„A nők és a férfiak története Magyarországon a hosszú 20. században.” Kiegészítő tananyag a középiskolák számára. Írta és összeállította: Pető Andrea, Szerkesztette: Tarajossy Zsuzsa. Szociális és Munkaügyi Minisztérium, Budapest, 2008. proofs. Part I. PDF

Preview

Summary

A nôk és a férfiak története Magyarországon a hosszú 20. században Kiegészítô tananyag a középiskolák számára Készült a Szociális és Munkaügyi Minisztérium támogatásával Írta és összeállította: Petô Andrea Szerkesztette: Tarajossy Zsuzsa Lektorálta: Bánki István, Fábri Anna ISBN 978 963 872 5 5 Fele...

Description

A nôk és a férfiak története Magyarországon a hosszú 20. században

Kiegészítô tananyag a középiskolák számára

Készült a Szociális és Munkaügyi Minisztérium támogatásával

Írta és összeállította: Petô Andrea Szerkesztette: Tarajossy Zsuzsa Lektorálta: Bánki István, Fábri Anna

ISBN 978 963 872 5 5

Felelôs kiadó: Szociális és Munkaügyi Minisztérium 1054 Budapest, Alkotmány u. 3. 2008

A kötet az alábbi anyagok felhasználásával készült: Kristina Popova, Petar Vodenicsarov, Snezana Dimitrova: Nôk, férfiak a múltban. 19. és 20. század. Kiegészítô anyag a középiskolák számára. Nemzetközi Balkanisztikai Tanulmányok Szemináriuma, Dél-nyugati Egyetem, Blagoevgrad, 2002. (Magyar fordítás: Merényi Ágnes, szakértô: Petô Andrea, a kötet tanácsadója: Daniela Grabe.) (A projektfelelôs Grazi Egyetem DélkeletEurópai Történeti Központja vezetôje, Prof. Dr. Karl Kaser engedélyével.) Tanári segédlet a „Nôk, férfiak a múltban – 19. és 20. század” c. kötethez. Javaslatok a tanulási célokhoz és gyakorlatokhoz. Készült a MEH Esélyegyenlôségi Kormányhivatal megbízásából 2003-ban. Szerzôk: Bodonczy Andrea, Foki Tamás, Molnár Péter. Szakértô: Petô Andrea „A gyerekkor és a férfiak-nôk történetének tanítása” címû kétmodulos, akkreditált történelem-tanári továbbképzés anyagai (2003. november 13-15. és november 27-29.) a Balassi Bálint Intézetben, Budapest „Fel a tettek mezejére, polgártársnôim!” Nôk és a férfiak esélyegyenlôsége Magyarországon. „Line up for action, my sisters” A History of Gender Equality in Hungary. szerk.: Petô Andrea, Szabó Szilvia, Budapest, Nôk a Valódi Esélyegyenlôségért Alapítvány, 2003. Az Európai Uniós csatlakozási folyamatnak a nôk munkaerôpiaci helyzetére gyakorolt hatásáról Közép- és Kelet-Európában. Társadalmi nemi szempontú felmérés. Magyarország. Szerk.: Szabó Szilvia. Budapest, Szociális Innovációs Alapítvány, 2004. A kiadatlan fotókat oktatási célra a következô intézmények bocsátották rendelkezésünkre: – Történeti Múzeum, Blagoevgrad – Történeti Múzeum, Trojan – Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtára – Néprajzi Múzeum, Belgrád – Harmadik Európa Alapítvány, Temesvár – Zehra Toska magánarchívuma – Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár Megjegyzés A bevezetô tanulmányokat és a külön jellel nem jelzett feladatokat Petô Andrea írta Popova, Vodenicsarov, Dimitrova könyve alapján. A *-gal jelzett feladatok a Tanári segédlet c. kötetbôl, illetve annak szerzôitôl származnak. A többi tanulmány vagy feladat szerzôit külön (**) jelöltük. A fényképek forrása a képjegyzékben található. Bár mindent megtettünk a fényképek és idézetek eredetének tisztázására, erôfeszítéseink nem minden esetben jártak sikerrel. Segítô megjegyzéseiket elôre is köszönjük.

TARTALOM

Bevezetô Szerelem és házasság a polgári családban A test Ideális nô? Oktatás Férfimunka, nôi munka Politika és emancipáció Háborúk és forradalmak Szerelem és házasság a kommunista társadalomban

7 13 29 43 57 77 97 109 127

Összefoglaló feladatlap

140

Függelék Kronológia Ajánlott irodalom jegyzéke Képek jegyzéke

143 143 157 160

BEVEZETÔ A könyv története A kötet több kutatás és projekt összefoglalása. „A történelem és a történelem tanítása Délkelet-Európában” elnevezésû projektet 2000-ben a Délkelet-Európai Stabilitási Paktum keretében indították útjára azzal a céllal, hogy segítse az aláíró országok történelem-tanítását. A projektet a Grazi Egyetem koordinálta az Osztrák Külügyminisztérium pénzügyi támogatásával, az EuroClio, a KulturKontakt Austria, a Georg Eckert Intézet és a Center for Democracy and Reconciliation in South Eastern Europe (Thessaloniki) felügyeletével. A projekt során kilenc ország közremûködô szakértôi a következô köteteket írták meg: Gyermekkor a múltban. 19. és 20. század. Kiegészítô anyag a középiskolák számára. Szerk.: Milan Ristović, Dubravka Stojanović. Association for Social History, Belgrád, 2001. Daniela Grabe: Tanári segédlet a „Gyermekkor a múltban” c. kiegészítô tananyaghoz. KulturKontakt Austria, Graz-Szófia, 2001. Nôk és férfiak a múltban. 19. és 20. század. Kiegészítô anyag a középiskolák számára. Szerk.: Kristina Popova, Petar Vodenicsarov, Snežana Dimitrova. Nemzetközi Balkanisztikai Tanulmányok Szemináriuma, Dél-nyugati Egyetem, Blagoevgrad, 2002. Tanári segédlet a „Nôk, férfiak a múltban – 19. és 20. század” c. kötethez. Javaslatok a tanulási célokhoz és gyakorlatokhoz. Készült a MEH Esélyegyenlôségi Kormányhivatal megbízásából 2003-ban. Szerzôk: Bodonczy Andrea, Foki Tamás, Molnár Péter. Szakértô: Petô Andrea A középiskolai történelem-tanítás során használt kötetek elsô változata angolul jelent meg, majd a kiadványokat lefordították a résztvevô kilenc ország nyelvére. A köteteket már több országban használják a középiskolákban. A két tankönyv és a meglévô tanári kézikönyv alapján „A gyermekkor és a férfiak-nôk történetének tanítása” címmel kétmodulos, akkreditált történelem-tanári továbbképzést rendeztek 2003. november 13–15. és november 27–29. között a Balassi Bálint Intézetben húsz magyarországi és határon túli magyar történelemtanár részvételével. A képzésen merült fel a kiadvány „magyarításának” igénye azzal a céllal, hogy az a magyar történelemrôl már rendelkezésünkre álló ismeretanyaggal jelenjen meg, amely a jelenlegi történelemkönyvekbôl még hiányzik. A magyar tanári segédlet elkészült, többek között ennek felhasználásával született ez a könyv. A témában folyó magyarországi kutatások lehetôvé tették, hogy a társadalmi nemek története középiskolai tananyaggá váljon. Örömmel válogattunk a gyarapodó szakirodalomból szemelvényeket, melyek némelyike már nem hozzáférhetô, de feltétlenül figyelemre érdemes, s ezeket külön jelöltük éppen úgy, mint a kötet számára íródott részeket is. E kötet az eddigi kutatási eredményeket foglalja össze abban a reményben, hogy a középiskolai diákok megszeretik a történelmet, és idôvel ôk maguk is örömmel vesznek majd részt az eddig Magyarországon kisebb figyelmet kapott téma további kutatásában. Reméljük, hogy ezt a kötetet idôvel újabb, a friss kutatási eredményeket összefoglaló kötet követi majd. 7

A könyv feladata és célja A magyar történeti tankönyvek nem, vagy alig foglalkoznak a társadalmi nemek történetével, ezért ez a kötet hiánypótló a nôtörténelem, a nôk és férfiak történetének tanítása témakörében. A kötet szakít azzal a hagyománnyal, hogy a tankönyv zárt tudásrendszerben engedélyezett tudásanyagot közvetít és a történeti cselekvôket nemük szerint lebontva vizsgálja. A tényszerû tudás helyett a megértés folyamata kerül a középpontba, a történelmet mint oktatási tapasztalatot értelmezzük, mely segíti, hogy a diákok aktív és demokratikus állampolgárokká váljanak. Ahogy az I. világháború elôtt a pacifista szervezetek azért követelték a nemzeti tankönyvek felülvizsgálatát, hogy semlegesítsék a háborús nevelést, úgy létfontosságú most, hogy a társadalmi nemek egyenlôségének jegyében megkíséreljük bemutatni ennek az egyenlôtlenségnek a történetét. A kötet a „hosszú 20. század” fogalmát használja, mely a nôk és a férfiak egyenjogúsága kérdésének felmerülésétôl napjainkig tart. A kötet nem a hagyományos kronológiát követi, hanem egyes kérdéseket vizsgál a társadalmi nemek egyenlôségének történeti alakulása szempontjából. Célja olyan történeti keretek vizsgálata, melyek tematikusan segítenek a változások okainak és következményeinek megértésében éppen úgy, mint az egyénnek a változásokban játszott szerepének megértésében. S ezzel olyan perspektívát nyitnak, mely a jelen és a múlt értelmezéséhez új szempontokat adhat, és új tudást hoz létre. A kötet a múlthoz nem nagy látószögû optikával, a nagypolitika csúcsai felôl közelít, hanem az átlagember hétköznapjainak látásmódjával. A férfiak és nôk mai kommunikációs problémáinak, megértési nehézségeinek java a múltban gyökerezik. A kötettel arra szeretnénk megtanítani a fiatalokat, hogyan ismerjék fel a régi korok viselkedésmintáit, értékeit és történeteit saját életükben és a mai világban. Ezzel arra is biztatjuk ôket, hogy jobban megértsenek másokat – a másik nem, a másik korosztály, a másik nemzet tagjait. A kötet nagyobb súlyt helyez a férfiakat, nôket összekötô szálakra – a szerelemre, a munkára, az emberi méltóságra –, mint az ôket elválasztókra. Az „igazi nô” és az „igazi férfi” eszménye társadalmi csoportonként különbözik és az idôvel változik. Nem annyira biológiai meghatározottságunk miatt viselkedünk „nôként” vagy „férfiként”, mint inkább bizonyos társadalmi elvárások és régi hagyományok következtében. A kötet ennek a változását mutatja be, hogy a „természetesnek” tûnô különbségek hogyan jöttek létre. A kötet rávilágít, hogy a nôk önmagukban is sokrétû társadalmi csoportot alkotnak, és hangsúlyt fektet a nôk közötti különbségek bemutatására is. A könyv lehetôvé teszi a diákok számára, hogy történeti források révén ismerkedjenek meg a történelem eddig esetenként háttérbe szorult elemeivel, illetve más szemszögbôl közelítsenek már ismert témákhoz. A kötet a történelem-tanításban gyakran oly meghatározó lexikális tudás-irányultsággal, a tény-történelemmel szemben a hétköznapi élethez kapcsolódó és a társadalomtörténeti témákat is bemutatja. Ezáltal segíti a kollégákat, hogy diákjaikat megfelelôen fel tudják készíteni az új érettségi követelményeire, melynek témakörei között szerepel a társadalmi nemek, illetve a nôk politikai szerepvállalásának története. A történelem-oktatás célja, hogy segítsen a folyamatok és események kritikai megértésében, segítse az empátia kifejlôdését más társadalmi csoportok irányában, reflektáljon az identitással kapcsolatos kérdésekre, és elôsegítse a sokszínûség megértését. A tanítás során tanári segítséggel a diákok közösségi szinten szakmai tudásanyagot hoznak létre, melynek során az ok és okozat, a változás és a folyamatosság, az azonosság és különbség kérdéseit elemzik. A kötet célja tehát, hogy segítse a diákokat a másik ember, a másik nemhez tartozók jobb megértésében. Célunk a 8

történeti gondolkodás „nyelvtanának” kialakítása, mely aztán szókinccsel, tényekkel bôvíthetô, de alapvetôen az egyén, a férfiak és a nôk, valamint a társadalom kapcsolatának alakulását mutatja be. A kötet azt mutatja be, hogy valamilyen módon minden történeti változás hat a nôk életére, illetve hogy ezen változásoknak mennyiben más hatása a nôk, mint a férfiak életére. Másrészt úgy látjuk, hogy a nôk és férfiak történetének tanítása még csak szûk körben ismert, tanításáról egyelôre kevés a tapasztalat, így talán hasznos lehet a tanároknak némi segítség. E kötet nem tankönyv a szokványos értelemben, ezért még a tapasztalt kollégák is találhatnak benne olyan hasznos tanácsokat, feladatokat, kiegészítéseket, amelyeket fel tudnak használni az anyag feldolgozása során.

A könyv alkalmazási lehetôségei A könyv felépítése minden fejezetben egységes. Minden fejezet egy leíró részbôl és a diákok órai munkáját segítô forrásokból, fényképekbôl és a diákoknak szóló kérdésekbôl áll. A bevezetô, ráhangoló feladatok után összefoglaló tanulmányt közöl a témához, melyet feladatok követnek. A fejezeteket gazdag, a téma feldolgozását segítô forrásanyag és feladatlap zárja. A kiadvány forrásanyaga és felépítése révén elsôsorban a középiskolák felsôbb évfolyamain ad lehetôséget a tanárnak arra, hogy diákjait aktívan bevonja a munkába, személyes élményeik felhasználásával önálló munkára, forrásfeldolgozásra és eredményeik bemutatására ösztönözve ôket. Ezzel a módszerrel olyan készségeket fejleszthet bennük, melyekre a hagyományos tényanyagot közvetítô órai keretek között nem mindig van lehetôség (önálló információszerzés, vitakészség, érvelés, hipotézisek felállítása, folyamatok összehasonlítása, következtetések levonása, eredmények összefoglalása és bemutatása, stb.). A kötet megkísérli a tudományos, kutatási, regényes, populáris, személyes források használatának módszertani következményeit elemezni az oktatásban. A kötet alkalmat ad a tanárnak szakmai eszköztára bôvítésére és a módszertani újítások órai hasznosítására (társadalomtörténet, oral history [szóbeli történelem]), önálló forrásfeldolgozás, adatgyûjtés, projektmunka, a nôtörténet fogalmainak tisztázása). A szóbeli történelem különösen segíti a társadalmi jártasság kialakulását. A diákok megtanulják, hogy történelmi témákról kérdéseket tegyenek fel, megértsék a különbözô elbeszélési szempontokat, és ezzel esetleg megkérdôjelezzék az egyes nemzeti mítoszokat és elôítéleteket. A generációk közötti párbeszéd kialakulása segíti, hogy a történelem ne elvont tények és dátumok sorozata legyen, hanem emberi tartalommal és felelôsséggel alakítható társadalmi folyamat. Az összegyûjtött anyagot kritikai módon (más források bevonásával, kapcsolatának meghatározásával a más történeti folyamatokhoz való kapcsolódásával) kell elemezni. A kiegészítô anyagot egy rövid, ám intenzív idôszak alatt egységes folyamat keretében érdemes a tanulókkal feldolgozni. Jó alkalmat kínál erre a fakultáció, esetleg a társadalomismereti órák, szerencsés esetben akár egy-egy hosszabb projekt vagy modul. Remek alkalom lehet egy erdei iskola is, ahol kötetlenebb formában lehet elmélyedni a témában. (Az alternatív iskolák talán több lehetôséget kínálnak erre.) Tantárgyak közötti, összegzô témaként is megjeleníthetô, meg lehet mutatni a benne rejlô biológiai, pszichológiai, néprajzi, szociológiai, politikai és mûvészeti elemeket is. Életkor szempontjából a kötet felhasználására a 11-12. osztály tûnik a legalkalmasabbnak, mert ekkor jön el a nagy áttekintések, a szintézis ideje. Fejlesztôleg hat, ha a már tanult 9

korszakokat egészen más szempontok szerint vizsgálják meg a felnôtt kor küszöbére érkezett fiatalok. A történelem-tanárok a kötetet a társadalomismeret tantárgy keretében is tudják alkalmazni. Egyes modulok és feladatsorok az általános iskolában is használhatóak.

Módszertani kérdések: személyes történelem A könyvben tárgyalt témák sokoldalú, újszerû pedagógiai megközelítést tesznek lehetôvé és szükségessé. Érzékeltessük a tanulókkal, hogy hozzájuk nagyon közel álló témáról van szó, egész egyszerûen róluk, az életükrôl is szól ez a tantervi projekt. A lényeg nem a tényanyagon van, hanem a szemlélet- és gondolkodásmódon. A szemléletet befolyásolni leginkább a saját élményeken keresztül lehet. Ezért nagyon sok olyan tanulói munkát tartunk szükségesnek, amelyet csoportosan vagy önállóan végeznek a gyerekek. Hasznos, ha az órákon vitákat kezdeményezünk (talán egy idô után már a gyerekek maguk is kezdeményeznek…), mert átélhetik a különbözô nézôpontok ütközését, a meggyôzés, a vélemény formálásának élményét. Nem mellôzhetô természetesen a tanári magyarázat és elôadás sem. Mindenképpen határozott témavezetésre van szükség, ne engedjük lényegtelen dolgok irányába elterelôdni a beszélgetést, hogy arról szóljon az óra, ami a témánk szempontjából valóban fontos. Olykor hatékony lehet más szakos kollégák vagy esetleg pszichológus bevonása is, akár az elôkészítô munkába, akár az órai együttmûködésbe, vagy az órán történtek feldolgozásába. Az iskola pszichológusára akkor lehet szükség, ha a tanulók olyan élményeket hoznak felszínre saját múltjukból, amelyek megrázzák ôket, és az ezáltal kialakult helyzetet a történelem-tanár egyedül nem képes kezelni. Nagyon fontos a személyesség, a bizalomra épülô tanár-diák kapcsolat. Az új tantervi és vizsgakövetelmények a képességfejlesztést állítják elôtérbe. Ez a tankönyv ennek a célnak is megfelel azáltal, hogy sokféle feladat elé állítja a tanulókat, sokféle készséget és képességet mozgat meg a gyerekekben. A leggyakoribb feladattípus a forrásfeldolgozás, melynek során a diákoknak egy adott szöveget különbözô szempontok alapján kell elemezniük. Ezt a feladatot együtt is végezheti az osztály, fôleg kezdetben, amíg elsajátítják az elemzés mikéntjét. De remekül végezhetô csoportmunkában is úgy, hogy minden csoport ugyanazt a szöveget dolgozza fel, s a végén összevetik eredményeiket. Ha egy adott témához sok forrás áll rendelkezésre, akkor a csoportok más-más forrást dolgozhatnak fel, s a tanulók egymás megértésébôl alkotnak képet a szövegekrôl, de egy-egy hosszabb forrást is feloszthatunk a csoportok között. Fontos azonban, hogy a végén mindig legyen közös értékelés, hogy választ kapjunk a feltett kérdésekre. A különbözô források segítségével meg lehet mutatni, hogy az úgynevezett történelem egyéni sorsokból áll össze, hogy nem létezik az átlag, hogy a különbözô nézetek és érdekek mindig ott élnek egymás mellett. A csoportmunka az egyik legfontosabb módszer, amit az iskolai munkában folyamatosan alkalmazni kellene. A csoportmunka révén a különbözô képességû és tudású gyerekek megtanulnak együttmûködni, közösen dolgozni, s ezt a készséget az iskola után is remekül tudják kamatoztatni. A módszer idôigényes, körültekintô tanári szervezést igényel, de hosszabb távon sokszorosan megtérül a befektetett idô és energia. Élményt jelenthetnek a beszélgetések is, ha kellôképpen irányítottak, kézben tartottak, ugyanakkor tárgyszerûek és személyesek is egyszerre. Fontos tanulságokat vonhatnak le a 10

gyerekek mások élményeibôl, történeteibôl. Jelentôs dolgok kimondására késztetheti ôket egy-egy téma. Sokat tanulhatnak mások véleményébôl, formálhatják a sajátjukat. Ôsi, jól bevált módszer a beszélgetve tanítás módszere, nekünk sem érdemes lemondani róla. A gyûjtômunka jelenthet könyvtárazást, az Interneten való kutatást, vagy egyszerûen az eddig tanult ismeretek rendszerezését. Könnyebb feladat a megadott szakirodalomból utánanézni valaminek, mint felkutatni a témáról szóló könyveket, cikkeket is, de 11–12. osztályban már mindkét forma eredményesen alkalmazható. Az egyéni kutatás leginkább a közvetlen környezetre, a családra vonatkozhat. Bátorítsuk a gyerekeket arra, hogy minél több dologról kérdezzék meg szüleiket, nagyszüleiket. Kutakodjanak a család múltjában, ismerkedjenek meg családtagjaik életével, szembesüljenek azzal, hogyan élte meg a történelmet saját családjuk, közvetlenül szerezzenek élményt arról, hogy mit jelentett nôként, férfiként élni a különbözô történelmi helyzetekben. A kötet erôsíti az iskola és a közösség kapcsolatát a feladatokkal, melyek során a diákok a társadalmi és kulturális kapcsolatok kezelési kézségét is megtanulják. A kötet célja, hogy a források sokszínûsége által a diákok megértsék: ugyanazon kérdésre különbözô válaszok lehetségesek. Ez segíti a kritikai szemléletmód és a vitakultúra kialakulását, valamint az új emlékezet helyének, az empatikus gondolkodásnak a kialakulását. A tanulás során fontos annak meghatározása, ki milyen álláspontra helyezkedve érvel.

Néhány szó a tanulói munka értékelésérôl A téma – jellege miatt – a szokásostól eltérô értékelést tesz szükségessé. Az órákon gyakran kerülnek szembe a különbözô vélekedések, elôítéletek jelenhetnek meg, személyes sorsok bukkannak elô. Visszatartó, negatív hatása lehet annak, ha ezek után érdemjegyeket adunk. Nagyon motiváló és fejlesztô ebben az esetben is a szöveges egyéni értékelés. A közös munka során a pedagógiai értékrendszer felülvizsgálatára is lehetôség nyílik. Azt figyeljük, hogy milyen kérdezési, konzultációs szokásaink alakultak ki osztályban a fiú és lány diákokkal kapcsolatban. Az elvégzett munka mennyiségét, minôségét, a befektetett idôt mindenképpen értékelni kell, de nem mindegy, hogyan. Bár nehéz, de próbáljuk elkerülni az osztályzattal való motiválást. (Képzeljük el, mit jelent egy gyereknek, ha a „családjából” hármast kap.) Sarkalljuk a tanulókat arra, hogy a folyamatokat elejétôl végig kövessék figyelemmel, következetesen figyeljünk az ok-okozat megkülönböztetésére, és legyen világos, mikor kinek a véleményét, értékítéletét halljuk. Ha világosan megfogalmazott, jól megszerkesztett írásbeli munkákat kérünk a diákoktól, akkor ezeket a szempontokat az értékelésben is jól lehet érvényesíteni. A feladatok a személyes fejlôdés és az önfejlesztés részei azáltal, hogy szélesítik a kommunikáció tereit a tanár és a diák, a diákok és a diák és környezete között.

Hogyan vonjuk be a szülôket, a családokat a téma feldolgozásába? A családok bevonása nélkül még a legidôsebb középiskolai korosztállyal is nehéz boldogulni. Érdemes még a téma feldolgozása elôtt megismertetni a szülôkkel a kiegészítô anyag céljait, módszereit, meggyôzni ôket a téma jelentôségérôl. Fontos, hogy a szülôk megértsék, nem a családok 1...