Debreceni Egyetem - gazdaságpolitika vizsga feladatok 2021 PDF

Preview

Summary

A konvergenciakritériumok egyike szerint az infláció maximum 1,5% lehet. igaz A társadalom preferenciái általában intranzitívak. hamis A monetáris politikára a belső késés jellemző, a fiskális politikára a külső késés. hamis Mi jellemző a Laffer-görbére? nem monoton Mi az összefüggés a Philips-görbe...

Description

1. A konvergenciakritériumok egyike szerint az infláció maximum 1,5% lehet. - igaz

2. A társadalom preferenciái általában intranzitívak. - hamis 3. A monetáris politikára a belső késés jellemző, a fiskális politikára a külső késés. - hamis 4. Mi jellemző a Laffer-görbére? - nem monoton 5. Mi az összefüggés a Philips-görbe és a monetáris politika gazdasági függetlensége között? 6. A progresszív adó azt jelenti, hogy az adókulcs a jövedelem növekvő függvénye. - igaz 7. Minél rugalmasabb a kereslet, annál inkább igaz az, hogy a termelők viselik az adó terhét. - igaz 8. Friedrich August von Hayek a keynesi gazdaságpolitikai ajánlásokat kritizálta. - igaz 9. A wagner- törvény szerint - Az állam mérete gyorsabban növekszik, mint a jövedelem.

10. Miért nem a 0%-os inflációt tekintjük árstabilitásnak? -

nulla infláció esetén ugyanis fellép a defláció veszélye, mivel a bérek lefelé rugalmatlanok, tehát az alkalmazkodás árszínvonal emelkedés mellett mehet csak végbe. A cél olyan gazdasági változó, amely szoros kapcsolatban áll a végső céllal, ugyanakkor viszonylag jól befolyásolható a monetáris politika eszközeivel. Az MNB az inflációs célkövetés rendszerét alkalmazza, amelyben a jegybank által készített inflációs előrejelzés játssza a közbülső cél szerepét. Ebben a rendszerben az MNB középtávú inflációs célja: 3±1% (fogyasztóiárindex). Ennek során az MNB eszköztára segítségével arra törekszik, hogy az inflációs prognózis az inflációs cél közelében legyen egy ±1%-os tolerancia-sávon belül.

11. Hogyan és miért változtak meg az állam gazdaságpolitikai szerepére vonatkozó nézetek a két világháború között? - Új vámhatárok, vámtarifák és gazdaságpolitikák alakultak ki a korábbi egységes piac helyén - A kert, gyümölcs- és szőlőtermesztés a két világháború között jelentősen fejlődött, a gyümölcstermesztés a korszak gazdaságpolitikájának egyik favorizált ágazata volt. - magyar gazdaságpolitika rendkívüli erőfeszítéseket tett a pamutipar, gyapjúipar fejlesztése érdekében, elsődlegesen valutavédelmi szempontokkal indokolták a késztermék behozatal korlátozását

-

-

-

Az állami beavatkozás növekedett (pl. New Deal). Protekcionista és merkantilista gazdaságpolitika és versengő leértékelések. Protekcionizmus: vámokkal, az import és az export szabályozásával, a hazai vállalatoknak adott kedvezményekkel, árfolyameszközökkel védik a külföldi versenytől a hazai termelőket. Merkantilizmus: a kormány arra törekszik, hogy az exportot serkentse, az importot pedig visszafogja (a folyó fizetési mérleg pozitív legyen). Kommunizmus: a Szovjetunióban bevezették a totális állami tulajdont – tervgazdaság. Korporatív döntéshozatal (fasiszta Olaszország): korporációba (testületbe) kényszeríti a munkaadókat és a munkavállalókat és az így kreált testülettel a kormány országos szinten dönt a fontos kérdésekről: bérek, profitok, gazdaságfejlesztés. A korporativizmus demokratikus formáját szokás neo-korporativizmusnak hívni. 1929-33-as válság  felerősödtek a nagyobb állami szerepvállalást hangsúlyozó nézetek...