7. Pszichologiatortenet - Behaviorizmus PDF

Preview

Summary

DR. Aczél Balázs összefoglalása...

Description

VII. előadás Behaviorizmus -

Dr. Aczél Balázs - Pszichológiatörténet

Kiiktatja a „lelkit”, csak a viselkedés marad A 60-as évekig a legproduktívabb irányzat

Jegyzetek:

I. A behaviorista forradalom előzményei  Descartes „animal machine”  19. sz-i reflexfogalom mechanikussá válása  Behav. ~ orvosi materialista gondolkodás Közvetlen előzmények: összehasonlító lélektan objektivisztikus iránya; állatlélektan; legegyszerűbb mozgások (a táplálékhoz, fényhez közelítés) tropizmusok szigorú mechanisztikus elvekkel való magyarázata.  A behav. viszont RADIKÁLIS, nem más kategóriákról beszél a pszich-ban, hanem kiiktatja a szubjektív pszichológiát. Kulturális, társadalmi előzmények:  Amerika: cselekvés, próbálkozás, nem töprengés  Ipari növekedés: olyan pszich-ra van szükség, ami az embert irányítani akarja; Azt kell megérteni, hogy mit tesznek, és nem, hogy mit gondolnak az emberek  Gyors városiasodás, tömegek olvadnak egybe  Watson: a vallásos lélek fogalmával szembeni harc

Összehasonlító pszichológia  

Az evolúciós elmélet adott alapot a fajok összehasonlítására Darwin: az érzelemkifejezés embereknél és állatoknál (a hangsúly a kontinuitáson)

Georg John Romanes (1848-1894)    

D. barátja, fenti gondolatait ő folytatja -> neodarwinizmus Objektív módszereket vezetett be, mivel csak a viselkedést vizsgálták, de anekdotákra alapoz (legalább természetes környezetben vannak az állatok) Azonban mentális folyamatokra következtetni túl alaptalan könnyen tulajdonított tudatos viselkedést állatoknak (pl hangyáknak)

Lloyd Morgan (1852-1936)   

Romanes utóda, az első etológus Morgan kánon: állati gondolkodást csak akkor tételezünk fel, ha abszolút szükséges Szerinte a kognitív funkciók vizsgálhatóak, de érzelmek stb nem, mert csak analógiákkal dolgozhatnánk

Edward Lee Thorndike (1874-1949) 

W. Jamest olvasva a Harvardra ment, ott kezdte a PhD-ját 1

VII. előadás Behaviorizmus

Dr. Aczél Balázs - Pszichológiatörténet A gyerekek érdekelték, de nem voltak ksz.-ek => állat-pszich-ba kezdett Nem kapott labort, James pincéjében kezdett kísérletezni 1911: Animal Intelligence (egyik fő munkája) Ketrecből kellett kijutni az állatoknak; próba-szerencse módszert követték -> a megerősítés fogalma (~operáns kondicionálás) Csak asszociáció van, de nem foglamak között Kritika: nem természetes helyzet („olyan mint valakit élve eltemetni és természetes viselkedést várni…”)  T: állati viselkedést és nem a tudatot kell vizsgálni T. szerint két törvény minden viselkedés alapja: 1. Effektus törvénye: a megerősített viselkedés gyakoribb lesz (~ evolúciós metafóra) 2. Gyakorlás törvénye: több próba erősebb kapcsolathoz vezet    

Az állati elme problémája  A Funkcionalizmusra jellemző a kettős megfigyelés: viselkedés és tudat  Hogyan határozzuk meg az állatnál, hogy mi a mechanikus és mi a mentális  A XX. Sz. első évtizedében ez volt az egyik fő vitatéma Kritériumokat akartak találni, pl:  Strukturális: fejlett idegrendszer  Funkcionális: tudnak tanulni Fajtái: diszkriminatív tanulás; intelligens t.; racionális t.  1905 (Yerkes) ha az állatok mentális életének tanulmányozása nem lehetséges, akkor az emberi sem  Watson szerint a vita teljesen értelmetlen

II. A behaviorista forradalom John Broadus Watson (1878-1958)        

Tehetséges vidéki fiú; tanítóként a Chicagóba kerül; tanárai: funkcionalisák nagyjai (Angell, Mead) Állatkísérletek (patkányok labirintustanulása), az egyik legjobb állat-kutatónak tartják. Meghívják professzornak Baltimore-ba, az APA elnöke 1913-as zászlóbontás Csecsemővizsgálatok, hogy bizonyítsa a kisgyermekek korlátlan nevelhetőségét Rózsaszín levelek  kirúgják, 1920-ban mint üzletember kezd mindent újra, reklámszakember lesz A mai marketingmódszerek egyik megalapozója Csak előadássorozatokban foglalkozik a psz-val: a környezet felelősségéről beszél a gyermeknevelésben

A behaviorista program 

1913. febr. 13 W. a Columbia Egyetemen előadássorozatot indít: „Hogyan látja a behaviorista a 2

VII. előadás Behaviorizmus

Dr. Aczél Balázs - Pszichológiatörténet pszichológiát?”  Az előadások nyomtatva is megjelennek -> manifesztum, kiáltvány  Célja: Végezni a kettős megfigyeléssel, eldobni az introspekciót  Wundt elválasztja a megfigyelőt és a leírót; Watsonnál csak külső megfigyelő van  Vagy a pszich-nak kell átváltania a viselkedés vizsgálatára, vagy a vis tanulmányozására új tud. kell  Nem csak módszertani, a belső világot is kiiktatja; Soha többé tudatosság, mentális élet, introspekció  A behaviorista pszich-nak természettudománynak kell lennie  A beh célja: a viselkedés predikciója és kontrollja (állat, ember egyre megy) Kifogásai az introspekcióval szemben:  Empirikus: A legegyszerűbb kérdésekre sem tudtak választ találni (pl. Hány észlelet van?)  Filozófiai: nem egyezik meg a ttud-ok módszertanával  Gyakorlat: az állatpszich-ban csak viselkedés-megfigyelés van, de az állati tudatra való következtetés felesleges is, mert amit lehet már megtudtunk  Társadalmi: nem ad választ társadalmi problémákra  Elég gyorsan a kutatók tömegesen átálltak a behaviorizmus oldalára. A behav. alapelvei: 1. A téma: viselkedéses ALKALMAZKODÁS. Az emberek és állatok egyaránt a külvilághoz való adaptációra törekednek 2. A reakciókat meghatározott ingerek váltják ki. Környezeti determinizmus. Elementarista. Nincs spontán tevékenység. Determinisztikus! Módszertana még nincs. (Pavlovot a kezdetekkor még nem tartja relevánsnak!) 3. A cél: a viselkedés irányítása. (Ez optimista is.) 4. A tudat, az emlékkép és a belső folyamatok száműzendőek. DE tanulmányozandó az emlékezet stb. 5. A szóbeli beszámoló is elfogadható, de nem tételez fel mögöttes realitást. Diszkriminatív válaszok. 6. Gondolat = Belső beszéd. Nem eredeti ötlet. Más rejtett izommozgások is lehetnek… A behaviorizmus fajtái: Módszertani behaviorizmus  csak a viselkedés érdekli. Létezhet tudatos élmény, de tudományosan csak a viselkedést lehet vizsgálni. A mai kognitív pszichológia is módszertanilag behaviorista (amennyiben a beszéd is cselekvés). S-R behaviorizmus  nincsenek központi folyamatok, az agy csak egy átkapcsoló állomás  minden pszich-ai adat magyarázható fizikailag, vagy fiziológiailag (minden más metafizikai, misztikus és tudománytalan) 3

VII. előadás Behaviorizmus  

Dr. Aczél Balázs - Pszichológiatörténet A gondolkozás csak implicit viselkedés (pl gége) a mentális folyamatoknak nincs oki hatása W.: az agyban hívők lélekben hívők. Az agynak nincs lényegi funkciója => nem érdemes vele foglalkozni

Ivan Petrovich Pavlov (1849-1936)  Fiziológus, nem pszichológus!  1904-ben Nobel-díj az emésztési kutatásaiért  Nem csak az étel válthat ki nyáladzást -> érdeklődése a pszich iránt  Objektív, materialista  Lehetséges a viselkedés magyarázata csak külső ingerekből  A lélek és a tudat fogalma szükségtelen és káros is  1909-ben jutottak el munkái Amerikába Felfedezései, módszerei:  Klasszikus kondicionálás (-> szisztematikus kutatási program a meghatározók leírására)  Kondicionált válaszok; Feltétlen reflex; generalizáció; diszkrimináció  Az agykéreg dinamikáját akarta leírni, de csak a viselkedést vizsgálta (alvás, hipnózis)  Neurózis szerinte tanulási zavar; Foglalkozott karakterológiával  W. már tudott a kondicionált reflexről 1913-ban, de úgy tartotta, hogy az egy fiz-iai jelenség, ami csak a nyálelválasztást szabályozza  W. fokozatosan átveszi a kondicionálás technikáját és kiterjesztik emberekre is  A feltételes reflex jól jön, mint a részekre osztható viselkedés egy eleme  Nincsenek saját belső tendenciák, reagálógépek vagyunk  Alakítható ember, de a környezetnek kitett emberkép is amerikai self-made man

A tanulás tanulmányozása  A behaviorista kutatások központjában főleg a tanulás kutatása állt  Veleszületett tényezőknek kevés a szerepe  Leghíresebb kísérlet: a kis Albert és a fehér patkány Környezetelvűség (Environmentalizmus)  Szélsőséges tabula rasa „Adjatok nekem egy tucat gyereket …”  A faj irrelevanciájának hangsúlyozása a funkcionalisták hite a fehérek felsőbbrendűségében Népszerű módszerek:  kondicionálás, labirintus, diszkriminációs tanulás  minden lelki jelenséget próbálnak a tanuláson keresztül értelmezni: Személyiség: stabil tanult szokásrendszer; kultúra: viselkedésmintázatok elsajátítása; Észlelés: perceptuális tanulás 4

VII. előadás Behaviorizmus Dilemmák Watson programjában

Dr. Aczél Balázs - Pszichológiatörténet

Periferializmus vs. Az idegrendszer kutatása  Watson az agy kutatása ellen van, mert nincs közvetlen hozzáférésünk működéséhez  Tanítványa LASHLEY viszont már kéregirtásos kísérletekkel dolgozik a 20-as évektől. Pont az objektivitás miatt kell szerinte a KIR-ről modelleket alkotnunk. A tudat kiiktatása vs. Módszertani behav.  A szigorú behav.-ák szerint nincsenek tudatjelenségek, melyek ne lennének egyszerű fizikai jelenségek. Élmények sincsenek, csak viselkedés. Engedékenyek szerint EPIFENOMENALIZMUS van. Fizikalisták. Ámbár a fizika is dolgozik konstrukciókkal, de determinisztikus.  Új nevet is javasoltak: ANTROPONÓMIA: csak az emberi viselkedés tudománya.  A gyakorlatban azonban gyakran feltételeztek belső konstruktumokat pl. reprezentáció => MÓDSZERTANI behavioristák A nyelv és a szociális tényezők szerepe  Nyelv-beszéd azonosítás belsőbeszéd koncepció  Allport: Szociálpszichológia: társas viselkedés: az egyén szociális reflexeire visszavezethető. Az egyénből és nem nagyobb koncepciókból kell kiindulni. Korai reakciók  Támogatás, de az introsp-t megtartanák  Félelem, hogy fiziológiává válik a pszich  Titchener: mivel a tudat létezik, azt is kell tanulmányozni, a behav sikeres lehet, de mint egy másik tudomány (W antroponómiának akarta hívni…) (T nem számolt azzal, hogy ha elegen veszik át az új definíciót, akkor megváltozik a pszich)  A gége nélküli emberek is gondolkodnak  1916-ban W az APA elnöke, székfoglalójában jelenti be, hogy a pavlovi kondicionálás lehet a módszere a behav-nak Összefoglalás  a funkcionalista gondolat következetes továbbvitele  A tudat motoros elméletéből következett mindaz, amit mondott, nem volt váratlan (Watson nélkül is bekövetkezett volna a fordulat)  Objektivisztikus mechanikus emberkép  Voltak előzmények, de ők RADIKÁLISOK  Most már tudjuk: téves volt a radikalizmusuk, de józanságot és produktivitást eredményezett  A módszertani behaviorizmus most is él 5

VII. előadás Behaviorizmus

Dr. Aczél Balázs - Pszichológiatörténet

6...