Fejlődéstan I - Megtermékenyítés, beágyazódás, barázdálódás, a neuroektoderma fejlődése. Az intraembrionális mezoderma tagolódása. PDF

Preview

Summary

A megtermékenyítés, beágyazódás, barázdálódás, a neuroektoderma fejlődése. Az intraembrionális mezoderma tagolódása. Anatómia tétel IV/15. ...

Description

IV/15. Általános fejlődéstan I.: megtermékenyítés, beágyazódás, barázdálódás, a neuroektoderma fejlődése. Az intraembrionális mezoderma tagolódása.

Megtermékenyítés A hím és női gaméták fúziója a méhkürt ampullájában közel az ováriumhoz. A spermium és a petesejt kb. 24 óráig marad életben. Spermiumok haladása: vagina → uterus → tuba uterina (az uterus kontrakciója gyorsítja a haladásukat) Capacitacio: glikoprotein köpeny és az ondófolyadék fehérjéi eltávolodnak a spermium acrosoma régióját fedő plasmamembránról. → Csak kapacitált ondósejt tud átjutni a corona radiata sejteken Acrosoma reakció: extracelluláris mátrixhoz (zona pellucidához → petesejtet körülvevő glykoprotein burok; segíti és biztosítja a spermium kötődését, indukálja az acrosoma reakciót) való kötődés után következik be. A reakció a zona pellucida penetrálódáshoz szükséges enzimek kibocsájtását jelenti. Fázisai: 1. áthatolás a corona radiatan (200-300 millióból csak 300-500 jut el a megtermékenyítés helyére; a kapacitált spermiumok könnyen jutnak át a corona radiata sejtek között) 2. zona pellucida penetrálása: lehetővé teszi a zona pellucidán való áthatolást → zona pellucida megváltozik amint a spermium feje érintkezik a petesejt sejthártyájával, megakadályozza a többi spermium bejutását a sejtbe 3. oocyta és spermium membránjának egyesülése: amint a spermium érintkezik az oocyta sejtmembránjával a két sejthártya egyesül 1. corticalis és zonareakciók: a lysosoma enzimeket tartalmazó corticalis granulumok kiszabadulása következtében az oocyta membránja áthatolhatatlanná válik, a zona pellucida szerkezete megváltozik; ezek a többi spermium kötődését gátolják 2. második meiotikus osztódás továbbvitele: oocyta a sprmium behatolása után befejezi 2. meiotikus osztódását 3. petesejt metabolitikus aktiválása: spermium is pronuvleussá alakul, elveszíti farkát 7 haploid pronucleus replikálja DNS-ét → első szabályos mitotikus sejtosztódás → Visszaáll a sejtekre jellemző diploid kromoszómaszám. → Meghatározódik a kromoszomális nem → Zigóta sorozatos mitózisokal osztódni kezd

Barázdálódás (Segmentatio) A zigóta számos mitózison megy keresztül, jelentős sejtszámot eredményez. A blastomerák minden osztódással kisebbek lesznek. 8 sejtes stádiumig laza csomót alkotnak, a 3. osztódás után szorosan kapcsolódnak, tömör sejtlabdát hoznak létre. → compactio, ami elkülöníti a gap junctiokkal intenzíven kommunikáló belső sejteket a külső sejtektől 16 sejtes állapot (= morula): külső trophoblast- és belső embryoblast sejtekből áll

Beágyazódás (Implantatio) Uterus fala 3 rétegből áll: endometrium, myometrium és perimetrium A pubertástól a menopausáig az endometrium ciklusos változáson megy át, melynek fázisai:   

folliculáris fázis szekréciós fázis menstruációs fázis

Implantatio idején a méh nyálkahártája szekréciós fázisban van → a mirigyk és az artériák lefutása felcsavarodik → a szövet vizenyőssé válik → endometriumban 3 réteg különíthető el: compact, spongiosus és basalis réteg

Neuroektoderma fejlődése Az előlemez sejtjei adják a neuroektodermát. A chorda dorsalis megjelenésével a chorda feletti ectoderma megvastagszik, kialakítja a velőlemezt, ennek sejtjei adják a neuroektodermá, ez az induktív hatás biztosítja a neurulatio megindulását. Amint az indukció bekövetkezik az elongált, szandál alakú velőlemez fokozatosan megnagyobbodik a primitív csík irányába. A 3. hét végére a velőlemez lateralis része erősebben előemelkedik, velőredőt alkot, míg középső része a középvonalban besüllyed és velőbarázdát hoz létre. A középvonalban fokozatosan közelednek, majd összenőnek (a lehendő nyaki régióban cranialisan kezdődik és caudalis irányban folytatódik). → kialakul a velőcső; amíg a záródás nem teljes közlekedik az amnionüreggel. A velőredők kiemelkednek és egyesülnek, a velő peremeinek sejtjei függetlenednek → crista neuralis A crista neuralis sejtjei heterogén szövetféleségekké differenciálódnak. (pl. spinális és vegetatív ganglionok, az V, VII, IX és X agyidegek ganglionjainak része, Schwann sejtk, agyhártyák) A velőcső záródása idején két bilateralis ectodermalis megvastagodás jelenik meg az embrio cranialis régiójában → opticus placod és lencseplacod Az ektoderma olyan szervekké válik, melyek a külvilággal teremtenek kapcsolatot.    

KIR perifériás idegrendszer fül, orr, szem érzékhártyái epidermis → subcutan mirigyek, emlőmirigy, hypophysis és fogzománc

Intraembrionalis mesoderma tagolódása Gastruláció → embrió mindhárom lemezét létrehozza (csíralemez) primitív csík kialakulásával kezdődik. Kezdetben a mesoderma-csíralemez sejtjei a középvonal két oldalán laza felépítésű szövetet alkotnak. → 17. napon megvastagszik a középvonal → paraxiális mesoderma lateralisan a mesoderma vékony marad → oldallemez → intracelluláris üregek jelennek meg → összefonódnak és a lemezt két rétegre osztják:  

amniont fedő mesodermában folytatódó somaticus vagy parietalis mesodermára szikzacskót borító splanchnicus vagy visceralis mesodermára osztják

Ezen rétegek egy ily mó don képződött üreget, az intraembrionalis coeloma üregét határolják → extraemrionalis coelomába megy át A paraxiális és laterais lemez mesodermáját összekötő szövetet intremedier mesodermának nevezzük. 3. héten paraxiális mesoderma segmentekre tagolódik, amelyeket somitomereknek nevezzük A fej területén ezek a képződmények a velőlemez segmentációjához kapcsolódva neuromerekké formálódnak. Az occipitális régiótól caudalisan a somitomerek tovább differenciálódnak somitokká. 5. héten 42-44 pár van jelen (4 occipitalus, 7 cerricalis, 12 thoracalis, 5 lumbalis, 5 sacralis, 8-10 coccygealis) → axialis skeletont hozzák létre. Somiták differenciálódása:  

sclerotom: poliform somita sejtek (mesenchymaból állnak) visszamaradt dorsalis somitafal: dermomyotom → myotomot (ami majd izomszövetté differenciálódik) alakítanak ki → felszínes endoderma alá áramlanak → dermis és subcutan szövetet képzi

Intermedier mesoderma: urogenitalis rendszer legnagyobb részét képzi → intraembrionalis somatopleura: test oldalsó falának kötő- és támasztószövetét adja →intraembrionalis splanchopleura: endodermából kialakuló szervek kökötő- és támasztószövetét, izomlemezeit szolgálja Mind a testfal, mind a zsigerek testüreg felé néző felszínét savós hártya borítja. → A szikhólyag falát borító mesodermában a 3. héten angioblast és haemocytoblast képző sejtek differenciálódnak. Az angioblasztok előbb szigetszerű tömör sejtköteget képeznek → központjában üreg képződik → erek...