belső/gazdasági értéke a pénzáramlások jelenértéke. • A kötvények kockázatos értékpapírok, a kockázatok figyelembe vétele a kockázatokat megfelelően tükröző diszkontráta alkalmazásával történik. Elemi kötvény: • kamatszelvény nélküli • lejáratig nem fizet kamatot, lejáratkor fizeti vissza névértékét • diszkont értékpapír (névérték alatti kibocsátás)

•

értékelése: 8

•

ahol Vb: gazdasági érték Pn: névérték r: elvárt hozam

Örökjáradék (konzol) kötvény • olyan kötvény aminek nincs lejárata (névértéke nem kerül visszafizetésre) tulajdonosának örökjáradék jellegű jövedelmet biztosít • A piac igen kis részét képezik. • Értékelése:

•

ahol I a kötvény által fizetett kamat

Klasszikus kamatszelvényes kötvény • Hitelviszonyt megtestesítő fix kamatozású értékpapír. • A kötvény kibocsátója szerződésben vállal kötelezettséget arra, hogy a kötvény tulajdonosának: • előre rögzített nagyságú, a névértékre vonatkoztatott nominális kamatlábnak megfelelő kamatot fizet • A kötvény lejáratakor, vagy előre meghatározott időpontokban a kötvény névértékét visszafizeti. • Számítása: Vb: a kamatfizetések jelenértéke (I * PVDFA) + névértéke jelenértéke • Képlete:

•

ahol: I: kötvény kamata (Pn * névleges Kamat) r: elvárt hozam Pn: névérték 9

Kötvényértékelés speciális esetei: • A kötvény névértékét nem a futamidő végén egy összegben, hanem a lejárat előtt fokozatosan fizeti vissza. • A diszkontráta változik a lejárati idő alatt • Ezekben az esetekben az értékelés során minden időszakra külön kell meghatározzuk a pénzáramlás nagyságát és az időszakhoz kapcsolódó helyes diszkontrátát.

Kötvények hozama • névleges hozam: ▪ kupon ráta, fix kamatozás esetén nem igényel számítást • egyszerű hozam: ▪ éves kamatjövedelem / árfolyam • tényleges hozam: ▪ lejáratig számított hozam (YTM) • tartási időre számított tényleges hozam •

Átlagos futamidő: megmutatja hány év alatt fizeti vissza a kötvény a vételi árat

Lejáratig számított hozam: (Yield to Maturity) • az a diszkontráta, amellyel a kötvény pénzáramlásait diszkontálva a pénzáramlások jelenértéke éppen megegyezik a kötvény árfolyamával • Másképpen a kötvény IRR-je (belső megtérülési rátája) • Képlete:

•

YTM közelítő meghatározása történhet lineáris interpolációval. (De a pontos meghatározása számítógépes segítséget igényel.)

Piaci ár és belső érték: • Ha a piaci ár magasabb, mint az elméleti árfolyam, akkor a kötvény hozama alacsonyabb, mint a kötvénytől elvárt hozam. Ekkor a kötvény túlértékelt, nem érdemes megvásárolni, mert nem biztosítja az elvárt hozamot. • Ha a piaci ár alacsonyabb, mint az elméleti árfolyam, akkor a kötvény hozama magasabb, mint a kötvénytől elvárt hozama. Ekkor a kötvény alulértékelt, érdemes megvásárolni, mert az elvárt hozamnál magasabb hozamot biztosít.

10

4. Kötvények. Duration, kamatrugalmasság, bruttó és nettó árfolyam 3-as tételből a kötvény fogalma, jellemzői, típusai, stb. Elaszticitás: kamatláb érzékenység • megmutatja, hogy 1%-os kamatláb változás hány %-os ellentétes irányú árfolyamváltozást eredményez. • Függ a névleges kamatlábtól és a lejárat hosszától • Az elaszticitás jellemzően negatív, mivel a diszkontráta és a kötvény ára fordítottan arányos • Képlet:

Módosított Duration: • megmutatja, hogy mekkora mértékben reagál a kötvény ára a kamatláb változására. • Elaszticitás hiányossága, hogy nem veszi figyelembe a lejárat előtti pénzáramokat • A módosított duration figyelembe veszi az összes hátralévő pénzáramokat. • Képlet: D/(1+r)

•

Kamatláb érzékenység (képlet):

Duration: • megmutatja, hogy hány év alatt fizeti vissza a kötvény a vételi árát • A kötvény élettartamának meghatározásakor nem csak a tőkeösszeg (névérték) visszafizetését veszi figyelembe, hanem a közbenső kamatjövedelmeket is. • Képlet:

•

(Képlet értelmezése: o a számlálóban: ▪ a pénzáramlásokig felmerülő várakozási idők szerepelnek 11

▪ az egyes időszakokban várható pénzáramlások jelenértékével szorozva o nevezőben: ▪ a kötvény elméleti árfolyama o A pénzáramlásokig felmerülő várakozási idők súlyozott számtani átlaga, ahol a súlyok az adott időszaki pénzáramlások jelenértékeinek és az összes jövőbeli pénzáramlás jelenértékeinek összegének a hányadosa) Nettó árfolyam: • ha a jelen időpont éppen a kamatfizetést követő nap • tehát a következő kamatfizetés csak egy periódus múlva esedékes Bruttó árfolyam: • nettó árfolyam + felhalmozott kamat • ha a kötvény vásárlása két kamatfizetési időpont közé esik: akkor a kötvény vételi árfolyamában a utolsó kamatfizetéstől a vásárlás napjáig felhalmozódott kamatot is meg kell fizetni .

5. A részvényfinanszírozás és jellemzői. Részvényértékelés általános modellje, tartási időre jutó hozam A részvény: • A részvény a részvénytársaság által kibocsátott, tagsági és tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapír. • Saját tőke jellegű finanszírozási forma. (Kibocsátáskor a vállalkozás jegyzett tőkéjét növeli, ázsiós tőkeemelés esetén a tőketartalékkal együtt) • Külső finanszírozási forma. (A vállalkozáson kívülről érkező, nem a vállalkozás által megtermelt forrás.) Tulajdonságai: • nincs lejárati ideje, • tulajdonjogot testesít meg o tulajdoni részarány: papír névértéke / alaptőke %-ban • korlátozott felelősség o tulajdonos korlátozott felelőssége: a részvényes csak a részvény értékének megfelelő összeggel felel az Rt. kötelezettségeiért • hozama változó o nincsennek előre meghatározott pénzáramlások o hozam forrásai: osztalék, árfolyamnyereség Általános jellemzők: a részvényesi jogok • Részvételi jog a társaság közgyűlésén o indítvány, jelentések, szavazati jog • kisebbségi jogok igénybevételének lehetősége o szavazatok 5%-a: pl. közgyűlést kezdeményezhet • osztalékra jogosít • likvidációs hányadra jogosult o a részvényes felosztható vagyon arányos részére tarthat igényt o a likvidációs sorrendben az utolsó helyen áll Zártkörűen működő részvénytársaság és nyilvánosan működő részvénytársaság: • Zártkörű alapítás esetén az alapítók adják össze az alaptőkét, és a részvényeket nyilvánosan nem hozzák forgalomba. 12

•

Nyilvános eljárással történő alapítás esetében az alapítók nyilvános ajánlatot tesznek a piaci befektetők számára, a részvények megvásárlására.

Elsődleges és másodlagos piac: • Elsődleges piac: o Az a piac, ahol a vállalkozások, kormányzati és egyéb szervezetek tőkét szereznek a befektetőktől (megtakarítóktól) • Másodlagos piac: o Az a piac ahol a befektetők értékesíthetik illetve megvásárolhatják az értékpapírokat. o A fokozott kereskedés, sok piaci szereplő jelenléte a másodlagos piacon transzparenssé és hatékonyabbá teszi a piac működését. o Az aktív másodlagos piac biztosítja...