VI.4. - Készletgazdálkodás. A készletgazdálkodási rendszerek. Az ABC elemzés lényege. A készletgazdálkodás költségei. Az optimális rendelési tételnagyság klasszikus modellje PDF

Preview

Summary

VÁLLALATI ERŐFORRÁSGAZDÁLKODÁS...

Description

VI/4. Készletgazdálkodás. A készletgazdálkodás, mint a logisztikai rendszer része. A készletgazdálkodási rendszerek. Az ABC elemzés lényege. A készletgazdálkodás költségei. Az optimális rendelési tételnagyság klasszikus modellje. Just in Time.

A készletgazdálkodás, mint a logisztikai rendszer része. A készletgazdálkodás definíciója, feladata. Készletfajták, a készletek csoportosítása. A készletgazdálkodási rendszerek. Logisztika A logisztikai rendszer az a vállalati tevékenység, amely biztosítja, hogy a folyamatok lebonyolításához szükséges anyagok, termékek megfelelő helyen, időben, mennyiségben, minőségben, választékban rendelkezésre álljanak. A logisztika az anyagok, energiák, információk rendszereken belüli és rendszerek közötti áramlásával, létrehozásával és lebonyolításával kapcsolatos.

Beszerzés

Termelés ellátása

Értékesítés

Készletezés

Anyag és vásárolt alkatrészkészlet

Félkésztermékek és befejezetlen termelés

Késztermékkészlet

Anyagi folyamatok lebonyolítása

Beszállítás

Anyagmozgatás

Kiszerelés, szállítás

Információkezelés

Kínálatmenedzsme nt, szállítónyilvántartások

A termelési program és folyamat nyilvántartásai

Keresletmenedzsment, vevőnyilvántartások

A logisztikai rendszer elemei:  Az anyagi folyamatok lebonyolítása  A készletgazdálkodás Logisztikai rendszer részei:  Beszerzési logisztika  Termelési logisztika  Marketing/értékesítési logisztika

Vevők

Szállítók

A logisztikai rendszer szerkezete

logisztika alappillérei

logisztika

Kiszolgálás színvonala:  Rendelkezésre állás: a jelentkező igények milyen arányban elégíthetők ki azonnal. A készenléti állapot mutatja azt, hogy a rendszer mennyire képes követni a termelési és az értékesítési igények változásait.  Kiszolgálási idő: az igény felmerülése és kielégítése között eltelt idő, a rendszer reakcióideje.  Kiszolgálás minősége: egy felmerülő problémára a rendszer megoldása mennyire hatékony. Optimális megoldás  még megfelelő kiszolgálási színvonal a lehető legkevesebb költségráfordítással

Készletgazdálkodás A készletgazdálkodás az anyagok beszerzésével, mozgatásával, tárolásával és kiszolgálásával, értékesítésével kapcsolatos feladatok ellátásával foglalkozó vállalati tevékenységrendszer. Az anyag- és készletgazdálkodás terén nagy jelentősége van a számítógépeknek. Az anyagkészlet kiváltó oka, hogy a beérkezés és a felhasználás időben elszakad egymástól. Vezetékes szállítás esetén pedig nincs anyagkészlet. Készletkategóriák: Anyagkészletek: alap-, segéd-, üzem- és fűtőanyagok, tartalékalkatrészek. A készletekre vonatkozó igények egymáshoz való viszonya alapján vannak függő és független keresletű készletek. Hasznosságuk, keresettségük szerint létezik inkurrencia, immobilia, felesleges készlet, slacknek. Készletek:  Saját termelésű (befejezetlen termelés, félkésztermékek, késztermékek)  Vásárolt készletek (anyagok, áruk, göngyölegek) Folyó készlet: Normális utánpótlási feltételek mellett két szállítási időszak között biztosítja a termelés zavartalanságát. A szállítási időszak induló készlete a törzskészlet nélkül. Biztonsági készlet: A szokásostól eltérő körülmények között biztosítja a folyamatos termelés feltételeit. Fel lehet fogni minimális készletként. Számítása: maximális napi anyagfelhasználás x tapasztalat szerinti késés napokban kifejezve Jelzőkészlet: ha a készletszint ez alá csökken, fel kell adni a rendelést. Számítása: maximális napi anyagfelhasználás x szállítási idő + Biztonsági készlet Technológiai készlet: Egyes nyersanyagfajtákat felhasználás előtt technológiai jellegű műveleteknek kell alávetni. Ezekre a műveletekre szintén kell készletet képezni. Átvételi készlet: A minőségi és mennyiségi átvétel készletigénye. Törzskészlet = Biztonsági készlet + Technológiai készlet + Átvételi készlet Átlagkészlet = Törzskészlet + Folyókészlet/2 Szezonális készlet: A termelés, a felhasználás vagy a szállítás szezonális ingadozásai miatt technikailag szükségesség váló készlet. Maximális készlet = Minimális készlet + Folyókészlet Készletértékelés módszerei: 1. Saját előállítású:  Előállítási költség határozza meg 2. Vásárolt készletek:  Tényleges beszerzési ár figyelembe vételével  Átlagköltség alapján  FIFO, LIFO, HIFO, LOFO módszerek

Forgási sebesség mutatók 1. Fordulatok száma: Megmutatja, hogy egy adott időszakon belül a forgóeszközök hányszor fordulnak meg. s=F Er

s: fordulatok száma F: forgalom Er: forgóeszközök átlagos értéke

2. Forgási idő napokban: A forgási sebességet árbevételen méri, azonban az árbevételben nem csupán a forgóeszközök térülnek meg. n = 360 s Gazdálkodási szempontból a forgási sebesség egyrészt anyagfajták, anyagcsoportok szerint, másrészt készlettípusonként is vizsgálandó. 3. A raktáron lévő egyes anyagkészletek forgási sebessége a fordulatok száma szerint: Adott anyagfajtából az éves anyagszükséglet (vagy anyagköltség) Adott anyagfajta átlagos raktárkészlete 4. A raktárkészlet átlagos forgási sebessége a fordulatok száma szerint: Adott évi összes anyagszükséglet (vagy anyagköltség) A raktárkészlet átlagos értéke 5. A termelési folyamatban lekötött anyagok forgási sebessége: Éves anyagszükséglet (vagy anyagköltség) A félkész és befejezetlen termékek átlagos állományának anyagtartalma 6. A késztermék készletekben lekötött anyagérték forgási sebessége: Éves anyagszükséglet (vagy anyagköltség) A vevői tartozások átlagos állományának anyagtartalma Összes anyagra számítva a forgási idő napjainak száma összeadható. 7. Relatív forgóeszköz-megtakarítás becslése: Er = F1 E0 - E1 F0 Er = E0 F0

F1 - E1

A forgási sebesség anyagfajtánként igen különböző. A nagy készletszint-ingadozások miatt a jellege is más, mint általában a forgóeszközök vagy az összes készlet együttes forgási sebességéé.

Készletgazdálkodási modellek = készletgazdálkodási mechanizmusok 1. Ciklikus:  Rögzített paraméterek: o Rendelési időköz o Maximális készlet  Prognosztizálandó: o Az a rendelési volumen, amely a beérkezéskor éppen a rögzített maximális készletszintre tölti fel az adott anyagfajtát.  Előnye: Fix rendelési időpont, a beszerzés munkájának ütemezhetősége.  Hátránya: Változik a rendelt mennyiség, magas biztonsági készleteket kell tartani. 2. Kétraktáros:  Rögzített paraméterek: o Rendelési tétel o Jelzőkészlet  Automatikusan működtetett rendszer.  Előnye: Nagyfokú automatizmus.  Hátránya: Erős ingadozás esetén nehezen tervezhető. 3. Csillapításos:  Rögzített paraméterek: o Rendelési tétel o Maximális készlet  Prognosztizálandó: o A rendelési időpont (mikor kell feladni a rendelést ahhoz, hogy az a beérkezéskor rögzített maximális készletszintre töltse fel az adott anyagfajtát).  Előnye: A szükségletekhez igazodik a rendelési időpont, rögzített maximális készletszint.  Hátránya: A folyamatos készletellenőrzés.

Az ABC elemzés lényege. A készletgazdálkodás költségei. Az optimális rendelési tételnagyság klasszikus modellje. Az ABC analízis Az egyes készletelemek eltérő relatív súllyal rendelkeznek. A készletezés során érvényesül az a tendencia, hogy a készletezett termékek viszonylag kis %-a részesedik a forgalom, illetve a felhasználás túlnyomó részéből. A készletek fontossága alapján történő csoportosítás az ABC elemzés. Az elemzés célja, hogy az egyes készletezett tételeket relatív fontosságuk szerint sorba rendezze A, B és C csoportokba, és ez alapján az egyes csoportokhoz differenciált gazdálkodási módszereket rendeljen.

Éves anyagfelhasználás

A

B

C Tételek számának megoszlása (%)

Készletfajták: A legjelentősebb tételek egyharmada a készletérték kétharmadát fedi le.  „A” – a készletfajták 10-15%-a, a készletérték 60-80%-át adja. Ez a legfontosabb készlettípus, a készletgazdálkodási módszereket meg kell határozni, erősen befolyásolják a hatékonyságot.  „B” – a készletfajták 10-20%-a, a készletérték 10-20%-át adja. Ez kevésbé fontos, egyedileg vehető figyelembe.  „C” – a készletfajták 70-80%-a, a készletérték 5-10%-át adja. Fontossága elenyésző, könnyű beszerezni, kis volumenű. A készletgazdálkodás során az „A” csoportba tartozó tételekkel kell a legalaposabban foglalkozni. Alkalmazásának szempontjai: A készletezésben általában a forgalmi mennyiség, valamint a forgalmi érték szerinti csoportosítást alkalmazzák. Statikus módszer. A készletgazdálkodás költségei Utánpótlási költségek:  Közvetlen költségek: beszerzés  Közvetett költségek: megrendelés, átvétel, ellenőrzés Készlettartás költségei:  Raktárköltségek: fűtés, világítás, karbantartás  Készlettárolás költsége: anyagmozgatás  Egyéb költségek: járulékos költségek (biztosítás, igazgatás), opportunity cost, készlet kockázatának költségei (elavulás, káresemény) Hiányköltségek:  Számszerűsíthető költségek  Nem számszerűsíthető költségek

Az optimális beszerzési tételnagyság klasszikus modellje Ez egy determinisztikus modell. C(q) q ∙ k2 ∙ T 2

R ∙ k1 q

C(q) = R ∙ k1 + q ∙ k2 ∙ T q 2 C(q): készletgazdálkodási összköltség R: az éves szükséglet k1: az egyszeri beszerzés költsége, amely független a tételnagyságtól k2: a készlettartás napi fajlagos költsége, amely állandó T napon át További feltételek:  A felhasználás folyamatos és egyenletes.  Minden alkalommal q mennyiség beszerzésére kerül sor.  A szállító késedelem nélkül szállít. Az optimális beszerzési tételnagyság meghatározása Készlettartás költsége = beszerzés költsége...