A magyar nyelvű református bibliai konkordanciák története PDF

Preview

Summary

Oláh Róbert „a bibliai légkörnek delejtűi”1 A magyar nyelvű református bibliai konkordanciák története a 16. századtól 1950-ig Győri L. János életművében számos biblikus műfaj szerepel: sajtó alá rendezett és kutatott kora újkori prédikációkat, feltárta Siderius kátéjának múltját, kereste a puritani...

Description

Accelerat ing t he world's research.

A magyar nyelvű református bibliai konkordanciák története Róbert Oláh

Related papers

Download a PDF Pack of t he best relat ed papers 

Oláh RóbeRt

„a bibliai légkörnek delejtűi”1

A magyar nyelvű református bibliai konkordanciák története a 16. századtól 1950-ig

Győri L. János életművében számos biblikus műfaj szerepel: sajtó alá rendezett és kutatott kora újkori prédikációkat, feltárta Siderius kátéjának múltját, kereste a puritanizmus kegyességi sikerkönyvének titkát, számba vette a reformáció irodalmi hagyományait. A hatvanadik születésnapja alkalmából olyan (méltatlanul elfeledett) segédkönyvek nyomába eredünk, amelyeket szerkesztőik a Szentírás megismeréséhez vezető útikalauznak szántak. Terjedelmi okokból ezúttal csak vázlatos bemutatásra vállalkozhatunk, elhagyva az utolsó hat évtized kiadványait. A témaválasztást az is indokolja, hogy eddig nem született méltó összefoglalás a műfaj hazai terméséről.

1. Mantskovit Bálint: Index Biblicus (1593)

Négyszázhuszonöt éve jelent meg az első magyar nyelvű református bibliai konkordancia, amely a Vizsolyi Biblia betűrendes név- és tárgymutatójaként mint önálló kiadvány látott napvilágot. Fordítója Mantskovit Bálint, a Vizsolyi Biblia nyomdásza volt, 2 aki a német nyelvű Luther-Biblia egyik versszámozással ellátott kiadásához csatolt Register über die ganze Bibel című lajstromát ültette át magyarra. Kiadását is a Vizsolyi Biblia patrónusai támogatták: Rákóczi Zsigmond, a későbbi fejedelem és a Mágocsy család tagjai: Gáspár és András.3

1

2 3

m akláRi PaP Lajos, Bibliai egyezményes szótár: a Szentirat igéinek föllelésére és magyarázatára vezérlő segédkönyv, közread. székács József, tÖrÖk Pál, Pest, Heckenast, 1855, előszó, [2].

Index Biblicus, az az: Az egez Szent Iras könyveinec kentsere vezerlo mutato, es indito Laistroma, ford. m antskovit Bálint, Vizsoly, Mantskovit, 1593 (RMNy 738).

P. vásáRhelyi Judit, Mantskovit Bálint: Index Biblicus, Vizsoly, 1593 (Kísérőtanulmány a hasonmás kiadáshoz), Sárospatak, Hernád, 2016, 1–2, 8–11.

105

Oláh RóbeRt

A Rákóczi-birtokon felállított nyomda terméke a Vizsolyi Biblia betűkészletének felhasználásával született, a címlapján látható nyomdászjelvény az 1590. évi Újszövetség címlapján látható ábrázolás kisebb méretű ikertestvére. 4 Az ajánlást követően egy betűrendes mutatót találunk, amelyben a legfontosabb kulcsszavakat emelte ki a szerkesztő az „Abraham igassaga”-tól a „Zaballásrol, vagy reszegsegröl” szóló bibliai helyekig. Az indexben gyakran alkalmaztak az előbb látott párhoz hasonló megoldásokat, helyenként mutatóval igazítva az olvasót egy másik kulcsszóig. Ezt követi a „Magyarazattya a biblia könyvei neuezetinec, mindenic mit tészen magyarul”, amely a bibliai könyvek latin neveinek rövidítését oldja fel a deákos műveltséggel nem rendelkezők megsegítésére. Majd egy rövid használati utasítás olvasható a részek és versek rövidítéséről. A törzsszövegben ugyancsak ábécérendben sorakoznak a bibliai fogalmak, személyek, csoportok és helyszínek: az alfa és omega, a reménység, a szadduceusok, Agrippa király, Ezékiás, Timóteus, Gomora, Jerikó. A nagyobb terjedelmű cikkeket több részre osztva találjuk meg. Jó példa erre „Az Istenröl” valló bibliai locusok gyűjteménye, ahol a Szentháromság, az Örökkévaló, a Mindenható, a Teremtő és megannyi más fogalom külön bekezdést kapott. Az Index Biblicusból összesen hat példány maradt fenn, a sárospataki példány hasonmása 2016-ban jelent meg P. Vásárhelyi Judit és Szabó András tanulmányaival kísérve.5 Itt kell kitérnünk a 17. századi bibliáink mutatóira. Szenci Molnár Albert a Hanaui Biblia (1608) Registromában megelégedett az idegen nyelven előforduló személynevek magyarázatával (a Hanauban megjelent Bibliákban ez volt megszokott), s mivel nem hivatkozott locusokra, nem használhatták előfordulási jegyzékként.6 A kisebb, könnyebben használható méretűre tervezett Oppenheimi Bibliából (1612) ez a jegyzék is elmaradt. A Váradi Biblia (1660–1661) „újraközölte Molnár Registromát és az ótestamentumi könyvek sorrendjében kimutatózta a Krisztus és az Apostolok által Újtestamentumban citált bizonyosságokat”, hogy az „ígéretek, jövendölések és példázatok” beteljesedését megmutassák.7 Valamint találunk egy héber, görög, latin szó- és névmagyarázatot, magyarul, ám az előfordulási helyekre való utalás nélkül. Ezeket tehát nem tekinthetjük konkordanciáknak.

4

v. e Csedy Judit, A régi magyarországi nyomdák betűi és díszei 1473–1600, Bp., Balassi, OSzK, 2004 (Hungaria Typographica, 1), 102, 474. Az ábrázolás „volutákkal és levélcsomókkal díszített, ovális barokk keretben kürtbe fújó, s jobbjában könyvet és pálmaágat tartó, lobogó ruhájú, fiatal nőalakot «Fama» ábrázol”.

5

Lásd 3. jegyz.

7

Uő, Mantskovit Bálint, i. m. (lásd 3. jegyz.), 20–21.

6

P. vásáRhelyi Judit, Szenci Molnár Albert és a Vizsolyi Biblia új kiadásai: előzmények és fogadtatás, Bp., Universitas, 2006 (Historia Litteraria, 21), 73–78.

106

„a bibliai légkörnek delejtűi”

2. Kőrösi Mihály konkordanciája (1738–1789)

Kőrösi Mihály8 munkája jó fél évszázad alatt jelent meg teljes egészében. Az Uj Testamentomra Mutato Tábla először 1738-ban, Debrecenben látott napvilágot, majd másodszor ugyanitt, 1773-ban.9 A második kiadásba kisebb változtatásokkal átemelték az eredeti előszót és kijavították az elsőben előforduló hibákat. A korrigálás Csákvári Varjas János (1721–1786),10 kollégiumi professzor munkája lehetett. Az új kiadás tartalma némileg kibővült: az első kiadás (utalókkal együtt) mintegy 1.000 tételéhez nagyjából minden tizedik újonnan került be. A kötet végén találjuk „az O testamentumból, az Uj testamentomban, előhozott bizonyságok’ laistromát”, „az O testamentomból, az Uj testamentomban, különbözö szókkal ugyan, de edgyezö értelemben elö-hozott helyek’ laistromát” és „a’ szent irásban elö-fordúló Pénzek” jegyzékét.11 Kőrösi nem ismerte, így nem is használhatta Mantskovit munkáját. A Biblián kívül nem nevezett meg más forrást, de nem zárhatjuk ki a latin vagy a német nyelvű konkordanciák használatát. Évtizedekkel később Boros István (?–?)12 folytatta a munkát, Az Ó Testamentomra mutató tábla 1786-ban jelent meg, Pozsonyban.13 Az ószövetségi konkordancia felépítése megegyezik Kőrösi munkájának szerkezetével (a szerző az előszóban hivatkozik is rá). Boros nagyjából 800 tételből álló konkordanciájában a terjedelmesebb Ószövetségből kevesebb szót emelt ki, mint Kőrösi a rövidebb Újszövetségből.14 Kőrösi Mihály nyomán végül 1788–1789 folyamán megjelent mind az Ó-, mind az Újszövetség kanonikus könyveire mutató Magyar Concordántzia, két vaskos kötetben.15 A sajtó alá rendező Szerencsi Nagy István (?–1789)16 előszava 8

9 10

11

12

13

14

15

16

Kőrösi (1706?–1775), előbb debreceni ispotályi, nádudvari, majd ismét debreceni lelkész, 1772-től debreceni esperes. Személye nem azonos Kőrösi Bozó Mihállyal. Lásd Oláh Róbert, Kőrösi Mihály konkordanciája: egy 18. századi bibliai segédkönyv kiadástörténete, Könyv és Könyvtár, 2008, 71–75. kőRösi Mihály, Az Uj Testamentomra Mutato Tábla, Debrecen, Margitai János, 1739. A 2. kiadás: Debrecen, Margitai István, 1773.

Kecskeméti rektor, majd debreceni teológiai tanár. Lásd z Oványi Jenő, Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon, szerk. l adányi Sándor, 3. jav. bőv. kiad., Bp., MRE Zsinati Irodájának Sajtóosztálya, 1977, 676–677. Oláh, i. m., 75–76.

Németországi és svájci egyetemekről hazatérve Öcsödön szolgált. Lásd szinnyei József, Magyar írók élete és munkái, Bp., Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése, 1980–1981, I, 1241. B oros István, Az Ó Testamentomra mutató tábla, Pozsony, Landerer Mihály, 1786.

Oláh, i. m., 79.

kőRösi Mihály, Magyar Concordántzia avagy az Ó és Új Testamentomra Mutató Tábla, I–II, szerk., szerenCsi nagy István, Győr, Streibig József, 1788–1789. Pozsonyi, majd győri lelkész. Lásd z Oványi , i. m., 599.

107

Oláh RóbeRt

és a munkát befejező utód, Szentmiklósi Timóteusnak (?–1835)17 a második kötet végén olvasható írása alapján megállapíthatjuk, hogy ennek a kiadása nehézkesen haladt. Kőrösi az ószövetségi konkordanciát is elkészítette, ám a kézirat előbb a debreceni Kollégium könyvtárában, majd a városi nyomdában, végül a javítást végző Varjas hagyatékában hevert évekig. Miután Weszprémi István (1723–1793)18 visszaszerezte a kéziratot, újból hozzákezdett a kiadás megszervezéséhez. Szerencsi Nagy saját költségén rendezte sajtó alá a sokat hányódott művet.19 A Magyar Concordántziában az ószövetségi rész Kőrösi eredeti kézirata, az újszövetségi pedig az 1773-as második, javított és bővített kiadás alapján készült. Szerencsi Nagy ezeket összevetette Gottfried Büchner Biblische Real und Verbal Hand-Concordanz című munkájával (első kiadása: Jena, 1740). A két testamentum részeit alfabetikus rendbe fésülte össze, majd az újszövetségieket csillaggal jelölte a könnyebb megkülönböztetés végett. A két kötet több mint 2.100 címszavában a latin megfelelőkkel különböztette meg a hasonló címszavakat. Így vált el egymástól a „Méh”-nél az apis és az uterus, a „hó”-nál a nix és a mensis, a „nap”-nál a sol és a dies, az „igazság” alatt a veritas és a justitia. A második kötet végére nyomtatták Perlaki Dávid (1754–1802)20 „onomasticum”-át a bibliai nevek magyarázatáról.21

3. Maklári Pap Lajos: Bibliai egyezményes szótár (1855, 1874)

Maklári Pap Lajos (1816–1869)22 konkordanciája először 1855-ben, majd 1874ben jelent meg, Székács József (1809–1876)23 és Török Pál (1808–1883)24 bocsátották közre. A Szentirat igéinek föllelésére és magyarázatára vezérlő segédkönyv alcímet viselő munka előszavában Maklári Pap áttekintette az addig megjelent konkordanciák sorát, felhívva a figyelmet a Kőrösi-féle Magyar Concordántzia 17 18

19

20

21

Banai, győri, majd etei lelkész. Lásd z Oványi , i. m., 594.

Debrecen város orvosa. Lásd Új magyar irodalmi lexikon, főszerk. P éter László, Bp., Akadémiai, 1994, 2289. Oláh, i. m, 80.

Gergelyi, nemeskéri, majd komáromi lelkész, 1786-tól komáromi esperes. 1794-től kispéci, majd nemesdömölki pap, 1800-tól a kemenesalji egyházmegye esperese. Lásd z Oványi , i. m., 468. Oláh, i. m, 81–82.

22

Gicei, majd berzétei lelkész. Lásd z Oványi , i. m., 386.

24

Kisújszállási rektor, majd debreceni káplán, 1836-tól városi lelkész, 1839-től pesti református lelkész. 1851-től a pesti egyházmegye főesperese, 1860-tól püspök. z Oványi , i. m., 656–657.

23

1837-től pesti magyar evangélikus lelkész, majd 1863-tól 1872-ig a bányai egyházkerület püspöke. Lásd z Oványi , i. m., 585–586.

108

„a bibliai légkörnek delejtűi”

„hibás nyomtatású” voltára, aminek eredményeképpen (Maklári Pap szerint) hat évtizeddel később már nem felelt meg az olvasóközönség igényeinek.25 A Károlyi-fordítás „stilisticai körén túl” is szaporította a „vezérszavai” tárát: jó példa erre a „reformáció”, amelyet két részre bontva tárgyalt. Előbb mint egyházújítást, melyhez kapcsolta a hívő lelkek feloldozását az emberi tekintély alól, a Biblia közönségessé tételét, az emberi rendeletek és a „Krisztus egyházába nem illő szertartások” eltörlését; majd a reformált egyházat, amelynek Krisztus a fundamentuma.26 Az összetett szócikkekben a római számmal jelölt, egy bokorba tartozó fogalmakat tovább részletezi arab számokkal, majd azokat is tovább bontja, az ábécé kis betűivel jelölve a részeket. Például: Gonosz. Gonoszság. I. Mint nyomoruság s büntetés […] II. Mint bün […] 1) A gonoszság nyilatkozik: a) Gondolatban […] b) Szólásban […] 2) A gonoszság el van terjedve […] 3) Gyűlöljétek a gonoszt […] 4) Gonoszság győzedelme nem tart sokáig […]27 A szócikkek erősen hierarchikus felépítése kissé didaktikusan hat, saját korában azonban még segíthette a tájékozódást. Az évtizedekkel később megjelent konkordanciák szerkesztői azonban sorra kritizálták az eljárást. A kötet végén találunk egy függeléket, amelyet a szerző azzal a szándékkal gyűjtögetett egybe, hogy „a szentirás mondataival s a keresztyén erkölcstan igazságaival közelebb vagy távolabb rokonságban álló” adatokat tárjon elénk. Főként az antik auktorok írásaiból dolgozott, de forrásai között felbukkannak egyházatyák, humanisták és a korban divatos Herder is.

25

26

27

m akláRi PaP, i. m. (lásd 1. jegyz.), Előszó, [1]–[3].

m akláRi PaP Lajos, Bibliai egyezményes szótár: a Szentirat igéinek föllelésére és magyarázatára vezérlő segédkönyv, 2. kiad., közread. székács József, tÖrÖk Pál, Bp., Franklin, 1874, 423–424.

Uo., 148–149.

109

Oláh RóbeRt

4. Fördős Lajos: Konkordancia, vagy Szentirati szókönyv (1857–1861)

Az előző vállalkozással egy időben készült Fördős Lajos (1817–1884)28 kétkötetes, félbemaradt konkordanciája.29 Barabás Miklósnak a szerzőt ábrázoló litográfiája díszíti az első kötetet, melynek előszavából megtudjuk, hogy Fördős 1854-ben, kunszentmiklósi lelkészként kezdett el dolgozni rajta, s megjelent belőle egy minta a Különféle viszonyokra vonatkozó papi dolgozatok V. füzetében.30 Akkor még abban bízott, hogy néhány év alatt befejezheti a munkát, ám az 1861-ben, ugyancsak Kecskeméten, Szilády Károlynál megjelent második kötetben is csak az „I” betűig jutott el. A vállalkozás elhalásában a gyülekezet körüli teendők mellett szerepe lehetett annak is, hogy a Maklári Pap-féle konkordancia mellett már kevés esély volt rá, hogy Fördős kézikönyvére is lesz kereslet. Érdemes összevetni a két munka egy-egy részletét: makláRi PaP laJOs

FöRdős laJOs

kOnkORdanciáJa32

kOnkORdanciáJa31

csalás, csalárdság

csalárd, csalárdság

csapás

csapás

–

csapni

császár

császár

–

csatorna

csecsemő

csecsemő, csecsszopó

cselekedet

cselekedet

–

csecs

cseléd

cseléd

–

cselekedni

csendesség

csendesség

csemete

28 29

Előbb kisújszállási, kunszentmiklósi, majd kecskeméti lelkész, utóbb 1869-től a kecskeméti egyházmegye főesperese. Lásd z Oványi , i. m., 205. FöRdős Lajos, Konkordáncia, vagy Szentirati szókönyv, mely magában foglalja a Károli Gáspár forditása szerinti Ó és Új Szövetségben előforduló nevezetesebb szókat, tárgyakat, szólásmódokat, és ezek rövidebb magyarázatát, a megfelelő bibliai helyekkel együtt, I–II, Kecskemét, Szilády Károly, 1857–1861. (Az első kötet: A–E, a második kötet: F–I.)

30

Uo., 1.

32

FöRdős , i. m., I, 253–270.

31

csemete

m akláRi PaP, i. m., 77–80.

110

„a bibliai légkörnek delejtűi” makláRi PaP laJOs

FöRdős laJOs

kOnkORdanciáJa

kOnkORdanciáJa

–

csengettyű

csepegés

csep [!]

–

csepegni

cséplés

csépelni

–

csengettyű33 –

cséplőszerszám

–

csepű

–

cséplőszérű

–

33

csere

cserebogár

cserebogár

A két kiadványt összehasonlítva: a szerkesztők időnként teljesen más szavakat emeltek ki a Szentírásból, Fördős több fogalmat sorakoztatott fel, s időnként „tropice” is megadta az egyes szavak jelentését. Például nála a „csillagok” jelenthetik a sokaságot, az elöljárókat, a Messiást, a dicsőséget, és az Esthajnalcsillagot is. A címszavakat ugyanazzal a módszerrel építették fel, többszörös alosztásokkal rendszerezte az egy bokorba tartozó bibliai helyeket. Fördős a locusok kigyűjtése mellett a „nevezetesebb szókat, tárgyakat, szólásmódokat és ezek rövid magyarázatát” is vállalta. Az előszó végén megadta a bibliai locusok összegyűjtéséhez használt forrásait is.34 Ballagi Mór35 a Protestáns Egyházi és Iskolai Lap hasábjain megjelent cikkében hasznosság tekintetében egyenesen a németek „Büchner”-jéhez mérte (Fördős első számú forrásához), kiemelve előnyeit: az „anyag helyes elrendezése és teljessége, az értelmezéseknek kellő rövidség mellett világos, érthető fogalmazása”. Kritikaként fogalmazza meg, hogy Károlyi helyenként hibás értelmezése mellett Fördős nem adta meg a helyes fordítást, valamint, hogy „a tárgybeli értelmezéseknél nem látjuk mindig az exegetikai alapokból kiinduló geneticus fejlődést”. Végül elővetítette a munka csonkaságának okát: „a kiadó világos károsodás mellett alig ha lesz hajlandó a nagy költséggel járó kiállítás folytatására, s akkor egy munkát fogunk látni megakadni, melynek félbenmaradása 33

34

35

Maklári Pap Lajos itt felcserélte a szavak sorrendjét.

Elsőként a már Szerencsi által is forgatott Büchner-féle konkordanciát, majd Hauff Biblische Real- und Verbal-Concordanz-át, Hezel Biblisches Real Lexiconát, s a kritizált Magyar Concordantziát is említi. A kora újkori kézikönyvek közül forrásául választotta Johannes Casparus Svicerus Thesaurus ecclesiasticusát, Johannes Clericus Pentateuchusát, Matthaeus Polus népszerű Synospsis criticorum…-át, valamint Christianus Stockius Clavis-át. Lásd FöRdős , i. m., 2. A PEIL szerkesztőjét rejthette a „B.” monogram.

111

Oláh RóbeRt

épen [sic!] annyira szégyenünkre lesz, a minthogy szerencsés megjelenése dicsőségünkre váland.”36 Ballagi jóslata valóra vált: Fördős sosem fejezte be a konkordanciáját.

5. Harsányi Pál: Az Uj Szövetség bibliai szótára (1909)

A konkordanciakiadás szokatlan módját választotta Harsányi Pál (1881–1962),37 amikor évnegyedes folyóiratot indított útjára 1909 áprilisában. A január, április, július és október hónapok első napján megjelenő periodika borítóján a Bibliai Útmutató cím szerepel, ebben közölte Az Uj Szövetség bibliai szótára című munkáját.38 A belső címlapon és annak verzóján közölt felhívás szerint a könyvárusi forgalomban akkoriban már beszerezhetetlen Maklári Pap Lajos-féle39 teljes konkordancia, valamint az angol, francia, német nyelvű kiadványok pótlására tervezett új lelkészi segédkönyvhöz toborzott előfizetőket. A kéziratban 1.300, nyomtatásban 720 oldal terjedelmű munkát három ívnyi, 14–15 (egyenként 48 oldalas) füzetekben tervezte közölni. Munkájához a német Calwer Bibelkonkordanz oder vollständiges biblisches Wortregister40 szolgált alapul. Törekedett „a könynyű áttekinthetőségre és teljességre” – már ami az Újszövetséget illeti. 41 Szerkezetét tekintve kéthasábos szedéssel készült, meglehetős aprólékossággal: az „adni” kifejezés előfordulására például bő 24 hasábon keresztül sorolja a locusokat. Az első, 48 oldalas füzet az „Abaddon”-tól az „Atyá”-ig terjedő címszavakat tartalmazza. A Tiszántúli Református Egyházkerület Nagykönyvtárában csak ez az egy füzet található. S. Szabó József debreceni tanár 1910 februárjában már arról tudósította olvasóit, hogy „ez a szép és hasznos célt szolgáló folyóirat, néhány fűzet megjelenése után, pártolás hiánya miatt, megszűnt”. 42 Vagyis még néhány füzete (1909 júliusában, esetleg októberében?) napvilágot látott. A következő évben megjelenő Csizmadia-féle konkordancia (lásd alább) feleslegessé tehette a füzetenként, előfizetéssel bonyolított újszövetségi szókönyv beszerzését, amikor a teljes Szentírásra vonatkozó hasonló munka már megjelent a protestáns teológiai kiadványok piacán. 36

37

38

39

40 41

42

B[allagi Mór] könyvismertetését lásd Protestáns Egyházi és Iskolai Lapok, 1862/23, 744–745.

Olcsvaapáti...